Szolnok Megyei Néplap, 1960. december (11. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-01 / 283. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKt XI. évfolyam, 283. szám. Ára 50 fillér 1960. december 1., csütörtök. i T i**wLwím *j JfLjn&P IXfí'r r?y " v A mezőhéki Táncsics Tsz lett az első a termelőszövetkezetek 1960. évi termelési versenyében A megyei tanács végrehajtó bizottsága értékelte a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1960. évi termelési versenyét. Az értékelés alapjául az szolgált, hogy az utolsó három év alatt mennyivel fokozták a tsz-ek a termésátlagokat; hogyan fejlesztették az állatállományt; mennyivel növelték a 100 kh-ra jutó áruhús termelést; hogyan növekedett a szövetkezet fel nem osztható alapja; mennyi volt a sajáterejű beruházás, stb. E gazdasági mutatók alapján az első helyet a mezőhéki Táncsics szerezte meg. Ebben az évben a kedvezőtlen időjárás ellenére is magas termésátlagot ért el. Búzából 11, kukoricából 26, cukorrépából 57 százalékkal termelt többet, mint a megelőző két esztendő átlaga. Kedvezően alakult a szövetkezet takarmánytermelése is. Abraktakarmányból, szénából jelentős többlettel rendelkezik silóból pedig több mint 57 ezer köbméterrel tárolt többet a tervezettnél. A tsz gazdái a jó takarmányhelyzetnek megfelelően növelték a jószágálományt is. Szarvasmarhából 16, baromfiból 55 százalékkal tenyésztettek többet, mint amennyit korábban terveztek. Tíz tehénre 96 borsú 10 kocára pedig 145 malac jutott. A termelőszövetkezet helyes gazdálkodását mutatja hogy havonta mintegy fél millió forint érinVő bőst ésegyéb mezőgazdasági tormákat tudnak adni a népgazdaságnak. Száz holdanként áruhúsból 84,5 mázsát tejből 28 hektolitert, tojásból 8650 darabot értékesítettek. A juhok nyírási átlagát 5,1 kilóra emelték. A termelőszövetkezet 3600 mázsa kukorica értékesítésével teljesítette szerződésben vállalt kötelezettségét. A fel nem osztható szövetkezeti alapot ebben az évben 2,2 millió forinttal növelték. Az egy khra jutó sajáterejű beruházás pedig meghaladja a 300 forintot. A megyei tanács végrehajtó bizottságának döntése alapján a második helyet a 12 ezer holdas túrkevei Vörös Csillag Tsz érte el. Megérdemelten, mert a mezőhékiekhez hasonlóan az elmúlt évhez viszonyítva a Vörös Csillag Tsz is jelentős fejlődésről adott számot. Minden 100 hód szántó után 60 mázsa árudúst, 92,2 hektór'tp*' telet és közel 95 ezer darab triást értékesített. Külön dicséretére válik a szövetkezetnek, hogy 3R0*1 mázsa, kukoricát — a tervezettnél 58 százalékkal többet — szerződéses uton értékesített. Jelentős eredményeket, ért el a tsz az állattenyésztési tervek teljesítésében, valamint a tói ppvetkezeti alap növelésében is. A túrkevei Vörös Csillag Tsz az idén, 2,6 millió forinttal lett gazdagabb, s az egy holdra jutó önerőből történő beruházás kevés híján 300 forint A tiszaderzsi Szabadság Termelőszövetkezet ugyancsak jó termelési eredményei alapján érte el a harmadik helyezést. Nagy gondot fordítottak az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére, s a trágyázásra. Évi átlagban egy kh-ra 62 mázsa szervestrágyát szórtak ki. A gondos talajerő visszapótlás, s az öntözés eredményeként búzából 20, kukoricából 36, cukorrépából 57 százalékkal magasabb termést értek el, mint az elmúlt két év átlagában. Állattenyésztésük ez évi mutatói ugyancsak jelentős emelkedést mutatnak. Baromfiállományukat a tervezettnek két és félszeresére, a kocaállományt közel másfélszeresére növelték. Árútermelési és beruházási eredményeik is megközelítik a legjobbakért. A termelőszövetkezetek termelési versenyében legjobb eredményt elért gazdaságok között 70 ezer forintot osztanak ki. Az első helyezett 30, a második 25, a harmadik 15 ezer forint jutalmat kap. SZOT sajtótájékoztató a mzunkás védelemről és a szakszervezetek kulturális nevelő munkájáról Tegnap a Szakszervezetek Országos Tanácsa sajtótájékoztatót tartott. Horn Dezső, a SZOT titkára a munkásvédelemmel kapcsolatos helyzetről számolt be. Elmondotta, hogy egy majdnem tíz éves fejlődés után a múlt év közepén a munkásvédelmi helyzet javulása megállt, sőt néhol visszaesés is mutatkozott. A legkedvezőtlenebb a helyzet a vas-, acél- és fémgyártásban, a gépiparban, a vas- és fémtömegcikkek termelésénél, a könnyű- és az élelmezési ipar területén. A javulás megindításáért az állam rendkívül sokat áldoz. A hároméves terv időszakában 32 milliárd forint értékben beszerzett, új korszerű gépek önmagukban is csökkentik a baleseti veszpivt, ezenkívül az egyes tárcák 1958-ban szánhat, tavaly pedig a százkilencvenhét millió forintot fordítotok követlenül a munkásvédelmi feladatok megoldására. Az anyagi eszközök azonban önmagukban nem érhetik el a célt. Ehhez meg kell változtatni azt a személetet amely neves gazdasági vezetők gondolkodásában jelentkezik, akik azt hiszik, hogy a balesetek természetes velejárói a termelésnek és a statisztika mögött nem látják meg az emberi és a családi tragéiákat Bőt másaik a dolgozók sem törődnek eléggé a biztonsági rendszabályokkal. Sok balesetet okoz a tévéturkódés, az ittasság és a felelőtlenség. Az ilyen hibákat — sajnos — a közép- és felső vezetőszervek sem veszik elég komolyan. Sokhelyütt mellékesen kezelik a kötelező biztonsági szemléket, a balesetek után pedig túlságosan liberális a felelősségrevonás. Összefügg ezzel az, hogy a biztonsági rendszabályok még ma sem eléggé ismertek Erre vezethető vissza, hogy általában a balesetek 37 százaléka, de a faiparban 42, az élelmezési iparban 43, az építőiparban pedig ötven százaléka a munkaviszony első évében éri a dolgozókat. Ezért szükségesnek látszik, hogy a technikumokban és a főiskolákon, de az üzemekben is mélyrehatóan oktassák a balesetek elleni védekezés módszereit. Feltétlenül szükséges az ellenőrzés konkrétabbá és hathatósabbá tétele is. A SZOT a jövő év egyik fő feladatának tekinti a munkásvédelmi helyzet megjavítását. Elsősorban a vezetők a dolgozók és a szakszervezeti aktivisták nevelésével, valamint a balesetek ellen erőteljesen küzdők támogatásával igyekszik a dolgozó ember fokozott védelmét biztosítani. A feladat jelentőségére való tekintettel 1961. első felében összehívták a SZOT teljes ülését, kizárólag a munkásvédelem kérdéseinek megtárgyalására. Ezután Vas János, a SZOT kulturális osztályának vezetője ismertette a szakszervezetek kulturális nevelő munkáját. Elmondotta, hogy a jövő évtől kezdve ezen a területen is megkívánják a tervszerűséget. A már ismert eszmei szempontok alapján a helyi adottságoknak megfelelően kell meghatározni a feladatokat lehetőleg igazodva a nemzeti, munkásmozgalmi és más jelentős évfordulókhoz. Az egyes szakszervezeti kultúrcsoportok fejlődésének lemérésére 1961-ben páros fesztiválokat rendeznek, kapcsolódva a Liszt és Bartók évfordulóhoz. A bányászok és az építők Komlón, Vasúti, Közlekedési és Postás* Szakszervezetek Szolnokon, a textilesek és az élelmezésipariak Szegeden, a Pedagógusok és a Helyiipari Szakszervezetek Székesfehérvárott, a közalkalmazottak és a kereskedelmi dolgozók pedig Békéscsabán tartanak énekkari fesztivált. Várpalotán a szakszervezetek táncegyüttesei találkoznak. Győrött lesz a szakszervezeti irodalmi színpadok közös bemutatkozása. Budapesten pedig a gyermekművészeti csoportok seregszemléjét rendezik meg. Ugyancsak a fővárosban lesz az öntevékeny képzőművészek kiállítása. Megkezdődött azoknak az üzemeknek a kijelölése, amelyek a politechnikai oktatás, illetve az öt plusz egyes rendszer segítségére szakembereket és felszerelést bocsátanak az iskolák részére, illetve amelyekben a tanulók a hét egy napján az üzem~n * r>Vmo<T3 t ©r~ meló munkával. (MTI) „MASZEK* TSZ TAGOK Az önköltségcsökkentési hitelek felhasználásáról ítélet a Márk ügyben Célunk: elősegíteni a fiatalok bevonását , a szocialista építőmunkába Tanácskozott a KISZ megyei küldöttértekezlete A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tegnap tartotta megyei küldött értekezletét. Több mint 200 küldött és meghívott vendég, KISZ-vezetők, ifjúmunkások, üzemekből, tsz-ekből, hivatalokból, a megye minden tájáról jöttek össze, hogy közös ügyükről tanácskozzanak. Részt vett a fiatalok értekezletén K. Nagy Sándor elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Horváth Imre elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára, több megyei vezető, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői és Gál Tibor, a KISZ Központi Bizottságának tagja. Verbai Lajos megnyitó szavai után a KISZ értekezlet az elnökléssel Magyar Gyulát bízta meg. Magyar elvtárs javaslatára az értekezlet megválasztotta a mandátumvizsgáló, a jelölő és szavazatszedő bizottságot, valamint elfogadta a javasolt napirendeket. A KISZ értekezlet a javaslatokat megszavazta, majd az elnök átadta a szót Molnár György elvtársnak, a KISZ megyei bizottsága titkárának, hogy megtartsa beszámolóját a KISZ I. Országos Értekezlete óta eltelt idő munkájáról és a soronlévő feladatokról. A mezőgazdaság átszervezése nagy hatást gyakorolt fiataljainkra is Tisztelt KISZ-értekezlet! Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! Az ellenforradalom nehéz napjaiban, amikor a párt vezetésével Szolnok megyében is a munkásosztály ügyéhez hű erők, a kommunisták a Szovjetunió segítségével megkezdték az ellenforradalom fegyveres leverését, az idős elvtársak oldalán ott találtak a proletárhatalomhoz hű fiatalokat is. Az üzemekben, földeken tanúsított helytállásuk pedig hozzájárult a termelés beindításának, az élet megindulásának gyors bekövetkezéséhez, a konszolidációhoz. Az ellenforradalom okozta eszmei zűrzavar közepette kemény politikai harcban születtek meg a megyében 1957 márciusában a KISZ alapszervezetei — kezdte beszédét Molnár elvtárs. Az első alapszervezetek a megye nagyüzemeiben a Tisza Cipőgyárban és a Járóműjavítóban löttek létre. Ezeket követték az ellenforradalom támadásának ellenálló nagy termelőszövetkezetek fiataljai. Nem volt töretlen a KISZ fejlődése. Több alapszervezetben, elsősorban az üzemekben és a középiskolákban szektás nézetek ütötték fel a fejüket. Magas mércét állítottak a belépni szándékozók elé, csak a legkiválóbbakat akarták felvenni. Sok munkát igényelt, hogy ne értessük: e nézet, e gyakorlat nem a KISZ erősítését szolgálja. ■ A gazdasági és politikai átalakulás, amelyet megyénkben a mezőgazdaság szocialista átszervezése jelentett, mély hatást gyakorolt a KISZ szervezeti életére is. 1959 februártól, amikor nagyobb ütemben folyt a falun a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek kialakítása, 159 új KIST-szervezet alakult és 7820 fővel nőtt a KISZ taglétszáma, elsősorban a falusi fiatalok köréből. Mit mutatnak a legújabb számok? Ez év szeptember 30-i állapotok szerint a megyében 510 alapszervezet működött 19 488 taggal. A KISZ I. Országos Értekezlete óta eltelt időben az alapszervezetek száma több, mint kétszeresére nőtt, a taglétszám pedig háromszorosára. A termelőmunkában közvetlenül részt vesz a KISZ tagságának 42,4 százaléka. Ha azonban a taglétszámot a megye kb. 70 ezer KISZ korosztálybeli fiataljához viszonyítjuk, azt kell látnunk, hogy szervezetileg csak 28 százalékát fogja át a KISZ a megye ifjúságának. Még mindig nem vált a KISZ elég széles tömegszervezetté a megyében. Az elmúlt három és fél évben jelentősen fejlődött a KTSZ irányítása alatt dolgozó úttörő mozgalom is. Az úttörőmunka vezetésében, az ott folyó nevelőmunka irányításában 1914 pedagógus és kiszes ifivezető vesz részt. A megye általános iskoláiban tanító pedagógusaink 44,5 százaléka foglalkozik az úttörő munkával, a KISZ szervezetek megbízásából pedig 815 munkás-, paraszt- és diákfiatal ifivezetőként tevékenykedik. Ezek után Molnár elvtárs a fiatalok nevelésének gondjairól szólt. Többek között hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság átszervezésének időszakában a párt által irányított aktíva csoportokban 3200 i kiszista fiatal érvelt, vitatkozott és segítette a szocialista nagyüzem útjára a dolgozó parasztokat. Ma a nagyüzemi gazdálkodás megszilárdításának időszakában, a magasabb terméshozamok eléréséért folyó küzdelemben ugyancsak ott találjuk őket. Az eszmei-politikai fejlődés eredményei jutnak kifejezésre a hazai és nemzetközi politikai események iránt megnyilvánuló fokozottabb érdeklődésben is. Ez azonban nem jellemző még a megye ifjúságának teljes egészére. Sok fiatal még nem érdeklődik a politikai eseményeke t. A Közp*pte sem használják fel öntevékenyen a kedvező bel- és külpolitikai eseményeket arra, hogy felkeltsék a ma még közömbös fiatalok érdeklődését A KISZ oktató-, nevelőmunkájáról A nevelésnek, a burzsoás nézetek megszüntetésének egyik módszere a fiatalok szervezett KISZ-oktatásba való bevonása. A tavalyelőtti oktatási évben 3100, az 1959— 60-as oktatási évben 6900 munkás- és parasztfiatal vett részt a „Világ térképe előtt kör”-ök, ifjúsági akadémiák és a pártoktatás egyéb formáinak foglalkozásain, 4 ezer fiatal tanult a kongresszusi olvasókörben. A diákifjúság politikai oktatását a középiskolákban bevezetett „Kilián György” és „Ifjú Kommunista” próbák foglalkozásain végezték. Ezt jelenleg is folytatjuk. Az 1959—60-as tanévben a középiskolai tanulók 55,4 százaléka vett részt ezeken a próbákon. A középiskolák KISZ-tagságának 94 százaléka végezte el az „Ifjú Kommunista” próbát Jelentős állomása volt a KTSZ nevelőmunkájának tiszteletére kezdeményezett „Ifjúság a szocializmusért” próbarendszer. Nagyszerű lehetőséget adott ez a mozgalom a KISZ-tagok és a szervezeten kívül álló fiatalok számára. Annak ellenére, hogy az elmúlt évek során állandóan nőtt a politikai oktatásban részt vevő fiatalok száma, még mindig nem kielégítő a helyzet. Elsősorban azért, mert ez évben eddig a KISZ- tagságnak is csak 54 százalékát vontuk be, a KISZ-en kívüli fiatalok száma pedig elenyészően kevés. Tisztelt Értekezlet! Mint már említettem, KTSZ szervezeteink tevékenysége, a KISZ politikai nevelőmunkája nem öncélú, hanem arra irányult hogy elősegítsük a fiatalok bevonását a szocialista építőmunkába. E téren — a hiányosságok ellenére — jelentős eredményeket értünk el. Több ezer fiatal versenyez A szocialista munkabrigád cím elnyeréséért folyó versenybe 780 fiatal kapcsolódott be és 22 ifjúsági brigádunk érdemelte ki a „Szocialista Munka Ifjú Brigád”-ja címet. Az exportra termelő üzemeinkben 22 ifjúsági export-brigád vesz részt az országos versenyben. Üzemeinkben 3 ezer fiatal versenyez a munkában és többszázra tehető a fiatal újítók száma. A kongresszus tiszteletére indított munkaverseny fokozta az aktivitást és számos üzemben kiemelkedő teljesítményt értek el. A kongresszusi vállalások elsősorban a hároméves terv teljesítésére irányultak A Tisza Cipőgyár ifjúmunkásai 80 ezer pár cipő terven felüli teljesítését vállalták és e vállalásukat már teljesítették is. (Folytatása a 3. oldalon! Molnár György elvtárs, a KISZ megyei bizottságának titkára beszámolóját mondja