Szolnok Megyei Néplap, 1960. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-01 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI X ionian XI. évfolyam, 51. szám. Xra 50 fillér 1960. március 1, kedd. Korszerű munkásszállóval gazdagodott Szolnok Tegnap délelőtt jelentős eseménynek voltak tanúi az É. M. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. A régen várt korszerű, 250 személyes munkásszálló át­adásán vehettek részt. Az Építésügyi Minisztérium Gaz­dasági Osztályának kiküldöt­tei azért jöttek el, hogy az építőktől műszakilag átve­gyék és utána átadják a szol­noki építőmunkásoknak az ország egyik legszebb mun­kásszállóját. Kívülről még látszik a mun­kálatok nyoma, de már ki­bontakozik a modern építke­zés remeke. Az előcsarnok­ban ámulatba ejti a belépőt a színektől pompázó oszlop­­csarnok. Nézzük meg jobban, mit kaptak az építők e há­romemeletes palotában? A modern lakószobákban, amelyek először négy ágyra voltak tervezve, öten is bő­ven elférnek és így 320 mun­kás nyugodt szállását bizto­sították. Központi fűtés, pap­iam, ágyak, az ágy előtti szőnyegek, az ablakokon föl­dig érő függönyök, hideg­meleg víz, zuhanyozó, falba­­épített szekrények biztosítják a kényelmes pihenést, ren­det. Klubszoba nyújtja a munka utáni szórakozási le­hetőséget. S itt van elhelyez­ve a modern, 1200 személyes konyha-étterem is. Az öt gőz­üstön kívül 6 „placcos” vil­lanyasztal és villanykályha teszi korszerűvé. A szakmai továbbképzés lehetőségét a műszaki klub biztosítja. Mindezeken kívül korszerű orvosi rendelő, vendégszoba, gondnoki lakás is van az épü­letben. A tegnapi átadásnál nem kevesebbet kaptak a szolnoki építők népi rendszerünktől, mint egy • millió forintos pompás palotát, melyet közel másfél millió forint értékű berendezéssel tették az ország egyik legkényelmesebb mun­kásszállodájává, így a dolgo­zóik régi vágya teljesült és márciusban átköltözhetnek oda. Ötvenegy ország részvételével megnyílt a lipcsei vásár A régi szászországi keres­kedő­város ismét ünnepi díszt öltött. A technikai vásár fő­bejárata előtt 51 ország zász­laját fodrozza a szél. Nyolc ország, köztük Kuba és Ghá­na, most vesz először részt a hagyományos lipcsei vásáron. Az idei tavaszi műszaki és árumintavásárt szombaton es­te ünnepélyes keretek között nyitotta meg Heinrich Rau, kül- és belkereskedelmi mi­niszter. Vasárnap délelőtt az NDK MiiiiimiHiiiiHiiiimiiiiiiiiimniiiuuimiiiiii kormányának képviselői és a külföldi kormánydelegációk tagjai látogatták meg a tech­nikai­­ vásár csarnokait Tíz óra tájban érkezett a magyar kiállítás csarnokába dr. Lot­har Bolz, az NDK külügy­minisztere. Lothar Bolz és a többi ven­dégek a csarnokban kiállított gépek és műszerek megtekin­tése előtt tájékozódó jellegű megbeszélést folytattak a ma­gyar szakemberekkel, érdek­lődtek a magyar munkásság életéről, munkakörülmények­ről és a magyar ipar fejlődé­séről. 191 vagon h­ibrid kukorica­vetőmag Ez évben Szolnok megye termelőszövetkezeteinek kö­zös kukorica területére már döntően hibridvetőmag kerül. Az elmúlt évben 80 vagon­nal kaptunk, ezzel szemben most 191 vagon áll a szövet­kezeti gazdák rendelkezésé­­re. Ez a mennyiség 136 ezer kataszteri holdra elegendő. A 191 vagonból 92 kalibrált és csávázott vetőmag. Zöldségféléket árusít a szolnoki Lenin Tsz A szolnoki Lenin Termelő­­szövetkezet I-es számú üzem­egysége (volt Szabadság Tsz) hajtató kertészete két hét óta árusítja az idei primőr­áru zöldségféléket. A terme­lőszövetkezet Farkas utcai saját boltjában és a tápió­­szelei Kísérleti Gazdaság mintaboltjában mintegy 6 mázsa salátát, retket, zöld­hagymát adtak már el, s az ebből származó bevételük 20 ezer forint körül van. tt lá btatók,­­etláthátáébl N­agyarányú önköltségcsökkentésre törekszik a Járműjavító A szolnoki Járműjavítóban az idei terv jóval „feszítet­tebb” a tavalyinál. A terme­lékenységet 3 százalékkal kell növelniök, magasabb — töb­bek között 5 gőzmozdony nagyjavítással, 207 tehergép­kocsi-fővizsgával — a darab­számos kiszabás is. A maga­sabb tervet a tavalyinál ala­csonyabb költségszinttel akarják teljesíteni. Ennek ér­dekében töb­b intézkedésre kerül sor. Szétválasztották például az ezer főt foglalkoztató kocsi­osztályt. Külön személy- és teherkocsi osztály alakult, így sokkal egyszerűbb az irá­nyítás, hatékonyabb a mun­kaszervezés. Tehergépkocsi javításnál be­vezették a program szerinti munkavégzést. Ezzel készítik elő a szalagszerű kocsijaví­tást. Beruházásokra is áldoz­nak ennek érdekében. Most építenek például egy tolópad­­járást. A terveket jóváhagyta a minisztérium, így az év má­sodik felében elkezdik a sza­lagszerű javítást. Jelentős mértékben gyorsul, s olcsóbbá válik ezáltal a munka. A személykocsi részlegnél előkészítő és szerelő csoport­ra osztották az asztalosokat. A munkafolyamat meggyor­sításából mintegy 100 ezer fo­rint megtakarítást várnak. A lehetőségek felmérésénél sok mindenre kiterjedt figyel­mük. A reszelővágást például rövidített munkaidőben vé­gezték, s az ólomalátétek mi­att veszélyességi pótlékot is fizettek. Most alumínium alá­téteket használnak. Ezzel megszűnt a veszélyességi jel­leg, 8 órát dolgozhat az a részleg is, pótlékot sem kell fizetni. Körülbelül 90 ezer forinttal gyarapszik ezáltal az üzem nyeresége, s nem romlik a dolgozók egészsége sem. A gazdaságos termelés ér­dekében részletes rezsi- és energiatakarékossági tervet dolgoztak ki, s ügyelnek be­tartására. Sokat jelent az is, hogy fel­mérik a gépek állapotát, ki­használási százalékát, s ahol lehet, korszerűsítenek, illetve több műszakot vezetnek be. Most helyeztek például üzem­be egy 450 tonnás sajtoló­gépet. Bizonyos munkadara­boknál 30—40 százalékos ter­melékenységnövelést jelent ez. A másfélmillió forint ér­tékű lengyel esztergapad üze­meltetése hasonló eredmén­­nyel jár. Egy hónapon belül ultrahangos repedésvizsgáló­val dolgoznak. A kerékjaví­tásnál legalább 80 százalék­kal növeli a termelékenysé­get ez a módszer. A hőnfutás, vagy közismer­ten: csapágymelegedés csök­kentésére csapgörgőzőgépet állítanak be, változtatnak az eddigi csiszolásos eljáráson. Az új eljárás minőségi csap­megmunkálást biztosít. Munkálkodnak a belső szál­lítás átszervezésén is, mert 35—40 százalékkal lehet el­gondolásaik alapján csökken­teni a belső szállítási költsé­geket Ilyen és ehhez hasonló pél­dák igazolják: a belső tarta­lékok hasznosítása gyorsab­bá, olcsóbbá teszi a terme­lést Miért késnek a tsz-építkezések? Besenyszögi tennivalók Tudomány-technika A megyei pártbizottság­­ határozatáért - KÉT TERV EGYMÁS MELLETT - Nagy munka folyik ezekben a napokban a járási, vá­rosi tanácsok VB. Mezőgazdasági Osztályain. Kiváló szakemberek az utolsó simításokat végzik, hogy mire a tavaszi munkák megkezdődnek, napról napra a terv sze­rint gazdálkodhassanak a szövetkezeti gazdaságok. Általá­ban az a tapasztalat, hogy az idei tervek reálisak, alapos megfontolás után írták be a számokat. Biztató jelenség, hogy a legtöbb helyen igyekeztek kihasználni a helyi le­hetőségeket. Figylembe vették a múlt évi tapasztalatokat és a tervkészítés munkájába bevonták a szövetkezeti gaz­dákat. Sok hasznos tanácsot nyújtottak a múlt évben be­lépett középparasztok is. Elöljárójában el kell mondani, hogy mind a két szö­vetkezet régebben alakult és az ősszel jelentősen megnöve­kedett Az egyik termelési terv AZ ÚJSZÁSZI SZABADSÁG TERMELŐSZÖVETKEZETE Ez a szövetkezet a fejlesz­tés során ötszörösére nőtt te­rületben és taglétszámban egyaránt Már ez mutatja, olyan gazdasággal van dol­gunk, ahol most kell — eb­ben az évben — megalapoz­ni a közös gazdálkodást. Nagy gonddal fogtak a tervkészí­téshez. A tagok meghallgatá­sával a­­ szakemberek felmér­ték a lehetőségeket és szinte távlati terv szerint elhatároz­ták a gazdálkodás fő irányát Ez már az idei tervben érvé­nyesült is. Fő cél az állatte­nyésztés fejlesztése és ennek érdekében tervezték meg a növénytermesztés szerkezetét, az építkezést és még sok más egyebet. A terv egyik legpoz­itívebb része, hogy a több mint 4.600 kat. hold szántóterületen — MINDÖSSZE 14 NÖ­VÉNYFÉLESÉGET TERMELNEK — Már ez is arra vall, hogy a nagyüzemadta lehetőségek ki­használására törekednek. A kertészet 75 kat. hold te­rületéből 50 kat. holdat ön­töznek. A szerződéseket idő­ben megkötötték, így bizto­sították az áruk elhelyezését. A terv szerint a kertészet bruttó bevétele 913 ezer fo­rint, vagyis kát holdanként tízezeregyszáz forint. E cél­kitűzés megvalósítható, hi­szen már a múlt gazdasági évben is szép jövedelmet biz­tosított a kertészet. Olyan pa­radicsomot, paprikát és egyéb kertészeti növényeket termel­tek, mely szinte ritkaság­számba ment ezen a vidéken. Hozzáértéssel sincs baj, hi­szen jó kezekben van a ker­tészet. A talajerőutánpótlás­­rál gondoskodtak. Elkészül­tek a melegágyi ablakkeretek és rövidesen elvetik a kerti­magvakat, melyeket palán­­táznak majd. Termelési tervükben — A KÖZÖS KUKORICA A SZÁNTÓTERÜLET 26 SZÁ­ZALÉKÁT TESZI KI — vagyis 1200 kat. holdon ter­melnek. Ebből 800 kat. hold területtel csatlakoztak a 30 mázsás mozgalomhoz, erre le­szerződtek. Természetesen a megmaradt 400 hát holdon is jó termésre törekszenek. E területről 17 mázsa májusi morzsolt kukoricát terveztek. Ezenkívül a szántóterület 6,6 százalékán silókukoricát termesztenek. Természetesen az egyéb takarmánygabonákról és szá­­lastakarmányról sem feled­keztek el. összesen a szántó 51,4 százalékán termesztenek takarmánygabonát illetve szálastakarmányt. — Telepí­tenek 350 hét hold évelő­pillangóst Ilyen takarmánybázis mel­lett komoly mértékben lehet növelni az állatállományt A szövetkezetnél ugyancsak me­részen tervezték az állatállo­mány növelését Érdemes ez­zel kapcsolatban néhány szá­mot megemlíteni. — Jelenleg 94 tehenünk van, év végére 300 lesz. Az összes szarvas­marhaállományt úgy növelik, hogy minden 100 kat. hold szántóra 16 esik. Ebből a 100 kat. holdra jutó tehén 6.5. A sertéstenyésztés terén is ha­sonló a növekedés, jelenlegi kocaállományuk 111, év vé­gére 300-ra emelik. Száz kat. hold szántóra 6.5 jut. A ba­­rom­fiiállományt is úgy ter­vezik hogy év végére 10 ezer darab törzsbaromfi marad. E tsz 954 kat. hold szántó­földön gazdálkodik. Kiváló adottsággal rendelkezik. A terv számaiból az tűnik ki, hogy a tagok, vezetők nem vettek minden lehetőséget fi­gyelembe. A növénytermesztéssel nincs különösebb baj, az át­lagtermések tervezésénél is elég reálisan gondolkodtak, hát. holdanként 144 kilo­gramm műtrágyát használnak fel. Az állattenyésztés össz­jövedelme 1 millió 214 ezer forint . Az állattenyésztésben azon­ban nagyobb célokat tervez­hettek volna. Ezzel kapcsolat­ban néhány számadat. Jelen­leg 26 tehenünk van, a meg­lévő üszőkből 10-et károsbí­­tarnak és év végére 36 lesz a tehénállomány. Előhasi üsző­jük jelenleg 26, év végére 41 lesz. A 100 kat. holdra ju­tó év végi állatállomány bi­zony kevés. Szarvasmarhá­ból mindössze 10 esik, ebből, 3,5 darab tehén. Egy ilyen gazdaságnak, mely közel ezer kat. hold szántóterülettel rendelkezik, kevés ez a szarvasmarhalétszám. Itt­ nem vették figyelembe a 3004/ 2-es kormányhatározat adta lehetőségeket, pedig ebben igen komoly segítséget nyújt az állam a szövetkezeti gaz­daságoknak. Minden üszőre, minden tenyésztésbe vett ál­latra jelentős a kedvezmény. Még most is változtathatnak ezen, jó lesz rajta gondolkod­ni. Azt gondolná az ember, hogy valószínű a sertéste­nyésztés kerül előtérbe, né­mi javulás ugyan mutatko­zik, de ez is kevés. — ÉV VÉGÉRE MINDÖS­­­SZE 40 KOCÁJUK LESZ — Az év közben pedig 263 hí­zót hizlalnak meg. A koca­­állományból 100 kat. holdra 4.2 jut. Nem rossz ugyan ez a szám, mert a járási átlag felett van 0.2 százaléka, de ha az újszászi Szabadság vagyis 100 kat. holdanként 213. A törzsállományon kívül 22 ezret áruként értékesíte­nek, ami 200 mázsa húsnak felel meg. Legszebb az a szám a terv­ben, mely a 100 hát, holdra jutó áruhúst mutatja. — 112 MÁZSA HÚST AD­NAK MINDEN 100 KÁT. HOLD UTÁN — 3.326 sertést, 150 szarvas­­marhát hizlalnak meg, a többi baromfihús. Az állat­­tenyésztés bevétele 6.500.000 forint, vagyis a 10 millió 500 ezer forint össz­bevételnek 65 százaléka. Év végére tehát olyan szin­tű lesz a közös állatenyész­­tésük, ami alkalmas arra, hogy nagy bevételre tegye­nek szert. Egyébként a t ér­mel­őszövetkezetnél a 100 kat. holdra eső áruértékesítés 199 ezer forintot tesz ki. Ilyen bevételből és jövedelemből bőven jut beruházásra. Sa­ját erőből építenek 200 ezer forint értékben egy baromfi­kombinátot, valamint 50 férő­helyes növendékistállót. Egy munkaegység értéke a tervezés szerint 39 forint Tsz-hez hasonlítjuk, bizony még lehetne javítani rajta, ha nem is olyan mértékben, mint ahogy azt az újszásziak tették. A baromfiállomány növe­lése érdekében 3 ezer napos­csibét vásárolnak, melyből ezret törzsállománynak hagy­nak meg. Ez szintén kevés, mert a kétezer árubaromfi­ból 100 kat. hold redukált szántóra számítva 1,5 mázsa baromfihús jut.­­ HOLOTT A JÁRÁS TÖB­BI TERMELŐSZÖVETKE­ZETEINÉL MEGKÖZELÍTI, ILLETVE ELÉRI AZ 5 MÁZSÁT Különösen nagy lehetőség nyílna itt a víziszárnyasok nevelésére, azonban azt sem használják ki. A tervezett állatállomány természetesen befolyásolja az áruhús értékesítését is. — 100 KÁT. HOLD REDU­KÁLT SZÁNTÓRA 41,5 MÁ­ZSA HÚS JUT, AZ UJSZÁ­­SZI 112 MÁZSÁVAL SZEM­BEN Az áruértékesítési tervük 100 hát, holdanként 138 ezer forint. Érthetően kevesebb, mint a többieknél, hiszen ná­luk az állattenyésztésből származó bevételnek mind­össze 35 százalékát adja. Ezenkívül még van egy olyan természeadta lehető­ség, melyet bizony nem hasz­nálnak ki. A Tisza az egész területüket körülöleli. Az összes öntözött területük mégis 45 kat. hold. A mai öntözési technika mellett e természeti adottság kihasz­nálásával bevételüket meg­duplázhatnák és akkor az egy munkaegység értéke nem 27,40 forint lenne, mint a je­lenlegi tervben, hanem leg­alább 40 forint, vagy még ennél is több. V. K. A másik termelőszövetkezet A VEZSENYI TISZAKANYAR i

Next