Szolnok Megyei Néplap, 1960. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-13 / 268. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Bőrperselybe gyűjtenek a kungyaluiak Kicsiny község, hatalmas gazdaság; ez lenne — rövi­den szólva — Kungyalu és a helyi Zöld Mező Tsz. A me­gyész helytől jókora távol­ságra elterülő termelőszö­vetkezetből közvetlen úton sok csirke, zöldség kerül he­tenként Szolnokra. Némi ke­rülővel — az Állatforgalmi Vállalat közreműködésével — tekintélyes mennyiségű ser­tésnek is ez a sorsa. Egyéb tsz-nél sincs ez másként. Kungyalun az a figyelemre­méltó, hogy onnan mind a közösből, mind a háztájiból sok hizó kerül közfogyasz­tásra, exportra. E tájon még a legelfoglaltabb gazda is szí­vesen foglalkozik szerződött­­ értés nevelésével. Pászti Mihály brigádvezető másnaponként hajnali fél­­kettőkor kel, hogy ott lehes­sen az első fejesnél. A többi napon az utolsót ellenőrzi. Két helyütt istállózott, száz­nál több tehénnél nem cse­kélység ez. Idén befejezett szép háza mögött mégis tíz süldőt nevelget Gondjuk ja­vát szorgos felesége látja el. — Hét esztendeje szerző­döm sertésre s ha addig élek, még hetvenhét évig teszem, — ígéri a brigadéros. — Ha mi szeretjük a disznóhúst, gon­dolom, más sem veti meg. Ősszel beállítom, tavasszal leadom A Pászti-portán 110—120 kilogrammra növekedik a hízó. Gazdája nem 14.80, ha­nem 15.50 forintot kap kilo­grammjáért, mert a nevelt jószág fajtiszta fehérhússer­tés. Míg gyarapodik, fölözött tej helyett jócskán kap ár­pát, herét, répát. A gazda is, úgyszintén az esti tercierére átlátogatott Petyus Imre is szentül vall­ja: a háztáji terméséből s a munkaegység részesedésre ka­pott kukoricából — a mellék­takarmányok hozzáadásával — bárki meghizlalhat öt-hat sertést. Tán hetet is, de eh­hez már szerencse is kell. Sem Pászti, sem Petyus gazda nem vállalt még egy­­egy városi részére sertéshiz­lalást. Mire jó az, egy sze­méllyel alkudozni, a pénzt elaprózni­­, mikor az Állat­forgalmi Vállalat jól, ponto­san, egy összegben fizet. Az ilyen próbálkozás többnyire csak a gazda maga­ bosszan­tására szolgál. — Itt a sertés, itt a pénz, ez a tiszta munka. — vallja Pászti Mihály. — Olyan a pénz, ha csak ránézünk, már­is kopik. Hogy ne tehesse, ezért gyűjtjük bőrpersely­ben, azaz: hízóban. Esti etetés Pásztiéknál... C FÉLTUCAT BOSSZÚSÁG Olyanok ezek a bosszantó apróságok, mint egészséges testen a mérgező tűszúrás. Idővel sokszor el is feledke­zünk róluk, mert ugyebár a jóra inkább szeretünk emlé­kezni. S arra is van­ példa, hogy a régebbi mellett egy újabb tűszúrással vagyunk elfoglalva. De kezdjük az elején. Ülök az asztal mellett, írom ezt a több, mint féltucat­ból álló bosszúság-sorozatot, s kitörik a ceruzám hegye. Sebaj. Van nálam golyóstoll. Előveszem, de aztán eszembe jut, napok­ óta nem ír. Dühös vagyok. Nem a tollra, hiszen az nem tehet róla, hogy a múlt hetekben hiába próbáltam be­tétet vásárolni Szolnokon, a Kossuth utcai ÁPISZ-ban. Azt mondják, már kapható. De miért fogy ki a golyóstoll-betét sokszor hosszú napokra? Mellettem a barátom ül. Savanyú arccal kortyolja az édes málnaszörpöt. Még a kellemes zene sem vidítja fel. Arca még savanyúbb lett, mi­kor elém teszik a finom bog­rácsgulyást. Fiatal, nőtlen ember a barátom. És diétá­zik. Amikor tud. De unja már a kávét, a tejet, a sajtot, a spenótot. Felsóhajt: — De jó lenne valamilyen finom dié­tás vacsora! Mondják, a PATYOLAT raktárhiánnyal küszködik. Részben ezért, részben mert szükségem vlt az öltönyre, október 21-én pontosan meg­jelentem, megszépült ruhám­on. öltöny helyett ezt a választ kaptam a Ságvári körúti PA­­TYOLAT-nál: •— Korán tetszett jönni. Nem is számítottunk rá, hogy pon­tosan betartja az elkészülési időt... Pár nap múlva átve­heti a ruhát. Mit lehet erre mondani? Ám csak jó lenne. De nincs. Vajon miért nincs Szolnokon diétás étterem, vagy legalábbis előfizetéses diéta? Miért? Hiszen gyomor­bajosok vannak! * Van egy pár cipőm, amely­nek nemcsak a talpa kopott meg, hanem a festék is az or­rán. Gondoltam, megtalpalta­­tom és befestetem Szolno­kon, a csarnokoknál lévő ci­pész ktsz-ben. — Sajnos, cipőfestést nem vállalunk. Kevesen igénylik — kaptam a felvilágosítást. * Tél előtt ruháit is rendbe szeretné hozatni az ember Ezt csinálja minden házias­­­szony (s tegyük hozzá, min­den legényember­ hű barát­ja, segítője, a PATYOLAT Ám a hűséges néha még min­dig hűtlenkedik. öltönyöm kitisztítását október 21-re ígérték, háromhetes határidő­re Ezt de hát mit tehettem volna? Más. A martfűi állomásra rohanok. Még tíz perc van az indulásig. Vonat sehol. Jegyet akarok váltani. A pénztárnál senki. Hol a pénztáros?­­— Kinn áll a peronon, ő az, a forgalmista. Előadom jegyváltási óhajo­mat. Mire ő: — Vonatindulás előtt 5 perccel nem adunk ki jegyet. • — Még van 8 perc — fele­lem. — Nálam csak 4 — vála­szolja, s ezzel faképnél hagy, kezében büszkén lóbálva az indítótárcsát. Arra gondolok: biztosan prémiumot kap a martfű— szolnoki vonalon lekapcsolt „potyautasok” után a martfűi állomás forgalmista-pénztá­rosa ... * A napokban jegyzetfüze­temben lapozgattam. Egy szá­mon akadt meg szemem: 55 749. Sokáig gondolkoztam, míg végre rájöttem a titokza­tos szám jelentésére. Békéscsabára utaztam ok­tóber 1-én, a Szolnokról 18.10 órakor induló személyvonat­tal. Esett az eső, a vonat zsú­folásig telt. Nem tudtam le­ülni. De nem ez bosszantott. Hanem az, hogy a tetőről nyakamba csörgött az eső. Lyukas volt a tető. Mondom, a kocsi száma 55 749. Azért jegyeztem fel, hogy a kijaví­tásban segítsek a MÁV-nak..­­ . ! A minap ismét kezembe­ került egy vitacikk a „Szerel­mem, Hirosima” című díj­nyertes francia—japán film­ről. Körülbelül a tizedik vita­írás. Sajnos, én sose szólha­tok hozzá a vitához, pedig szeretnék. Vagy legalább­is látni a filmet. De mikor játs­­­szák Szolnokon? Ám befejezem a bosszankodást, bár folytathatnám még. A befejezés — ha nem is sajátos, de példát adó poén lehet. A szolnokiak hetek óta láthatják a Magyar utca be­járatánál épülő új bérház földmunkáit. Azt is tudják, hogy a Magyar utca csak a Ságvári út felől közelíthető meg, a Ságvári Endre Művelődési Ház előtti kis utcán. Nos, a múlt héten egy esős este arra jártam. A sár csaknem bokáig ért. A kivitelező vállalat elfelejtett járdát építeni. Másnap ismét megnéztem az utat, s száraz lábbal jutottam a Magyar utcába. Megépült a járda. Igen. Valahogy így kellene. BUBOR GYULA ­­int minnt rrnnnmnumn innt ír r­innnnni ír í 1960. november 18. Hogyan járhatunk el a termelőszövetkezeti fegyelmi ügyekben ? II. RÉSZ A büntetések kiszabásánál az alábbi szabályok megtar­tása kötelező minden terme­lőszövetkezetre: A munkaegységlevonás mértéke esetenként legfel­jebb 5 munkaegységig ter­jedhet. Azonban az ilyen mó­don egy szövetkezeti gazdára kisobott büntetés egy éven belül nem haladhatja meg az előző évi egy gazdára eső át­­la­gmunkaegység-részesedés és a szülést követő 6 hónap végéig nem szabad az egész­ségére ártalmas munkakörbe helyezni. Fiatalkorút sem szabad olyan beosztással bün­tetni, amelyben foglalkozta­tását jogszabály tiltja. A törvényben biztosított fél hold háztáji földet a meg­büntetett szövetkezeti gazdá­nak is meg kell hagyni. Ha a háztáji területet év közben csökkentik, akkor a szövetke­zet köteles a megvont terüle­ten a szövetkezeti gazda ál­tal végzett munka ellenérté­két és egyéb ráfordításokat megtéríteni. Fegyelmi büntetésként ki­zárást csak akkor lehet ki­mondani, ha a vétség különö­sen súlyos. A kizárásról szóló határozat csak akkor érvé­nyes, ha a közgyűlés legalább kétharmados szótöbbséggel hozza. Ha a szövetkezeti gaz­dát az eljárás folyamán fel­függesztették, de a szövetke­zetből nem zárták ki, akkor a tsz köteles neki megtéríteni azt a különbözetet, ami ere­deti munkakörében járó ja­vadalmazása és az alacso­nyabb beosztásban elért jöve­delme között van. A vezetőség, vagy a köz­gyűlés egy évi próbaidőre fel­függesztheti a büntetés­ vég­rehajtását a szóbeli feddés, az írásbeli megrovás és a ki­zárás kivételével. A fegyelmi büntetéssel sújtott szövetke­zeti gazda a vezetőség dönté­se ellen — a határozat kéz­hezvételétől számított 15 na­pon belül — a közgyűléshez fellebbezhet A közgyűlés — a kizárás esetét kivéve — mentesítheti a tagot a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól, ha az illető szövetkezeti gazda erre érdemesnek bizo­nyul. A mentesítésnek általá­ban egy év eltelte után van helye. Vezető beosztású szö­vetkezeti gazda ellen csak a közgyűlés rendelhet el fegyel­mi eljárást és hozhat határo­zatot. Az átcsoportosítással tsz-be került elnök, mezőgaz­dász, könyvelő ellen csak a megyei tanács hozzájárulásá­val lehet fegyelmi döntést hozni. Ha a szövetkezeti gazda va­gyoni kárt okozott a szövet­mértékének egyhavi összegét. A kedvezmények közül — legfeljebb egy évi időtartam­ra — csak azokat lehet meg­vonni, amelyeket (fuvar, ház­táji föld megmunkálása, ter­mények eladása, üdültetés) a tsz saját elhatározása alapján nyújt. Jogszabályban megál­lapított kedvezményeket meg­vonni nem lehet. Alacsonyabb munkakörbe, vagy más munkahelyre tör­ténő beosztás legfeljebb két évig terjedhet. kezelnek, akkor a kár meg­térítése iránt intézkedjenek az 1959. évi 7. sz. tvr. 15. §-a (1, 2 és 3.) bekezdésben foglal­tak szerint a következőkép­pen: ha az okozott kár egy éven belül a 300 forintot nem haladja meg, a kártérítési kö­telezettség megállapítása a vezetőség hatáskörébe tarto­zik. Ha viszont az okozott kár egy éven belül a 300 forintot meghaladja, a kártérítésre kötelezés kérdésében a köz­gyűlés határoz. Ha a károkozás miatt büntető eljárás indult, a kár­térítési követelés érvényesí­tése bírósághoz tartozik. A 19/1959. F. M. sz. rende­let 29. §-a értelmében a 300 forintos értékhatár szem­pontjából az egy éven belül okozott károkat teljes egé­szében kell számításba venni. (Például: 290 forintos kár miatt a vezetőség a szövetke­zeti gazdát az eset körülmé­nyeire figyelemmel 200 forint megtérítésre kötelezte. ( Ugyanez a gazda egy éven belül ismét 80 forint kárt okozott a tsz-nek, az újabb határozathozatal már nem a vezetőség, hanem a közgyűlés hatáskörébe tartozik.) Ha a kár értékének megté­rítését a szövetkezeti gazda ledolgozott munkaegységei­nek értéke nem fedezi, ebben az esetben a vezetőség, illetve a közgyűlés a kárt okozó szö­vetkezeti gazdát kötelezheti arra is, hogy a háztáji földjén termett értékből, vagy a ré­szére egyébként járó földjá­radékból térítse meg az általa okozó­ kárt. Nagyon fontos, hogy a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek részére kiadott fe­gyelmi szabályzatot minden tsz-ben közgyűlésen ismer­tessék és magyarázzák. Ezt a járási és városi tanácsok is segítsék. TÓTH ISTVÁN, a Szolnok megyei Tanács munkatársa Nőket terhesség ideje alatt Még sokat kell tennünk a szövetkezeti demokrácia erősítéséért A közös gazdaságok veze­tőinek többsége érzi, tudja, hogy feladatainkat csak ak­kor oldhatjuk meg sikeresen, ha szoros a kapcsolatunk a szövetkezeti gazdákkal, ki­kérjük, meghallgatjuk véle­ményüket a közös gazdaság­ra vonatkozó ügyekben. Hasznos, jó módszernek tartjuk, hogy a közös gazda­ságok többségében minden hónapban megtartják a köz­gyűléseket, ahol a soron lévő feladatokat tűzik napirendre, meghallgatva azokról a szö­vetkezeti tagok véleményét, ja­vaslatait is. Ugyancsak a köz­gyűléseken határoznak a kö­zös gazdaságot érintő fonto­sabb kérdésekről, például hi­telkérelem, nagyobb munka­szervezési feladat, stb., s mindazon ügyekben, ame­lyekben a döntés joga a köz­gyűlést illeti. Az Új Barázda Tsz-ben tapasztaltuk, hogy a szövetkezeti gazdák javasla­tát határozatba foglalják és a vezetőség annak al­apján igyekszik megszervezni a munkát. Itt a legutóbbi köz­gyűlésen maguk a gazdák javasolták, hogy az összes erőt a cukorrépa szedéséhez irányítsák, s a cukorrépate­rületet személyekre osszák ki. A közgyűlés elfogadta ezt a helyes javaslatot. Ilyen, s hasonló jó példákat sorolhat­nánk a Petőfi és Kossuth Tsz-ből is, ahol szintén egy­­re jobban érvényesül a szö­vetkezeti demokrácia. Olyan jelenséget is tapasz­talunk, hogy maguk a szö­vetkezeti gazdák helytelenül értelmezik a szövetkezeti de­mokráciát.­ A Táncsics Tsz­­ben például egyesek úgy gon­dolják, hogy a demokrácia azt jelenti, hogy akkor men­nek ki dolgozni, amikor akar­nak, s nem tartják magukra nézve kötelezőnek a közgyű­lés határozatát. Itt a párt­szervezet legfontosabb felada­taként határoztuk meg, hogy magyarázzák a szövetkezeti gazdák jogait, kötelességeit, biztosítsák a­ közgyűlések ha­tározatainak végrehajtását, a szövetkezeti demokrácia ér­vényesülését. Rövidesen összegezve az el­mondottakat közös gazdasá­gainkban ez évben erősödött a termelőszövetkezeti de­mokrácia. Gyűjtő Imre, községi párttitkár, Kunmadaras H n jJULJlJUUUUULJlJUUUULJUlJUlJUUUUUUL.OJ'LjlULJUU_^'t ■ Válasszon gyermekének ízléses kivitelben készült télikabátot Kapható a szakboltokban és Állami Áruházakban „TÉL" fiú télikabát 5—16 számig 600.— Ft, számonkénti emelkedés 40.— forint. „BOLÍVIA” bakfis télikabát 12—15 számig 580.— Ft, számonkénti emelkedés 20 Ft. ..,­vinir

Next