Szolnok Megyei Néplap, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt X. évfolyam, 257. szám. Ára 60 fillér 1959. november 1. vasárnap. A társadalom háborúk nélkül a békés együttműködés alapján fejlődhet Hruscsov elvtárs beszédet mondott a Legfelső tanács ülésen A Szovjetunió Legfelső Tanácsának két háza, a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács moszkvai idő szerint szombaton délelőtt tíz órakor együttes ülést tartott. Az ülésen Hruscsov miniszterelnök beszédet mondott a nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról. Megállapította, hogy a legutóbbi időben észrevehetően javult a nemzetközi helyzet. A feszültség lényegesen enyhült, kedvezőbbek a lehetőségek a béke megszilárdítására. A Nyugaton kezd felülkerekedni a helyzet józanabb értékelése — mondotta. — Arra a következtetésre jutnak, hogy a katonai erőre alapuló számításokat a lomtárba kell tenni, a különböző társadalmi rendszerű államoknak ésszerű alapon békésen együtt kell élniök. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a szocialista táborhoz tartozó többi ország békeszerető politikája olyan utat nyitott meg az emberiség előtt, amelyen haladva a társadalom háborúk nélkül, a békés együttműködés alapján fejlődhet. A békés együttélés elve annyi, mint a be nem avatkozás a belügyekbe, egyértelmű a kölcsönös engedményekkel, kompromisszumokkal, a felek egymáshoz való alkalmazkodásával az államközi viszonylatokban a béke fenntartása és megszilárdítása végett. — Ideológiai kérdésekben azonban szó sem lehet engedményekről. — Bízunk igazságunk erejében — hangsúlyozta Hruscsov — s hittel hirdetjük az egész világnak a szocialista igazságot, a szocializmus előnyeit. Hruscsov határozottan visszautasította a burzsoá közéleti személyiségek állításait, amelyek szerint a Szovjetunió csupán taktikai célokat követ, amikor a békés együttélésről beszélt — A marxizmus a munkásosztály győzelméhez sohasem tartotta szükségesnek a háborút az államok között — mondotta. — A történelem arról tanúskodik, hogy nem a kommunisták, hanem az imperialisták idézték elő a háborúkat. A szovjet minisztertanács elnöke kifejtette, hogy véleménye szerint Macmillan angol miniszterelnöknek azovjetunióban tett látogatása jelentős szerepet játszott a szovjet—angol kapcsolatok megjavulásában és az egészégesebb nemzetközi helyzet kd alakulásában. A szovjet és az amerikai kormányfő kölcsönös látogatására vonatkozó megállapodásról Hruscsov kijelentette, hogy az messzemenő lépés volt a nemzetközi feszültség általános enyhüléséhez. Eisenhower amerikai elnökkel folytatott beszélgetéseit úgy jellemezte, hogy azok lényegesen hozzájárultak az egyetemes béke megszilárdításához. — Igen nagyra becsüljük e beszélgetéseket — jegyezte meg. Hruscsov kifejezte azt as reményét, hogy De Gaulle-lal sorra kerülő találkozása hasznos lesz a szovjet—francia, kapcsolatok fejlődése és az egyetemes béke megszilárdulása szempontjából. Hruscsov kijelentette, hogy a szovjet—francia kapcsolatok remélhetőleg normálisan fejlődnek majd, de megjegyezte, hogy Franciaország részvétele a szovjetellenes katonai tömbökben rányomja bélyegét a francia kormány politikájára — A szovjet dolgozók kívánják, hogy — Franciaország nagy és virágzó hatalom legyen, — békében és barátságban szeretnének élni a francia néppel — hangsúlyozta Hruscsov. Hruscsov nagyra értékelte De Gaulle és Debré realitásokon alapuló kijelentéseit, amelynek értelmében az Odera-Neisse-határ megváltoztathatatlan. A szovjet kormányfő ezután kifejtette, hogy a Közelés Közép-Keleten bonyolult a helyzet, mert egyes ottani államok területét „külföldi hatalmak továbbra is más országok ellen irányuló katonai készülődések színteréül használják fel. Példaként Törökországot említette és kijelentette, hogy elsősorban Törökország biztonságát aknázza alá az a körülmény, hogy ezt az országot katonai támaszponttá alakítják. — A szovjet-iráni kapcsolatok sok kívánnivalót hagynak hátra — jelentette ki ezután Hruscsov. — Irán vezetői a Szvjetúnió ellen irányuló katonai kötelezettségeket vállaltak. Az Egyesült Államoknak és néhány más nyugati hatalomnak a Kínai Népköztársasághoz való viszonyáról Hruscsov megállapította: ezek az államok másodrangú hatalommá igyekeznek minősíteni ezt a nagy országot. A Kínai Népköztársaság mind a mai napig nem kapta meg jogait az ENSZ-ben. Hruscsov hangsúlyozta, Kína belügyeibe való beavatkozás, azok a kísérletek, hogy mesterségesen, „két Kínát” szerepeltessenek, feszült helyzetet teremtettek a Távol- Keleten. Hruscsov kifejezte meggyőződését, hogy Tajvan és a többi kínai sziget egyesülni fog a kínai anyaországgal. Ebben a kérdésben határozottan támogatjuk a Kínai Népköztársaság kormányát — jelentette ki a szovjet kormányfő — és a jövőben is ezt tesszük. Hruscsov rámutatott, hogy az Egyesült Államok a jelek szerint nem törekszik háborús konfliktusra Koreában és így kedvező feltételek alakulnak ki a koreai kérdés végleges megoldására. Azzal kell kezdeni, hogy kivonják a külföldi csapatokat Dél-Koreából. Hruscsov elmondotta, hogy a Szovjetunió javasolta általános és teljes leszerelés lehetetlenné tenné a háborút, megelégedéssel állapította meg, hogy Eisenhower kijelentette: megoldást kell keresni a leszerelés kérdésére. A szovjet kormányfő kiemelte, hogy azok, akik a nemzetközi fegyveres erők felállítását szorgalmazzák, tulajdonképpen a szovjet leszerelési javaslatok elfogadásától igyekeznek visszatartani az országokat. Hruscsov ismét hangsúlyozta, hogy ha a nyugati hatalmak nem hajlandók elfogadni az általános és teljes leszerelést, a Szovjetunió kész megegyezni részleges lépésekben is, kész megvitatni a javaslathoz fűzött módosításokat és kiegészítéseket, hajlandó más javaslatok megvitatására is. A szovjet kormány —mondotta Hruscsov — teljesen osztja azt a véleményét, hogy kívánatos a kormányfői értekezlet mielőbbi összehívása. Ezen az értekezleten a legfontosabb helyet a leszerelés kérdésének kell elfoglalnia. Ezenkívül meg kell vitatni a német békeszerződés megkötésének kérdését és a Nyugat-berlini helyzet rendezését, valamint egyéb általános érdekű nemzetközi kérdéseket — A Szovjetunió sikeresen oldja meg a kommunizmus építésének feladatait és az erőteljes felemelkedés útján halad — állapította meg Hruscsov, majd a szovjet dolgozók hőstettének nevezte, hogy egy esztendő — 1959 — leforgása alatt három űrrakétát bocsátottak fel. Végű szerencsekívánatait fejezte ki a tudósoknak a Hold túlsó oldalának lefényképezéséért. (MTI). 'Thai tkomunk&an: Egy gépállomás belülről A jászberényi pultok. fo Vasárnapi sportműsor A KONGRESSZUSI VERSENY ÉLENJÁRÓJA Ez év tavaszán a Fegyverneki Gépállomás dolgozói a pártkongresszus tiszteletére versenyre szólították a Szolnok megyei gépállomások kollektíváit. A fegyvernekiek maguk is példát mutatnak tervük túlteljesítésével. A képen Matastik József, a verseny egyik élenjáró traktoristája. unmuiiiiniimmniiiMHiimiiiHniiniiiumu 175 tsz befejezte a búza vetését Megyénkben 175 ezer holdon került földbe a mag A hetek óta tartó megfeszített munka egyre több helyen végződik egy kurta jelentéssel: befejeztük a búza vetését. S ezeket a pár szavas híreket mégis nagy izgalommal várjuk, hiszen bármelyik nap beállhat az esős idő, amelyik aztán derékba törheti az igyekezetét. November 1-ét szerettük volna azzal köszönteni, hogy az utolsó szem búza is földbe került. Ám a mezőgazdasággal foglalkozók tudják, milyen nehézségekkel küzdöttek új termelőszövetkezeteink. Döcögve, néha későn indult a sohasem próbált közös munka, nagy volt a terület, sok helyen kevés volt a gép, és még a legnagyobb gondosság mellett is történik néha géphiba, ami szerencsésebb esetben csak néhány órás, de egy-két napos kiesést is okozhat. A munka teljes befejezéséig tehát pár napra még novembertől is szükség lesz. De már nem sok híja van- Szombatig 175 tsz, 20 község, valamint két város, Mezőtúr és Túrkeve fejezte be kenyérgabona vetését. A szolnoki járásban 94.3, a jászapáti járásban 92.8 százaléknál tartanak. Állami gazdaságaink közül is többen végeztek a vetéssel. Megyei átlagban az állami gazdaságok tervük 98 százalékát teljesítették. Még néhány napi erőfeszítést, s aztán jövő tavaszig nyugdíjba küldhetjük a vetőgépeket. Végetér a legfontosabb munka, biztosítva lesz jövő évi kenyerünk. — P. M. — Kérem, és a szám megváltozott — 400 vonallal bővült a szolnoki telefonközpont — Az átterhelés a következőképpen történik. A létrán ott áll Császár József, a posta műszaki felügyelője és a megadott számból kihúzza, egy másikba behelyezi a banándugót. 170 szám változott meg tegnap egy órától fél kettőig a szolnoki telefonközpontban. A nagy fémkeretekben zavartalanul forogtak tovább a tengelyek, a kapcsoló szekrényekben ugyanúgy haladtak tovább az impulzusok, mint más napokon. Ám ha a megyei tanácson valaki vonalat kért, akkor a hívás már gépegységbe érkezett. Sőt az is változás, hogy a hívás egyáltalán megérkezett, ugyanis az újonnan felszerelt vonalak teljesítőképessége nagyobb, hét mellékállomás helyett tizenkettő kaphat egyszerre vonalat. A telefonközpontban természetesen csak gyakorlott szerelők ismerik ki magukat: én magam elvesztem a magyarázatban, nem egészen értem, hogyan jut el a hívás a regiszter-áramkörbe és mi teszi lehetővé, hogy a rosszul letett kagyló rögtön észlelhető legyen a központban. Annál jobban értem viszont, amit Pálvölgyi Ottó, a Beloiannisz Gyár művezetője mond i — December 31. helyett november 1-re fejeztük be a szolnoki központ 400 vonallal való bővítését, így decemberre csupán az inter- urbán központ marad. Azért osztottuk be munkánkat így, mert a városban a helyzet már szinte katasztrófával fenyegetett, nem tudták kielégíteni az egyre növekvő igényeket. Kiss István műszaki felügyelő, a posta központos üzemének vezetője még hozzáteszi: — Ez az ötödik bővítés 1 1949, a központ üzembehelyezése óta. Eddig 1200 szólóvonalunk volt és most 1600 lesz. Ezenkívül 600 az ikervonalak száma. 170 számot azért kellett megváltoztatnunk, hogy a 400 új vonalra is jusson az előfizetőkből. — Azt ugyanis, hogy túlterhelt-e a vonal, az szabja meg, hány előfizető „él” egy száz vonalas egységben. — Hiába helyeznénk üzembe az új vonalakat, ha nem csoportt Nehéz dolgunk volt — fűzi hozzá Pálvölgyi Ottó — hiszen „élőben” kellett dolgoznunk, vagyis közben biztosítani kellett a hívások folytonosságát. Az átterhelést nem kísérte semmiféle hivatalos ünnepély, pedig egyéves munkát fejeztek be. A Beloiannisz Gyár tizenkét szerelője és öt postás dolgozott hónapokon át, a beruházás értéke körülbelül másfélmillió forint segítségével lehetővé válik a szolnoki telefonforgalom gyorsítása: pillanatok alatt beérkezik ma már a búgó hang. Lakatos Benjámin postás fél kettőkor elfoglalta helyét a központi asztal mellett, hogy azokat, akik a legfontosabb előfizetőket a régi számon hívják, tájékoztassa a számváltozásról. Mi is ellenőriztük, felhívtuk a megyei tanácsot, az új 33— 31-es számon és valóban, a porta jelentkezett. Odabent pedig már a következő, 1965-ös bővítésre koccintottak a szolnoki postások és a Beloiannisz Gyár szerelői. • •• Felavatták megyénk első szocialista kollégiumát • A második világháború a mi iskolánkat, kollégiumiunkat is elpusztította. 1946- ban tizenöt diákkal mégis hozzáfogtunk a munkához. 1955-ben már 110, az elmúlt tanévben pedig már a kollégista lányunk volt, most jelenleg pedig 152-en vannak. S 13 év alatt nem fordult elő, hogy a mezőtúri Teleki Blanka Leánygimnázium diákotthonának, illetve most már kollégista leányainak tanulmányi átlaga ne érje el legalább a 4-est, a jórendűséget. Azt hiszem, érthető, most már miért éppen Mezőtúron került sor tegnap szocialista kollégium avatásra. A fejlődés egyik alapvető vonása volt, hogy amíg 1946-ban a nem munkás- és paraszt-tanulók százalékos aránya elérte a nyolcvanat, addig pl. az idén már megfordult az arány: a tanulók 82 százaléka munkás-paraszt származású. A politechnikai órákon szerzett tudás arra is felhasználható, hogy saját maguk tegyék még lakályosabbá, kellemesebbé otthonukat. Tegnap este éjfélig üresek voltak a kollégista lányok hálószobái. Lenn voltak a tornateremben, ahol maguk készítette színpadon mutatták be a vendégek, társaik előtt színészi, zenei és tánctudásukat. Kedves jelenetet adtak elő, melynek témája: egy nap a kollégiumban: ébresztőtől az esti villanyoltásig . S hétfőn már a nevelőtanárok és a kollégista lányok ismét tovább fáradoznak azért, hogy a kollégiumi nevet még tartalmasabbá, elismertebbé tegyék, mint eddig bármikor volt. tea bwbar is Meghitt, bensőséges, szinte családi hangulatban került sor megyénk első szocialista kollégiumának felavatására.. Amikor befejeződött Szécsi Andrásnénak, a Művelődésügyi Minisztérium képviselőjének közvetlen beszéde, amiben Benke Valéria elvtársnő művelődésügyi miniszter és helyettese, Ilku Pál elvtárs üdvözletének tolmácsolása is szerepelt, felcsattant a lelkes taps, kétszáz lány szempárja csillogott még fényesebben. Tizenhárom év! Ki tudná felsorolni, elmondani, mennyi élményt, örömet és gondot jelent ez a közel másfél évtizedes időszak e kollégium történetében. Berényi Zoltánné, gimnáziumi és kollégiumi igazgatónő így szólt erről: