Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-01 / 206. szám
rtság proletárjai* egyesüljetek! SZOLNOK >Csak H 1 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 206. szám. Ara t SO fillér 1967. szeptember 1., péntek. A szovjet tudomány ötven éve A Szovjetunió szibériai városaiban időnként furcsa falragaszok jelennek meg. A hirdetmény, vagy reklámszöveg helyén matematikai feladványok vannak. A legjobb megfejtőket — általános iskolásokat — városonként döntőkre hívják meg, s ezek közül évenként nyolcszázan Akaayemgorodokba kerülnek. Egy hónapot töltenek ott, s gondos kiválasztás után a legjobbak ott is maradnak, hogy megismerkedjenek a relativitás elmélettel, a kvantumfizikával, a korszerű matematikai tudományokkal. Így bányásszák Akagyemgorodokbam az ifjú tudósjelölteket. Hol van ez az Akagyem- Borodok — kérdezheti az olvasó, aki megszokta ugyan, az októberi forradalom óta sok új város nevét kellett a Szovjetunió térképére felrajzolni, de ezt a nevet még alig hallotta. A nyugati sajtó is hasonlóan járt, amikor a>e Gaulle elnök tavalyi szovjetunióban tett látogatása alkalmából külön megkérte vendéglátóit, vigyék el Szibériába, Novoszibirszkbe, hogy megismerkedjen az alig egy évtizedes tudósvárossal. Az idős elnök úgy búcsúzott, szibériai vendéglátóitól, hogy érdemes volt több ezer kilométert utazni, mert a Novoszibirszk melletti Akagyemgorodok a maga nemében páratlan a világon, ötven akadémikus, a természettudományok több száz doktora, több ezer kandidátus él a ma már harmincötezer lakosú, nyílegyenes sugárutakkal, színházzal, mozikkal, áruházakkal jól ellátott, neonfényes városban — ahol természetesen tudományos intézetek, egyetemi tanszékek sora található. Kétszáz évvel ezelőtt vidékről, egy istenháta mögötti faluból jött gyalogosan, bocskorban Moszkvába az a parasztin, a későbbi tudószseni. Mihail Lomonoszov, aki a korszerű orosz tudományt megalapozta Ki tudja hány íit Lomonoszov, vagy Newton, Einstein teszi meg első lépéseit Akagyetngorodokban, vagy másutt a Szovjetunió 756 főiskoláján. Régebben az egész emberi értelem, annak egész géniusza csak azért alkotott, hocru eaveseknek juttassa a technika és a kultúra minden gazdagságát, s másokat megfosszon a műveltségtől és fejlődéstől. Ma viszont a technika minden csodája, a kultúra minden vívmánya össznépi vívmánnyá vált és mától fogva az emberi értelem és géniusz sosem lesz az elnyomás és kizsákmányolás eszköze. E lenini gondolatok képezték az alapját a szovjet tudomány páratlan fejlődésének az elmúlt ötven esztendőben. Azóta, hogy Lenin a ,,Tudományos-műszaki munkák tervének vázlatában” 1918-ban kifejtette a tudomány, távlati tervezésének és fejlesztésének feladatait. a Szovjetunióban állandóan növekedik a tudományos kutatások volumene és szélesedik a kutatások skálája; növekszik a tudományos intézmények hálózata; tökéletesedik a tudományos szakemberek oktatási rendszere, a tudományos kutatómunka szervezése és irányítása; meggyorsul a tudományos kutatási eredmények gyakorlati felhasználása. Évről évre növekednek a tudomány fejlesztésére előirányzott befektetések. És az eredmény? Pusztán számokban is kifejezve — szinte hihetetlen. Napjainkban a Szovjetunióban több mint 4650 tudományos kutató intézmény van, mintegy 700 000 tudományos dolgozóval. A Szovjetunióban van a világ tudományos dolgozóinak egynegyede. A szovjet űrkutatás látványos sikerei óta a világközvélemény növekvő érdeklődéssel figyel a szovjet tudományra. Ugyanis ezek az eredmények a tudósok és mérnökök korábbi — egész korszakra kiterjedő — sikeres tudományos kutatómunkáját bizonyítják. Törvényszerű, hogy önmagában, a többi tudományágtól elszigetelve egyetlen résztudomány sem fejlődhet megfelelő ütemben. így áll ez a szovjet tudományra is, noha kevesebben ismerik például az olyan, a világtudományban is számottevő eredményeket, mint az ukrajnai tudósok kibernetikai felfedezései, vagy az örmény tudósok csillagászati vizsgálatai. Hosszú lenne az a felsorolás, amely akár csak a legnagyobb szovjet tudományos eredményeket kívánná számba venni. De mégis néhányat említsünk meg. Az elmúlt évtizedekben új matematikai iskolák keletkeztek, többek között LM. Vinogradov számelméleti iskolája. A. N. Kolmogorov valószínűség elméleti iskolája. Csaknem száz olyan intézet működik, ahol különböző fizikai problémák megoldásán dolgoznak Világszerte elismerik L. D. Landjan, V. A. Eok, I. J. Tarom és mások hozzájárulását a korszerű fizika egész sor fontos ágának továbbfejlesztéséhez. Folytatni lehetne ezt a felsorolást a szovjet rádiófizikusok, kémikusok, biológusok, földrajztudósok és zoológusok, orvostudósok és a társadalomtudományok művelőinek eredményeivel. Mind arról taanúskodnak, hogy a szovjet tudomány milyen hatalmas erővé fejlődött az elmúlt fél évszázadban. Örömmel üdvözöltük, hogy a „Szovjet Tudomány és Technika 50. éve” ma megnyíló jubileumi kiállításán minderről személyesen is meggyőződhetünk. Reméltük, hogy „...a kiállítás erősegíti majd az országaink közötti tudományos és műszaki együttműködés további fejlődését, a szovjet és a magyar vér barátságának további erősödését...” — ahogyan ezt A. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a kiállítás látogatóihoz szóló üdvözletében írja. ’ ’ ’ T T. J, A társadalom együttes erőfeszítése szükséges a belvízrendezéshez Ülésezett Szolnok Megye Tanácsa Szolnok Megye Tanácsa tegnap ülésezett. Az írásbeli és szóbeli interpellációk után az ideiglenes bizottság által készített jelentést tárgyalta a megyében előforduló belvízkárokról és a belvíz elleni védekezésről. A belvizek keletkezésének megyénkben kedveznek a domborzati viszonyok. Szolnok megye területének 80 százaléka jellegzetesen sík, alföldi terület. A mélyebb fekvésű részeken összegyűlő vizet csak mesterséges csatornákkal lehet a területről eltávolítani. A belvizek keletkezését befolyásolja a talajok vízáteresztő és víztartó képessége is. Az átlagosnál csapadékosabb években megyénk területének 60 százalékán a belvíz keletkezésének feltételei adottak. Az utóbbi évek csapadékos időjárása következtében a mezőgazdasági művelés illett álló területeken az átlagosnál lényegesen nagyobb belvízi elöntés keletkezett. A belvíz nagyarányú károkat okozott. Például 1965-ben a termelőszövetkezetek 60 százalékát sújtotta vízkár. A belterületeken épületek rongálódtak meg. Tavaly összesen 1055 épületben okozott kárt a belvíz, amelyből 831 lakóépület volt. Az újjáépítésre, a károk helyreállítására mintegy 30 millió forintot költöttek az idén, bár lényegesen kisebb volt a kár, mégis 39 épület semmisült meg. A belvízhálózat kiépítettsége nem megfelelő, s az elmúlt években keletkezett károk főleg erre az okra vezethetők vissza. A vízrendszerek állapota és kiépítettsége együttesen —• a fő és mellékcsatornák, szivattyútelepek és egyéb műtárgyak állapotát is beleértve — 65—70 százalékosnak mondható. A jelenleg meglévő vízelvezető művek rendeltetésszerű használata sincs minden esetben biztosítva. A belvízelvezetés mellett másodlagos szerepük az öntözővíz vezetése. A belvízcsatornák kettős hasznosításának mértékét mutatja, hogy míg a vízügyi igazgatóság kezelésében összesen 360 kilométer hosszú öntözőcsatorna van, addig a kettős hasznosítású csatornák hossza 650 kilométer. Súlyosbítja a helyzetet, hogy ebben az értékben a legtöbb belvízrendszer főcsatornája is szerepel. • A belvízrendszerek és belvízcsatornák állagának megóvását az új vízjogi törvény egyértelműen meghatározza. Ennek ellenére tapasztalható, hogy a községek közvetlen közelében és a majorok mellett a csatornák állapotára nem vigyáznak. Azokat sok esetben betemetik, a szennyvizet tisztítatlanul belevezetik, állatokkal betapoztatják, így ezek eredüi funkciójuknak megfelelően nem tudnak üzemelni A települések belterületi vízrendezése még kedvezőtlenebb. A városok és községek fejlődésével nem tart lépést a belterületi csatornahálózat kiépítése. — Több községnek nincs megfelelő befogadója sem. Számot adott a jelentés arról is, milyen erőfeszítések történtek az utóbbi években a belvízvédelemben. Az is köztudott, hogy a nagyüzemi gazdálkodás kialakítását követő években az üzemi kezelésű csatornák állapota fokozatosan leromlott, a táblák kialakításával a csatornák egy részét megszüntették. Csak az utóbbi évek belvízkárai figyelmeztették a termelőszövetkezetek vezetőit a csapoló csatornahálózat helyreállításának, kiépítésének szükségességére. Mintegy két éve gyorsult már az üzemekben a csatornaépítés, s jelenleg is egyre többen veszik igénybe a rendeletek által biztosított lehetőségeket a csatornahálózat fejlesztése érdekében. A hozzászólók is hangsúlyozták, nagyon időszerű, hogy ezt a témát napirendre tűzte a megye tanácsa. Az emberek nagy többségét közvetlen és közvetve is érinti a belvízkár. Az is nyilvánvaló, hogy a belvízrendezés nem lehet csupán egy szerv feladata. Ez állami, vízügyi, társulati és üzemi feladat. Csak együttes erőfeszítéssel lehet megteremteni az anyagi feltételét a belvízrendezés három éves időtartamra szóló programjának végrehajtásához. S majd a jelentésben is javasolt távlati tervek alapján véglegesen megoldani megyénkben a belvízrendezést A társadalom erőinek összefogása szükséges ahhoz, hogy az eddiginél hatékonyabban és eredményesebben tudjunk védekezni a belvízkárok ellen. A jelentést és az elhangzott javaslatokkal megos rtott határozatot elfogadta a megyei tanács, s egyben köszönetet mondott az ideiglenes bizottságnak, a jelentés készítőinek fölültekintő, gondos munkájukért. Ezután az idei országgyűlési képviselői és tanácstagi jelölő gyűléseken elhangzott közérdekű és egyéni bejelentések, kérelmek intézéséről szóló jelentést hagyta jóvá a tanács. Majd tanácsrendeletet alkotott a közműves vízellátásról, befejezésül pedig több előterjesztésben hozott döntést. A jászapáti szövetkezet igazgatóságának kezdeményezésére a KERAVILL bolt árukészletét 120 ezer forinttal növelték. Megkezdték több személygépkocsi típushoz — Moszkvics, Warsawa, Skoda, Wartburg, Trabant — az alkatrészek árusítását. Húsz nap alatt csaknem negyvenezer forint értékű autóalkatrészt adtak el a helyi és környékbeli A földtulajdonról, a pénzügyi ellenőrzés rendjéről, a földadóról, jövedelemadóról tárgyalt a Miniszteritanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A mezőgazdasági és élelmezésügyi és az igazságügyminiszter előterjesztette a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvények tervezetét. Ezeket a kormány június 22-i ülésén már megtárgyalta, majd az országgyűlés állandó bizottságainak javaslatait és észrevételeit figyelembe véve az előterjesztők több vonatkozásban módosították. A kormány a két törvény tervezetét megvitatta, elfogadta, s úgy határozott, hogy az országgyűlés elé terjeszti. A pénzügyminiszter benyújtotta a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjének szabályozásáról szóló törvényerejű rendelet tervezetét. A Miniszertanács úgy határozott, hogy a tervezetet a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány megvitatta és elfogadta az 1968. évi népgazdasági terv kidolgozásának alapjául szolgáló főbb célkitűzéseket és irányelveket. A pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter javaslatai alapján a kormány határozatot és rendeletet hozott a mezőgazdasági üzemek jövedelemszabályozási rendszeréről, továbbá a földadóról, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelemadójáról. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a nyári mezőgazdasági munkáik végrehajtásáról és az őszi munkákra való felkészülésről. A kormány a jelentést tudomásul vette. Elismerését és köszönetét fejezte ki a mezőgazdasági üzemek, a felvásárló vállalatok dolgozóinak és mindazoknak, akik odaadó munkájukkal elérték, illetve előmozdították, hogy a búza holdankénti átlagtermése meghaladta a 14 mázsát, s bár a vetésterület a felszabadulás előttihez képest kereken 1 millió holddal kevesebb, ez a termés újig fedezi a lakosság teljes ellátását. A kormány kötelezte az illetékes minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy az őszi munkák sikeres el gréséhez szükséges intézkedéseket tegyék meg. Felkéri a mezőgazdaság és valamennyi érintett vállalat, intézmény és szervezet dolgozóit: tegyenek meg mindent a kapásnövények, a szőlő és a gyümölcs eredményes betakarításáért és feldolgozásáért, s az őszi munkák gondos elvégzésével biztosítsák a jövő évi megfelelő termés feltételeit. (A határozatokat a 3. c’ 4fdcm