Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1967-04-08 / 82. szám

billig proletár­jai, egyesüljetik SZOLNOK MEGYEI f A MEGYEI FÁRTÍÍZÖTTsIS ÉS A'mEGYH TANÁCS APJA^WWHWBB XVIII. évfolyam. 82. «ám. hra 50 fillér Idegenforgalom - világméretekben Alig akad olyan saj­tótermék, amelyben az utóbbi hónapokban ne ír­tak volna az idegenforgal­mi évről. Nagy a vissz­hangja a kezdeményezés­nek az egész világon, ami­óta az ENSZ 21. közgyű­lésén közfelkiáltással fo­gadták el 12 ország ja­vaslatát arról, hogy 1967- et a nemzetközi idegenfor­galmi évnek kell nyilvá­nítani. Akik látogatják egymást , ismerkednek. Barátokat szereznek, többnyire más­kor is visszatérnek. Így vá­lik az idegenforgalom a béke és a barátság követé­vé, ami az egész emberiség előnyére válik, hiszen szer­te a világon mind több lehetőség nyílik az embe­rek közötti érintkezésre, elősegítve a nemzetközi fe­szültség enyhülését. Éppen ezért kezdemé­nyezte az ENSZ, hogy 1967- et az idegenforgalomnak, a népek barátsága szimbólu­mának szenteljék. Híven fe­jezi ki ezt az év jelszava: „Az idegenforgalom — út a békéhez”. A felhívás — leg­alábbis az eddigi jelzések szerint — megértésre talált A legtöbb országban meg­könnyítik a vízumok be­szerzését, Jugoszláviában pe­dig úgy tervezik, hogy egy évre eltörlik a vízumköte­lezettséget Nagy építkezé­sek és előkészületek foly­nak a Szovjetunóiban, is­mét előbbre lép az idegen­­forgalomban Bulgária. Bel­giumban például egyez­ményt kötöttek a rádióval, televízióval és a nagy saj­tó­orgánumokkal, hogy a közönséget állandóan és minél jobban tájékoztas­sák azokról a kulturális le­hetőségekről, amelyeket az idegenforgalom nyújt Az előkészületekből ki­veszi részét hazánk is. Ta­valy több mint hárommillió külföldi járt hazánkban, közülük 1 603 522 kifejezet­ten magyarországi úticéllal jött, a többi — 1 422 334 — átutazó volt Az úgyne­vezett tranzit­ utasok száma tehát egyre jobban megkö­zelíti a beutazókét, és fel­tételezhető, hogy tovább növek­szik majd az idegen­­forgalom évében, amikor a számítások szerint minden eddiginél többen kereked­nek útnak. Megyénkben — bár nem idegenforgalmi góc­pont — szintén számos tu­rista fordult meg 1966-ban. A szállodákban, a camping­­ben, a fizetővendégszolgá­lat szobáiban az év folya­mán mintegy tizenhárom­­ezer külföldi vendég üdült, vagy töltött el átutazóban egy-két napot. Ebből egye­dül a Tisza Szálló négyezer vendéget fogadott. A jelenleginél több szál­láshelyet kell biztosítani. Ennek szellemében kerül átadásra a Budapest to­ronyszálló, fejeződik be a margitszigeti Nagyszálló re­konstrukciója. Balatonfü­­reden és Almádiban tovább folyik a szállodák építése, de szállóbővítésre kerül sor még több vidéki város­ban is. Az utóbbi egy-két évben a mi megyénkben is tör­ténte­k intézkedések az ide­genforgalom fokozására, így a szolnoki camping üzembehelyezése és bővíté­se, a Tisza-ligeti strandfür­dő létrehozása, a szentta­mási kastély és lovasisko­la működtetése, a török­szentmiklósi strandfürdő kiépítése. Sajnos, amiben leginkább szűkölködünk: a szállodai helyek száma nem emelkedett, pedig ez az idegenforgalom fejlesztésé­nek a kulcskérdése, nálunk is, mint bárhol a világon. Elkészült a sport- és kulturális program. Csak néhányat említsünk: az év legjelentősebb eseménye az idegenforgalmi Írók és Új­ságírók Nemzetközi Szövet­ségének budapesti kong­resszusa lesz, amelyre mintegy hétszázötven kül­földi újságíró érkezik. Ugyancsak Budapesten ta­lálkoznak majd a nemzet­közi ifjúsági utazási irodák vezetői is. Áprilisban „ide­genforgalmi hónap”, május 10—17 között pedig „ide­genforgalmi hét” kerül megrendezésre. Sajnos nálunk a legje­lentősebb kulturális ren­dezvénysorozat, a szolnoki kulturális hetek éppen az idegenforgalmi szezon kez­detére ér véget. Gondolkoz­nunk kellene azon, hogy tartalmas nyári programo­kat szervezzünk a kulturá­lis érdeklődés felkeltésére. Elsősorban a szolnoki sza­badtéri színpadot és a Ti­­sza-ligetet lehetne nívós kulturális és sportrendezvé­nyek színterévé tenni. En­nek biztosítását már most el­ kellene kezdeni. Az idege­nfor­almi év sikere nemcsak a fel­sőbb irányító szervek jó­indulatán, vagy anyagi hoz­zájárulásán múlik. A me­gyei idegenforgalmi hiva­talnak, a tanácsi szervek­nek minden eddiginél töb­bet kell törődniük a helyi fejlesztéssel, a műemlékek, történelmi nevezetességek és érdekességek karbantar­tásával, az új bisztrók­, üz­letek, helyi elszállásolási le­hetőségek megteremtésével. Sokkal több házigazdára lesz szükség, mint az ide­genforgalommal hivatalo­san foglalkozók száma. Szolnok megyében is az annyiszor emlegetett, de még mindig nem eléggé élő idegenforgalmi szemlélet megszilárdulásán múlik, milyen hatékony lesz a po­litikai és gazdasági szem­pontból egyaránt fontos vendéglátás. Már most meg kellene szervezni a nyelve­ket beszélő középiskolása­ink, pedagógusaink között az idegenforgalmi tanfo­lyamokat. A tanácsoknak, a kereskedelmi és ipari ve­zetőknek az idegenforgalmi jellegű létesítmények ter­vezésének, megépítésének, létrehozásának feltételeit minden esetben soron kí­vül kellene biztosítania Sajnos ez bármennyire is kézenfekvő, ma még egy­általán nem magától érte­tődő: küzdeni kell érte. A nemzetközi ide­genforgalmi évnek minden bizonnyal nagy sikere lesz, hozzájárul a nemzetközi kapcsolatok gyarapításá­hoz, a turizmus fejlődésé­hez, és eléri célját: „Az idegenforgalom — út a bé­­tvébeaft . , t­anácskozik a MÉSZut. küldött értekezlete Tegnap délelőtt 9 órakor megkezdődött a MÉSZÖV küldöttértekezlete Szolno­kon. Megyénk legnagyobb tömegszervezetének mintegy százharminc küldötte hall­gatta meg Varga Illésnek, a MÉSZÖV Igazgatósága el­nökének az 1962. év óta végzett munkáról, elért eredményekről szóló be­számolóját, s hozzászólása­ikkal segítettek a követke­ző évek feladatainak meg­határozásához, a hibák ki­javításához. A kétnapos küldött értekezletről va­sárnapi lapszámunkban számolunk be. Szolnoki művészek Békéscsabán Április 3-án nyitották meg Békéscsabán a X. Al­földi Tárlatot, amelyen szolnoki képzőművészek is kiállították alkotásaikat.­­ Berényi Ferenc öt olaj­képpel, Gácsi Mihály hét grafikával, a három szolnoki szobrász, Nagy István, Si­mon Ferenc és Szabó Lász­ló pedig három-három szo­borral szerepel a kiállító művészek között. Az ünnepélyes megnyitó után, amelyet Kampis An­tal művészettörténész tar­tott, adták át a város által alapított művészeti díjakat. A Munkácsy plakettet Bíró Lajos, debreceni festőmű­vész kapta meg ebben az évben, míg Berényi Feren­cet nívódíjjal tüntették ki. Külföldön végzett szakemberek a megye termelőszövetkezeteiben A legtöbben Harkovban szereztek diplomát A Szolnok megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyán figyelemre méltó kimutatást készítettek. Felku­tatták azokat a mezőgazdasági szakembereket, akik külföldi egyetemeken szereztek oklevelet, s most a Szolnoki megyei termelőszövetkezetekben vagy az azo­kat irányító szakapparátusban működnek. Valamen­­­nyien baráti országok mezőgazdasági felsőoktatási in­tézményein lettek diplomások. A legtöbben a Szovjet­unióban, ott is a harkovi egyetemen tanultak. Kö­zöttük Polgár Mihály köz­gazdász, a karcagi Dimit­rov Tsz főkönyvelője, Kar­dos Sándor mezőgazdasági mérnök, a tószegi Dózsa Tsz elnöke, Hoppál Zsig­­mond gépészmérnök, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályának gépesítési elő­adója, Faragó Ernő agrár­mérnök, a tiszafüredi já­rási tanács elnökhelyette­se, Petróczki Károly gé­pészmérnök, a Kunszent­mártoni Gépjavító Állomás főmérnöke. Ugyancsak a Szovjet­unióban diákoskodott Suba István agrármérnök, a me­zőtúri Vörös Október Tsz elnöke is. Moszkvában ta­nult dr. Tóth Bálint, me­gyénk főállatorvosa, Sza­kállas Lajos, a jászapáti szakmunkásképző iskola ta­nára. Baronics Ernőné kun­szentmártoni kertészmér­nök pedig Taskentben vé­gezte el a kertészeti főis­kolát. Más szocialista országok­ban végzett ösztöndíjasok is kerültek a megyébe. Hajas György Bulgáriában, Plov­­divban lett kertészmérnök. Ő a cibakház! Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetben dolgozik. Szurcsik István, a túrkevei Vörös Csillag Tsz elnökének agrármérnöki ok­levelét pedig Lengyelor­szág fővárosában, Varsóban állították ki. A külföldön járt magyar ösztöndíjasok jól kamatozr­­atják az ott elsajátította­­kat, s környezetük, mun­kahelyük megbecsüli tu­dásukat Készenlétben áll a fertőtlenítő brigád tlejét vették a járványos megbete­gdéseknek Még a fenyegető árvízve­szély kialakulása előtt a megyei Közegészség- és Jár­ványügyi Állomás három dolgozója Tiszafüredtől Ve­­zsenyig bejárta a folyó bal és jobb parti településeit. A látottak alapján jelen­tés készült, amely szerint Tiszasülyön, Kőtelken, Nagykörűben, Tószegen, Zagyvarékason, illetve Szolnokon a Tabánban és a Tisza-ligetben találtak köz­egészségügyi szempontból intézkedést igénylő helyze­tet. A veszély hasi (vérhas, tífusz) fertőző megbetege­dések tömeges, járványos jelentkezésének lehetőségé­ben nyilvánul meg. Az árvíz okozta egészség­­ügyi helyzetet figyelembe véve azonnali és az árvíz levo­nulása után végrehajtan­dó intézkedések váltak szükségessé. Az említett községekben, illetve Szolnokon az elmúlt hetekben 2850 embert oltot­tak be hastífusz-tetanusz el­leni kombinált oltóanyag­gal. A veszélyeztetett terü­letek lakosságának szak­szerű tájékoztatása érdeké­ben röplapokat osztottak szét. A KÖJÁL, a Szolnok já­rási és városi egészségügyi csoport szakembereiből tíz tagú fertőtlenítő bri­gádot szerveztek, amelynek az a feladata, hogy az árvízveszély idején és elmúltával fertőtlenítse a lakásokat és a kutakat. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács pénte­ken ülést tartott A munka­ügyi miniszter, az igazság­ügyminiszter és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak elnöksége előterjesztet­te az új munka törvény­­könyv tervezetét. A jelenleg érvényben lé­vő munka törvénykönyvet 1951-ben alkották. Rendel­kezéseit az időközben vég­rehajtott módosítások csak részben korszerűsítették. A változtatások nehezen átte­kinthetővé, egyes részeiben pedig ellentmondásossá is tették. Szükségessé vált olyan új munka törvény­­könyv kidolgozása, amely megfelel a 18 év alatt vég­bement fejlődésnek, egyben segíti az 1968. január 1-vel életbelépő új gazdaságirá­nyítási rendszer érvényesü­lését. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Négy centiméteri aradi... A Középtisza Vidéki Víz­ügyi Igazgatóság jelentése szerint Tiszalök alatt a las­sú áradás tovább folytató­dik. Szolnoknál tegnap reggel 6 órakor 763 centi­­méteres vízállást mértek. A víz 24 óra alatt 4 centimé­tert emelkedett. A védvona­lakon továbbra is II. fokú a készültség. Tovább dol­goznak a fakadó vizek ál­tal elöntött 2480 katasztrá­­lis hold vízmentesítésén. A Hármas-Körösön a ké­szültséget II. fokúra mérsé­kelték. A Hortobágy-Be­­rettyón az apadás tovább folytatódott. A Zagyván Szolnoktól Újszászig to­vább tart a II. fokú ké­szültség. Az árvízvédelmi munká­latoknál 1666 fő, a belvízvé­delemben 253 fő dolgozik. Tánczenekarok „szigorlaton66 Honvéd amatőr együttesek színvonal versenye Szolnokon A Magyar Néphadsereg amatőr tánczenekarai az idei fesztiválra készülődve több alkalommal összemér­ték tudásukat. A selejtező és középdöntő versenyeken 18 együttes jutott tovább. Ezek résztvételével rende­zik meg ma Szolnokon a színvonal versenyt, ahol a legjobbak megkapják az arany, ezüst, illetve bronz minősítést. A tizenkét tagú zsűri — amelynek elnöke Gonda Já­nos — zártkörű meghallga­tás után dönt arról, hogy kik a legjobbak, s milyen minősítésre jogosultak. Ma este Martfűn, Török­­szentmiklóson és a Kilián György Repü­lő Tiszti Iskola klubjában a legkiválóbb tánczeneka­­rok bemutatót tartanak és a járműjavító kultúr­­házában rendezett bálon is közreműködnek. Vasárnap délelőtt 10 óra­kor a szolnoki Szigligeti Színházban a nyolc legjobb együttes és szólistái díszbemutatójára kerül sor Ez lesz a záróakkordja a néphadsereg amatőr tánc­­zenekarai 1967. évi fesztivál­jának. 1967. április 8., szombat. Nagy mennyiségű műtrágyát vásárolnak a tsz-ek Az AGROKER szolnoki telepétől tájékoztatást kap­tunk a megye termelőszö­vetkezeteinek és állami gazdaságainak idei műtrá­gya ellátásáról. Ebből az tűnik ki: a Szolnok megyei szövetkezeti üzemek az első negyedévben 28 500 mázsa nitrogént, 7200 mázsa fosz­fort, s 1770 mázsa kálisót vásároltak meg. A megye állami gazdaságai pedig ugyanebben az időben 7300 mázsa nitrogént, 4300 mázsa foszfort és 1800 mázsa káli­­sót szállítottak el az AG­­ROKER-től. Egyébként — mint a szol­noki AGROKER-nél közöl­ték — már megkezdték a második negyedévben fel­­használásra kerülő műtrá­gya szállítását is,

Next