Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
Világ proletaries! egyesüljetek / SZOLNOK MEEXIj (A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG 15 A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1964. február szombat, XV. évfolyam, 26. szám. Ara SO fillér Az országgyűlés folytatja a költségvetés vitáját Tegnapi számunkban közöltük Czinege Lajos honvédelmi miniszter felszólalását, melyben a honvédelmi kiadások és fegyveres erők céljaira előirányzott összegek felhasználásáról és az idei előirányzatok rendeltetéséről tájékoztatta az országgyűlést. A csütörtöki ülésen a honvédelmi miniszter után Ollári István Borsod megyei képviselő kért szót, majd Mohácsi Imre Szolnok megyei képviselő beszélt. országgyűlés csütörtöki ülését berekesztette. A törvényjavaslat vitáját pénteken délelőtt tíz órakor folytatták, melyről az alábbiakban számolunk be. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Római Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, s a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. Mohácsi lenne Szolnok megyei képviselő A talajjavításhoz, a talajvédelemhez nyújtott kedvezményekről, s az öntözési rendszer bővítéséhez, fejlesztéséhez előirányzott állami dotáció jelentőségéről beszélt Hangsúlyozta, hogy a kedvező agrárpolitika hatására tovább bővül a mezőgazdasági üzemek állaés forgóeszközeinek állománya. A mezőgazdasági termelés növelése és a műtrágya-felhasználás közötti összefüggésekről szólva a többi között a következőket mondotta: A műtrágya-felhasználás növelésére fordított beruházások végső soron a mezőgazdaságot segítik. Örömmel és megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a Tisza vidéki Vegyikombinát műtrágyagyára évi S55 ezer tonna nitrogénműtrágyát gyárt Ha ezt a mennyiséget 20,5 százalék hatóanyagtartalmúnak vesszük, akkor önmagában 710 ezer tonna kenyérgabona többlettermét jelent Felmerülhet persze a kérdés, vajon időben kapja-e meg a mezőgazdaság a műtrágyát Az eddigi jelek szerint jobb lesz a helyzet, mint az utóbbi években. A tavaszi fejtrágyázáshoz szükséges műtrágya nagy részét az AGROKER már leszállította, csak az a fontos, hogy a műtrágyát szakszerűen használják fel. A műtrágyaellátás összefügg az állattenyésztés színvonalával is. A szántóterület körülbelül 50 százalékán termelünk takarmánynövényt. Ez tény. Amint az sem vitatható, hogy sok mezőgazdasági üzemben a műtrágya felosztásakor a szálas takarmányok mindig utolsóként jönnek számításba. Sok helyen olyan táblákba kerülnek, amelyek táplálóanyaga a leggyengébb, esetleg a talaj minősége is a legrosszabb. Persze nem könnyű eldönteni, végül is melyik kultúrákat soroljanak a sor végére A kenyér- és a takarmánygabona természetesen nem, az ipari növények sem, tehát — van ugyan némi előrehaladás a szálas takarmányok temesztése terén — rendszerint a sor végére maradnak, minden következménnyel együtt A takarmánytermesztés megoldása szorosan összefügg a műtrágyaellátással. Végül a mezőgazdaság gépesítésének néhány időszerű feladatát ismertette. Utána dr. Schnitzler Jósá és Hajdú-Bihar megyei képviselő következet majd acc elnöklő Pólyák János az Kállai Gyula beszéde Az 1964. évi költségvetés a múlt év eredményeire támaszkodik — mondotta Kállai Gyula. — Országunk gazdasági élete a múlt évben is legfontosabb gazdaságpolitikai elveinknek, az ötéves tervben kitűzött céljainknak megfelelően fejlődött. Néhány területen azonban lemaradás volt. Ezek felszámolása ez évi feladataink közé tartozik. Az ország gazdasági helyzetéről, a kormány gazdaságszervező tevékenységéről képviselőtársaim a legutóbbi ülésszakon elmondották véleményüket, és számos javaslatot tettek az észlelt hibák megszüntetésére, fejlődésünk gyorsítására. A kormány behatóan tanulmányozta ezeket a javaslatokat, és határozatokat hozott alapos megvizsgálásukra, illetve megvalósításukra. Elmondhatjuk, hogy az élénk vita, s a hasznos javaslatok segítették a kormány munkáját. Engedjék meg, hogy a kormány nevében e helyről is köszönetet mondjak képviselőtársaimnak a kritikában, véleményekben és javaslatokban megnyilvánult segítségért. Idei tervünk — mondotta ezután — a népgazdaság reális helyzetének és az ötéves tervben erre az esztendőre kitűzött céloknak megfelelő, teljesíthető feladatokat tartalmaz. Új fényben a forradalmi jelszó Szocialista társadalmi rendünk alapvető célja, hogy az emberek jobban, boldogabban, kulturáltabban éljenek, mint a kapitalizmusban. Következetesen harcolunk e cél eléréséért. Nem értünk egyet azokkal, akik a szocialista társadalmi rendszerben élő népek életszínvonalának emelkedésétől a forradalom távlatait féltik, sem azokkal, akik attól a forradalmi tudat elhomályosodását várják. Nem, éppen ellenkezőleg, itt azt tartjuk, hogy minél többet teszünk népünk életének további javításáért, annál jobban szolgáljuk a szocializmus eszméinek világméretű térhódítását is. Gazdaságpolitikánk egyik fő alapelve, hogy a termelés növekedésével párhuzamosan, folyamatosan emelkedjék népünk életszínvonala. 1956. november 4-e óta következetesen érvényesítjük ezt az elvet. Újra tisztává tettük az 1947—48-as évek forradalmi jelszavát: „Tiéd az ofjság, magadnak építed ! A Nyugat Keserű csalódása Népünk életszínvonalát természetesen még nem hasonlíthatjuk a nyugati országok ama kivételezett rétegeinek életnívójához, amelyek részesei a kapitalista és gyarmati kizsákmányolásnak vagy abból hozadékot kapnak. De már most vállaljuk az összehasonlítást a kapitalista országok nagy többsége munkás- és paraszttömegeinek életmódjával, mert ez az egybevetés a mi népünk jobb életét bizonyítja. Erről egyébként jó néhány nálunk járt nyugati újságíró cikke is tanúskodik. Saját tapasztalataink is ezt igazolják. Rendszerünk ellenségei nagy reményeket fűztek a Nyugatra utazó turistáink nagy számához, mert arra gondoltak, hogy az úgynevezett „szabad világ" tömegével csábítja disszidálásra népköztársaságunk állampolgárait. Nos — egynéhány esettől eltekintve — keserű csalódás érte őket A világjáró magyarok elismeréssel adóztak Olaszország műemlékeinek, megnézték Párizs fényeit, megállapították, hogy (Folytatás a 2. oldalon) ■in nincs éjszaka autóbuszjárat Szolnokon dupla a taxi-tarifa a vegyiművekhez kerül egy telefonbeszélgetés 2.40-be nem teljesítette tervét az építőipari vállalat csökkent a színház- és mozilátogatók száma? Jelentés Szolnok Faros Tanácsának üléséről Tegnap a délutáni órákban ért véget a Szolnok Városi Tanács ülése, melyen a tanácstagokon, illetve a vb tagjain kívül részt vett Csáki István, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára, Sípos Károly, az MSZMP Szolnok városi Bizottságának titkára és Fodor Mihály, a Szolnok Megyei Tanács VB elnökhelyettese, összesen hat napirendi pont került megtárgyalásra, a különböző előterjesztések jóváhagyásán kívül. Hegedűs Lajos, a városrendezési és építésügyi állandó bizottság elnöke eddig végzett tevékenységükről, az előttük álló feladatokról, ezen belül az ötéves várospolitikai terv ellenőrzése során észlelt tapasztalatokról terjesztett elő jelentést a tanácsülésnek. Elöljáróban arról tájékoztatta a tanácsülést, miképpen dolgozik az állandó bizottság, majd ismertette annak néhány konkrét tevékenységét. Ezek közé tartozik például, hogy akciót folytattak a városban éjszakai autóbuszjárat beállítása érdekében a vegyiművekhez és Szandaszöllősre. Ugyanakkor szót emeltek az egységes autótaxi viteldíj bevezetése ügyében is. Hegedűs Lajos jelentésében hangsúlyozta: a város déli iparnegyedének lakói tíz év óta kérik, hogy az autóközlekedési vállalat állítson be egy éjfél körüli autóbuszjáratot. E lakónegyedeket este tíz óra után csak taxival lehet megközelíteni, az viszont igen drága. Ugyanis a vegyiművekhez a viteldíj a cukorgyártól számítva kétszeres összegbe kerül. Hasonló a helyzet, ha valaki Szandaszöllősre akar utazni este tíz óra után. Az állandó bizottság javasolta a végrehajtó bizottságnak, hogy a vizsgálatuk alapján intézkedjenek a város lakóinak e rég óhajtott problémája elintézésében. A jelentést követő vitában többen hangsúlyozták: az AKÖV arra hivatkozik, hogy nem gazdaságos az éjfél körüli autóbuszjárat beindítása, ezért nem tettek még a vállalatnál intézkedést erre vonatkozóan. Hiba hogy ezúttal a vállalat csak a gazdaságosságot nézi, és nem a város lakóinak érdekét. A városrendezési és építésügyi állandó bizottság elnökének jelentése a továbbiakban szólt az 1963. évben tervezett, és a folyamatban lévő kislakásépítkezések helyzetéről is. December 27-én az év végéig kiadott 226 építési engedélyből 181 megvalósult, vagyis ennyi új családi hajlék épült fel Szolnokon tavaly. Részletesen szólt a jelentés az ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat által végzett építkezések helyzetéről is. Megállapította, hogy lemaradása van a vállalatnak az 1964-ben épülő lakásoknál, melyeknek építését még tavaly meg kellett volna kezdeni, így lemaradás van a pártház építésénél is. Ugyanakkor az Ady Endre utca és a Ságvári körút sarkán épülő 75 lakásos épülethez még hozzá sem kezdtek, bár a vállalat főmérnökének tájékoztatása szerint 800 000 forint értékű épületanyag ehhez az építkezéshez a helyszín közelében rendelkezésre áll. Jelentős helyet foglalt el a jelentésben a város telefonellátottsága is, amely egyáltalán nem kielégítő. A tanácstagok közül többen, főként Szandaszöllős képviselői hangsúlyozták: lehetetlen állapot, hogy délután négy órától nem tudnak telefonon érintkezni a város központjával. Ugyanakkor míg a város belterületén egy telefonbeszélgetés 60 fillérbe kerül, addig Szandaszöllősön 240 forintot kell fizetni egy szolnoki beszélgetésért. Az állandó bizottság javasolta, hogy a posta készítsen egy tanulányt a város távbeszélő ellátottságának jelenére és jövőjére vonatkozólag, figyelembe véve a várható nagymértékű telefon-igényeket. Ugyanakkor javasolta, hogy e taulmányt a végrehajtó bizottság terjessze fel a posta vezérigazgatóságához intézkedés végett. E tanácsülés legvitatottabb napirendi pontja Szolnok város népművelésének helyzetéről szóló jelentés volt, melyet Szurmay Ernő vb-elnökhelyettes terjesztett elő. — Az 1963—64-es évben új ismeretterjesztési formákat indítottunk be — közli a jelentés —• a szabadegyetemeket Hat tagozatot indítottunk be, közel ötszáz résztvevővel. Reméljük, hogy az első próbálkozás után a szabadegyetemeik városunkban is meghonosodnak és egyre több lesz azoknak a száma, akik napi elfoglaltságuk után művelődési vágyból, tanulni akarásból, kellemes és hasznos időtöltésből részt vesznek előadásainkon, hogy ismerkedjenek a társadalomtudományok, a művészetek, a természettudományok és a technika megragadó eredményeivel. A jelentés részletesen foglalkozott a különféle akadémiák munkájával, a könyvtárak helyzetével. — Megállapította ez utóbbinál, hogy városunk könyvtáraiban a könyvállomány örvendetesen szaporodik. Bizonyítja ezt, hogy a Verseghy könyvtárnak 1957- ben 26 791 kötet könyve volt, 8 ezek száma , 1963- ban 52 061-re emelkedett. A fiókkönyvtáraknál hasonló jó eredményt könyvelhetünk el Jelentősen emelkedett az olvasók száma. Míg 1961-ben 4078, addig 1963-ban 6647 olvasót tartottak nyilván. Szólt a jelentés a felnőttoktatás helyzetéről is. Ezen belül kiemelte, hogy az üzemek általában biztosítják a tárgyi feltételeket azokhoz. Jelenleg városunk lakosságának mintegy 30 százaléka tanul különböző iskolákon, a ha a szakmai tanfolyamokat be számítjuk, akkor ez 42 százalékra növekszik. Helyet kapott e jelentésben a művésztelep és a múzeum munkájának értékelése is. Szólt a különböző kiállítások rendezésének jelentőségéről, mely egyik fontos tényezője a közízlés alakításának, fejlesztésének. A színházzal kapcsolatosan hibaként jelölte meg, hogy nemegyszer olyan darabot mutatnak be, amely nem szolgálja a szocializmus eszmeiségét, sem a közízlés fejlesztését. A filmszínházak helyzetének, szerepének értékelésénél kitűnt, hogy csökkent a látogatók száma, bár a végleges statisztika még nem készült el Ezt egyrészt a tv nagymérvű elterjedésével, másrészt a műsorok minőségével lehet magyarázni. A jelentés szólt a rádió- és sajtó-előfizetés jelentőségéről te. Se ugyancsak erről szólt felszólalásában többek között Csáki István elvtárs, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának első titkára. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a színház műsortervének elkészítésekor mindenkor kérjék ki a közönség véleményétt te. Csak így lehet elérni, hogy a színház egyre több látogatót vonzzon. S mivel a jelentés szólt a szolnoki kulturális hetek rendezéséről is, Csáki elvtárs hangsúlyozta, hogy a megye pártvezetése minden segítséget megad annak sikeres lebonyolításához. Nagyon helyes — mondotta többek között —, hogy a nagyjelentőségű kulturális esemény fölött elsősorban a város tanácstagjai vállalnak védnökséget. Az ülés következő napirendi pontjában az 1963. évi városfejlesztési terv teljesítéséről, valamint az 1964. évi városfejlesztési terv irányelveinek meghatározásáról tanácskoztak. Szó került még a tegnapi tanácsülésen a Tisza-liget építéséről, valamint a városi tanács pénzügyi osztályának munkájáról. A tanácsülés valamennyi előterjesztett jelentést élénk vita után elfogadta.