Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-02 / 152. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK AZ* M STV. évfolyam, 152. szám. Ára 50 fillér 1963. július 2., kedd. U Thant, az ENSZ főtitkára hazánkba érkezett ü Thant, az ENSZ főtitkára hétfőn délután 14 óra 10 perckor megérkezett Budapestre. A Ferihegyi repülőtéren Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ilku Pál művelődésügyi miniszter, Péter János külügyminiszter fogadta. Jelen volt a budapesti diplomáciai testület számos vezetője és tagja. Az ENSZ főtitkárát Kállai Gyula miniszterelnökhelyettes köszöntötte, majd a főtitkár köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért. (MTI) *a.Az ember javára, a jobb és szebb életéért... Munkavédelmi kiállítás nyílt Szolnokon Tegnap délután a Szakszervezetek Megyei Tanácsának rendezésében munkavédelmi kiállítás nyílt a Ságvári Endre Művelődési Ház színháztermében. A július 1-től 6-ig tartó kiállítás megnyitóját Lázár Mihályné, az SZMT vezetőtitkára tartotta. Elmondotta, hogy a munkásvédelemben általános fejlődés tapasztalható, azonban az eddigi eredményekkel nem lehetünk elégedettek. A balesetek száma 1962- ben az előző évhez viszonyítva huszonöttel csökkent, viszont a balesetek miatt kiesett munkanapok száma 1311-gyel nőtt. Az ezer főre eső balesetek száma a kiesett munkanapokat figyelembe véve emelkedett. A statisztika számos olyan balesetről is tanúskodik, amelyet megfelelő óvintézkedéssel, óvórendszabály betartásával el lehetett volna kerülni. A hiba ott van, hogy még számos gazdasági és mozgalmi vezető mellékes kérdésként kezeli az egészségvédelmet, a munkabiztonságot. A szakszervezetek fontos kötelességüknek tartják ez ügyben végzett és végzendő munkájukat, amit ez a kiállítás is bizonyít. A rövid megnyitó után a résztvevők a párt- és tömegszervezetek képviselői, üzemigazgatók, párt és szakszervezeti titkárok, munkavédelmi aktivisták megtekintették a jól előkészített és újszerű kiállítást, ami egy iparágat — a vasipart — mutat be. Érdekessége és hatásosságának nagymértékben növelője, hogy képek helyett maketteken illusztrálja az üzemrészeket, azok berendezését, az ott előforduló balesetti veszélyeket és azok elkerülésének, megelőzésének lehetőségeit. Bár a kiállítás egy iparággal foglalkozik, sok hasznos megoldást láthatnak itt a más iparágbeliek is. Érdemes megnézni a kiállításnak azt a részét is, ahol a színtechnikai kutatások, a színdinamika gyakorlati alkalmazását mutatják be a miniatűr műhelyeken. Érthetővé válik például az, hogy miért érdemes sötét hátteret, falat képezni a hegesztőknél és valóban mennyire nyugtató szín a zöld fal a sötét gépeken dolgozó munkások körül. A kiállítás vándorjellegű és a többi megyékben is bemutatásra kerül. Rekordtermés borsóból Termelőszövetkezetünkben jó termést ígérnek a kapásnövények. Rekordhozamot értünk el borsóból a II. üzemegységben. Negyvenkét holdról 1400 mázsát szedtünk le zölden, amelyet a Nagykőrösi Konzervgyár vásárolt meg. Zöldborsóból tehát 200 százalékra teljesítettük tervünket. A többit szárazon fogjuk értékesíteni. Kézi kaszával aratjuk a borsót, a lent, a búzát és az árpát pedig gépekkel. A borsó aratása már meg is kezdődött. Csótó Géza Túrkeve, Vörös Csillag Tsz Elutazott a magyar küldöttség a KGST ülésszakára Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével hétfőn , délután repülőgépen Moszkvába utazott a KGST soron következő 7. ülésszakán résztvevő magyar küldöttség. (MTI; / Ma: Gyorslista a Lottó tárgynyereménysorsolásról ☆ Vasárnapi sporteredmények Kiváló és érdemes orvosok, gyógyszerészek kitüntetése Semmelweis Ignác születésének száznegyvenötödik évfordulója alkalmából az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Semmelweis-házának dísztermében tegnap ünnepélyesen kiosztották az ez évi kiváló és érdemes orvos, illetőleg gyógyszerész kitüntetéseket. Dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter ünnepi beszédében méltatta nagy hazánkfia, Semmelweis Ignác korszakalkotó munkásságát, — se nemes hagyományok követőinek, napjaink legjobb orvosainak, gyógyszerészeinek fáradozását, eredményeit. Majd átnyújtotta a kitüntetéseket. Megyénkből a kiváló orvos kitüntető címet dr. Ambrus Matild, a jászberényi városi tanács kórházának osztályvezető főorvosa, dr. Antony Miklós jászdózsai körzeti orvos kapta. Érdemes orvos kitüntető címet dr. Kiss Ernő Géza, a kunszentmártoni járási tanács főorvosa, dr. Kiss Bálint tiszafüredi körzeti orvos kapott. Töltik a citrombambit a túrkevei földművesszövetkezet üzemében. Nagy a meleg, sok hűsítőitalt fogyasztanak a keviek is. Tizenötmillió forint évi jövedelem a kedvezményekből Az új kormányhatározat haszna Mint ismeretes, a Minisztertanács határozata július 1-től kedvezőbb feltételeket teremtett az állatmvelési és hizlalási szerződéskötésekhez. Lapunk munkatársa felkereste Csoma Jánost, a Szolnok megyei Tanács VB Felvásárlási Osztályának vezetőjét, nyilatkozzon mit jelent takarmányjuttatásban, forintban Szolnok megyének a kormányhatározat végrehajtása. — A szarvasmarhatenyésztéssel kezdeném. S ha arról szólok, akkor is a tenyészállatfelvásárlásra gondolok elsősorban — mondotta Csorna János. Eddig ugyanis a tenyészállatokat súlyra vásárolták és kilogrammonként fizették. Ez a felvásárlási módszer azonban nem fejezte ki a tenyészállat tényleges tenyészértékét. Előnyös a módosításban az, hogy egyedenként fizetnek a tenyészállatért és nem a súly nagyságát, hanem a tenyészértéket veszik figyelembe. Egy-egy tenyészbikáért harmincezer forintot is kap a termelő, s az üsző is öttizennégyezer forintot érhet. Ilyen árrendszerben már igen gazdaságos a tenyészállat előállítás. Nagyszerűen befolyásolja a szarvasmarha tenyészállomány fejlesztését az a módosítás, hogy előhasú üszőnként az eddigi kétezer ötszáz forint helyett négyezer forint állami támogatást kapnak a szövetkezetek a tenyészállat beállításakor. Hogy mennyire elevenbe talált a kormány szándéka, mutatja az, hogy csak a múlt hónapban Szolnok megyében kilencszázhúsz már vágóra leszerződött üszőt minősítettek át tenyészállattá a termelőszövetkezetek. S a háztáji gazdaságokban ugyancsak a múlt hónapban itt Szolnok megyében húsz, egyébként vágóra szerződött üszőt állítottak tenyésztésbe. Igen nagy segítséget kapnak az állattenyésztés és a hízóállat nevelés fellendítéséhez a háztáji gazdaságok. Hathónapos vemhesség után tehenenként 70 kilogramm abraktakarmányt kapnak a gazdák. Évente ez 130 vagon takarmányjuttatást jelent, aminek az értéke csak az állami felvásárlási és a szabadpiaci ár különbözetét véve is meghaladja a két és félmillió forintot. A háztáji növendékhizlalást ugyancsak jól befolyásolja az új határozat, tudniillik egyedenként három mázsa takarmányt kapnak a növendékállatot hizlalók. Csak áprilistól decemberig számítva tizenöt vagon takarmánytöbbletet jelent ez. Kisebb súlyú növendékállatra két mázsa takarmány jár, ami megyei szinten mintegy tizenhat vagon abraktakarmányt jelent, több mint háromszázezer forint értékben. A kormányhatározat szerint húsz fillérrel emelték a tej literenkénti felvásárlási egységárát. A megye tejértékesítését számítva ez legalább hét és félmillió forint plusz jövedelmet jelent. A pénz 80 százalékát a tehénállomány arányában a közös gazdaságok kapják. Ezenkívül az egész évben járó korpajuttatás az átadott tej litere után 20—80 dekagramm. Nem kevesebb, mint újabb száz vagon korpa jut ezzel Szolnok megyébe kétmillió forint körüli értékben. És még egy seregnyi más kedvezmény. Csak az a tény, hogy megszűnt a hízóállatok extrém minősítése, legalább ötven vagon abraktakarmány megtakarítását jelenti. Máris érezhetően nagyobb az érdeklődés a koca kihelyezési akció iránt. A háztáji gazdaságokba 3900 kocát helyezett el az állatforgalmi vállalat, s ezek után 156 vagon takarmányjuttatás jár, aminek csak a szabadpiaci és állami felvásárlási árkülönbözete hárommillió forint. Az utóbbi években csökkent a megyében a kocaállomány, de a kormányhatározat ösztönzésére már ebben az évben kettőezerkétszáz koca beállítását vállalták a gazdaságok. Valamennyi kedvezmény értékét figyelembe véve Szolnok megye állattenyésztői csak a kedvezményekből újabb tizenötmillió forint jövedelemhez juthatnak, ha ügyesen gazdálkodnak és kihasználják a kormányhatározat lehetőségeit. A kormány megtette a tőle telhetőt, most már a tenyésztőktől, a szövetkezetektől, a háztáji állattartóktól függ a többi, — végezte nyilatkozatát Csoma János elvtárs. - Árpádkori a Tisza Tiszaszöllős határában, a Csontos parton a közelmúltban javították a vasútvonalat. Javítás közben több tárgy került felszínre, amelyekből régi települések nyomaira következtettek. Csalog Zsolt muzeológusnak, a szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársának vezetésével közel 400 négyzetméteren végeztek ásatásokat. A feltevések eredményre vezettek és a kutatók több ezer éves kőkori, szarmata település mentén kori, szkítakori, valamint árpádkori lakótelep nyomaira bukkantak. A lakóházak mind földbevájt kunyhók voltak. Három, teljesen ép szarmatakori házat ástak ki. Tudományos szempontból nagyon értékesek a napfényre került árpádkori lakóházmaradványok is, és a házban talált felszerelési tárgyak. Az ásatások helyéről több mázsa leletet szállítottak be a szolnoki múzeumba, amelyeknek feldolgozása rövidesen megkezdődik. SZÁRÍTJÁK A VESSZŐT A TISZAFÜREDI FŰZTELEPEN