Szolnok Megyei Néplap, 1959. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-01 / 76. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI A MEGYEI PÁR­T BIZ­O­TTSÁG ÉS A'MEGY­E / TAN­A CS LAPJA. X. évfolyam, 76. szám. A 1*21­50 fillér 1959. április 1., szerda A TERV a termelés iránytűje A mezőgazdasági termelő­­szövetkezet nagyüzem. Ennek megfelelően a gazdáikon á;­menete nem tűri az ötletsze­rűséget, a tervszerűtlenséget. Ott, ahol többszázan mun­kálkodnak ezer, vagy több­­ezer hold földön dolgoznak, egyszerűen elképzelhetetlen a máról-holnapra való gazdál­kodás. Úgy is mondhatnánk, hogy nincs hajó iránytű nél­kül. Ezt mindenki tudja, s azt is mindenki elismeri, hogy könnyelműség felelőtlenség lenne annak a bizonyos ha­jónak iránytű nélkül vízre in­dulni. Nos, képletesen szólva, ugyanez vonatkozik a mező­­gazdasági termelőszövetkeze­tekre is. Nincs tsz termelési terv nélkül. Ha a terv, más szóval az iránytű hiányzik, akkor nem lehet gazdálkodni, nem lehet előremenni. Ez nagyon komoly és nagyon fontos do­log Mégis a tervkészítés kö­rül megy­esz­erte bajok van­nak. Számos közös gazdaság­ban valami hatod- vagy ti­­zedrangú kérdésként kezelik. Ez azért is érthetetlen, mert azok a helyi vezetők, akik a nagyüzemek gazdálkodásá­ban kicsit is járatosak, min­denkinél jobban tudják a már elmondott megállapítá­sok megcáfolhatatlan igazát. Annál is inkább, mert a jó, a gondosan összeállított, a szövetkezeti gazdák javasla­taira épült iránytű számtalan hasznát tapasztalatból isme­rik. Ugyanakkor a későn, rosszul, hevenyészve összeál­lított tervnek a kárát saját bőrükön érzik. Most, ezekben a napokban különösen előtérbe került eme rendkívül fontos munka, miután jól benne járunk a tavaszban, itt van a dolog­idő. És hát éppen azért, mert dolgozni ötletszerűen nem le­het, ezt a munkát fejezzük be. Egyik-másik községben kü­lönösen nagy az elmaradás. Jászfényszarun azt mondo­gatják: „ráérünk azzal még, majd valamikor hetek múlva megkezdjük”. Hozzá sem kezdtek. Hogy miért érnek rá? Erre már nehezen tudná­nak választ adni. Nehezen, mert az efféle — enyhén szólva — nem éppen nagy fe­lelősségérzetre nincs semmi­féle elfogadható válasz. Érthetetlen­­ az ottani ve­zetője közönye. Igaz, most az­zal takaróznak, hogy félreér­tették a rendelkezéseket. Azt hitték, az ősszel kezdő me­zőgazdasági tsz-eknek most nem kell tervet készíteni. Vi­szont néhány héttel ezelőtt Szolnokon a megyei tanács épületében volt egy tanács­kozás, ahol világosan és fél­reérthetetlenül megmondták a tervkészítéssel kapcsolatos tennivalókat. Hát ezt nem le­hetett félreérteni. Számos területileg megnö­vekedett mezőgazdasági tsz­­ben éppen a megnövekedés következtében módosítani kel­lett az irányszámokat. Tehát alapjában véve teljesen új tervre nem volt szükség. Ez a tervmódosítás is azonban sok huzavonával, kínlódással halad. A mezőhéki Táncsics Tsz azért nem képes befejez­ni a tervmódosítást, mert Ti­sza­­öldvár és Mezőhék között már hetek óta tart egy áldat­lan vita földügyben és nem képesek abbahagyni a szócsa­tát. Ez a jelenség egyébként másutt is megtalálható. Jó lenne egyszer már pontot tenni a végére. Ahol elmaradtak, ott kü­lönböző kifogásokkal hoza­kodnak elő. Vitathatatlan, számos problémával szembe találja magát mind az új, mind a területileg megnöve­kedett mezőgazdasági tsz ve­zetősége, tagsága. A közsé­gek vezetői úgyszintén. A lé­nyeg azonban továbbra is lé­nyeg marad, nevezetesen, hogy a termelési terv elkészí­tését be kell fejezni, de nem a nyáron, hanem most, na­pokon belül. Hetekkel ezelőtt nagyon sokat beszéltünk a számba­­vételezés, a leltározás fontos­ságáról. Akkor is volt olyan ember, helyi vezető, aki le­gyintett és mondogatta, hogy ráérünk arra még. Nos, ez a ráérősdi most ütött vissza. Mert éppen ott húzódozik a tervkészítés befejezése, ahol késtek a leltározással és a számbavételezéssel. Sok pél­dát felsorolhatnánk. Említ­sük csak meg Jászberény várost. Azért ezt a várost, mert ott a vezetők és a szö­vetkezeti gazdák már felis­merték,­ hogy éppen a leltá­rozásnál követték el a hibát és most minden erőt latba­­vetettek, hogy a mulasztás ne hatványozódjék. Valamennyi arra alkalmas szakembert a tervkészítésre állítottak be. S ami igen fontos, a gyorsa­ság nem megyen a minőség rovására. — A szakemberek ugyanis kérik, igénylik a szövetkezeti gazdák sok-sok éves gyakorlati tapasztala­tain alapuló tanácsát. Dicsérendő a pusztamonos­toriak igyekezete. Ott jól ha­lad a tervkészítés. Azért ha­lad jól, mert a számbavéte­­lezést és a leltározást idejé­ben befejezték. Néhány na­pig gondot okozott a járlat­­levelek összegyűjtése. De csak néhány napig, mert amikor az új tsz-ek vezetői példát mutattak a járlatleve­­lek leadásában, a tagok sem húzódoztak tovább attól. Nem lehet eléggé hangsú­lyozni a gyorsaság fontossá­gát, de ugyanígy az előrelá­tást sem. Számítsanak arra, hogy ősszel nő az állatállo­mány. Ennek megfelelően több férőhelyre lesz szükség, több takarmányra. Ezeket és az ehhez hasonló dolgokat tükrözzék a tervek. Ugyan­így a helyi adottságok, a helyi lehetőségek kihaszná­lása is nagyon fontos. S végül beszélni kell a fe­­lelősségről. Sokezer szövet­kezeti gazda holnapjáról, jö­vőjéről van szó akkor, ami­kor a tervek összeállítását végezzük. Mélységes felelős­ségérzet töltse el azokat, akik ilyen vagy olyan be­osztásban a célkitűzéseket rögzítik. Legyen az a cél lel­kesítő, de legyen meg minél gyorsabban, hogy a szövet­kezeti gazdák tudják, miért indulnak harcba. Az Április 4-i ünnepségek terveiből A Tanácsköztársaság ki­kiáltásának évfordulójáról méltó ünnepségek közepette emlékeztek meg megyénk dolgozói. Ezek lebonyolításá­nak napjaiban már a legtöbb városban, községben elkészí­tették az április negyediki ünnepségek terveit is. A TÖRÖKSZENTMIKLÓ­SI járásban április 3-án a községekben nyilvános párt­napot, falugyűléseket rendez­nek. Ezen a napon — az is­kolák vezetőinek meghívásá­ra — idős harcosok látogat­nak el az iskolákba; élmé­nyeikből mondanak el egyet­­mást az ifjúságnak. Török­­szentmiklóson többek között Papp István, Mere Péter, Sarkadi Lajos idős kommu­nisták látogatására számíta­nak. Április 4-én megkoszorúz­zák a KISZ és a tömegszer­vezetek ápolta sírokat, me­lyekben a községek felszaba­dításáért hősi halált halt szovjet hősök nyugszanak. A járás községei közül KÉTPÖ ünnepe ígérkezik a legnagyszerűbbnek. A terme­lőszövetkezeti község lakos­sága már a Tanácsköztársa­ság évfordulója alkalmával megmutatta: igazi híve a nép­hatalomnak, s tud élni azzal a szabadsággal, melyet a Szovjetunió ajándékozott né­pünknek. JÁSZBERÉNYBEN április 2-án a KISZ rendezte fák­lyás felvonuláson vesz részt az általános iskolák felső ta­gozatának ifjúsága. Negyedi­kén délelőtt 10 órakor meg­koszorúzzák a szovjet hősök emlékművét. Az ünnepi be­szédet Bacsa Ferenc elvtárs, az MSZMP városi bizottságá­nak titkára mondja. A koszo­rúkat dísz­sortűz közepette helyezik el az emlékmű tal­pazatán, majd a honvédség és a munkásőrség díszszázada teljesít tiszteletadást. Keresztes Mihály miniszterhelyettes a Néki állami Gazdaság ék­izem­­avató ünnepségén Megyénk minden állami gazdasági dolgozóját, főkép­pen a hékieket öröm tölti el a hír hallatára. A Héki Ál­lami Gazdaság elnyerte 1958-as eredményeiért a Mi­nisztertanács és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa vörös vándorzászlóját.­­ A Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját április 2-án ünnepségen adja át Keresztes Mihály földműve­lésügyi m­iniszterhelyettes. Az ünnepség délután kez­dődik, ám a vendégek a mi­niszterhelyettes elvtárs veze­tésével a délelőtti órákban megérkeznek s délután 5-ig bejárják, megtekintik a több­szörös élüzem Héki Állami Gazdaság területét. Új üzem épül Szolnokon A Tiszamenti Vegyiművekben új szuperfoszfát üzem épí­tését kezdik meg az idén. Képünk az új létesítmény ma­kettjéről készült. JAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA 1 t Hz tányér a vacsoránál * Tizennégy év előtt * Kisújszállási öntözési gondok 4 <* *4 t­l mmT?yTyyvTsTmrmTVTfvvmm?Tvytyyys Szovjet jegyzék az Egyesült Államokhoz, Angliához és Franciaországhoz Moszkva (TASZSZ­) Gro­­miko külügyminiszter hét­főn fogadta az Egyesült Ál­lamok, Anglia és Francia­­ország moszkvai nagykövetét és átnyújtotta a szovjet kor­mány jegyzékét a külügy­miniszteri értekezlet és a csúcsértekezlet kérdésére vo­natkozóan. A három jegyzék válasz az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányának március 26-i jegyzékére. A szovjet kormány jegyzé­keiben egyetértését fejezi ki azzal a javaslattal, hogy má­jus 11-re Genfbe hívják össze a külügyminiszteri ér­tekezletet a Németországgal kapcsolatos kérdések meg­tárgyalására, beleértve a né­met békeszerződést és a ber­lini kérdést is. A szovjet kormány sajnál­kozását fejezi ki amiatt, hogy még nem létesült tel­jes megegyezés a lengyel és a csehszlovák külügyminisz­ter részvételének kérdésé­ben, de tekintettel a nyu­gati hatalmak álláspontjára, lehetségesnek tartja, hogy Lengyelország és Csehszlo­vákia részvételének kérdését magán az értekezleten dönt­sék el. A szovjet jegyzék szerint a két német államnak a kül­ügyminiszteri értekezleten való képviselete olyan kér­désnek tekinthető, amelyben megegyezés történt. (MTI.) Újabb két üzemben fizettek nyereségrészesedést Aprítógépgyár Egy évvel ezelőtt, ha nye­reségrészesedés került szóba, az aprítógépgyáriak úgy tet­tek, mint az a közmondás­ban szereplő bizonyos Bodó­­né, vagyis mindjárt másról beszéltek. S ez érthető is volt. Senki sem dicsekszik szívesen azzal, hogy míg más üzembeliek súlyos százaso­kat visznek haza,­­ addig ő semmit sem kap. Egymás közt azért csak szót váltottak erről is. Ab­ban nem volt nehéz meg­egyezniük, hogy ha 1959. ta­vaszán már ők is tömni akar­ják a bukszát a „13 havi fi­zetéssel”, akkor meg kell fogniok becsülettel a munka végét, s a tervet teljesítve, gazdaságosan termelni. Az elhatározást tett követte. Az eredmény: 1958 évi készáru tervüket 104,6, befejezett termelési tervüket 107,3, tel­jes termelési tervüket 106,2 százalékra teljesítették. Kül­földi kötelezettségüknek is becsülettel eleget tettek. Ex­porttervüket 140 százalékban váltották valóra. Mondani sem kell, hogy ilyen produktum után sor került a nyereségrészesedés­­re is. A minisztérium által jóváhagyott kifizethető ös­­­szeg 624 ezer forintra rú­gott. Ebből 18­4 napi kere­setnek megfelelő összeg fi­zethető. Persze, az Aprítógépgyár­ban sem osztották szét tel­jes egészében a rendelkezés­re álló összeget. Szociális, kulturális és sport célokra 59.950 forintot tartalékoltak. Ebből mintegy 15 ezer fo­rint a kiváló dolgozók üdü­lés-térítését és a nyári sátor­táborozást szolgálja. Az ap­rítógépgyáriak ugyanis már törzsvendégként számítanak nyaranként a Balaton part­ján, jórészt ott — az üzem táborában — töltik szabad­ságukat. Most a nyereség­­részesedés szétosztásakor az a gondolat is felvetődött, hogy az esetleges reklamá­ciókra tartalékolt összeg megmaradása esetén telket vesznek a Balatonnál, s ott táboroznak majd. A tartalékolt összeg fel­­használásánál gondoltak a mninmiiiimmiiHiimimmmiimnniKitiiimimmmnnimittvnitHnttiinifflmimnuHiHiimitiiPtiiniiiiinimiinnminr dolgozók szórakoztatására és műveltségének fokozására is. Háromezer forint érték­ben bővítik a könyvállo­mányt, hangszereket és hanglemezeket vesznek.­­ Sport célokra mintegy 30 ezer forintot fordítanak. A kiváló dolgozók közül az oklevéllel rendelkezőket egyheti, a jelvénnyel kitün­tetetteket kétheti fizetésnek megfelelő jutalomban része­sítették. Tiszamenti Vegyiművek Az egész évi szorgalmas munka eredményeképpen 1959. március 28-án délelőtt 10 órakor ünnepélyes kere­tek között fél millió forint került kifizetésre nyereség­­részesedés címén a vállalat dolgozói között. A dolgozók 67 százaléka kapta meg a maximálisan kifizethető 1 hónapi illetménynek megfe­lelő nyereségrészesedést. Ha az egész üzem dolgozóinak részesedését nézzük, akkor megállapítható, hogy átlago­san a Vegyiműveknél 22,3 napot fizettek, de a nyere­ségrészesedés kifizetésénél az üzemi tanács gondolt az 1959 évben jó munkát vég­ző dolgozók megjutalmazá­­sára is és ebből a célból mintegy 60—80 ezer forintot tartalékoltak. Ezen összeg nem teljes egészében mint jutalom kerül kiosztásra, ha­nem ebből fedezik majd a vállalat egyes sport- és kul­turális megmozdulásainak költségeit is. Az 1958-as esztendő ko­moly erőpróbája volt a Ve­gyiművek dolgozóinak, hi­szen ekkor termelési tervün­ket 103,7 százalékra teljesí­tettük és hogy gazdaságosan termeltünk, azt mi sem bizo­nyítja jobban, mint a most kifizetésre került nyereségré­­szedés jelentős mérve. A vál­lalat természetesen minden erőfeszítést megtesz abban az irányban, hogy a most kez­dődött kongresszusi munka­verseny és a párt március 6-i határozata szellemében töb­bet és olcsóbban termelhes­sen, mint az 1958-as évben, aminek eredményeképpen a jövő évi nyereségrészesedés­ről szóló beszámoló már több napi átlag kifizetéséről adhat majd számot. Cs. Farkas Tsz könyvelői tanfolyam Jászberényben könyvelőket. A gazdasági megszilárdítás nagyon lénye­ges előfeltétel, különösen az új termelői szövetkezetben, hogy a gazdálkodást minden­kor kimutatható, egyező könyvelést vezessenek. Eh­hez természetesen az is kell, hogy ilyen könyvelők legye­nek. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya ezért szerve­zett termelőszövetkezeti tan­folyamot Jászberényben. Az április 6-án kezdődő közel egyhónapos tanfolyamra az új termelőszövetkezetek kül­dik el könyvelőjüket. Ezidő alatt a hallgatók (április 30-ig tart a tanfolyam) megismer­kednek a termelőszövetkezeti könyvelés minden részleté­vel, az új termelőszövetkeze­tek gazdasági megszilárdítá­sának könyvelési feladataival. Termelőszövetkezeti me­gyénkben a sok új termelő­­szövetkezet igényli a képzett

Next