Szolnok Megyei Néplap, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-01 / 282. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLLETEKt (k , v­ientm A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGY­EI TANÁCS LAPJA X. évfolyam, 282. atzám. Ára 60 fillér 1959. december – kedd. I Megkezdte munkáját a VII. pártkongresszus Hétfőn délelőtt 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc­­ Művelődési Otthonában megkezdődött a Magyar Szocia­lista Munkáspárt VII. kongresszusa. A kongresszus ter­mét a Világproletárjai Egyesüljetek! felirat, a nemzet­közi munkásmozgalom nagy tanítójának, Marxnak, En­­gelsn­ek és Leninnek domborművű képe, vörös és nem­zetiszín zászlók díszítik. A kongresszusi küldöttek és a meghívottak hatal­mas tapsa közben léptek a terembe az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai. N. Sz. Hruscsov, az SzKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, az SzKI­ küldöttségének ve­zetője és a többi testvéri kommunista és munkáspárt kül­döttségeinek vezetői. Dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke bejelentette, hogy a kongresszus első teendője a kongresszus elnökségének és bizottságainak megválasztása. Az elnökség tagjaira Horváth András, Pest megye kong­resszusi küldötte tett javaslatot Az elnökség tagjaivá vá­lasztották: Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkárát Apró Antalt, Biszton Bélát, Fehér Lajost, Bock Jenőt, Kállai Gyulát, Kiss Károlyt, Maro­sán Györgyöt, dr. Manmeh Ferencet, Rónai Sándort, So­mogyi Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jait, Komócsin Zoltánt és Ne­mes Dezsőt, a Politikai Bi­zottság póttagjait. Az elnök­ség tagja Bartha Elemér, a Kender- Jutagyár pártbizott­ságának titkára, Benke Va­léria, a Központi Bizottság tagja Blaha Béla, a bányász szakszervezet főtitkára, Bru­­tyó János, a Központi Bi­zottság tagja, Czinege Lajos, a Szolnok megyei Pártbizott­ság első titkára, Dobi István, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Er­dei Uiszlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Földes Andrásné, a Baranya megyei Pártbizottság tagja, Gáspár Sándor, a Központi Bizottság tagja, Hevesi Gyula akadémikus, Krizsanyik Já­nosné, a pásztói Szabadság Termelőszövetkezet elnöke, Trombos Ferenc, a Győr me­gyei Pártbizottság első tit­kára, Major Tamás, a Köz­ponti Bizottság tagja, Molnár Ernő, a Csepel Vas- és Fém­művek Pártbizottságának első titkára, Nemeskéri János, a Lenin Kohászati Művek Párt­­bizottságának titkára, Nóg­rádi Sándor, a Központi Bi­zottság tagja, Paizer György, a Székesfehérvári Városi Pártbizottság titkára, Pap­p Sándor, a Csongrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának elnöke, Prieszol Jó­zsef, a Központi Bizottság tagja, Révész Géza, a Köz­­ponti Bizottság tagja, dr. Sifc Endre külügyminiszter, Sza­kosíts Árpád, a Magyar Új­ságírók Országos Szövetségé­nek elnöke Tálas László, a Pécsi Járási Pártbizottság titkára, Tóth Tiborné, a XX. kerületi Pártbizottság titkára, Zala József, a Csepel Vasmű Az elnökség tagjává válasz­tották: N. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak első titkárát a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökét, az SzKP küldöttségé­nek vezetőjét, valamint a többi testvérpártok küldött­ségeinek vezetőit. Az elnökség tagjai a kong­resszus résztvevőinek nagy tapsa közben foglalták el he­lyüket az elnöki emelvényen. A kongresszuson a meghí­vottak soraiban részt vesznek a magyar politikai élet pár­­tonkívüli képviselői is. A megnyitó ülésen megjelent a budapesti diplomáciai képvi­seletek számos vezetője is. Miután az elnökség tagjai elfoglalták helyüket, dr. Mün­­nich Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke emelkedett szólásra. Bevezetőben üdvözölte a a kongresszusi küldötteket és vendégeket. Üdvözölte a párt Politikai Bizottságának tag­jait, a Központi Bizottság tagjait és külön Dobi Istvánt, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnökét. Ezután javasolta, hogy em­lékezzenek meg azokról az elvtársakról, akiket az utóbbi időben veszített el a nemzet­közi és a hazai munkásmoz­galom.­­ A budapesti kong­resszusi küldöttek csoportjá­nak képviselője, Kiss Dezső javaslatára megválasztották a kongresszus titkárságát. A kongresszus titkárságának el­nöke Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, a kongresszus tit­kárságának tagjai: Kelen Bé­la, a Budapesti Pártbizott­ság titkára, Orbán László a Központi Bizottság tagja, Sán­dor József, a Központi Bi­zottság tagja, Szilágyi Dezső, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője, Szirmai István, a Központi Bizottság tagja, Szurdi István, a Köz­ponti Bizottság tagja. A kongresszus ezután ugyancsak Kiss Dezső javas­latára szerkesztő bizottságot, jelölő bizottságot, fellebbvi­­teli bizottságot, mandátum­­vizsgáló bizottságot és szava­zatszedő bizottságot válasz­tott. A szerkesztő bizottság el­nöke: Kállai Gyula, a Poli­tikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, tag­jai: Aczél György, a Közpon­ti Bizottság tagja, Friss Ist­ván, a Központi Bizottság tagja, Gödör Ferenc, a Haj­dú megyei Pártbizottság el­ső titkára, Kiss Árpád, a Központi Bizottság tagja, Kiss Dezső, a Központi Bizottság tagja, Nemes Dezső, a Poli­tikai Bizottság póttagja, Szir­mai István, a Központi Bi­zottság tagja, A jelölő bizottság elnöke, N Nógrádi Sándor, a Központi­ Bizottság tagja, a bizottság­ tagjai: Brutyó János, a Köz­ponti Bizottság tagja, Czine­­ge Lajos, a Szolnok megyei Pártbizottság első titkára, Gyenge Károly, a Fejér me­gyei Pártbizottság titkára, Horváth János a XX. kerületi Pártbizottság első titkára, Ja­kab Sándor, a Nógrád me­gyei Pártbizottság első tit­kára, Juhász János, a Sztá­­linvárosi Pártbizottság első titkára, Prantner József, a Tolna megyei Pártbizottság első titkára. Nemeslaki Ti­vadar, a Komárom megyei Pártbizottság első titkára. Sándor József, a Központi Bi­zottság tagja és Szabó Pi­roska, a Budapesti Pártbizott­ság osztályvezetője. A fellebbviteli bizottság el­nöke: Harmati Sándor, a Központi Bizottság tagja, a bizottság tagjai, Bakó Ágnes, a Központi Bizottság tagja, Cservenka Ferencné, a Köz­A kongresszus ezután el­fogadta a kongresszus napi­rendjét, az előadók személyé­re és a kongresszus ügyrend­jére vonatkozó javaslatot. A kongresszus napirendje a következő: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának beszámolója és a párt feladatai. Előadó: Kádár János, 2. Irányelvek a gazdasági feladatok megoldásához ás a második ötéves népgazdasági terv elkészítése. Előadó: Fock Jenő, 3. A párt szervezeti szak ponti Bizottság tagja, Kissi János, a XIII. kerületi Párt­­­ bizottság első titkára, Oláh­­ György, a Szolnok megyei­ Tanács Végrehajtó Bizottsá­­­­gán­ak elnöke, Olt Károly az­ Állami Egyházügyi Hivatal­­ vezetője. A mandátumvizsgáló bi­zottság elnöke, Ilku Pál, a­­ Központi Bizottság tagja. A­­ bizottság tagjai: Anda János,­ az I. kerületi Pártbizottság­­ első titkára, Csikesz Józsefné , a Budapesti Pártbizottság tit­­­kára, Dapsl­ Károly, a Hon­védelmi Minisztérium poli­tikai csoportfőnöke és Far­kas Aladár, a XII. kerületi Pártbizottság első titkára. A szavazatszedő bizottság elnöke: Török István, a Köz­ponti Bizottság tagja, a bi­zottság tagjai: Botka Attila, a Központi Bizottság tagja, Kelemen Lajos, a X. kerületi Pártbizottság első titkára, Martin Ferenc, a SZDT tit­kára és Méhes Lajos, a Bu­dapesti Pártbizottság osztály­hálózatának módosítása. Elő­adó: Marosán György. 4. A Központi Revíziós Bi­zottság beszámolója. Előadó: Fodor Gyula. 5. A Felebbviteli Bizottság jelentése. Előadó: Harmati Sándor.­­ 6. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Revíziós Bizottság megválasztása. A kongresszus ezután meg­kezdte az első napirendi pont tárgyalását. A Központi Bi­zottság beszámolóját Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is­mertette. A kongresszus napirendje Szívből köszöntjük vendégeinket! Megkezdte tanácskozását • VII. pártkongresszus, irányt mutatva nemcsak a párttagok, hanem egész­ népünk számá­ra. Dolgozóink tudják, hogy a párt ügye, s az ország bol­dogulása elválaszthatatlan egymástól, ezért készültek kimagasló termelési­­ eredmé­nyekkel a kongresszusra — idáig közel 60 millió forint értékű terméket állítva elő terven felül megyénk üze­­­­m­eiben. A VII. pártkongresszus —­­mivel súlypontként a má­sodik ötéves tervvel , népgazdaságunk fejlesztésé­vel foglalkozik — minden­­ olyan magyar ember érdek­lődésére számot tarthat, aki­inek szívügye hazája felvirá­goztatása. Figyelemmel kísé­­­­ri pártunk legfelsőbb szer­­­vének tanácskozását, a test­­­­vérpártok népes tábora is. [Rég elmúlt már az idő, ami­­kor a magyar dolgozók csak »reménykedtek erős segítőtár­­sakban. Ma már népünk hű, önzetlen barátokra lelt a szocialista tábor népeiben, velünk együttérző, utunkat helyeslő tömegekre a kapi­talista állmok proletáriátu­­sában. Az ő pártjaik képviselőik is itt vannak a VII. kong­resszuson. Külön öröm szá­munkra, hogy kedves vendé­geink , én ott köszönthetjük N. Sz. Hruscsov elv­társat, a szovjet nép megbe­csült vezetőjét, a magyar dolgozók sokaságának szemé­lyes ismerősét. Megyénkben is sokszor emlegetik még ittjártát, közvetlen modorát baráti segítőkészségét. Ha­zánkba látogatása alkalmából szívből köszöntjük Hruscsov elvtársat, s a testvérpártok küldötteit. Bizakodó hittel valljuk: eredményekben gaz­dag lesz ez a kongresszus, melynek tanácskozására ha­zánkba érkeztek, I.. ... { TAVIRAT a kongresszushoz • Kedves Elvtársak! ! Mi, az Alföldi Kőolaj­fúrási­ Üzem kommunistái és pár­­tonkívüli dolgozói forró, elv­társi üdvözlettel köszöntjük pártunk VII. kongresszusát és a kongresszuson résztvevő testvéri kommunista és mun­káspártok küldötteit Jelentjük a kongresszus­nak, hogy az ellenforradalom­ után — a Központi Bizottság­­ helyes politikája következ­ményeként — üzemünk hely­­­­zete gyorsan stabilizálódott ,és munkánk nyomán ered­­­­ményeink napról napra emel­kedtek. Sikerült az ellenfor­­­­radalom előtti műszaki és­­ gazdasági szintet magasan­­ túlszárnyalni.­­ Üzemi eredményünk az­­ 1954. évi 1 166 000 forintos­­ veszteségről 1958-ban 11 mil­­­lió 874 000 forintos nyereség­be emelkedett. Ebben az év­iben­ elérjük a 15­­ millió fo­­­rintos nyereséget.­­ A műszaki és gazdasági­­ mutatók emelkedése mellett jelentős kutatási eredmé­nyekről számolhatunk be. Az Alföldön — a hazai méretek­hez képest — két hatalmas földgázmezőt kutattunk fel Pusztaföldvár és Hajdú­szoboszló térségében, vala­mint több kisebb olaj- és gáz­mezőt. Jellemző az Alföld gázkincsének mennyiségére, hogyha 1959. január elsején hazánk felkutatott földgáz­­készletét 100-nak vesszük, akkor a kongresszus napjáig ez a szám 300-ra emelkedett. A 200 százalékos növekedés­ből 180 százalékot itt, az Al­földön tártunk fel. November 19-én befejeztük éves tervünket és a kongres­­­szusi felajánlásunkat a mai napig 192 százalékra teljesí­tettük. Kívánunk a kongresszus­nak eredményes, jó munkát és bányászköszöntéssel: jószerencsét! Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem dolgozói. Kádár János elvtárs előadói beszéde Kádár János bevezetőjé­ben megemlékezett arról, hogy a párt valamennyi szerveze­tében megtartották a kong­resszusi vezetőségválasztó taggyűléseket, megtartották a pártértekezleteket. A párttag­ság egységesen kifejezésre juttatta: helyesli a három éve folytatott politikát és azt kívánja, hogy ezt a politikát folytassuk következetesen a jövőben is. Egyértelműen he­lyesli a kongresszusi irány­elveket is.­­ Elmondható, hogy a Központi Bizottság és a párttagság összeforrott, az egység pártunkban erős, meg­bonthatatlan. Hazánkban ma erősek a párt és a tömegek kapcsola­tai, a párt és a nép a szoci­alizmus zászlaja alatt tömö­rült egységes hatalmas erő — A Központi Bizottság azoknak tulajdonítja az el­Kádár János ezután külpo­litikánkról és a nemzetközi helyzetről beszélt. — A magyar nép 1945 ta­vaszán visszanyerte nemze­ti függetlenségét, az állami szuverenitást. Azóta kivív­ta saját hatalmát és a szó­ért nagy eredményt, akiknek támogatását a három év alatt élvezte. Köszönetet mondunk pártunk egész tagságának a bizalomért, amellyel követ­tek és a támogatásért, amely­ben részesítettek bennünket Köszönetet mondunk párton­­kívüli barátainknak, akik az Elnöki Tanácsban, a kor­mányban, az országgyűlés­ben, a tanácsokban, a Ha­zafias Népfrontban, a szak­­szervezetekben, valamennyi tömegszervezetben és tömeg­­mozgalomban együtt dolgoz­tak velünk és támogattak bennünket. Hálás köszönetet mondunk munkásosztályunk­nak, dolgozó népünknek azért a hónapról-hónapra mélyülő bizalomért és foko­zódó támogatásért, amelyben az elmúlt három év alatt ré­szesítették a Központi Bi­zottságot, egész pártunkat, cialista építésben is nagy utat tett meg. Külpolitikánk célja népünk e nagy vívmá­nyainak megőrzése és a szo­cializmus békés építésének biztosítása. Külpolitikánk alapelvei: magyar — szovjet barátság, hűség a szocialista táborhoz, imperalista-ellenes­ség, békés egymás mellett élés minden országgal és néppel, tekintet nélkül a társadalmi rendszer különbö­zőségére. A magyar nép büszke ar­ra, hogy a Szovjetuniót — a hétéves terv, a kommu­nizmus él­ésének országát az ember haladás és a vi­lágbéke a leghatalmasabb erejét — barátjának ne­vezheti. A Szovjetunió célul tűzte ki, hogy az egy főre eső ter­melésben és fogyasztásban 1970-ig utoléri és túlhaladja a legfejlettebb kapitalista or­szágot, az Amerikai Egyesült Államokat. Nincs ma a vilá­gon komoly politikai ténye­­(Folytatás az 2-ik oldalon) A nemzetközi helyzet Kádár János elvtárs a Központi tartja. Bizottság beszámolóját •*

Next