Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-01 / 27. szám

VILAC, »PCILETAMAI EQVESnUBTEKI SZOLJI OK A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 27. szám. ÁRA: 51) FII I ÍR. 1958. február 1. szombat. Dögei Imre földművelésügyi miniszter a mezőgazdaság ez évi legfontosab­b feladataira. Kétnapos országos értekezlet kezdődött a Földművelésügyi­­ Minisztériumban A megyei tanácsok mező­gazdasági osztályvezetői, a gépállomások megyei igazga­tóságának vezetői, valamint az állami gazdaságok terme­lési igazgatóságának vezetői pénteken a Földművelésügyi Minisztérium kétnapos orszá­gos értekezletre ültek össze, hogy értékeljék a mezőgaz­daság múlt évi eredményeit és megtárgyalják az ezévi feladatokat. Részt vettek az értekezleten a megyei pártbi­zottságok képviselői, vala­mint a mezőgazdasági tudo­mányos és felsőoktatási in­tézmények vezetői és a mi­nisztérium vezető munkatár­sai. Magyari András, a földmű­velésügyi miniszter első he­lyettesének megnyitója után Dögei Imre földművelésügyi miniszter mondott­ beszá­molót Az elmúlt évi munkát ér­tékelve megállapította: folyamatos fejlődést megindí­tani. A fő feladat az állatte­nyésztésben az 1958 évben ugyanaz, mint a növényter­mesztésben: a terméshozamok növelé­sével és a termelési költsé­gek csökkentésével többet és olcsóbban termelni. A kormány legutóbbi határo­zata nagy segítséget nyújt a termelőszövetkezetek állat­­tenyésztésének fejlesztésé­hez. AJD­A miniszter a továbbiakban a termelőszövetkezetek kér­désével foglalkozott Hazánkban jelenleg — mon­dotta többek között — a szo­cializmus építésének, dolgozó népünk jelenlegi életszínvo­nala fenntartásának és to­vábbi növelésének, valamint a munkás paraszt szövetség elmélyítésének, a proletárdik­tatúra megszilárdításának­­ döntő előfeltétele a mezőgaz­­eredményes munkát végez-i dalág szocialista átszervezé*­tünk hazánk és dolgozó né* J se. Az ellenforradalom tere­­lünk javára, erőnkhöz rése óta tett párt és kormány­­­intézkedések következtében mérten mi is hozzájárul­tunk a munkás-paraszt ha­talom megszilárdításához és a termelés terén elért jelentős eredményekhez. Jelent­ősek múltiévi növény­termesz­tési eredményeink. — Elérésüket elősegítette, hogy a termeléshez szükséges esz­közök és anyagok — a gaz­dasági nehézségek ellenére — nagyobb mértékben voltak biztosítva, mint előző évek­ben. Bizonyos eredményeket ér­tünk el a szőlő- és a gyü­mölcstermesztésben is. Itt meg kel szüntetni a szervezetlen telepítéseket és az eddiginél sokkal nagyobb tervszerűsé­get kel biztosítani. Kenyérgabonaszükségletün­­ket mielőbb hazai termésből akarjuk biztosítani. Ezt azon­ban nem a vetésterület nö­velésével, hanem a termés­átlagok fokozásával kell el­érni. Az 1958. évben jelentősen emelni kell a növénytermesz­tés általános színvonalát Nagy gondot kell turcítani tavasz folyamán a hibrid ku­korica vetőmag felhasználá­­sára a talajmunkák, a vetés, a növényápolás és növényvé­delem sokkal gondosabb el­végzésére, valamint a betaka­rítási veszteségek csökkenté­sére. Hasonlóképpen jóval nagyobb gondot kell fordíta­ni a rendelkezésre álló gépek felhasználására. Áttérve az állatenyésztés kérdéseire hangsúlyozta a mi­niszter: döntő jelentőségű, hogy a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés mentelem ös­­­szehangolása népgazdasági és üzemi szinten egyaránt megtörténjék. Az ellenforradalom itt is nagy károkat okozott, külö­nösen a termelőszövetkezetek adatállományának széthurco­­lásával A kormánynak az elmúlt évben kiadott több fontos rendelkezése növelte a tenyésztői kedvet. A tehén­­állomány jobb minőségét és a jobb takarmányozást mutat­ja, hogy előzetes adatok sze­rint egy tehén átlagos tej­termelése 1957-ben 1.900 liter volt, ami kétszáz literrel több az előző évi átlagnál. Mindezt egybevetve megál­lapítható, hogy az ellenfor­radalom által okozott károk ellenére az elmúlt évben si­­k­erült az állattenyésztésben értünk el eredményeket. Az ellenforradalom által szét­szórt termelőszövetkezetek közül már mintegy 1150 újjá­alakult. A termelőszövetkezetek többsége az­ elmúlt évben szervezetileg és gazdasági­lag megszilárdult, sokat ja­vult a munkafegyelem, s a termelőszövetkezetek ter­mésátlaga lényegesen meg­haladta az egyénileg gaz­dálkodó parasztokét. Az egy munkaegység érté­ke átlagosan eléri a harminc­kilenc forintot a múlt évi harminchárom forinttal szemben. Az elért eredmények azon­ban nem homályosítják el a termelőszövetkezetek fejlesz­tésével, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével kap­csolatban azt a negatív jelen­­séget, hogy a termelőszövet­kezeti mozgalom számszerű fejlődése nem kielégítő. A kisparcellás gazdálko­dás már elavult, a mező­gazdaság szocialista átszer­vezése objektív szükséges­ség, ami elől nem lehet hosszabb ideig kitérni. Áttérve a gépállomások múmiájára hangsúlyozta a miniszter, hogy a mezőgazda­sági termelés fejlesztésének, a termelőszövetk­ezetek megerő­sítésének és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fontos feltétele a gépállomá­sok rendszerének erősítése, munkájuk állandó javítása. A párt és a kormány világosan tisztázta, hogy a mezőgazda­sági termelés gépesítésének fő formája a gépállomások rendszere. A gépállomások önelszámo­ló vállalati gazdálkodási rendszere az eddigi tapaszta­latok szerint biztató. Az állami gazdaságról szól­va megállapította a minisz­ter, hogy ezek 1957-ben fenn­állásuk óta a legjobb ered­ményt érték el 1957 évben a növényterme­lési és állatenyésztési ho­zamok együttes értéke mintegy ötszáz-hatszáz mil­lió forinttal lesz több, mint az előző évben volt. Foglakozott a miniszter a kutatómunka és az oktatás kédéseivel is. A me­zgazda­sági tudományok művelőitő­l mondotta — azt kérjük, hogy munkájukkal a termelés fokozását, a termelési költ­ségek csökkentését, a mező­­gazdaság szocialista át­szervezését segítsék elő. A mezőgazdasági szakoktató területén dolgozó oktatóknak­­pedig az a feladatuk, hogy a szocializmus ügyéhez, népi demokráciánkhoz hű szak­embereket képezzenek ki. Ebben az évben — mon­dotta befejezésül — a mező­gazdasági termelés összter­melési értékét az 1957. évihez mérten 4,6 százalékkal kell növelni A növénytermést biztosítani kell leg­alább az 1957. évi színvonal t artását, az állattenyésztés­bez^ pedig az elmúlt évivel szemben 11,4 százalék­« ter­­ résnö­veked­ést kell elérni Nagy gondot kell fordítani a­­állami gazdaságok korszerű fejlesztésére, a termelőszö­­­vetkezetek gazdasági meg­k SSnésére, a term­előszövet­kezeti mozgalom számszerű fejlesztésére és a gépállomá­nyok munkájának megjavítá­sára. Helyes úton Jól tervezett a kungyalui Zöld Mező Isz­ fa 1957. évi zárszámadás idején a tsz 240 hald szán­tóján 51 tag gazdálkodott családjával Ma a 315 kat. hóik területű közös szántó­nak 87 gazdája van. Öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy az új tagok nem cs­upán föld­nélküliekből, hanem dolgozó középparasztofőből fa SKrtfi­tek ki. Az a tény, hogy a tsz-ben egy tagra 4.1 kh. te­rület jut a tsz 1958. évi, im­már jóváhagyott tervében. — Vessük talán össze a tavalyi és az idei vetésterület ará­nyát, állattenyésztésheznél-és sok-sok kacsával d*­külözhetetlen takarmánynö­vények vetésterülete igen je­lentős mértékben megnöve­kedett. — Jórészt az új tagok felvétele tette szükségessé a dohány ve­tésterületének ilyen arányú emelését, — magyarázza Bedics István elvtárs, a tsz elnökhelyettese. — Ez a munkaigényes nö­vény a téli hónapok során is biztosít munkát a tagság egy részének. Hasonló meggondo­lás alapján emeltük cukor­­répaterületünket 20 százalék­kal. Állattenyésztésünk fejlesz­tése szintén sok munkás­kezet foglalkoztat. tehén-törzsállományunk ta­valy ősszel 35 volt, 1958. vé­gére 42 lesz, 6 .menet köz­ben’* leadunk 29 hízott mar­hát. Kétszeresére nő az év fo­lyamán a Zöld Mező Tsz ser­tésállománya. A tsz juhállománya 33 szá­zalékkal gyarapodik év vé­gére. — J­elentősen emelkedik eb­ben az évben a baromfiállo­mányunk, — folytatja az el­nökhelyettes. — Ma 16 li­bánk van, őszre 116 lesz, 6; kacsánkat felszaporítjuk 85- re, hat pulykánkat pedig 86- ra. Beszélgetésünk során kide­rül: még nagyobb arányú gyarapodással is számolhatna a tsz, ha az új jelentkezők között volna olyan, aki szó­­szívesen él távol községétől távol a tsz-központtól. De nincs... A közös birtoknak van egy vízjajta része, mely kiválóan alkalmas a barom­fitenyésztésre. Az a hiba, hogy a gondozói lakásnak is ismertem­ épületet — például olvadáskor — körülöleli a víz. Ha ennek ellenére akad­na jelentkező, a Zöld Mező Tsz őszre legalább 500 puly­kedhetnék. Elmondja még Bodócs elv­­társ, hogy a tagság türelmet­­lenül várja az őszit. Bíznak abban, hogy a bér­leti szerződések lejárta után földterülethez juthat­nak az állami tartalékból. Amikor nem lesznek kénytele­nek a föld nélkül jelentke­zőket visszautasítani. A tagság igen bíztató ígé­retet kapott állami támogatásra egy 100 férőhelyes új tehénis­tálló létesítéséhez. Az új építmény padlásán har­­minc-vagonos magtár lesz; őrlemény-, takarmány- és tej­­szálfű­tó berendezéssel Tejhá­zat is kívánnak építeni, ahol a napi fejés eredményét fel­dolgozhatnák. A sovány tejet a malacoknak adják.­­ Re­ménykednek abban, hogy a TITÁSZ módot talál a vil­lany bevezetésére. Százezer forintot szánt a tagság az új dohánycsomó­­zó ház felépítésére, az utolsó fillérig saját erejéből. Ha ez elkészül, tovább növe­lik a dohány vetésterüle­tét, így újabb munkalehe­tőséget teremtenek. A Zöld Mező Tsz-ben sok­kal több műtrágyát használ­nak fel idén, mint tavaly. A Zöld Mező Tsz tagjai figyelembe vették a gazdál­kodás fellendítése eredmé­nyeként jelentkező magasabb termésátlagokat. A Búzából holdanként egy, csöveskuko­ricából öt, cukorrépából pedig 20 mázsával többet irányoz­tak elő, mint az elmúlt esz­tendőben. — Szívvel és ésszel dolgo­zik tagságunk, — állapította meg joggal Bodócs István. Eredményekben gazdagon járja azt az utat, amelyet a párt, a kormány kijelölt számára: szocialista nagyüzemi sap­kával, 100 egyedes tyúk- < tógazdaság útját törzSákmánnyal, 200 libával 1 —2»rvári­* Kenyérgabona 1957 106 kat. hcAd 1958 98 kat. heftfl Takarmánygabona 36 ® £ S 54% G> Dohány8 • • 15n « Cukorrépa 10 m­m 12so ft Kender6 re m8 .90 ffl Kukorica 54 re­­ 188W ft Lucerna 16 ® re 38 99 re Takarmányrépa4 re vő4 » tv « Falatozás Nyitrai Lajos bácsinak, a kisújszállási Búzakalász Tsz tagjának jól esik ebéd után egy-két piros almát elfogyasz­tani. Amikor ebédelésre kerül a sor, előkerül a kistarisznya, s belőle a jó falatok. Fotó: csikóé, A lottosorsolás ok februári menetrendje A Sportfogadási és Lotto Igazgatóság elkészítette a Lot­­tó sorso­lások következő havi ütemtervét. Ennek alapján februárban négy húzást ren­deznek, amelyből hármat vidéken tartanak. Február 7-én, Budapesten, a XVII. kerületi Új Világ Filmszínházban sorsolják az esedékes heti nyerőszámokat. Ugyanakkor húzzák a januári tárgynyereményeket is. Feb­ruár 14-én Székesfehérváron, febru­ár 21-én pedig Kiskun­félegyházán perdül meg a lottógömb. A hónap utolsó lot­tó-sorsolását Szegeden, a Szabadság Filmszínház­ban tartják. (MTI.) Téli gépjavítás állami gazdaságban, tangazda­­ságban, gépállomáson Valamennyi eke, tárcsa, borona üzemképes állapotban várja a fagy felengedését az Alattyánd Gépállomáson. — A traktorok generálj­avítását 90 százalékig elvégezték, a cséplőgépekét pedig a januári terv szerint. — A gépállomás üzem­gazdásza Gajdos Jenő erőgép. Juhász József cséplőgép-, Bakai István munkagép- és Kisbódi József univerzáltrak­­tor-javító brigádjának mun­kájával a legelégedettebb. A Csorbai Állami Gazda­ságban tervszerűen halad az erőgépek javítása. Eddig hét G—35-öst, 3 Zetort, 8 trak­torokét és egy műtrágyaszó­ró gépet hoztak teljesen rend­be. Ütemesen folyik az or­szágúti járművek, valamint a koronák javítása is. Nagy Kálmán szerelőt és Bachmer Albert esztergályost jó mun­kájáért munkatársaik, veze­tőik megbecsülése övezi. Far­kas Ferenc traktoristától azonban több lendületet és kevesebb „pihenést“ várnak... A Jászberényi Tangazdaság javítóműhelyében idejében elkezdődött a munka, a terv­ben mégis 15—20 százalékos lemaradás mutatkozik. Ennek az az oka, hogy a tangazda­ság anyagellátása gyenge.­ Főként golyós- és görgős­­csapágyakból, gumikból van hiány. Egyesek úgy vélik, hogy jobb beomlással az utóbbin lehetne segíteni Igen jó véleményt hallottunk Mol­­ná Sándor szereld mimikájá­ról, ki a G—35-ösök javítá­sánál szorgoskod­ik. Büki Mi­hály segédmunkás nem ré­tek. Szolnok városfejlesztési terület • A szolnoki városi tanács VB elkészítette az idei fej­lesztési tervének javas­a­tát Ennek alapján városfejlesz­tési alapból 860 ezer forin­to fordítanak ipari, népművelé­si, oktatási, kereskedelmi egészségügyi és mezőgazdasá­gi célokra. Az­ elkészült ter­vezetről Kapós Rezső elvtárs, a városi tanács VB-elnöke a következőket mondotta: — Az 1958. évi városfej­lesztési tervet előzetesen ké­szítettük el. Erőforrásaink még nem ismeretesek. Való­színű, hogy a községfejlesz­­tési hozzájárulásból, a taná­csi vállalatok terven felüli nyereségéből, valamint az adóprémium dologi részéből tervezett 860 ezer forintos beruházást még növelni tud­juk. Tervezetünket a közel­­jövőben tanácsülés elé ter­jesszük és az­ ott hozott ha­tározatok alapján módosít­juk. Terveink szerint 400 ezer forintot ipari és műszaki célokra fordítunk. Ezen be­lül 190 ezer forinttal új utakat építünk, többek kö­zött a Keskeny János, az Abonyi­, Kert és Hunyadi utcában. 110 ezer forinttal fejlesztjük a­ vízvezeték há­lózatot Előreláthatólag a vízellátási problémákat is nagyobb te­rületen tudjuk megoldani, miután a lakosság több he­lyen jelentős összegű társa­dalmi munkát ajánlott fel. Széppé tesszük városunk környezetét is. Javaslatunk szerint csak fásításra 50 ezer forintot költünk a község­fejlesztési alapból. Csaknem 200 ezer forintot irányoztunk a népművelési feladatok meg­oldására. Korszerűsítjük, parkosítjuk a város szabadtéri színpa­dát. A követelményeknek megfelelően felszerelik a Vidámkertet. Jelentős összeget fordítunk oktatási, kereskedelmi és egészségügyi célokra. Befejezzük a Csallóköz­ ut­­cai óvoda építését, rendez­zük a Gábor Áron teret. A bölcsődéket és a szociális otthonokat korszerű felsze­relésekkel egészítjük ki A terv megva­ósításához kérjük a lakosságot, hogy községfej­leszt­ési ho­zá­áru­lásaikat pontosan fizessék, ezzel is elősegítik a város gyorsabb fejlődését — fejez­te be tájékoztatását K­apán Rezső elvtára.

Next