Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-01 / 27. szám
VILAC, »PCILETAMAI EQVESnUBTEKI SZOLJI OK A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 27. szám. ÁRA: 51) FII I ÍR. 1958. február 1. szombat. Dögei Imre földművelésügyi miniszter a mezőgazdaság ez évi legfontosabb feladataira. Kétnapos országos értekezlet kezdődött a Földművelésügyi Minisztériumban A megyei tanácsok mezőgazdasági osztályvezetői, a gépállomások megyei igazgatóságának vezetői, valamint az állami gazdaságok termelési igazgatóságának vezetői pénteken a Földművelésügyi Minisztérium kétnapos országos értekezletre ültek össze, hogy értékeljék a mezőgazdaság múlt évi eredményeit és megtárgyalják az ezévi feladatokat. Részt vettek az értekezleten a megyei pártbizottságok képviselői, valamint a mezőgazdasági tudományos és felsőoktatási intézmények vezetői és a minisztérium vezető munkatársai. Magyari András, a földművelésügyi miniszter első helyettesének megnyitója után Dögei Imre földművelésügyi miniszter mondott beszámolót Az elmúlt évi munkát értékelve megállapította: folyamatos fejlődést megindítani. A fő feladat az állattenyésztésben az 1958 évben ugyanaz, mint a növénytermesztésben: a terméshozamok növelésével és a termelési költségek csökkentésével többet és olcsóbban termelni. A kormány legutóbbi határozata nagy segítséget nyújt a termelőszövetkezetek állattenyésztésének fejlesztéséhez. AJDA miniszter a továbbiakban a termelőszövetkezetek kérdésével foglalkozott Hazánkban jelenleg — mondotta többek között — a szocializmus építésének, dolgozó népünk jelenlegi életszínvonala fenntartásának és további növelésének, valamint a munkás paraszt szövetség elmélyítésének, a proletárdiktatúra megszilárdításának döntő előfeltétele a mezőgazeredményes munkát végez-i dalág szocialista átszervezé*tünk hazánk és dolgozó né* J se. Az ellenforradalom terelünk javára, erőnkhöz rése óta tett párt és kormányintézkedések következtében mérten mi is hozzájárultunk a munkás-paraszt hatalom megszilárdításához és a termelés terén elért jelentős eredményekhez. Jelentősek múltiévi növénytermesztési eredményeink. — Elérésüket elősegítette, hogy a termeléshez szükséges eszközök és anyagok — a gazdasági nehézségek ellenére — nagyobb mértékben voltak biztosítva, mint előző években. Bizonyos eredményeket értünk el a szőlő- és a gyümölcstermesztésben is. Itt meg kel szüntetni a szervezetlen telepítéseket és az eddiginél sokkal nagyobb tervszerűséget kel biztosítani. Kenyérgabonaszükségletünket mielőbb hazai termésből akarjuk biztosítani. Ezt azonban nem a vetésterület növelésével, hanem a termésátlagok fokozásával kell elérni. Az 1958. évben jelentősen emelni kell a növénytermesztés általános színvonalát Nagy gondot kell turcítani tavasz folyamán a hibrid kukorica vetőmag felhasználására a talajmunkák, a vetés, a növényápolás és növényvédelem sokkal gondosabb elvégzésére, valamint a betakarítási veszteségek csökkentésére. Hasonlóképpen jóval nagyobb gondot kell fordítani a rendelkezésre álló gépek felhasználására. Áttérve az állatenyésztés kérdéseire hangsúlyozta a miniszter: döntő jelentőségű, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés mentelem összehangolása népgazdasági és üzemi szinten egyaránt megtörténjék. Az ellenforradalom itt is nagy károkat okozott, különösen a termelőszövetkezetek adatállományának széthurcolásával A kormánynak az elmúlt évben kiadott több fontos rendelkezése növelte a tenyésztői kedvet. A tehénállomány jobb minőségét és a jobb takarmányozást mutatja, hogy előzetes adatok szerint egy tehén átlagos tejtermelése 1957-ben 1.900 liter volt, ami kétszáz literrel több az előző évi átlagnál. Mindezt egybevetve megállapítható, hogy az ellenforradalom által okozott károk ellenére az elmúlt évben sikerült az állattenyésztésben értünk el eredményeket. Az ellenforradalom által szétszórt termelőszövetkezetek közül már mintegy 1150 újjáalakult. A termelőszövetkezetek többsége az elmúlt évben szervezetileg és gazdaságilag megszilárdult, sokat javult a munkafegyelem, s a termelőszövetkezetek termésátlaga lényegesen meghaladta az egyénileg gazdálkodó parasztokét. Az egy munkaegység értéke átlagosan eléri a harminckilenc forintot a múlt évi harminchárom forinttal szemben. Az elért eredmények azonban nem homályosítják el a termelőszövetkezetek fejlesztésével, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban azt a negatív jelenséget, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlődése nem kielégítő. A kisparcellás gazdálkodás már elavult, a mezőgazdaság szocialista átszervezése objektív szükségesség, ami elől nem lehet hosszabb ideig kitérni. Áttérve a gépállomások múmiájára hangsúlyozta a miniszter, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, a termelőszövetkezetek megerősítésének és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fontos feltétele a gépállomások rendszerének erősítése, munkájuk állandó javítása. A párt és a kormány világosan tisztázta, hogy a mezőgazdasági termelés gépesítésének fő formája a gépállomások rendszere. A gépállomások önelszámoló vállalati gazdálkodási rendszere az eddigi tapasztalatok szerint biztató. Az állami gazdaságról szólva megállapította a miniszter, hogy ezek 1957-ben fennállásuk óta a legjobb eredményt érték el 1957 évben a növénytermelési és állatenyésztési hozamok együttes értéke mintegy ötszáz-hatszáz millió forinttal lesz több, mint az előző évben volt. Foglakozott a miniszter a kutatómunka és az oktatás kédéseivel is. A mezgazdasági tudományok művelőitől mondotta — azt kérjük, hogy munkájukkal a termelés fokozását, a termelési költségek csökkentését, a mezőgazdaság szocialista átszervezését segítsék elő. A mezőgazdasági szakoktató területén dolgozó oktatóknakpedig az a feladatuk, hogy a szocializmus ügyéhez, népi demokráciánkhoz hű szakembereket képezzenek ki. Ebben az évben — mondotta befejezésül — a mezőgazdasági termelés össztermelési értékét az 1957. évihez mérten 4,6 százalékkal kell növelni A növénytermést biztosítani kell legalább az 1957. évi színvonal t artását, az állattenyésztésbez^ pedig az elmúlt évivel szemben 11,4 százalék« ter résnövekedést kell elérni Nagy gondot kell fordítani aállami gazdaságok korszerű fejlesztésére, a termelőszövetkezetek gazdasági megk SSnésére, a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztésére és a gépállományok munkájának megjavítására. Helyes úton Jól tervezett a kungyalui Zöld Mező Isz fa 1957. évi zárszámadás idején a tsz 240 hald szántóján 51 tag gazdálkodott családjával Ma a 315 kat. hóik területű közös szántónak 87 gazdája van. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az új tagok nem csupán földnélküliekből, hanem dolgozó középparasztofőből fa SKrtfitek ki. Az a tény, hogy a tsz-ben egy tagra 4.1 kh. terület jut a tsz 1958. évi, immár jóváhagyott tervében. — Vessük talán össze a tavalyi és az idei vetésterület arányát, állattenyésztésheznél-és sok-sok kacsával d*külözhetetlen takarmánynövények vetésterülete igen jelentős mértékben megnövekedett. — Jórészt az új tagok felvétele tette szükségessé a dohány vetésterületének ilyen arányú emelését, — magyarázza Bedics István elvtárs, a tsz elnökhelyettese. — Ez a munkaigényes növény a téli hónapok során is biztosít munkát a tagság egy részének. Hasonló meggondolás alapján emeltük cukorrépaterületünket 20 százalékkal. Állattenyésztésünk fejlesztése szintén sok munkáskezet foglalkoztat. tehén-törzsállományunk tavaly ősszel 35 volt, 1958. végére 42 lesz, 6 .menet közben’* leadunk 29 hízott marhát. Kétszeresére nő az év folyamán a Zöld Mező Tsz sertésállománya. A tsz juhállománya 33 százalékkal gyarapodik év végére. — Jelentősen emelkedik ebben az évben a baromfiállományunk, — folytatja az elnökhelyettes. — Ma 16 libánk van, őszre 116 lesz, 6; kacsánkat felszaporítjuk 85- re, hat pulykánkat pedig 86- ra. Beszélgetésünk során kiderül: még nagyobb arányú gyarapodással is számolhatna a tsz, ha az új jelentkezők között volna olyan, aki szószívesen él távol községétől távol a tsz-központtól. De nincs... A közös birtoknak van egy vízjajta része, mely kiválóan alkalmas a baromfitenyésztésre. Az a hiba, hogy a gondozói lakásnak is ismertem épületet — például olvadáskor — körülöleli a víz. Ha ennek ellenére akadna jelentkező, a Zöld Mező Tsz őszre legalább 500 pulykedhetnék. Elmondja még Bodócs elvtárs, hogy a tagság türelmetlenül várja az őszit. Bíznak abban, hogy a bérleti szerződések lejárta után földterülethez juthatnak az állami tartalékból. Amikor nem lesznek kénytelenek a föld nélkül jelentkezőket visszautasítani. A tagság igen bíztató ígéretet kapott állami támogatásra egy 100 férőhelyes új tehénistálló létesítéséhez. Az új építmény padlásán harminc-vagonos magtár lesz; őrlemény-, takarmány- és tejszálfűtó berendezéssel Tejházat is kívánnak építeni, ahol a napi fejés eredményét feldolgozhatnák. A sovány tejet a malacoknak adják. Reménykednek abban, hogy a TITÁSZ módot talál a villany bevezetésére. Százezer forintot szánt a tagság az új dohánycsomózó ház felépítésére, az utolsó fillérig saját erejéből. Ha ez elkészül, tovább növelik a dohány vetésterületét, így újabb munkalehetőséget teremtenek. A Zöld Mező Tsz-ben sokkal több műtrágyát használnak fel idén, mint tavaly. A Zöld Mező Tsz tagjai figyelembe vették a gazdálkodás fellendítése eredményeként jelentkező magasabb termésátlagokat. A Búzából holdanként egy, csöveskukoricából öt, cukorrépából pedig 20 mázsával többet irányoztak elő, mint az elmúlt esztendőben. — Szívvel és ésszel dolgozik tagságunk, — állapította meg joggal Bodócs István. Eredményekben gazdagon járja azt az utat, amelyet a párt, a kormány kijelölt számára: szocialista nagyüzemi sapkával, 100 egyedes tyúk- < tógazdaság útját törzSákmánnyal, 200 libával 1 —2»rvári* Kenyérgabona 1957 106 kat. hcAd 1958 98 kat. heftfl Takarmánygabona 36 ® £ S 54% G> Dohány8 • • 15n « Cukorrépa 10 mm 12so ft Kender6 re m8 .90 ffl Kukorica 54 re 188W ft Lucerna 16 ® re 38 99 re Takarmányrépa4 re vő4 » tv « Falatozás Nyitrai Lajos bácsinak, a kisújszállási Búzakalász Tsz tagjának jól esik ebéd után egy-két piros almát elfogyasztani. Amikor ebédelésre kerül a sor, előkerül a kistarisznya, s belőle a jó falatok. Fotó: csikóé, A lottosorsolás ok februári menetrendje A Sportfogadási és Lotto Igazgatóság elkészítette a Lottó sorsolások következő havi ütemtervét. Ennek alapján februárban négy húzást rendeznek, amelyből hármat vidéken tartanak. Február 7-én, Budapesten, a XVII. kerületi Új Világ Filmszínházban sorsolják az esedékes heti nyerőszámokat. Ugyanakkor húzzák a januári tárgynyereményeket is. Február 14-én Székesfehérváron, február 21-én pedig Kiskunfélegyházán perdül meg a lottógömb. A hónap utolsó lottó-sorsolását Szegeden, a Szabadság Filmszínházban tartják. (MTI.) Téli gépjavítás állami gazdaságban, tangazdaságban, gépállomáson Valamennyi eke, tárcsa, borona üzemképes állapotban várja a fagy felengedését az Alattyánd Gépállomáson. — A traktorok generáljavítását 90 százalékig elvégezték, a cséplőgépekét pedig a januári terv szerint. — A gépállomás üzemgazdásza Gajdos Jenő erőgép. Juhász József cséplőgép-, Bakai István munkagép- és Kisbódi József univerzáltraktor-javító brigádjának munkájával a legelégedettebb. A Csorbai Állami Gazdaságban tervszerűen halad az erőgépek javítása. Eddig hét G—35-öst, 3 Zetort, 8 traktorokét és egy műtrágyaszóró gépet hoztak teljesen rendbe. Ütemesen folyik az országúti járművek, valamint a koronák javítása is. Nagy Kálmán szerelőt és Bachmer Albert esztergályost jó munkájáért munkatársaik, vezetőik megbecsülése övezi. Farkas Ferenc traktoristától azonban több lendületet és kevesebb „pihenést“ várnak... A Jászberényi Tangazdaság javítóműhelyében idejében elkezdődött a munka, a tervben mégis 15—20 százalékos lemaradás mutatkozik. Ennek az az oka, hogy a tangazdaság anyagellátása gyenge. Főként golyós- és görgőscsapágyakból, gumikból van hiány. Egyesek úgy vélik, hogy jobb beomlással az utóbbin lehetne segíteni Igen jó véleményt hallottunk Molná Sándor szereld mimikájáról, ki a G—35-ösök javításánál szorgoskodik. Büki Mihály segédmunkás nem rétek. Szolnok városfejlesztési terület • A szolnoki városi tanács VB elkészítette az idei fejlesztési tervének javasatát Ennek alapján városfejlesztési alapból 860 ezer forinto fordítanak ipari, népművelési, oktatási, kereskedelmi egészségügyi és mezőgazdasági célokra. Az elkészült tervezetről Kapós Rezső elvtárs, a városi tanács VB-elnöke a következőket mondotta: — Az 1958. évi városfejlesztési tervet előzetesen készítettük el. Erőforrásaink még nem ismeretesek. Valószínű, hogy a községfejlesztési hozzájárulásból, a tanácsi vállalatok terven felüli nyereségéből, valamint az adóprémium dologi részéből tervezett 860 ezer forintos beruházást még növelni tudjuk. Tervezetünket a közeljövőben tanácsülés elé terjesszük és az ott hozott határozatok alapján módosítjuk. Terveink szerint 400 ezer forintot ipari és műszaki célokra fordítunk. Ezen belül 190 ezer forinttal új utakat építünk, többek között a Keskeny János, az Abonyi, Kert és Hunyadi utcában. 110 ezer forinttal fejlesztjük a vízvezeték hálózatot Előreláthatólag a vízellátási problémákat is nagyobb területen tudjuk megoldani, miután a lakosság több helyen jelentős összegű társadalmi munkát ajánlott fel. Széppé tesszük városunk környezetét is. Javaslatunk szerint csak fásításra 50 ezer forintot költünk a községfejlesztési alapból. Csaknem 200 ezer forintot irányoztunk a népművelési feladatok megoldására. Korszerűsítjük, parkosítjuk a város szabadtéri színpadát. A követelményeknek megfelelően felszerelik a Vidámkertet. Jelentős összeget fordítunk oktatási, kereskedelmi és egészségügyi célokra. Befejezzük a Csallóköz utcai óvoda építését, rendezzük a Gábor Áron teret. A bölcsődéket és a szociális otthonokat korszerű felszerelésekkel egészítjük ki A terv megvaósításához kérjük a lakosságot, hogy községfejlesztési hozáárulásaikat pontosan fizessék, ezzel is elősegítik a város gyorsabb fejlődését — fejezte be tájékoztatását Kapán Rezső elvtára.