Szolnok Megyei Néplap, 1958. november (9. évfolyam, 259-284. szám)

1958-11-01 / 259. szám

VILÁG PROLETÁRJAI SZOLNOK MEGYEI­­ áA visszatérő vizsgálatok tapasztalatairól A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 259. szám. Ara Oó fillér 1958. november 1. szombat. f *f tfi IDŐSZERŰ KÉRDÉSEKRŐL tájékoztatott a kormány szóvivője Gyáros László rendkívüli követ és meghatalmazott minisz­ter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke pénte­ken délelőtt sajtóértekezletet tartott, amelyen válaszolt a hazai és külföldi tudósítók kérdéseire. Arra a kérdésre, hogyan ér­tékelik Magyarországon a len­gyel párt- ési kormányküldött­ség látogatását,­­ elmondotta: Őszinte örömmel tölt el ben­nünket, hogy • a Lengyel Nép­­köztársaság kapcsolata a Szov­jetunióval és a többi baráti szo­cialista országgal mind szoro­s Brazíliába került magya­rokról több ízben megjelent tu­dósításokkal kapcsolatban fel­tett kérdésre a szóvivő elmon­dotta: az egész nemzetközi saj­tót foglalkoztatta azoknak a magyar családoknak kálváriája, kiknek sikerült Brazíliából vis­­­szaszökni Angliába. Ügyükkel még az angol parlament is fog­lalkozott. Ezek a családok nem ok nélkül hagyták el Brazíliát, a sorsaikról a különböző nem­zetközi szervekhez küldött le­velek hű képet adnak. Ezután Gyáros László néhány szemelvényt felolvasott ezekből a levelekből. Egy­­ Lindther, az ENSZ menekültügyi főbiz­­tossához írt október 1-én kelte­zett levél így kezdődik: „Mélyen tisztelt Elnök úr! E levélben több mint hétszáz sze­­­mély, gyarcfc asszony, férfi for­­­dul Önhöz és Önön keresztül a­ magyar kormányhoz segítségért.­ Több mint hétszáz, a nyugati­ propaganda által megtévesztett­ személy, akiket mint rabszolgád kát eladtak és éhhalálra ítéltek, nem tudunk máshová fordulni a védelemért a „magyar komité”­ a brazil hatóságok és az organi­záció véres kegyetlen terrorja­ elől­t.A „magyar komité” vezetői­ *— dr. Jordán Emil perjel, dr.­ Kogl Szeverin páter és dr. Jan­­­csó Albert, volt hadbíró-száza­­­dos — többmilliót sikkasztottak­­ a „menekültek’* részére össze­­­­gyűjtött pénzből. E hatalmas­ sikkasztási botrány ma már a­ brazil bíróság előtt van”. Megvalósulás előtt a dunai vízierőmű Á Duna vízi­ energiájának hasz­nosítására létrejött ma­gyar—, csehszlovák m­egállapod­ássa­l kapcsolatban a szóvivő elmon­­­dotta, hogy ez a kérdés most már a megvalósulás stádiumába került. A Minisztertanács októ­ber 23-i ülésén megtárgyalta és­ jóváhagyta a közös érdekű Du­­­n­a-szakasz vízienergiá­j­ának­ hasznosításáról szóló határo­­­zatot.­­ A kétségkívül hatalmas jelen­­­tőségű közös erőmű-építkezés kiemelkedő példája a KGST-­­ sabbá válik. A szocialista orszá­gok közötti testvéri barátság el­mélyítése és továbbfejlesztése nemcsak minden egyes szocia­lista állam érdeke, hanem elen­gedhetetlen alapfeltétele az egész szocialista tábor további megerősödésének és a békének is.­hez tartozó országok baráti együttműködésének, békés tö­rekvéseinek, egyúttal pedig újabb hozzájárulás a magyar­csehszlovák gazdasági és politi­kai együttműködés elmélyítésé­hez és kiszélesítéséhez. Külkereskedelmünk helyzetéről Gyáros László közölte a feltett kérdésre: nehézipari exportunk terén az a szándékunk, hogy a piaci igényeknek megfelelően fokozzuk a komplett gyári be­rendezések, elsősorban a gyü­mölcs- és főzelék, baromfi- és egyéb húsfeldolgozó gyár-be­rendezések, malmok, továbbá hűtőberendezések exportját. Vi­lágszerte elismert távközlési iparunk gyártmányainál kor­­­­szerűsí­téseket hajtunk végre, s Például a Rotary-rendszerű te­­­lefonközpontok mellett A gross-« ban-rendszerű telefonközponto­ ? kat is rövidesen exportálni fog­? juk. Műszeripari vonatkozásban« exportunk a Szovjetunió nagy? rendelései eredményeként át? tud térni a tömeggyártásra. A lakosság közszükségleti­­ iparcikkekkel való ellátását, a ? választék bővítését részben a­ külkereskedelem útján valósítjuk­ meg. Közszükségleti importcikk-­­ ellátottságunk ma már az 1954.­ évinek hatszorosára emelkedett.? Az 1959. évi behozatali prog­­­ram az import további fejlesz­­­tését irányozza elő. A lakosság műanyag-ellátott­­­sága jelentősen javulni fog és a] keresett háztartási gépekben is­ nagyobb lesz a választék. Gon­­­doskodni fogunk 1959-ben a? személyi gépjármű-import növe­­ léséről, amennyiben biztosítjuk­­­ Moszkvics, Spartak, Wartburg" és más kiskocsitípusok behoza­­­talát. (Folytatás a 3. oldalon) Magyar családok kálváriája Brazíliában I j ? I f \ | [ [ 4 ¥ ­ BIZTATÓ LÉPÉSEK a cukorrépatermelés gépesítése felé — Szakemberek tanácskoztak a Cukorgyár célgazdaságában —­ ­ Az Élelmezésügyi Minisztéri­um cukoripari igazgatósága teg­nap bemutatót és tanácskozás­t rendezett a szolnoki cukorgyár­­ célgazdaságában, a cukorrép­­a vetés és betakarítás gépesítésé­­nek problémájáról. A bemutatói­n résztvevő gyakorlati szakembere­­ken, tudósokon kívül részt vet­t Kovács Imre élelmezésügyi mi­niszter is. A szakértőket Ságh­­ Vilmos, az élelmezésügyi minisz­­­ter helyettese tájékoztatta a cu­­korrépa termelés növelésének é­­s gépesítésének fontosságáról.­­ Többek között elmondotta: a fel­­­szabadulás óta igen megnőtt a cukorfogyasztás hazánkban. Ál­talában egy főre 26 kiló cukor esik évente, amely 15 kilóva­­l több, mint a háborút megelőző években.­­ _ Gyakorlati szakemberek ki­számították, hogy egy katasztrá­­lis hold cukorrépa megtermelé­séhez kézi erővel 50 munkanap szükséges-Mondani sem kell, hogy ez a munkát megnehezíti a termelést pedig drágítja. A gépesítés szak­emberei azt a feladatot kapták, hogy a két legnehezebb munka­folyamatot a cukorrépa egyelé­­sét és betakarítását megkönnyí­tő gépeket konstruáljanak. Biz­tató eredmények már vannak, de a két munkafolyamat gépesíté­sét még eddig nem sikerült meg­oldani. A célgazdaságban bemu­tatott külföldi betakarító­ gének­­­nek általában az a hibájuk, hogy­­ a répát részben összezúzzák,­­­­ másrészt pedig rendkívül sok zö­­r­göt hordanak közé, ami megne­­­­hezíti a szállítását és feldolgo­­­zását. Legtöbb reményekkel a­­ magyar gyártmányú répabetaka­­­rító gép bíztat. Ez a konstrukció­t a földben lévő répát fellazítja, le­­­fejeli és a fejeket egy tartályba­n gyűjti, ahonnét kupacokba kerül.­­ A répát utánna kézi erővel kell­­ összegyűjteni, de előnye, hogy a 3 termésben kárt egyáltalán nem­­ tesz. Az egyelés megkönnyítéséről­­ szólva hangsúlyozta: a problémát­­ már a vetésnél kell megoldani.­­ Vannak olyan gépek kísérletezés­e alatt, amelyek új megoldással egyenként szórják a répagomo­­­ryókat a földbe. Erre a célra kü­­­­lön mechanizálva előkészített magokat velünk. Ilyen formában az egyeléskor mintegy harminc- 1 százalékos munkaerő megtakarí­tást érhetünk el. A vitában több szakember szó­­­­lalt fel. Szabó Géza, a cukoripa­­­ri igazgatóság osztályvezetője el­­­­mondotta: Évek óta folytatják a ■ kísérleteket az egyenkénti vető­■ gépek előállítására. A további­­ kísérletekbe az eddiginél jobban bevonják a nagyüzemi gazdasá­gokat. Jövőre mintegy húsz szemenkénti vetőgépet adnak át a gazdaságoknak, hogy minnél több gyakorlati tapasztalatot sző­ Tovább folytatják az ikercso­­rosztás gépek kísérleteit is, —[ amelynek sorozat­gyártását­ 1960-ban tervezik megkezdeni- A­ hazai gyártmányú répabetakarí­­­tó gépről elmondotta, hogy az ed­­­dig ismert külföldi típusú gépek­­­től előnyösebb. Részben, mert ne­­­hezebb kötött talajokon is hasz­­­­álható, másrészt, mert előállí­­­tása lényegesen olcsóbb. Egy-egy­ gép gyártási költsége 6—8 ezer­ forint. Bejelentette, hogy ezt a­ típust jövőre nullszériában­ gyártják és több talajadottságok­ mellett állítják majd kísérleti­ munkába. Sós Gábor, az FM növényter­­­melési főigazgatóságának veze­­­tője többek között hangsúlyoz­­­ta, hogy a bemutatón látott gé­­ péket tovább kell tökéletesíteni,­ hogy beváltsa a hozzáfűzött re­­­ményeket. Hasonló véleményének adott kifejezést Bánházi Gyula, a Me­­­zőgazdasági Gépkísérleti Intézet­ igazgatója is, aki bejelentette,­ hogy a jövőben még fokozottabb­­an törekednek az együttműkö­­­désre az ipari vállalatokkal a tö­­­kéletesebb gépek előállítása ér­­­dekében. A vitában elhangzotta­­­kat Sághi Vilmos foglalta össze.­ Megállapította, hogy az eddigi­ tapasztalatok alapján egy lépés­­­sel közelebb kerültünk a cukor-­ répa termelés gépesítésének as megoldása felé. 5[ — endresz — Választási gyűlések november 2-án és 3-án November 2-án, vasárnap TI­­­­SZ­A PÜSPÖKIBEN délelőtt 10 tórakor Z. Nagy Ferenc ország­­gyűlési képviselőjelölt, az Or­szágos Népi Ellenőrzési Bizott­­­ság elnöke. CIBAKHÁZÁN délelőtt 10 tórakor Varga József megyei ta­­­­nácstagjelölt, a kunszentmárto­­­ni járási tanács elnöke tart vá­­­­lasztási gyűlést. Cibakházán­­ részt vesz és felszólal a gyűlésen ► Molnár Mihály országgyűlési­­ képviselőjelölt. ■ TISZAKÜRTÖN délelőtt 10­­ órakor Nádas József, az MSZMP­­ megyebizottságának munkatár­­­sa. MESTERSZÁLLÁSON dél­­­­előtt 10 órakor K. Nagy Sándor,­­az MSZMP Központi Bizottsá­­­ gának tagja. JÁSZF­ÉNYSZARUN délelőtt 110 órakor Tisza József ország­­gyűlési képviselőjelölt, a Terme­­­lőszövetk­ezeti Tanács titkára'' E lesz a választási gyűlés előadó­­ja. Jászfényszarun résztvesz és­­ felszólal a választási gyűlésen .Kúti György megyei tanácstag­­- jelölt, a Megyei Tanács VB tit­­­kára. JÁSZJAKÓHALMAN délelőtt 10 órakor Árvai István megyei tanácstagjelölt, a jászberényi járási pártbizottság első titkára. JÁSZLADÁNYBAN délelőtt 10 órakor Tóth Imre megyei ta­nácstagjelölt, a B. M. megyei fő­osztályvezetője tart választási gyűlést, amelyen felszólal Váczi Sándor országgyűlési képviselő­­jelölt, az MSZMP megyebizott­ságának osztályvezetője. TISZASÜLYÖN délelőtt 10 órakor Kálmán István megyei­­ tanácstagjelölt; TISZAFÜREDEN délelőtt 10 órakor Nánási László országgyű­lési képviselőjelölt, az Elnöki Tanács tagja lesz az ünnepi szó­nok. Tiszafüreden felszólal a választási gyűlésen Mándi Sán­dor megyei tanácstagjelölt, az MSZMP járási bizottságának el­­­­ső titkára. NAGYIVÁNON délelőtt 10­­ órakor Nyíri Béla megyei ta­­nácstagjelölt, a Megyei Tanács VB mezőgazdasági osztályának­­ vezetője. KARCAGON délelőtt 10 óra­kor Czinege Lajos országgyűlési­­ y> képiviselő­jelölt, az MSZMP me­­gyebizottságának első titkára Start választási gyűlést. A kar­­cagi gyűlésen rész­t v­esz és fel­­szólal Mándoki Sándor ország­«gyűlési képviselőjelölt, a Béke «Tsz elnökhelyettese. ( TISZAFÖLDVÁRON délelőtt ><10 órakor Oláh György ország­»gyűlési képviselőjelölt, a Megyei »Tanács VB elnöke; »­­« TÓSZEGEN délelőtt 10 órakor »Ungár Tibor, az MSZMP Szol­­>lnoki járási bizottságának első­­ titkára. TURKEVÉN délelőtt 10 óra­­­kor dr. Bene Zoltán országgyű­­­lés­i képviselőjelölt lesz a válasz­tási gyűlés előadója. A turkevei­­ gyűlésen részt vesz és felszólal­­ Gál Antal országgyűlési képvi­selőjelölt, a Vörös Csillag Tsz »elnökhelyettese. KUNSZENTMÁRTONBAN »délelőtt 10 órakor Ragó Antal »országgyűlési képviselőjelölt.­­ ABÁDSZALÓKON délelőtt 10­­­0 órakor Csáki István megyei ta­­nácstagjelölt, az MSZMP me­gyebizottság titkára lesz a vá­lasztási gyűlés szónoka. Abád­­szalókon felszólal Varjú Sándor országgyűlési képviselőjelölt, a Lenin Tsz elnöke. >> «< < < November 3-án, hétfőn 3 ^SZOLNOKI PAPÍRGYÁRBAN

Next