Tiszavidék, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-01 / 283.szám

KTLAO PROLETÁRJAI EQTESOUETERI A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 283 szám.Ika­m nóta 1951. december 1. vasárnap. A Nagykunsági Állami Gazdaság készül a télre A mezőgrabadságban erre az időszakira megcsendesedik az élet, de csak látszólag. Va­lójában igen sok fontos ten­nivaló van ilyenkor ősz végén és egész télen át. Ellátogattunk az egyik ál­lami gazdaságba, hogy a hely­színen győződjünk meg erről. A Nagykunsági Állami Gaz­daság 12 ezer holdas területe négy üzemegységre oszlik. Eb­ből legnagyobb Márialaka. — Egész kis gazdaság ez. kiter­jedésében, s jelentőségében felér más Szolnok megyei ál­lami gazdasággal A gazdaság három másik üzemegysége mellett ez is teljesen önálló, úgynevezett önelszámoló egy­ség. Vezetői lényegé­ben telje­sen önállóan irányítják mű­ködésük területét. Ez a mód­­­szer jól bevált Nagy Ferenc elvtárs egy éve üzemegység vezető Mária la­kán. Működése alatt meg­szűnt a korábbi nézeteltérés és rossz vizsony az itteni dol­gozók között Mikor a gazdaság vezető­sége pár héttel ezelőtt a téli előkészületek tennivalóit vi­tatta, ebből az üzemegyeség­ből érkezett a legtöbb hasz­nos javaslat. Meg kell je­gyezni, hogy Márialakán párt­­csoport és önálló alapszerve­zet van, melynek tagjai igen tevékenyen működnek. Min­den hónapban megtartják a rendszeres munkavédelmi szemlét. Amit tapasztalnak, áldomására hozzák a szak­szervezeti bizottságnak és gazdaság vezetőségének, így gyűjtötték össze javaslatai­kat, az idénymunkások félf foglalkoztatásának megoldá­sára is.­­ Csupán huszonhét dolgozót kellett „kölcsönad­­niok a társgazdaságoknak. — Amikor ott befejezik a mun­kát, jöhetnek is vissza, mert megkezdődik az idénymunká­sok szerződéskötése a követ­kező esztendőre. Az itt dolgozók javaslatára most nagyarányú földmunka indult az üzemegységben.­­ Akik annak idején a gazdaság telepítési tervét készítették vagy nem voltak szakembe­rek, vagy elszabotálták ezt a munkást. A gazdasági épüle­tek ugyanis a 4720 holdas üzemegység legmélyebben fekvő részére kerültek, oda, ahol mindig összegyűlik talajvíz. Az üzemegységbe­liek most feltöltik a tanya­­központ egész udvarát, vízle­vezető árkokat húznak, fásí­tanak. Azonkívül valamen­­­nyi gazdasági épületet össze­kötnek kisvasúttal. A vasút­építés lényegében már meg is történt, csupán a befejező munkálatok vannak hátra.­­ Télen a nagy sárban nem kell kínozni a lovakat, mert a csillékért könnyűszerrel lehet szállítani a takarmányt, is­tát­ ,trágyát stb.-t a rendelte­tési helyére. Az előkészületekhez tarto­­zik, hogy az üzemegység min­den részéből ide, a központba gyűjtötték a szálas- és sze­mestakarmányt s télen át nem kell ide-oda fuvarozgat­­ni. Van atomszalma te bősé­gesen. Nem utolsó sorban jegyez­zük meg, hogy a munkásszál­lások, egyéb szociális intéz­mények karbantartása, fel­újítása befejezés előtt áll. Pó­tolják a gazdasági épületek hiányos ablakait és jelentős tüzelőanyagkészleteket tarta­lékolnak, hogy a hideg télben meleg, otthonos legyen a haj­lék. Hetenként rendszeresen filmvetítés van, Ali József elvtárs, a gazdaság SZB elnö­ke és néhány fiatal most szer­vezi a kulturcsoportot, hogy télen át a színjátszók és a táncosok is működje­nek. A gazdaság pártszervezete és a MEDOSZ, a vezetőség­gel együttműködve több tan­folyamot szervezett. A párt­­oktatásom kívül lesz olyan tanfolyam, amelyen a nö­vénytermelők, állattenyész­tők, a rizstelepeken és a ha­lastavaknál dolgozók kapnak szakmai oktatást. Külön ok­tatás indul és részben már meg is kezdődött, a raktárke­zelők, szivattyúgépészek, trak­toros gépészek számára. Ezen a téren a politikai oktatáson kívül mintegy 200—220 dol­gozó vesz részt a gazdaság különböző üzemegységeiből a néhány hetes, vagy hónapos tanfolyamokon. Mindezek csak részletei a Nagykunsá­gi Állami Gazdaság téli elő­készületeinek. De biztosíték arra, hogy a következő gaz­dasági évben eredményesebb legyen e fontos nagyüzem, ezen belül a márialaki és a többi üzemegység gazdálko­dása. •— ka —* Külszíni­ új, erkölcseikben régi emberek — itt földesurak a Karcagi Gépállomáson —­ ­ Nes, de sokszor, de szépen ál tudták mondani termelési értekezleten, szemináriumon, meg az íróasztal mellett is, hogy így meg úgy, a szocia­lista mezőgazdaság érdeké­ben. Annyiszor, meg olyan alaptalanul, hogy az ő szájuk­ban a „közönséges” munkás­ember számára már valóban közhelynek hatott Különös­képpen pedig azért, mert tud­ták, hogy a Karcagi Gépállo­más egyes szakvezetői és jó beosztású dolgozói vizet pré­dikálnak és bort isznak, mint a rossz csuhán Mert minek nyitja fel a száját olyan ember az állam érdekében, aki maga te­tele marokkal vesz a tilosból, aki alig várja, hogy leteljen a „szocializmus építésének” napi nyolc órája (vagy még az sem), máris harácsolásra nyújtogatja a nyakát, így tettek pedig Vida La­nat, amelyik kimondja, hogy nem földműveléssel hivatás­szerűen foglalkozó szemé­lyeknek hozzátartozóikkal együtt sem lehet 1 katasztrá­­lis hold földnél többet ha­szonbérelni, illetve bérbeadni Nos,­­ ez a néhány gépál­lomási ember úgy gondolko­zott, hogy egy rendelet be nem tartása, illetve megsér­tése a többi sokkal már el­megy különösen pedig akkor ha ez amúgy is egy kis pén­zecskét ígér No meg ott van­nak az igen komoly helyzetű lehetőségek is helyben és irá­nyításuk alatt — egy nagy gépállomás sok dolgozóval — amit kár volna parlagon hagyni Erre föl béreltek földecskék — méghozzá nem is akármi­lyet, hanem rizsnek való, ami tudvalévőt és igen jól ö cet, valóságos kincses­bánya most. Nem is a törvény által megengedett egy holdat, ha­nem 2-től 6 holdig terjedő da­rabokat, kinek-kinek van el p és beosztása szerint. Szinte feltűnő a kínos pontosság ahogy a földterület nagysága egyre csökken a gépállom­á­son betöltött funkció nagysá­ga vagy alantassága szerint. Az felettébb érthető te merthiszen rizsföldet s rá a sprajd megadom” gépi mun­jos eömezőgazdász, Balogh József főmérnök, Király Er­nő főkönyvelő, Kurucz Péter VB-elnök, továbbá Franyó István, Benesóczki Kálmán, Szakáll András, Mejzinger József, Boros István, Vincze Imre és Szemes Jánosiból ál­ló baráti társaság Azt nem lehet mondani egyikükről sem, hogy közvet­lenül a közvagyonhoz, vagy személyi tulajdonhoz nyúltak volna, azt sem, hogy sikkasz­tottak vagy csaltak. A jog örvényei szerint erről szó sem volt. — Hát akkor? — kérdez­hetné bárki —­ Milyen bűn­nel érdemelték ki a nem ép­pen dics érő nyilvános­ságot? A Karcagi Gépállomáso valóban nem közönséges bűn­tényről kell beszélni. Inkább egy Ida ügyeskedésről mely jóval többet hozott a kony­hára egyeseknek, mint amaz­kát nem kaphat akárki, csak befolyásos emberek s azok akik nem­­ befolyásosak ugyan, de hallgatni tudnak némi haszonrészesedés remé­nyében De még a legnagyobb ekintélynek sem adják in­gyen, csak úgy, ha becsületét elparancsolva szövetkezik olyan elemekkel a rizsszak­­csoportban, mint Dukál Já­nos, Dávid Mária és egyéb válogatott csendőr és osztály idegen ivadékok. S még egy feltétel is van, az, hogy a munkanélküli jövedelemfor­rások — ez esetben a rizsfős ok — túl legyenek a megye határain, ahova már — úgy gondolták — nem látnak el az éber szemek, nem kuka­coskodnak az Instruktorok Tgy te­tettek. Hajdúböszörmény­ben, Balmazu város­ban béreltek, ide jártak át a rizsföldek munkáira a gépállomás trak­torai, géped. S mi tagadás szerettek te, mert a „fejesek­­ek” jó volt dolgozni, extra árt érte. Ha ide mentek füe­getlenül a kiküldetés tart­a­mától , minden további nél­kül megkapták a 31 forintos élelmezési költséget, még ak­kor se, ha állandó kütszolgá­laton voltak ott abban a hó­napban. Summa Summánorr a kijáró traktorf­eaetők ré­szére OsMiMtn 20 293 forintot fizetett ki a gépállomás És hogy fizetett a gépállo­másnak az elvégzett munká­ért a gépállomásis embereket magába­n foglaló rizscsoport? Ezt mindenki gondolhatja. A „Dukál János” szakcsoport melynek a legfejesebb gépál­lomásnak voltak a tagjai, — még a mai napig is tartozik a munkálatok fejében 40 049,50 forinttal A „Nagy Péterné’’ és „Dávid Mária” elnevezésű szakcsoport, ahol már nem simogathatták az ügyet olyan félelmetes tekintélyek, mint az elsőben — „csak” 3000— 3000 forinttal mer tartozni még. Nem megnyugtatásul — de két ököllel dörzsölhetne azok is a szemüket, akik a becsü­letre oly keveset adó embe­rekkel akartak egy tálból cse­resznyézni, mint Dukai szak­csoportvezető úr. Ugyanis, aki mást próbál becsapni az más által te becssnszik, így pl. ez a Dukal 5000 foritos költséggel épített egy szivaty­yúházat a rizsfökre, a tag­ságnak azonban 35 000 forin­tot számolt el A különbözetből házat vett D­ebrecenben Hiába ez már ezzel jár — ezt be kell látni a karcasiaknak te. Dehát a végén azt is meg kellene írni miért volt szük­­­ég minderre. A nyomor vagy szegénység késztette ezeke az embereket államunk tör­vényeinek megsértésére, a kapitalizmusba való kirán­dulásra? !Merthiszen az volt bérmunkai­génybevét­el __ munka nélküli jövedelem, mint a földesuraké.) Szó nincs róla 3000-től 2200 forin­tig terjedő fizetést kaptak valamennyien, aki a legtöb­bet kapta, az volt a legéhe­­sebb — hat holdat bérelt, — aki viszonylag kevesebbet, kevesebb földet te vett. Tehát nem ez volt az igaz' ok. Inkább a harácsol­ás­ vágy, ami szelídítve úgy hangzik hogy a pénzből so­em elég”. Fz r­ed'g nem más mint .kapitalista csökevény” — most már frázis és köz­hely nélkül a tények valój­­ában. Kár, hogy ez a hetesség még művelt tökenségű s te­gyük hozzá, hogy becsül­et­es­­ek ismert embereket te meg­fertőzi Csupán egy rendeletét kellett kijátszani l A Magyar Szocialista Munkáspárt­­ Központi Bizottságának Határozata A Központi Bizottság 1957. november 29-i ülésén meghallgatta Kádár János elvtárs beszámolóját, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára Moszkvába küldött párt- és kormányküldöttség munká­járól. A Központi Bizottság a beszámolót tudomásul vet­te és a következő határozatot hozta: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága teljes mértékben egyetért a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak november 14—16-án tartott értekezletének nyilatkozatával, és a testvérpár­tok november 16—19-i szélesebb értekezletének béke­­kiáltványával A Központi Bizottság megbízza a Politikai Bizottsá­got, dolgozzon ki és tegyen meg minden szükséges In­tézkedést, hogy a nyilatkozatban és a békekiáltványban megfogalmazott célkitűzések pártunk tevékenységében, hazánk állami és társadalmi életében érvényesüljenek és azok megvalósításához a magyar dolgozó nép legszéle­sebb tömegeinek aktív támogatását kibontakoztassa. A Központi Bizottság a nyilatkozat és a békekiált­vány céljainak megfelelően elsőrendű feladatnak tekinti a béke megvédésért folytatott harcot. Ennek érdekében még jobban tömörítjük hazánkban a béke megőrzését óhajtó embereket, erősítjük kapcsolatunkat a világ vala­mennyi békeszerető erőivel normális és jó viszony ki­építésére törekszünk — társadalmi rendszerétől függet­lenül — minden országgal, minden néppel Elveink és hazánk törvényei értelmében harcolunk azokkal szem­ben, akik hazánkban a más népek elleni gyűlöletre és háborúra uszítanak. Elszánt harcot folytatunk az embe­riség békéjét veszélyeztető nemzetközi imperialista erők aknamunkája, agresszív fellépése, nyűt fenyegetése és háborús uszítása, minden békebontó cselekedete ellen. A Központi Bizottság pártunk, munkásosztályunk és népünk tapasztalatai alapján nagy jelentőséget tulajdo­nít a szocialista országok népei, a világ kommunista és munkáspártjai proletár internacionalista tömörülésének és megbonthatatlan egységének. Ezért, mint a szocializ­mus és a béke ügyének tett hatalmas szolgálatot, üdvöz­li a szocialista országok pártjainak találkozóját és a több mint hatvan testvérpárt történelmi találkozóját Köz­ponti Bizottságunk helyesli és üdvözli pártküldöttségünk és néhány más testvérpárt küldöttsége között létrejött különtalálkozókat, elvtársi eszmecseréket is. A szocialista országok pártjainak, államainak, népei­nek és a világ valamennyi kommunista és munkáspárt­jának egysége biztosítja a szocialista országok fejlődését, védi minden nép nemzeti függetlenségét az egész em­beriség békéjét, féken tartja a békét fenyegető agresszív imperialista erőket A proletár internacionalizmus elmélyítése érdeké­ben szüntelenül harcot folytatunk a burzsoá­ naeionaiz­­mus és a sovinizmus maradványainak felszámolása. A burzsoá eszmék elleni harc, a szocialista építőmunka és a béke védelme érdekében harcolunk a marxizmus—le­­ninizmust álnokul támadó és hazánkban fő veszélyt ké­pező — revizionista nézetek és a párt fejlődését gátló dogmatikus, szektáns nézetek ellen. E harcunkban egységesek vagyunk és tovább kíván­juk erősíteni egységünket a világ legelső és vezető szo­cialista államával, a hatalmas Szovjetunióval a Kínai Népköztársasággal, valamennyi szocialista országgal az összes testvéri kommunista és munkáspártokkal a nemzetközi munkásosztállyal ■nnniiHiHKiiimniiimuniiiiiitKUHi átogatás Affig győzik a rengeteg ve­vőt kiszolgálni a törökszent­miklósi Építőipari Ktsz üve­gezői és k­épkeretezői részle­gének üzletében. Sólyom Ferenc, az üzlet ve­zetője, afféle vicces ember. Egy-egy tréfa, anekdota menti meg a várakozókat az una­lomtól. Amellett persze, vil­lámgyorsan jár a keze az üvegvágóval, s perceken be­lül 4—5 ablaküveget kap a vevő. A hangulatos helyet — tagadhatatlan — szeretik is az emberek, no, meg azt K*_a«n,tíS^Andrásí,v>e lehe* * vele alkudni, az üvegesnél... Ha nem te az áron, de az el­készülés időpontjában. Van itt megrendelés bőven. Ez a részleg a környék üve­gese. A közületi üvegezések mellett, a lakosság kérésért még házhoz is mennek a ktsz dolgozói és ott végzik el a munkát De az üzen- specialitás­ mégis a csiszolt és fúvatott díszüveg-kü­lönlegesség. Mee 's jegyzi a vezető viccesen Nem hiányzik, hogy a lapba kerüljön, mert annyi a meg­rendelés ebből hogy alig alig bírunk vele.” — Ilyen készen — mutatja Pádár József elsőéves tanuló, a kész üvegért jött vevőnek. Máris csomagolja és boldo­gan veszi hóna alá a fiatal­­asszony. Siet, hogy örömet szerezzen az otthonban. Sok a vevő, sok a munka, de nincs is panasz a bevétel­re. Ahogy Sólyom Ferenc mondja, nemcsak piaci na­pon, hanem máskor is nagy a forgalom. Most is több embe­rünk kint van a lakásokon, és ezért van tumultus ide­bent Majd aztán tovább viszi a szót, mert van panasza is. Pa­nasz? — dehogy Csupán jó lenne korszerűsíteni a mű­helyt, mert már a lakosság génje túlnőtt a kapacitásán. Úgy szeretnék, ha a ktsz központi helyén épülne fel a korszerű, új műhely. Igény az van, csupán a rá­­valót kell még megt­erem­teni és itt közel 200 ezer forint hiányzik még a műhelyből azonban a ktsz tagjai nem­­esszimisták és bíznak ab­ban, hogy jó munkájukkal majd csak biztosítják a kor­­srek­t termelés anyagi feltéte­­lét Ha sikerül, akkor már jövőre tükörfoncsorozást is vállalnak. » a. b, as

Next