Szolnok Megyei Néplap, 1966. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-01 / 26. szám
VHág proletárai egyesüljetek! SZOLNOK MEEYfl,a megyei pártbizottság és a megyei TANArc 1 *B|* MtŰSSSSSJIm XVII. évfolyam, 26. sa4m, Ara SO fillér 1966. február L, kedd. Növekedett a felhalmozás aránya a megye közös gazdaságaiban Ülésezett a megyei termelőszövetkezeti tanács Tegnap Szolnokon, a megyei tanács kis tanácstermében ülésezett a termelőszövetkezeti tanács. A megyei tanács vb elnökhelyettese Nyíri Béla, a tsz-tanács elnöke bevezető előadásában a megye közös gazdaságainak elmúlt évi munkájáról, a termelőszövetkezeti tanács idei feladatairól, tennivalóiról, valamint az Országos Termelőszövetkezeti Tanács legutóbbi üléséről számolt be. A második ötéves tervben a Szolnok megyei közös gazdaságok tovább erősödtek, koncentrálódtak. Amíg 1960-ban 237 szövetkezet működött megyénkben, ebben az évben 137 termelőszövetkezet készít tervet. Örvendetes, hogy nemcsak területileg növekedtek a szövetkezetek, hanem lényegesen nőtt a termelési értékük is. Az utóbbi három évben fokozatosan növekedett a gazdálkodási eredményből a felhalmozás 1963-ban a gazdálkodási eredmény 32.7, 1964-ben 27.3, 1965-ben pedig több mint 30 százalékát halmozták fel a közös gazdaságok a megyében. Ez jobb az országos átlagnál. Fokozatosan emelkedett az egy tagra eső évi jövedelem is. A termelőszövetkezetekben 1960-ban 10 891 forint jutott egy dolgozó tagra, az idei zárszámadások tanúsága szerint pedig 15 000 forint. Nyíri Béla hangsúlyozta, hogy a második ötéves tervben a növénytermesztésben elért eredmények kimagaslóak Bizonyítja ezt az is, hogy a megye szövetkezeteiben 24 százalékkal nőtt a búza átlagtermése, 31 százalékkal a cukorrépáé. Sajnos a rizs, a burgonya és a lucerna termesztésében vissaesés tapasztalható. A 14,7 mázsás holdankénti lucernaszéna átlag fokozatosan visszaesett 13,9 mázsára. Tehát ebben az évben és az elkövetkezendő időszakban a megye növénytermesztésében legfontosabb feladat a lucerna, a kukorica és a rizs termésátlagának növelése. Az előadó a továbbiakban az állattenyésztés helyzetét elemezte. Elmondotta, hogy minden 100 katasztrális szántóra 17,3 számosállat jut. Ez nem rossz A nagyüzemi feltételek hiánya és az állandóan visszatérő takarmányprobléma azonban az állattenyésztés további fejlődését nagymértékben akadályozza. A munkaerő ellátottság is figyelmet érdemel. Nyilvánvaló, hogy azokban a szövetkezetekben kell a műszaki fejlesztést sürgetni, ahol a munkaerő ellátottság is jobban megköveteli ezt. Az elmúlt évben annak ellenére, hogy árvíz, belvíz okozott károkat a megyében, s többek között 32 ezer hold nem termett semmit, mégis igen magas termésátlagok születtek . Például kenyérgabonából 13,5, őszi árpából 14,8, cukorrépából mintegy 185, kukoricából pedig 174 (májusi morzsolt) takarítottak be tanácsi szektorban holdanként. Az elemi károk inkább a gyengén gazdálkodó szövetkezetekben okoztak nagyobb terméskiesést. Míg az 1964-es esztendőt két szövetkezet zárta mérleghiánnyal, az 1965-ös év jóval több gazdaságban hozott mérleghiányt A hozzászólások során Csepesz Imre, a cserkeszövői Magyar—Román Barátság Tsz elnöke javasolta, hogy a termelőszövetkezetek középkáderes képzésével megyei szinten foglalkozni kellene. Bódi Imre, a tiszaföldvári Lenin Tsz elnöke hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek szervezeti felépítését tovább kell javítani, mert ez az egyik alapja a még jövedelmezőbb gazdálkodásnak. Az új termeléstechnikai módszerek tovább terjedése a vezetéstől is függ. Ez minden szövetkezetnek érdeke, s ezért a jövőben több gondot fordítanak rá. Suba István, a mezőtúri Vörös Október Tsz elnöke felvetette, hogy most a szövetkezetek nagyobb önállóságának korában igen lényeges a vezetők tájékozottsága, rugalmassága. Sokan megszokták és szívesen is vették korábban, hogy a tanács megszabja mit, hogyan csináljanak. Ez most elmarad. Ez egyben azt is jelenti, hogy vége az ilyen fajta „kényelmességnek”. Felhívta a figyelmet a szövetkezetek középirányítóinak anyagi és erkölcsi megbecsülésére. Kurtára József, a karcagi November 7 Tsz elnöke a megfontoltabb és jobb szakemberképzésre hívta fel a termelőszövetkezeti tanács figyelmét. A tanácskozás további részében dr. Szigethy Lehel jogügyi főelőadó a termelőszövetkezetek jogvédelmének alakulásáról és az 1965- ös évben elért eredményekről beszélt. Megállapította, hogy megyénkben bevált a szövetkezetek jogképviseletének megszervezése, amely mentes minden sa Dióntól. Két nyomvonalon járhatók a főközlekedési utak Hétfőn valamennyi főútvonalon már két nyomvonalon közlekedhettek a gépjárművek. Tovább folytatták a mellékvonalakon is az áttörések szélesítését A KPM közúti főigazgatóság utasította az útügyi szolgálatot, hogy mindenütt azonnal lássanak hozzá az átereszek, hídnyitások tisztításához, s a főútvonalak mentén a hóval befutott vízlevezető árkokat is sürgősen tisztítsák meg. A másik nagy feladat ezekben a napokban az utak szórása. A gyakori daru és ködszitálás, ködlecsapódás miatt nagyon síkosak az utak. A KPM közúti főigazgatóság felhívja a gépjárművezetőket, hogy nagyon óvatosan vezessenek. 4 Hold felé halad a Luna—9 A Szovjetunió felbocsátotta a Luna—9 automata űrállomást. Az űrállomás a megadotthoz közeli pályán a Hold felé halad. Áprilisban működését Szászberken az akkumulátor A szolnoki Vasipari Vállalat akkumulátor javító üzeme jelenleg két megyének is dolgozik. Elhelyezése azonban nem felel meg a munkavédelmi követelményeknek, a munkások egészségükre ártalmas környezetben kénytelenek meglenni. A megyei tanács ipari osztálya és a vállalat közös erővel felmérte a lehetőségeket abból a célból, hogy változtasson a helyzeten. így lesz a javítás mellett lemezgyártás is Két megoldás kínálkozott: vagy helyben fejlesztik a szolnoki üzemrészt, vagy máshová telepítik. Az első változat megvalósításához mintegy másfél millió forintra lett volna szükség. Az amúgy is szűkös szolnoki telephelyen csak emeletráépítésre eshetne a választás. Megállapították, hogy ez nem gazdaságos, ezenkívül még mindig belterületen maradna az üzem. A döntő érv, aminek alapján ezt az elképzelést elvetették az volt, hogy az akkumulátorlemezek beszerzése tenport útján történik, holott hazai gyártásra is van költeni kell, akkor a javítás és lemezgyártás ügyét egyszerre célszerű megoldani. Kapóra jött, hogy a szászbereki gépállomás épületei az átszervezés után gazdátlanul maradtak. A megyei tanács ipari osztályának javaslatára, kérésére a Földművelésügyi Minisztérium hozzájárult ahhoz, hogy a Vasipari Vállalat megkaphassa a volt gépállomást. Egyszóval oda költözik a javító üzem és ott kezdődik meg majd az akkumulátorlemezek gyártása is. Az épületek átalakításához, felszereléséhez 2—2,5 millió forint kell. • Évente 20 millió forintot termel Pontosan ennyi termelési értékre számíthatunk a lemezgyártásból, nem beszélve arról a deviza különbözetről, amelyet megtakarítanak, hiszen kevesebb lemezt kell az országnak külföldről behozni. — Természetesen a javító részleg termelését sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az új telephely építési része befejeződött. Jelenleg a lemezgyártó üzemrész fűtés szerelésén dolgoznak, majd a technológiai szerelés is megkezdődik. A beliurtisisihiis Túl Isiat kézilag, saját gyáregységeiben készítteti el. A javító részleg lényegében elkészült, még a belső elektromos szerelés van hátra. A transzformátor állomás üzemképes, csak be kell kötni a hálózatba. Egyszóval alig két hónap múlva kezdődhet a költözködés. Hetven embernek munkát kínálnak A megyei tanács ipari osztályán kapott információ szerint a javító üzemrészben áprilisban, míg a lemezgyártó részlegben májusban termelnek. A költözködés a dolgozókat nem érinti hátrányosam, hiszen legtöbben Újszászon laknak, Szászberekre átjárniuk nem megerőltető. Ma mintegy huszonöt embert foglalkoztatnak a szolnoki javítóegységben, Szászbereken azonban még hetvenen juthatnak munkához, hiszen a lemezgyártásnál szükség lesz rájuk. A vállalat azt szeretné, ha elsősorban a helyiek jelentkeznének felvételre, ez azonban nem jelenti azt, hogy a környező falukból nem lehet próbálkozni. Áprilisban tehát beköltözik Szászberekbe az ipar, korszerű, a dolgozók egészségét védő környezetben kezdődhet meg a termelés •*f —* Mától lépnek életbe a húsfélék, a tejtermékek és egyes ruházati cikkek új fogyasztói árai Az ezévi népgazdasági tervvel kapcsolatosan hozott ár- és bérpolitikai, valamint szociális jellegű intézkedésekre vonatkozó kormányhatározat végrehajtásaként február 1-tól egyes állati eredetű élelmiszerek fogyasztói ára emelkedik, ugyanakkor a sertészsír és a szalonnafélék, valamint egyes textiláruk és ruházati cikkek fogyasztói ára csökken. Az áremelésekre és az árleszállításokra vonatkozó intézkedések megjelentek az Országos Árhivatal hivatalos lapjában. A Belkereskedelmi Minisztérium kiadta a megváltozott árak jegyzékét, valamint a vendéglátóipari árak új szabályozásáról szóló miniszteri utasítást. A húst, húskészítményeket, tejtermékeket árusító boltokban mindenütt kifüggesztik az árjegyzéket, amelyeken a változással érintett főbb címldkkek új ára megtalálható. A SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége, a forradalmi munkás-paraszt kormány határozata alapján, hétfőn foglalkozott a február 1-ével bevezetésre kerülő ár-, bér- és szociálpolitikai intézkedések végrehajtásának tapasztalataival. Ennek alapján a SZOT elnöksége felkéri a forradalmi munkás-paraszt kormányt, hogy hívja fel az illetékes állami szervek figyelmét a következőkre: “ Az állami szervek az ármódosításokat a rendeletben foglaltaknak megfelelően hajtsák végre. A szabadpiaci árak alakulásának befolyásolása érdekében helyes áruterítéssel biztosítsák, hogy a lakosság igényeit minden cikkféleségből ki lehessen elégíteni. Biztosítsák, hogy az árleszállítással érintett cikkekből hiány ne keletkezzék. Gondoskodjanak arról, hogy az árleszállítás körébe bevont áruféleségekből a kereskedelem igényeinek és a lakosság szükségleteinek megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú termék álljon rendelkezésre. Különösen vonatkozik ez az olyan alapvető szükségleteket kielégítő cikkekre, amelyek elsősorban az alacsony keresetű családokat érintik. Az irányító gazdasági szervek tegyenek megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a vállalatok a keresletnek megfelelően továbbra is gyártsanak olcsóbb, a választéknak megfelelő áruféleségeket. A tanácsok biztosítják, hogy a szolgáltatások jobban alkalmazkodjanak az igényekhez és jobban elégítsék ki a lakosság ezirányú szükségleteit. Intézkedjenek, hogy a végzett szolgáltatások vállalási ideje csökkenjen, a munka minősége javuljon a törvényes szolgáltatási díjak betartása mellett. — A Pénzügyminisztérium, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, a tanácsi szervek, a KIOSZ az eddiginél fokométábban ellenőrizzék a kisiparosok tevékenységét. Gondoskodjanak az érvényes szolgáltatói díjak kifüggesztéséről és betartásáról. Tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a megemelt adót a fogyasztókra ne lehessen áthárítani. A SZOT elnöksége javasolja a forradalmi munkásparaszt kormánynak, hogy az érintett állami szerveket a fentiekről, az ár- és bérpolitikai intézkedések végrehajtásáról 1966. első negyedévében számoltassa be. A szakszervezetek az ár-, bér- és szociálpolitikai kérdésekkel továbbra is szervezetten, megkülönböztetett módon foglalkozzanak, szerezzenek érvényt különösen az árpolitikai kérdéseknél annak, hogy csak azon cikkeknél és olyan mértékben kerüljön sor árváltoztatásra, ahogy azt a központi rendelkezések szabályozzák. A leghatározottabban lépjenek fel az illetékes állami szervekkel együttesen azon törekvések ellen, amelyek akár nyílt, akár burkolt áremelés formájában a vásárlók megkárosítását eredményeznék. A SZOT elnöksége felkéri a társadalmi ellenőrök, mintegy 15 000 fős táborát, hogy ugyanúgy mint idáig, továbbra is mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy a kormány határozata az előírtaknak megfelelően kerüljön végrehajtásra. Dolgozótársaik, a fogyasztók millióinak érdekében akadályozzanak meg minden esetleges visszaélést. Segítsék a kereskedelmi dolgozókat is feladataik megvalósításában. A szakszervezetek gondoskodjanak arról, hogy a feladatokról a társadalmi ellenőrök, aktívák megfelelően tájékoztatva legyenek. Az általuk feltárt hiányosságok megoldásához nyújtsanak segítséget. Intézkedjenek az állami szerveknél a hibák megszüntetése érdekében. Budapest, 1966 január 31. A SZOT Elnöksége \