Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-10 / 8. szám

fil&H gm­etefSrfaf* f SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 8. szám M.VQI §3 tát­­ ér 1967. január 10. kedd. A falu útja A mezőgazdaság szocialista átszervezése új korszakot nyitott a magyar falu történetében. Azóta a termelőszövet­kezeti mozgalom átesett a gyermekéveken. S most, az MSZMP IX. kongreszusa elénk vetí­tette a magyar falu szo­cialista jövendőjének vonzó, biztató képét. Fal­­vainkban nagy visszhang­ra találtak a kongresszus elhatározásai, és ország­szerte vitatják a megva­lósításra váró teendőket. A kongresszus kimondta, hogy a mun­kás-paraszt szövetség to­vábbi erősítése érdeké­ben két alapvető dolgo­zó osztály érdekeit, az ipar és a mezőgazdaság fejlesztését az eddigiek­nél is hatékonyabban össze kell hangolni. Ál­lást foglalt amellett, hogy a szövetkezeti föld­­tulajdont következetesen szocialista formának kell tekinteni Ennek az állás­­foglalásnak igen nagy a jelentősége, hiszen a múlt gyakorlatában nem egyszer abból a meggon­dolásból szorították hát­térbe a mezőgazdaság, a termelőszövetkezetek ha­tékonyabb segítését szol­gáló intézkedéseket, hogy a szövetkezet nem követ­kezetesen szocialista tu­lajdonforma. A IX. kong­resszus ebben a megíté­lésben fordulatot jelent. A gazdasá­i me­­ chanizmus reformja rend­kívül fontos vátozásokat indít el a mezőgazdaság­ban is. Már a reform be­vezetése előtt rendezik a szövetkezetek hiteltarto­zásait. A fennmaradó tar­tozások törlesztésének rendjét pedig a termelő­­szövetkezetek tényleges teherbíró képességéhez igazítják. Ez óriási könnyebbsé­get hoz termelőszövet­kezeteinknek. A kong­resszusi döntések megfe­lelő szociális és jogi ala­pot teremtettek a föld­­tulajdon rendezéséhez.­­ Ennek gyakorlati jelentő­ségét úgy is summázhat­juk, hogy termelőszövet­kezeteink végérvényesen a magukéban fognak gazdálkodni. To­váb­bb nagy hord­erejű lépés lesz az üzem­vitel egész menetét meg­határozó ár-, adó- és pénzügyi rendszer töké­letesítése. Újonnan sza­bályozzák a szövetkeze­tek működését úgy, hogy a termelőszövetkezetek többsége önálló, vállalati jellegű gazdálkodást foly­tathasson Ehhez képest átalakítják az állami irányítás rendszerét is: sokrétűbb és hatékonyabb lesz a közgazdasági esz­közökkel történő irányí­tás, és mind szűkebb körre korlátozódik az adminisztratív jellegű beavatkozás. Az ár- és pénzügyi rendszer to­vábbfejlesztésével a har­madik ötéves terv folya­mán olyan mezőgazdasá­gi árszínvonalat igyekez­nek kialakítani, amely ezt a önálló, vállalati jellegű gazdálkodást elő­­nwódítja. Ennek megfe­lelően a szövetkezetek saját bevételekből tudják majd fedezni kiadásai­kat, az elhasználódott állóeszközök pótlását, és a termelés bővítéséhez szükséges felhalmozást. Szintúgy ezen a módon érik el a szövetkezetek, hogy tagjaiknak a bér­ből élők életszínvonalá­hoz közelítő személyi jö­vedelmet adhassanak, és hogy az évi részesedés nagyobbik részét már év közben garantált munka­­díjazásként — végzett munkájuk alapján — ki­fizethessék a tagoknak. Pa­r­aszt­ságu­­n­k joggal tulajdonít külön­leges fontosságot annak, hogy néhány hónapon belül — áprilisban — összehívják a termelő­­szövetkezetek országos kongresszusát, azon meg­alakítják az Országos Termelőszövetkezeti Ta­nácsot, megtárgyalják az új termelőszövetkezeti törvény gyakorlati kér­déseit, megvitatják az életre hívandó termelő­szövetkezeti szövetségek működési szabályzatát Ezek a szövetségek sa­játos gazdasági közpon­tok és érdekvédelmi szervezetek lesznek, ame­lyeknek befolyása lesz a szövetkezetek életére, gazdálkodására. A vezető állami, kormányzati irá­nyító szerveknek minden tervezett intézkedésüket meg kell beszélniük majd az Országos Termelőszö­vetkezeti Tanáccsal hogy azok egyaránt megfelel­jenek a nén­gazdaság és a szövetkezetek érdekei­nek. A fontos változások fokozatosan érvényesítik majd hatásukat, döntő mértékben segítik majd elő, hogy mezőgazdasá­gunk teljesítse a harma­dik ötéves tervben elő­­irányzott fő feladatát, termelésének 13—15 szá­zalékos növelését. A IX. kongresszus határozatai a megvalósí­tás medrébe terelték azo­kat a helyes elgondolá­sokat amelyek a terme­lőszövetkezeti tagság köz­véleményében az évek során megértek. Az elkö­vetkező években egész népgazdaságunkban meg akartuk gyorsítani hala­dásunkat­ A termelőszö­vetkezeteket érintő kong­resszusi elhatározások és intézkedések is ezt a célt szolgálták. A terme­lés emelkedése növeli a mezőgazdaság áruterme­lését, a szövetkezetek jö­vedelmének emelkedése pedig szilárd alapot te­remt a parasztig több, teljesebb szociális ellátá­sához. Terme*­őszöret* közeli parasztságunk örömest tapasztalhatja, hogy szinte még meg sem száradt a tinta a kongresszusi okmányo­kon, a sorsát, a falu szo­cialista jövendőjét érintő feladatok végrehajtása máris elkezdődött. Az áp­rilisi termelőszövetkezeti kongresszus pedig olyan nagyarányú fejlődés ki­indulópontja lesz, amely új tartalmat ad a közös gazdaságok életének és munkájának. au Alföldi száraztészta, húsáru, tejtermék, zöldség- és gyümölcs­félék árusítását tervezik a tsz-ek Pavilonokat állítanak fel a fővárosban és az iparvidékeken — Gulyáscsárda nyílik Jászberényben — Palackozott must Cserkeszőt­őről Gazdaságirányítási rendszerünk reformja a ter­melőszövetkezetek előtt is újabb lehetőségeket nyit meg. A jövőben azok a gazdaságok erősödnek job­ban, tesznek szert nagyobb jövedelemre, amelyek oko­san élnek az önállósággal, bővítik termékeik válasz­tékát és közvetlenül is segítik a lakosság igényeinek kielégítését. Megyénkben már a ko­rábbi években is voltak kezdeményezések a mellék­és feldolgozó üzemágak fej­lesztésére, de a jelentősebb előrelépés 1967-ben várha­tó. A közös gazdaságok egy részének terveiben máris szerepel, hogy a fő terme­lési ágazatok mellett kü­lönböző termékfeldolgozó segédüzemágakat hoznak létre. A következő egy-két év­ben 11 közös gazdaság kíván­ja megoldani a helyi tej­­feldolgozást, nyolc tsz­­ben pedig savanyító üzem létesítését tervezik. Három tsz, a jászszentand­­rási Haladás,­­a szolnoki Lenin és a kunmadarasi Kossuth, a paradicsomter­més helyi passzírozásának bevezetésében lát előnyö­ket. Az öcsödi Kossuth és a tiszainokai Szabadság Tsz-ben jó lehetőségeket kínál a kosárfonás, míg a csépai Petőfi és a nagyivá­­ni Új Élet Tsz a nádfel­dolgozáshoz és a melegágyta­karó készítéséhez rendel­kezik feltételekkel. A Tiszazug arról híres, hogy száz vagon számra­­ termel szilvát és egyéb gyümölcsfélét. Ez a körül­mény adta az ötletet a csé­­r­pai Petőfi, a cserkeszöllői­­ Magyar-Román Barátság és­­ a tiszasasi Rákóczi Tsz­­nek, hogy rátérjenek a­­ gyümölcsaszalásra. A kereskedelemben­­ ugyanis sokszor hiányo j cikk az aszaltgyümölcs.­­ A cserkeszöllőieknek egy másik életrevaló tervük is van. A gazdaság jelentős szőlő­területtel rendelkezik és jó lehetőség kínálkozik must palackozására. Az abódsmlőki Lenin Tsz a saját bortermését akarja palackokban forgalomba hozni. A mellék és feldolgozó üzemágak termékét rész­ben maguk a tsz-ek fogják árusítani. Zöldség,gyü­mölcs tojás és tej termék árusítását húsz tsz tervezi. A törökszentmiklósi Aranykalász Tsz például Szolnokon, a jászberényi tsz-ek helyben szándé­koznak pavilont állítani A jászberényi Lenin és Vörös Csillag Tsz elképze­lése között egy gulyáncsár­­da létesítése is szerepel, amelyet helyben nyitná­nak. öt nagyüzem — töb­bek között — a kunszent­mártoni Búzakalász, az öcsödi Szabadság és a tö­rökszentmiklósi Aranyka­lász Tsz házi hentesáru üz­leti értékesítését tervezi. A kunszentmártoni Zal­ka Máté Termelőszövetke­­z­etben él. asszonyok közre­működésével majd speciális alföldi s',árazté«-ztz'-'it ké­szítenek. Ezenkívül prog­ramjukban szerepel egy kisvendéglő és pecsenyesü­tő működtetése, valamint savanyító üzem létesítése. Mezőtúron a Vörös Októ­ber Tsz szándékozik laci­konyhával gazdagítani a város vendéglátó hálózatát. A fővárosban és a na­tegnap délelőtt kezdődött meg a KIOSZ Ságvári kör­úti kultúrtermében Bék­­és és Szolnok megyei szövet­kezeti ipar legjobb férfi és női szabóinak kétnapos di­vatpárbaja. A szabászati versenyben mindkét megye községi szövetkezeteinek „divatdiktátoréi” is részt vettek. A vonatok késése miatt az eredeti időpontnál va­lamivel később került sor a hivatalos megnyitóra, így alkalmunk volt arra, hogy a versenyzőkkel előzetesen szót váltsunk. — Mit vár a versenytől? — kérdeztük Dóra József­től, a szolnoki Minőségi Szabó Ktsz mesterétől. — Remélem sokat tanu­lunk majd egymástól, lá­tunk majd új megoldáso­kat, kreációkat, sikerül el­lesni néhány szakmai tit­kot is. — Lesz-e ebből haszna a megrendelőknek? — Feltétlenül, hiszen az itt tapasztaltakat munkánk­ban hasznosítani akarjuk. Somogyi József, a KI­­SZÖV főosztályvezetője el­mondta, hogy a versenyki­írás értelmében a résztve­vők ide már készruhákat hoztak magukkal, melyeket manökenek öltenek fel. Egyben tehát divatbemuta­tó tanúi is leszünk. Csatári Zsigmondné, a békéscsabai női méretes szövetkezet szabásza így vélekedett: — Amit eddig láttam a kollegák kezében, arról győ­zött meg, hogy vidéken is elérik a fővárosi színvona­lat. Követik a legújabb di­vatot, s a ruhák kidolgozá­sa is tetszetős, jó. — Természetesen előkelő helyezést szeretne? — Ebben mindenki re­ménykedik. Bár én a leg­fontosabbnak azt tartom, hogy a szakma kiválóságai találkozót adtak egymásnak aTo’­nVon ami jó alkalom arra, ki-ki felmérje l na­gyobb iparvidékeken is megtalálhatók lesznek a Szolnok megyei tsz-ek ér­tékesítő üzletei. Budapesten, Salgótarján­ban, Tatabányán, Miskol­con és Ózdon zöldség­gyümölcs, baromfi áru­sító pavilonokat és bor­kóstolókat állítanak fel. Reprezentatív árusító hely létesítését tervezi a fővá­rosban a kunszentmártoni Búzakalász Tsz. Itt az el­képzelések szerint friss húsárút, késztésztát és sa­vanyúságot értékesítenek, tart, hogyan haladjon to­vább. Megkezdődött a divatpár­baj. Stock Andor, a ver­seny főbírája ismertette azokat az elveket, amelye­ket a zsűrik a pontozás so­rán alkalmaznak. Ebből ki­tűnt, hogy a szélsőséges di­vathóbortot nem támogat­ják. Előnyt élveznek a „fontolva haladók”, vagy­is azok, akik finom ízlés­sel megtalálták az arany középutat. Ahogyan ő fo­­galmazott: „Mi a divat alatt azt értjük, amit hazai tervezőink a külföldi ta­pasztalatok alapján dik­tálnak”. A magyar tervezők nemzetközi sikerei igazol­ják, hogy ez az álláspont elfogadható. Tegnap a női francia és angol szabású ruhák verse­nyét bonyolították le. Rö­vid ideig mi is beültünk a zsűri külön szobájába. A bemutatott ruhák tetszető­­sek, érdekesek és szépek voltak. Mint kitűnt, nem hódít a mini. Úgy látszik, a megrendelők igénye is középutas. (Tudniillik a legtöbb versenyző rendelés­re készült ruhát hozott ma­gával.) A bíráló bizottság tagjai, akiket más megyékből hív­tak meg az abszolút pártat­lanság kedvéért, tüzetesen megvizsgálták a szabásvo­nalat, a választott anyagot, kidolgozást. Amíg ott vol­tunk, nyolcnál magasabb pontszámot nem adtak. Ta­lán egy műhelytitkot, me­lyet a zsűri egyik tagja mondott ki, csak úgy félig önmagának: „Hiába, töké­letes munka nincs, nem is lehet”. Egyszóval a szakember szeme a számunkra legtö­kéletesebb munkán is ta­lál hibát. Még az a szeren­cse, hogy mi nem vesszük észre Ahogyan a hölgyeket ismerjük, jaj lenne akkor a szabóknak... Kint a teremben már ja­vában tartott az eszmecse­re, szakkifejezések röp­ködtek, előkerültek a raj­zok, divatlapok. Láthatóan csak az izgult nagyon, aki­nek a kreációja éppen a zsűri előtt volt, vagy ép­pen soron következett. Sárosi Lajos szolnoki versenyző nyugodtan sétál­hatott, hiszen a férfiszabók munkái csak ma startol­nak. — Leginkább az egyéni, újszerű megoldásokra va­gyok kiváncsi. Tudja, hogy van, még az öreg rókákat is érheti meglepetés. Ezért is jó egy ilyen erőpróba, — mondta. Mint megtudtuk, a külön­böző versenyszámok első három helyezettje indulhat a kisipari szövetkezetek szabóinak idei országos baj­nokságán. — tp — Szabók divatpárbaja Szolnokon Előnyben a „fontolva haladók" — Nem hódít a mini — Fővárosi színvonal vidéken is Megkezdődött a szakszervezeti tisztségviselők újjáválaszt­ása Január másodikéval me­­gyeszerte megkezdődött a szakszervezeti választás. Az SZMT elnökségének ha­tározata szerint ebben a hónapban a bizalmiak és műhelybizottságok újjává­­lasztására kerül sor. Mint­egy 6000 tisztséget tölte­nek be. Az elmúlt héten a ME­­DOSZ megyei bizottságához tartozó alapszervezeteknél háromszázan kaptak a bi­zalmi funkcióra meg­bí­za­tást. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy mind­azokat ismét megválasztot­ták, akik munkájukkal az elmúlt ciklusban erre rá­szolgáltak. Az új tisztség­­viselők 15 százaléka elő­ször élvezi a bizalmat. A vasas üzemekben ös­­­szesen 290 bizalmit válasz­tanak, melyek közül 76 ismét megkapta a szüksé­­­­ges szavazatokat. Elszállították az év első keltetésű csibéit A baromfikeltető vállalat szolnoki üzemegységéből elszállították az év első keltetésű csibéit. A 77 ezer apró szárnyasból 17 ezret a törökszentmiklósi Rákó­czi, 10—10 ezret pedig a száj­eli Vörös Csepel, illet­ve a tiszaburai Lenin Tsz­­be vittek a múlt hét vé­gén. A keltetőben egyébként tavaly 2 461 000 kiscsibe és 149 000 kisliba látta meg a napvilágot. A keltetőgépek­be hetenként átlag 80—11 ezer tojást raknak le*

Next