Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-08 / 81. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK VWm­­ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 81. szám. Ara 50 fillér 1964. április S„ szerda. A szovjet párt- és kormányküldöttség Marton­vásáron N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságá­nak első titkára, a Szov­jetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, a szovjet párt- és kormányküldött­ség vezetője, valamint a delegáció több tagja kedden délelőtt Marton­­vásárra, a Magyar Tudo­mányos Akadémia mező­­gazdasági kutatóintézeté­be látogatott. A vendégek társaságában volt Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Nép­szabadság főszerkesztője, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. Amerre elhaladtak, mindenütt so­kan köszöntötték N. Sz­truscsovot és a többi kedves vendéget. A vendégek gépkocsi-osz­lopa háromnegyed 11-kor kanyarodott az intézet elé. A bejáratnál Juhász János, a Fejér megyei pártbizott­ság első titkára, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, Bujdosó Imre, a Fejér megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnö­ke, Sen­kár István, a járási pártbizottság titkára, Gon­­ca István, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Márton János, a községi pártszervezet titká­ra, Lukács János, a mar­ton­vásári tanács végrehaj­tó bizottságának elnöke, to­vábbá dr. Rajki Sándor, a kutatóintézet igazgatója, va­lamint az intézet több más vezetője fogadta a vendé­geket Az üdvözlések után dr. RajM Sándor részletes tá­jékoztatót adott az intézet tevékenységéről, kutatási programjáról, eredményei­ről. Ezekben az eredmények­ben nagy része van azoknak a gyümölcsöző kapcsolatoknak, amelye­ket szovjet kutatókkal, intézetekkel építettek ki. Csaknem valamennyi ha­sonló jellegű szovjet tudo­mányos intézménnyel állan­dó összeköttetésben állnak, rendszeres gyakorlattá vált a különböző tanulmányok, tudományos dokumentu­mok, sőt a nemesítési alap­anyagok cseréje is. A köz­vetlen és szoros kapcsola­tokra jellemző, hogy az utóbbi öt esztendőben a martonvásári kutatóintézet valamennyi tudományos munkása hosszabb-rövidebb időt töltött a Szovjetunió­ban tanulmányúton, s ter­mészetesen jó néhány szov­jet kollégát Martonvásáron láttak vendégül. A magyar és a szovjet kutatók együttműködése különösen termékeny a bú­za fagyállóságának fokozá­sában, nemesítésében, va­lamint a kukorica hibridi­zációban, így Lukjanyenko akadémikus, a krasznodari kutatóintézet helyettes igaz­gatója, a híres Berosztaja és Szkoroszpelka búzák nemesítője állandó kapcso­latot tart az intézettel, s ő küldte meg az itteni neme­sítő munka segítésére az általa kinemesített Bezosz­­tája 1. és 4., valamint a Szkoroszpelka 3. és 3/b faj­tákat. Ezután Szalai Dezső, in­tézeti párttitkár a pártszer­vezet tevékenységéről szá­molt be. A tájékoztatóik után csak­hamar kötetlen, baráti han­gú beszélgetés alakult ki, amely természetesen szakmai témák körül for­gott Nyikita Hruscsov szá­mos kérdést tett fel. A beszélgetés során az intézet munkatársainak fi­gyelmébe ajánlotta, hogy a hazánkban elterjedt és nagyon jól bevált szovjet Berosztaja 1-esnek új ve­­télytársa is támadt a Mi­­ronovka 808-as elnevezésű búzafajtában, amelynek ter­mesztése főleg hidegebb éghajlat alatt előnyös.­­ Megemlítette, hogy szülő­falujában, Kalinovkában ezzel a búzafajtával a nagy téli hidegek ellenére 43 méter mázsa termést ta­karítottak le egy hektárról, míg a Bezosztája ilyen kö­rülmények között csak 21 mázsás átlagot adott. Ter­mészetesen melegebb ég­hajlatú vidékeken a Be­zosztája előnyösebb a Mi­­ronovkánál. A továbbiakban N. Sz. Hruscsov azokról az el­gondolásokról beszélt, ame­lyek alapján a­­ Szovjetunióban tovább akarják tökéletesíteni a mezőgazdaság szervezetét, irányítását. A központi­ gondolat a ter­melés specializálása, szako­sítása, mert ez teszi lehető­vé a n­agyüzem-n­yú­j­totta lehetőségek teljes kihaszná­lását. Természetesen meg­felelő közgazdasági számí­tások után, a gépesítés elő­nyeinek kihasználásával, tu­dományos alapon folytatott termelő munkával lehet igazán nagy eredményeket elérni. Ezután a vendégek meg­tekintették a kutatóintézet parkjában levő, Beethoven emlékét őrző kis szigetet. A parkban összegyűlt dolgo­zók a séta közben hosszan­tartó tapssal, meleg ba­rátsággal köszöntötték N. Sz. Hruscsovot, a szovjet párt- és kormányküldöttsé­get A vendégek a séta vé­gén búcsút vettek a házi­gazdáktól, s gépkocsin visszautaztak a fővárosba. Nyina Hruscsovát a sasadi termelőszövetkezetbe érkezésekor úttörők köszöntöt­ték. A kép baloldalán Ág István, a tsz elnöke. /Av 11­­ ... o] z-J *1 'V A TITOK A Bodrog mentén húsz ház összedőlt !---------------------------------------­A Magyar Kamarazenekar bemutatkozó hangversenye Szolnokon (_____________________________) Élü­zem lett a törökszentmiklósi gépgyár A kohó- és gépipari mi­niszter a vasas szakszer­vezet elnökségével egyetér­tésben, az 1963-ban elért eredmények alapján kije­lölte a kohó- és gépipar új élüzemeit. Az él­üzem címet többek között a kö­vetkező vállalatok kapták: Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyáregysége, Csepel motor­kerékpárgyár, December 4 Drótművek, Csepeli Egyedi Gépgyár, Fémlemezipari Művek,­ Finomszerelvény­­gyár, Gyár- és Gépszerelő Vállalat, Kismotor- és Gép­gyár, K­lement Gottwald Villamossági Gyár, A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban elkészült az RF rendfelrakó prototípusa. A sorozatgyártásra a törökszentmiklósi gyáregységben kerül sor A BNV hírei Milyen ipari újdonságok bemutatásával készül a szovjet külkereskedelem a budapesti nemzetközi vá­sárra? — ezzel a kérdéssel fordult az MTI munka­társa a városligetben már épülő szovjet pavilon igaz­gatójához, M. Lvovhöz, aki a következő tájékoztatást adta: Az 1964. évi budapesti nemzetközi vásáron a szov­jet kiállítási anyagot 2100 négyzetméter alapterületű új pavilonban és ezer négyzetméter nyitott térsé­gen helyezzük el. Hétszáz szovjet vállalat küldi el termékeit s a több mint kétezer kiállítási tárgy tük­rözi majd a szovjet ipar gyorsütemű fejlődését.­­ A hagyományos szov­jet exportcikkeken, köztük a hengerelt acél árukon és csöveiken, a színesféme­ken, a vasérckoncentrátu­mon, a mangánércen, az antraciton, a kokszon, a műtrágyákon kívül pavilo­nunkban sok újfajta gépet és egyéb ipari berendezést is bemutatunk. Tíznél több automata és félautomata fémmegmunkáló gépet ál­lítunk majd fel és mutat­juk be működésüket. A szovjet műszergyártást elektromos mérőműszerek, optikai, rádió, hidromete­­orológiai és geofizikai mű­szerek egész sora képviseli majd. A legújabb­ filmfel­vevő és fényképezőgépek, órák, rádiók, magnetofonok nagy választékát is szem­léltetjük. Külön figyelmet érdemelnek az orvosi mű­szerek, közöttük a szív­ás véredény, a mellkas és a has­sebészet számára ké­szülő varró készülékek A város 1964. évi költségvetését , a női dolgozók munkakörülményeit tárgyalta Szolnokon a városi tanácsülés Április 7-én ülést tartott a Szolnok városi tanács. Az ülésen többek között megvitatták a já­rási-városi bíróság, valamint a népi ülnökök munká­ját, a lakóbizottságok szervezéséről­ szóló tanácsren­deletet és a nők elhelyezkedési lehetőségeit, illetve a már dolgozó nők munkakörülményeit. A tanácsülés jóvá­hagyta az 1964. évi költségvetést is. A járási-városi bíróság és a népi ülnökök munká­járól dr. Dobos József, a járási-városi bíróság elnö­ke számolt be. A tanácsülés ezután a lakóbizottságok szervezé­séről, választásáról és mű­ködéséről szóló tanácsren­delet tervezetet vitatta meg, illetve fogadta el. Következő napirendi pont­ként a nők elhelyezkedési lehetőségeiről, az elhelyez­kedés nehézségeinek okai­ról és a már dolgozó nők munkakörülményeiről ta­nácskoztak.­­ A jelentést Csák László, a városi ta­nács munkaügyi csoportjá­nak vezetője terjesztette a tanácsülés elé. Abban szó volt többek között arról, h­ogy tavaly csaknem 5 ezer nő jelentkezett a mun­kaügyi csoportnál s ennek csak ötven százalékát tud­ták elhelyezni. Ez részben a munkalehetőség hiányá­ból adódott. Oka azonban ennek a szakképzettség hiánya is. A munkát kere­ső nők nagyobb részének ugyanis nincs szakmája. Minden 100 jelentkező kö­zül 8S-nak nincs szakmai képesítése, iskolai végzett­ségük nem éri el a­z álta­lánost. A női munkaerő felsza­porodásának harmadik oka, az üzemek rekonstrukciója — automatizálás, gépesítés — a fizikai munkalehető­ség csökkenését jelenti. — Csökkenti ugyan némileg ezt a munkaerő tartalékot az idénymunkásokat fog­lalkoztató dohányfermen­táló és részben a cukor­gyár, de gyökeres változást csak egy 800—1000 nőt foglalkoztató üzem tudna hozni. A továbbiakban szó volt a már dolgozó nők munka­­körülményeiről. A jelentés megállapítja, a vállalatok nagy többségénél nincs megfelelő szociális létesít­mény. Ennek okát általá­ban a vállalatok azzal in­dokolják, hogy az utóbbi években a termelési volu­men fejlődésével növeke­dett a foglalkoztatott mun­kások száma, a beruházá­sok azonban elsősorban a termelés növekedését szol­gálták! Ennek következ­ménye, hogy sok helyen a meglévő öltözők, mosdók túlzsúfoltak, elhanyagol­tak, nincs szekrény és hiányzik a melegvíz is. — Ilyen körülmény van töb­bek között a 7. számú Autóközlekedési Vállalat­nál, a patyolatnál és álta­lában az építő­iparban. A helyzet javítására már történtek intézkedések! — Arra is kitért a beszámoló, hogy a mezőgazdasági gép­javítóban az idén két szak­tanfolyamot szerveztek, ahol 15 nő szerez porlasz­tó csúcsköszörű-, illetve elektromotor tekercselő szakmát. A munkaerő át­csoportosítás eredménye, hogy a cukorgyárban 00- nal, az építőipari vállalat­nál 40-nel, a bútorgyárban 22-vel több női dolgozót foglalkoztathatnak mint az előző időkben. A tanácsülés ezután el­fogadta a város 1964. évi költségvetését. Ebben az évben több mint 66 millió forinttal gazdálkodhat a város,

Next