Szolnok Megyei Néplap, 1959. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-02 / 127. szám

'1 VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI (sm)_ MeGYEI X. évfolyam) 127. szám. A­ MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJAIT Ára 50 fillér Hétfőn ismét „nem hivatalos” megbeszélést tartottak a külügyminiszterek­ Genf (MTI­) Berlin, ponto­sabban Ny­ugat-Berlin jövője a központi probléma a genfi értekezlet jelenlegi szakaszá­ban. Mint már jelentettük, Gromiko szovjet külügymi­niszter a szombat délutáni teljes ülésen beszédet mon­dott, amelyben ismételten ki­fejtette a Szovjetunió elkép­zelését Nyugat-Berlinről, mint szabad városról. Egy­ben rávilágított a nyugati terv tarthatatlanságára. Ez­után Selwyn Lloyd és Couve de Murville külügyminiszter szólalt fel. A tanácskozás utáni szoká­sos sajtóértekezleten Harma­­lov, a szovjet delegáció szó­vivője kijelentette, vélemé­nye szerint „a szombati ülés nem volt elvesztegetett idő, a vita hasznos volt”. De lé­nyegében egyikük sem mon­dott újat. A nyugati hírügynökségek és lapok jelentéseikben arról számolnak be, hogy a hely­zet lényegében este sem vál­tozott, amikor a külügymi­niszterek közös vacsorán vet­tek részt Gromiko szovjet külügyminiszter villájában. A külügyminiszterek ebből az alkalomból háromórás esz­mecserét folytattak. A nyu­gati lapvéleményekkel ellen­tétben — mint a Reuter közli —, a szovjet szóvivő kijelen­tette, hogy a vacsora légköre nagyon jó volt és a tárgya­lások menete „inkább előre, mint hátrafelé mozdul”. A hírügynökség értesülése szerint hétfőn nem teljes ülés volt, hanem az új gyakorlat­nak megfelelően „nem hiva­talos” megbeszélést tartottak, amelyre ezúttal az amerikai küldöttség szálláshelyén ke­rült sor délután 15 órakor. A nyugati sajtó és hírügy­nökségi tudósítók a várako­zás álláspontjára helyezked­ve, jelenleg lényegesen keve­sebb kommentárt fűznek a külügyminiszterek tanácsko­zásához. A nyugati kommen­tároknak legjobban a Reuter értékelő összegezése felel Genf (Reuter). A három nyugati nagyhatalom kül­ügyminiszterei Brentano nyu­gatnémet külügyminiszterrel együtt hétfőn délben a fran­cia küldöttség szállásán meg­beszélést tartottak, s meg­vizsgálták a szakértőik által múlt héten kidolgozott jelen­tést a berlini kérdésről. Mint ismeretes, a nyugati négy­hatalmi munkacsoport lon­doni ülésszakán szintén ké­szített egy tervezetet. Ezt azonban a külügyminiszterek nem találták kielégítőnek és ezért adtak megbízást a szakértőknek újabb jelentés előterjesztésére. Megbízható források szerint ebben a leg­meg, amely megállapítja: megfigyelők úgy vélik, noha a zártkörű megbeszéléseken eddig nem sok előrehaladás történt, a jelek mégis azt mutatják, hogy az értekezlet tulajdonképpen csak most kezdődik, újabb jelentésben egy bizott­ság felállítását javasolják, amelynek feladata lenne a Berlinre vonatkozó ideigle­nes megoldás végrehajtásá­nak ellenőrzése. A bizottság tagjai lennének az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Ang­lia, Franciaország, továbbá Kelet- és Nyugat-Berlin ha­tóságainak képviselői. Említett körök megállapít­ják, hogy érdeklődés­t keltett Gromiko szombati javaslata a berlini rendezés ellenőrzé­sével megbízott öthatalmi ál­landó tanácsadó bizottság felállításáról. Azt mondják, ez érintkezési pont lehet, amelyet a miniszterek a zárt üléseken megvitathatnának Gromikóval. (MTI), Gromiko újabb javaslata Vidám találkozók, rollerverseny a vasárnapi gyermeknapon Tulajdonképpen nem is egy napról kell szólni, mivel a gyermeknap ünnepségei már pénteken elkezdődtek. Az Utasellátó Vállalat látta­­ vendégül elsőként a válla­lat dolgozóinak gyermekeit, é s szombaton tovább folytatódtak a gyermeknap eseményei. A város és a me­gye iskoláiban, óvodáiban mindenütt megemlékeztek a nemzetközi gyermek­napról. Az apróságoknak egy-egy kedves ajándékkal szereztek örömet a felnőttek, szülő­k, gondozók, tanárok, a nőtanácsok és a vöröskeresztes szervezetek aktívái. Az igazi öröm napja azonban valójában szombat délelőtt ragyogott. Valóságos kis mesevilágot varázsolt erre a délelőttre a Szolnok városi nőta­nács a vidám­parkban. Egész napra kibé­relte a park összes berendezését. Lengett a hinta, s talán még a kisvasút is vígab­­ban döcögött az apró sínpárokon a 11 vá­­rossi óvoda közel 700 kis növendékének vi­dám kacagása közben. A játékkal betelni — mondani sem kell — délután két órára nem volt könnyű dolog. A kipirult arcú apróságok ekkor jöttek el a vidám parkból egy boldog dél­előtt emlékével kis szívükben. A tulajdonképpeni ünnep vasárnap kicsit rosszul virradt. Minden szülő egész napra elkészített programmját „felborította” a permetező eső. Amikor azonban néhány perc szünet következett, megelevenedtek az utcák, a parkok. Mindenfelé tipegő ap­róságok, és a Sárvári Kulturális Sereg­szemle bemutatóin piros nyakkendős út­törők gyönyörködtek a fellépő kultúrcso­­portok műsorában. A délután sem múlt el esemény nél­kül. Hamarjában választani is nehéz a gazdag program közül. Ugyanis, amíg a Kö­alkalmazottak Művelődési Otthonában magyar és szovjet pajtások találkoztak, addig a Vöröskereszt városi szervezetének vendégeként állami gondozott gyerekek ünnepelték a gyermeknapot. Az előbbin a szolnoki Költői és Kas­sai úti iskolák 30 úttörője találkozott szov­jet pionírokkal. A közös műsor, no és a közös játék kellemes szórakozást nyújtott a gyerekeknek. A Vöröskereszt városi szervezetének aktívái 26 állami gondozott gyereket lát­tak vendégül a gyermeknap délutánján. Az ízlésesen összeállított uzsonna, a ked­ves, családias (épkör feledtette a gyere­kekkel, hogy nincs családi otthonuk. Az egész délután legnagyobb ese­ménye azonban a rollerverseny volt. Nem csak gyerekek, de felnőttek is jócskán érdeklődtek a verseny iránt. A különböző „kategóriák” versenye érdekes „küzdel­met” hozott s a jól megérdemelt jutalmat mosolygó arccal vették át a versenyzők. Ezzel sem fejeződött be még a nap programja. A kis ünnepelteket divatbemu­tató várta az Alföldi Állami Áruházban. Mondani sem kell, a bemutató osztatlan tetszést aratott. Erről tanúskodott egyéb­ként a forgalom is, mivel a bemutatót árusítással kötötték össze. Ott, mindjárt megvásárolhatták a szülők a tetszésüket és persze az apróságok tetszését is meg­nyert ruhácskát, kis cipőt. Mit lehet még mindezek mellett mondani? Talán ennyit: az esős idő ellenére is élmé­nyekben gazdag volt az idei gyermeknap Szolnokon, dicséret illeti azokat, akik szervezték. 1959. június 2. kedd. 1 « meX ° csX"^rdÄ emberek az újítók megbecsülést A Tisza Cipőgyár közpon­ti épületének földszintjén zárt üvegszekrényben egy világvevő rádió és egy hol­land mosógép áll. A szekrény feletti kartonlapról megtud­hatja az arrajáró, hogy egy kis fejtöréssel, okos ötlettel megszerezheti azokat bárki, — egyenlő eséllyel küzdhet azokért az üzem valamennyi dolgozója Az értékes tár­gyak elnyerésének feltétele: a II. negyedévi újítási ver­senyszakaszban az első hely elérése. Persze, nem könnyű fel­adat ez, hiszen igen sokan tö­rik a fejüket az üzem beren­dezéseinek korszerűsítésén, s nem is eredménytelenül. Évenként kétmillió forint körül mozog az az összeg, melyet az újítók fáradozá­sa hoz a gyárnak. S az üzem nem lanyhul. Ez év első negyedében például 64 javaslatot tettek a dol­gozók, ebből huszonnyolcat elfogad­tak, s három kivételével meg is valósították azokat. Az utókalkuláció szerint 640 ezer forint pluszt jelentett ez a gyárnak. Ilyen körülmények között alaposan neki kell gyürkőzni annak, aki az el­ső hely megszerzésére pályá­zik. De nemcsak az első helyért érdemes küzdeni. A vezető­ség a megoldást váró problé­mákra újítási feladattervet dolgozott ki. A feladatterv különböző pontjainak valóra­­váltása is jelent egy-kétezer forint célprémiumot, s a megtakarítás után járó újítási díj sem érdemtelen. Az első negyedévben pél­dául több mint 40 ezer fo­rintot fizettek ki ilyen cí­men a cipőgyár dolgozói­nak. Az anyagi ösz­tönzés sem hiányzik tehát, megvan az egység a társadalmi és az egyéni érdek között. Ennek tudható be, hogy mintegy 30 javaslat futott be eddig az újítási előadóhoz a második negyedév eddigi szakaszában. A cipőgyári újítóknak nem­csak a javaslatok szám­szerűsége, hanem tartalma miatt sincs szégyelnivaló­­juk. Több, általuk beveze­tett módszer terjedt el az ország cipőgyáraiban. Figyelmük nemcsak a mun­ka könnyítésére, a balesetve­szély megszüntetésére, a gyorsabb, jobb termelésre, hanem gyártmányaik tetsze­tős, praktikus voltára is irá­nyul. Elég megemlíteni ezzel kapcsolatban a külföldön is nagy keresletnek örvendő „Csinka” cipő gyártására tett javaslatot. A termelés gazdaságosságára való törek­vés is jellemzi az üzem újí­tóit. A szegőszalag házilag való készítése például több mint 147 ezer forintot jelent a vállalatnak. Az import vas­­oxid helyett hazai anyagot használnak fel, s ezzel évente 280 ezer forinttal csökken a kiadásuk. A stabil fex cipőnél a hulladékráma alkalmazása 217 ezer forinttal teszi ol­csóbbá a termelést. Ebből a néhány példából is látható, hogy igen hasznos munkát végző, társadalmi megbecsü­­­lést érdemlő emberek a c­i pőgyár újítói. (si) Hieeoeeeeeeoeeeoeeeeeeeeeoeeeeoooo Ének­, tánc, zene — reggeltől estig * Kőtelki kibontakozás * A Tószegi Gépállomás felkészülten várja az aratást joooioa^frWM>r^nr>nf>nnst<aoQQQOQQQQQta Néhány nappal a kenderesi tapasztalatcsere után Pénteki lapszámunkban hírt adtunk arról, hogy mi­lyen őszinte érdeklődés kísé­retében zajlott le Kendere­sen az új silótér-készítési be­mutató. Mezőgazdasági szak­emberek, továbbá neves tu­dósok, vezető férfiak helyes­lése mellett vált kézikinccsé a Vörös Csepel Tsz birtokán a palánksiló, a géppel készí­tett áthajtásos siló, a cirok­­szár-palánksiló, a rőzse pa­lánksiló, a bálázott szalmá­ból készült falközi siló építé­sének művészete. Noha valamennyien tud­juk, hogy a silózási munkák dandárjának kezdetéig csu­pán nyolc-ki­lenc hét áll ren­­dellkezésünkre s így a mun­ka sürgős — mégis örvende­tesen meglepő a kezdeménye­zés, a munkakészség aránya, mely megyeszerte tapasztal­ható e tekintetben. Besenyszögön már másnap építenek Alig t­ért haza a kenderes! bemutatóról • besenyszögi Tiszamen­ti Tsz elnöke, azon­nal a tettekhez látott. A ve­zetőséggel egyetértésben K. Tóth elvtárs sem késlelte­ Talajjavító Vállalat főagro­­nómusának segítségét kérte. Tóth elvtárs sem késleke­dett; utasítása nyomán a vállalat dolgozói egyetlen nap alatt elkészítettek egy 600 köbméteres földsilót a tsz birtokán. A költségek mindössze 247 forintra rúg­tak; ugyanennél a munkánál kézi erővel 8—10 forintba ke­rült volna minden köbméter föld megmozgatása. A szolnoki járás többi kö­zös gazdasága is hasznosítja a Kenderesen tanultakat . Hétfőn délelőtt kilenc óráig arról érkezett hozzánk jelen­tés, hogy a járás közös gaz­daságai 3 ezer 500 köbméter silóteret kívánnak a legújabb, olcsó módszerekkel létesíteni. Így a kőtelki Ezüst Kalász Tsz és a csataszög! Szebb Élet Tsz egyenként 800—800 köbméterre jelentette be igé­nyét. A mezőtúri Vörös Október Tsz épít és teáit Tímár Vendel elvtárs, Me­zőtúr város főállattenyésztője arról tett említést, hogy a jelentős szövetkezeti telepü­lés valamennyi közös gazda­ságában fő beszédtéma a kenderesi bemutató. A Vörös Október Tsz gazdái a párt­­szervezettel és a vezetőséggel egyetértésben e hét csütörtö­kén és péntekén 300 köbmé­teres szalmasiólás silóteret lé­tesítenek úgy, hogy az épí­téshez meghívják városuk többi közös gazdaságának képviselőit is. Kenderesen ugyanis a már kész silókat látták a túriak, kik joggal szeretnének az építés folya­matának is tanúi lenni. Erre nyújt módot a Vörös Csillag Tsz dolgozóinak • heti be­mutatója. Mezőtúron — gondos fel­mérések alapján ítélve — idén 13 ezer köbméter kiló­­térre van szükség. A Deb­receni Talajjavító Vállalat kirendeltségének két csoport­ja jelenleg a Bercsényi Tsz birtokán digózási munkát végez, aminek a napokban végére jár. Aratásig szaba­dak az emberek, a gépek, megvan a lehetőség arra, hogy az oly nagy fontosságú­­ létesítmények megvalósulja­nak. Mezőtúr szövetkezeti parasztságának építési ked­vét többek között az is bizo­nyítja, hogy idén már hét­ezer köbméter silót építettek — többek között a Sallai és Új Reménység Tsz földjén. A jászok a szalma­­bálás szÓgödröt kedvelik A jászapáti járási tanács mezőgazdasági osztályának dol­gozói hétfőtől kezdve rendszerese­n végiglátogatják a tsz-eket, hogy gyorsan meg­állapíthassák: a helyi viszo­nyoknak melyik építkezési mód felel meg legjobban. Először a fiatal jászapáti Új Élet Tsz-be mennek, mely­nek gazdái a közelmúltban már 500 köbméter földet ki­emeltek siló céljára. Kiss D. Géza elvtárs, a já­rási tanács mezőgazdasági osztályának dolgozója úgy véli, hogy a közös gazdasá­gok zömmel az áthajtásos szaknabálás siló mellett dön­tenek majd ezen a vidéken. Ily módom épít a jászladányi Kossuth Tsz 400, a tiszasülyi Kossuth Népe Tsz 600 köb­métert. Peszeki László elv­társ, a tiszasülyi Búzakalász Tsz elnöke így szólott az épít­kezésről: *— Számunkra az áthajtá­sos, szalma­bálás siló a leg­megfelelőbb. Még e héten 500 köbméter építéséhez látunk hozzá. Még 1S ezer köb*­méter szilázs táro­lásáról gondoskod­nak A kunhegy­esi járás terme­lőszövetkezeteinek mér csak azért is illő gyorsan reagál­­niuk a kenderesi tapasztalat­cserére, mert ezt az országos visszhangot kiváltó rendez­vényt éppen saját járásuk­ban tartották. Ábri Róza elv­társnőtől, a járási tanács VB mezőgazdasági osztályának főállatteny­észtőjétől érdek­lődtünk: Történt-e valami péntek óta? Abri elvtársnő elmondotta, hogy a közeljövőben járás­­szerte megkezdik a korszerű, olcsó silótárolók építését.­­ Még 15 ezer köbméter befo­gadóképességű silótárolóra van szükség. A kunhegyesi Vörös Október Tsz-ben a munkát az elmúlt héten már megkezdték. Falközi silót ké­szítenek bálázott szalmából Néhány nap múlva a kun­­madarasi tsz-ekben és az abádszalóki Lenin Tsz-ben is munkához látnak. Eredmények mellen furcsa dolgok A szorgos igyekezet, tettre­­készség mellett imitt-amott meglepő, helytelenítendő kö­zömbösséggel találkozunk. A tiszafüredi járási tanács mezőgazdásza, Takács József hallott ugyan a nagyjelentő­ségű kenderesi bemutatóról, Távbeszélőn adott informá­ciója szerint azonban „eddig még nem foglalkoztak kon­krétan ezzel a dologgal". Meglepetésünkben nem is kérdeztük meg, miért halo­gatják e fontos feladat vég­rehajtásának megkezdését" A "üredi járásban sok az új a megerősítésre váró tsz. Ta­nulságos volna tudnunk, mi­ként képzelik el az állatok szakszerű takarmányozásé: kellő befogadóképességű siló­­ödör nélkül... — 0. z. —

Next