Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-09 / 213. szám

Fiífl^ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI [ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA iSaaBaB^a A XVIIL évfolyam, 213. szám. Arat SO fillér 1967. szept. 9., szombat. Aláírás után minden nappal for­málódó magyar tör­ténelemben fontos dátum a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtá­si szerződés megkötésének napja. A nemzetközi ok­mány, amelyet törvényes felhatalmazással a magyar és a szovjet vezetők Buda­pesten aláírtak, újabb húsz esztendőre szabja meg azo­kat a kereteket amelyek között a világ első szocia­lista hatalma és hazánk együttmunkálkodása még szorosabb lesz. Nem véletlen a szerződés hivatalos elnevezésében foglalt három elem sor­rendje. A barátság az első. A magyar és a szovjet ve­zetők megnyilatkozásaik­ban joggal hivatkozhattak arra, hogy a két ország ba­rátsága milliók barátsága nálunk és a Szovjetunióban egyaránt. Az egyes embe­rek érzelmei adják az ál­lamközi viszony érzelmi töltését. Annál őszintébb és annál igazabb ez a barát­ság mert az érdekek azo­nosak, az eszmék és a cé­lok közösek. Az idő és az események próbáját kiáll­ta már ez a barátság: a fiatal szovjethatalmat meg­védeni magyarok is felso­rakoztak majd fél évszáza­da: hazánk történelmének gyászos, ellenforradalmi korszakában is mélyen él­tek a baráti érzelmek a magyar munkásban, pa­rasztban, felvilágosult ér­telmiségib­en a Szovjetunió iránt, s ha a nemzetvesz­tő politika meg is próbálta népünket a szovjet népek ellen fordítani, azok azzal válaszoltak, hogy sok­ nagy áldozattal szabadították fel Magyarországot A szerződés meghatá­rozta az együttmű­ködés módozatait. A kooperáció az élet min­den területén gyümölcsöző gyakorlattá vált már az el­múlt tizenkilenc esztendő alatt is, amikor az első, a még 1948-ban megkötött hasonló szerződés irányozta elő a gazdasági, kulturális, technikai-tudományos és egyéb jellegű kapcsolato­kat. Aligha szorul bizonyí­tásra, mit köszönhetett nép­gazdaságunk a Szovjetunió­val való gazdasági együtt­működésnek: átvehettük a hasznos és hazánkban is megvalósítható tapasztala­tokat, az ottani fejlődés eredményeit nálunk is meg­honosíthattuk. mezőgazda­­sági és ipari termelésünk nagy részének a Szovjet­unió nyújtott biztos és jó árat fizető piacot, és így tovább. Se szeri, se száma a tudományos-technikai összedolgozás eredményei­nek, a dubnai atomkutató intézettől kezdve a műsza­ki dokumentáció cseréjéig, ugyanígy hosszan sorolhat­nék a kulturális kapcsola­tok tényeit, amelyek köl­csönösen gazdagították a két ország művészeti életét, termékenyítőleg hatottak új művészi alkotások létrejöt­tére. Az új szerződés ezt a folyamatot továbbra is biz­tosítja és egyre szélesebb mederbe tereli. A kölcsönös segítség nyújtása a harmadik elem a s érződésben. A magyar­szovjet szövetségnek rend­kívül fontos tényezője, hogy — amint a szerződés 6. cikke kimondja — ..ha a szerződő felek egyikét fegy­veres támadás éri, a másik az egyéni vagy a kollek­tív önvédelem természetes jogán azonnal megad szá­mára minden segítséget, be­leértve a katonai segítséget is.” Magyarán mondjuk meg: békénk egyik alapve­tő biztosítéka ez! Saját erőnkön kívül, néphadsere­günk felkészültsége mel­lett támaszkodhatunk a szovjet nagyhatalom félel­­metes erejére is! Korunk­ban, amikor az imperializ­mus a helyi háborúk ki­­robbantásával próbálja ke­resztezni a szocialista or­szágok békés szándékait, megnyugtató számunkra, hogy a Szovjetuniót szövet­ségesünknek vallhatjuk. A ma­gyar—szovjet szerződés a szocia­lista országok egy­ségének, összefogásának megszilárdítását célozza, — kitűnik ez a szerződés 4. és 5. cikkéből —, ez pedig nyilvánvaló módon meg­egyezik nemzeti érdekeink­kel is. Ki ne ismerné fel, hogy békénk, nyugodt al­kotó munkánk az imperia­lista agresszivitás ellené­ben a szocialista világrend­­­szer erősödését igényli? Külön érdemes aláhúzni a szerződésnek azt a jelle­gét, hogy a két­ ország jo­gainak egyenlőségén ala­pul. Márpedig a világtör­ténelemben a szocialista vi­lágrendszer kialakulásáig nem volt példa arra, hogy egy nagyhatalom és egy ki­sebb ország szerződéses vi­szonya a kölcsönös előnyök szerint formálódott volna. Ma is azt látjuk a tőkés vi­lágban, hogy hol a nagyha­talom diktálja a maga fel­tételeit, hol pedig a maga javára előnyös kompro­misszumokat fogad el csu­pán. Nem vitás, hogy a magyar—szovjet szerződés mindkét ország javát szol­gálja. A magyar—szovjet szerződés húsz esz­tendőre szól Igaz, már maga a szerződés szö­vege megadja a lehetőséget hatályának további öt-öt évre való meghosszabbítá­sára, de erkölcsi-politikai érvénye máris megjósolha­tó — túlnyúlik a rögzített határidőkön. Kádár János szavait idézhetjük: ..az ön­álló és szuverén Magyar Népköztársaság külpolitikai irányzata állandó, nem konjunkturális elemektől függ, nem csábító szirén­hangok, nem valamiféle nyomás hatása következté­ben alakul, hanem szilárd elvi alapokon nyugszik.” S ezeknek az elvi alapoknak egyik fontos eleme, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság örök barát­sága mellett vagyunk. Is­mét Kádár János szavai. ..a Magyar Népköztársaság s­zuvereni­tásának, önálló szocialista és nemzeti fejlő­désének legbiztosabb tá­masza a barátsága és együttműködése a Szov­jetunióval.” Pilfy József I Növekszik az autóbuszgyártás és export megbeszélések• A népgazdaság harmadik­­ ötéves tervében kiemelt helyet kapott a járműfej­lesztés: öt év alatt több mint kétszeresére növekszik az iparág termelése, az ex­port fejlődésének üteme, pedig még ennél gyorsabb­nak ígérkezik. Hogyan ké­szültek fel a nagyarányú exportra? — Erre a kérdés­re kapott választ az MTI munkatársa Bacsák Nán­dortól, a MOGÜRT vezér­­igazgatójától. A közúti járműfejlesztési program megvalósítását, mint ismeretes, olyan nagy beruházások alapozzák meg, mint a Győrött épülő új motorgyár, az Ikarus­­gyár rekonstrukciója, s a Csepel autógyár új üzem­részei. E létesítmények üzembel­épésével 1970-ben a magyar ipar a tervek sze­rint 7000 autóbuszt, 6300 te­hergépkocsit és dömpert bocsát ki, s ennek tekinté­lyes részét, mintegy há­romnegyedét külföldi pia­cokon helyezzük majd el. A Szovjetunió biztos állan­dó felvevőpiaca a magyar járműveknek. A szomszé­dos baráti országokon kí­vül egyre nagyobb szám­ban jutnak el a magyar autóbuszok, dömperek, te­herautók távoli országok útvonalaira, üzemeibe is. Svédországban például a jobboldali közlekedésre va­ló áttérés kapcsán merült fel az az ötlet, hogy a svéd Volvo és a magyar Ikarus együttműködve alakítson ki új autóbusztípust. A svéd alváz felhasználásával az Ikarus-gyárban viszonylag rövid idő alatt elkészül az igényes svéd piac összes követelményeinek megfele­lő autóbusztípus. A MOGÜRT számára új piacot jelent Kuwait is. A közelmúltban aláírt szerző­dés értelmében csaknem 2 millió dollár értékben 180 Ikarus—66 típusú autó­buszt szállítunk a Kuwait Transport Company ré­szére. Az első száz buszt még ez évben átadjuk. Befejeződtek,­ a magyar—szovjet _ Pénteken a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának szék­házában befejeződtek a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttségeinek szep­tember 6-án megkezdett hivatalos megbeszélései. A megbeszéléseken ma­gyar részről részt vettek: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára, Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a forradal­mi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára. Vas Istvánná, az or­szággyűlés alelnöke, Péter János, a Központi Bizott­ság tagja, külügyminiszter és Szipka József, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. — Szovjet részről: L. I. Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, A. N. Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács el­nöke, A. A. Gromiko, az SZKP Központi Bizottsá­gának tagja, külügyminisz­ter, K. V. Ruszakov, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja, a KB osztályvezető helyettese. November 5-én indul Moszkvába az úttörő forra­dalmi expressz A tanévnyitó után kevés híján egymillió kék és vö­rös nyakkendős kezdett munkához az ország csak­nem 4500 úttörő csapatá­ban. Ezekben a napokban több mint százezer őrsöt és mintegy negyvenezer rajt alakítanak újjá, s ezzel egyidejűleg körülbelül egy­millió tisztség betöltéséről döntenek a pajtások. A Vörös zászló hőseinek útján mozgalom Auróra­­akciójának meghirdetésével újabb forrrátokat kaptak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­ra készülő kisdiákok, akik közöl több mint nyolcszáz­ezren csatlakoztak az el­múlt tanévben kibontako­zott kezdeményezéshez. A gyerekek szeptember 29-i, a Fegyveres Erők Napjáig or­szágszerte ajándékokat ké­szítenek a szovjet pionírok­nak.A Vörös zászló hőseinek útján mozgalom legjobbjai közül mintegy háromszázan az úttörő forradalmi ex­­presszel Kijevbe és Moszk­vába látogathatnak. Jó ütemben halad a cukorrépa talajának előkészítése a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz-ben. A szervetlen trágya és a szerves trágya kiszórása után közvetlen vég­zik az alászántást. — Képünkön: Nagy Miklós tsz-elnök, Varga Sándor elnök­­helyettes és Gálfi Antal gépesítési agronómus a szántás mélységét ellenőrzi. — ' ' ' ' ’ (Fotó: Nagy Zsolt) Kifizetődő a vetőmagcsere .A napokban megérkeznek a külföldi burgonya szállítmányok burgonyakészletek két éven­kénti cseréje. Évente 20— 30 százalékos terméstöbb­letet takarítanak be min­den olyan gazdaságban, ahol gondot fordítanak a vetőburgonya rendszeres felfrissítésére. Mi sem bi­zonyítja ezt jobban mint az, hogy a cserélődő men­­­nyiség minden évben több, több. Az idei vetéshez már az ősszel 200 vagonnal kér­tek a termelő üzemek, az idén tavasszal pedig még 100 vagonnal. A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat az idén is biztosítja a csere lehetősé­gét mind az állami gazda­ságok, a termelőszövetkeze­tek, mind pedig a háztáji termelők részére. Az eddig ismert igényeknek megfe­lelően a hazai közkedvelt fajtákból Gül Babát, Kis­­n­árdai rózsát — kedvező árakkal és feltételekkel — biztosítanak a cserét kez­deményezőknek. Ugyanakkor a választék javítására törekedve im­portból újabb fajtákat is szereztek be. E hónap kö­zepén megérkezik a lengyel Pierviosnek, a már nálunk is kedvelt, , ízletes, korai érésű burgonya. Hamaro­san megérkezik az első szállítmány az Epókából is. A vállalat már ez év őszén mintegy 200 vagon vető­mag cseréjére készült fel, a tavasszal pedig újabb száz vagon cseréjére adó­dik lehetőség. A vetőmagtermeltető vál­lalat messzemenően kedvez, a termelőknek a szállítás­ban is. A megrendelt cse­reárut bérmentesen szállít­ják a rendeltetéséhez leg­közelebbi állomáshelyre. Az őszi megrendelőknek ala­csonyabb árakat számíta­nak fel, fajtáktól függőes­ 115—240 forint között. Évek óta tapasztalják a szakemberek, hogy milyen hasznos a vetésre szánt

Next