Szolnok Megyei Néplap, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-01 / 284. szám
2 Egyenlő jogú partner ? (Folytatás az 1. oldalról.) mérten — kielégítik a népgazdaság igényeit. Újabban a Hungarofruct közvetlenül a tsz-ekkel szerződik az exportra szánt zöldség és gyümölcsfélék szállítására. Ezért magasabb árat fizet Ugyanez nem mondható el a konzervgyárakról, melyek termékeinek 50—80 százalékát exportálják. A területi szövetség akciója jelentős sikerrel járt. Ennek forint kihatása lesz a szövetkezetekben. Bár korántsem annyi, mint amire a vállalatoknak lehetősége lett volna. Sok szó esik mostanában a termelőszövetkezetek nagyobb önállóságáról. Az utóbbi hetekben kitűnt, hogy egyes vállalatvezetők ezt nem akarják tudomásul venni. Pedig a termelési szerződések is csak az egyenlőség elvén, a szocialista kereskedelmi szokásoknak megfelelően alakulhatnak. Máthé László Fock Jenő hazaérkezett Moszkvából Fock Jenő, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja Alekszej Kosziginnak, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének meghívására baráti látogatást tett Moszkvában. Kíséretében volt dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, dr. Hetényi István, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes és Moszkvában hozzájuk csatlakozott Szipka József, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. A kormány elnöke és kíséretének tagjai csütörtökön délután hazaérkeztek. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A konfliktus veszélye elmúlt Megegyezés Török és Görögország között Cyrus Vance amerikai utazó nagykövet csütörtökön — mint már jelentettük — Pipinelisz görög külügyminiszterrel vitatta meg nicosiai útjának tapasztalatait. Megbeszéléseiről nem nyilatkozott, viszont egy vezető görög tisztviselő jelezte, hogy Vance végeredményben sikeresen fejezte be békéltető akcióját és valószínűleg nemsokára hazautazik Washingtonba. Visszatért Brüsszelbe Manlio Brosio NATO-főtitkár is. Elutazása előtt az athéni repülőtéren megállapította, hogy a konfliktus veszélye elmúlt. José Bolz-Bennett, U Thant ENSZ-főtitkár megbízottja repülőgépen New York-ba utazott. Megbízható athéni körökben úgy hírlik, hogy a diplomáciai fáradozások nyomán létrejött megegyezés tervezetét már meg is küldték New York-ba. Arab csúcstalálkozó A dátum még vitás Egyedül Szíria nem vesz részt az arab államfők ötödik találkozóján, amelyet a rabai Hilton szállóban december 9-én kezdenek meg. Szaúd-Arábia sem adott ugyan még választ az Arab Ligának a csúcsértekezleten való részvételéről, de kairói nagykövete kijelentette, hogy hazája nem ellenzi az államfői konferenciát, ha azon az arab államok többsége részt vesz. Az Ahram megjegyzi, hogy az arab országok többsége elfogadja a Ligának azt a javaslatát, hogy a csúcsértekezlet december 9-én üljön össze, de a vita a dátum körül még nem zárult le. Véllesm született Szilveszteri hangulat — Vörös—fehér—fekete lobogó Százmillió fontos követelés Szerdán éjfélkor szilveszteri hangulat uralkodott a Dél-Jemeni Népi Köztársaság néven függetlenné vált Dél-Arábia fővárosa, Ader utcáin. Az emberek énekeltek, táncoltak, petárdákkal, sípokkal, autótülköléssel fogadták az éjfélt, amely ezúttal nem új év kezdetét, hanem új korszak beköszöntét jelentette: 128 évi angol uralom után függetlenné vált Dél- Arábia. A függetlenné vált új államot, az arab országok családjának 14. tagját elsőnek az EAK ismerte el, majd Algéria, Jemen és Irak. A dél-jemeni kormány megalakulása egyelőre várat magára. A korábbi hírekkel ellentétben, a kormánynévsort szerdán este nem hozták nyilvánosságra. Ez nyilván annak tulajdonítható, hogy az NLF Kahtan E’-Sabi vezette küldöttsége az angolokkal folytatott genfi tárgyalások elhúzódása miatt csak a csütörtök reggeli órákban érkezett vissza Adenba. Ahol a repülőtéren a karhatalomnak csak nehezen sikerült visszatartania a kifutópályára érkező géptől a vörös-fehér-fekete dél-jemeni nemzeti zászlókat lengető több tízezres ujjongó tömeget El-sabi Adenbe történt visszaérkezésekor adott nyilatkozatában azzal vádolta Angliát, hogy a genfi tárgyalásokon nyomást gyakorolt az NLF küldöttségére és a fenyegetésektől sem riadt vissza. Az angol küldöttség Genfben még arra is kísérletet tett hogy angol katonai missziót erőszakoljon a függetlenné váló Dél-Jemen hadseregére, ha az NLF küldöttsége ezt visszautasította. El-Sabi szerint a 128 éves gyarmati uralom fejében jóvátételként százmillió fontot követelnek az angoloktól, amit azok öt éven keresztül folyósítanának. „Ez azonban csak egy részét képezi követeléseiknek. Jelentős sikert értünk el és a tárgyalások folytatódni fognak” — jelentette ki. Földrengés Jugoszláviában Erős földlökések rázták meg csütörtökön reggel a Macedón Szocialista Köztársaság nyugati részeit. Első jelentések szerint Debar városában sokan meghaltak és súlyos anyagi károk keletkeztek. A belgrádi rádió bejelentette, hogy a földrengés középeurópai idő szerint 8.24 órakor kezdődött és a lökések egész Nyugat-Macedóniában érezhetőek voltak. Több város lakossága pánikszerűen elmenekült otthonából A Szkopjei Szeizmológiai Intézet a 8-as erejű földlökések központját Szkopjétól 105 kilométerre nyugatra jelölte meg. A földrengést érezték Szkopjében is, de anyagi kár itt nem keletkezett A Tanjug hírügynökség legújabb jelentése szerint Debar városában az épületek 80 százaléka, köztük az újonnan épült postaépület is rombadőlt. Sok lakost holtan húztak ki a romok alól. A mentőosztagok folytatják a romok alá temetett emberek mentését. A mentési munkálatokat és a romeltakarítást egész nap akadályozta a rossz idő: a zuhogó eső miatt Debart eddig nem lehetett helikopteren megközelíteni. Szkopjéból műszakiak, orvosok — elsősorban sebészek — érkeztek délután két órakor Debarba. Ohndból, Nisből, sőt Zágrábból és Jugoszlávia más köztársaságaiból is indultak segélycsapatok annak ellenére, hogy Jugoszláviában csütörtökön a köztársaság napja miatt munkaszüneti nap volt. A délutáni órákban már megkezdődött a lakosság — elsősorban az asszonyok és a gyerekek nagyméretű elszállítása, mivel a zuhogó esőben a környéken szinte lehetetlen még ideiglenes szállást is létesíteni többezer embernek. Debarban legalább hétezer ember vált hajléktalanná. A jugoszláv Vöröskereszt azonnali gyorssegélyt utalt ki a károsultaknak, a Nemzetközi Vöröskereszt pedig felmérése után azonnal nemzetközi segélygyűjtő-akciót hirdet. Szkopje környékén az 1963 július 6-i földrengés óta — amikor a Macedón főváros gyakorlatilag elpusztult — csaknem 700 földmozgást jeleztek. Jugoszláviát a földrengéssel egyidőben még egy természeti csapás sújtja: az Adriai-tenger partján több mint 100 kilométeres sebességű bóra tombol. 1967. december L j Külpolitikai kislexikon Dél-jemeni Népi Köztársaság Ma, éjfél óta új állam jelent meg a világ térképén, a Dél-jemeni Népi Köztársaság. Területe mintegy 300 000 négyzetkilométer, lakosainak száma 1 millió. A lakosság 80 százaléka adeni és jemeni arab, a többiek indiaiak. Pakisztánok, Szomáliák. Fővárosa a 220 ezer lakosú Aden, „az Indiai-óceán Gibraltárja”, a Vörös-tengert az Indiai-óceánnal összekötő keskeny Bab-El-Mandeb szoros partján. Kikötőjét évente hatezer óceánjáró érinti, amelyeket a város 6 millió tonna kapacitású kőolaj finomítója termékeiből látnak el üzemanyaggal. A város híres negyede a Kráter, jemeniek lakják. Az eddig hivatalosan Délarábiai Államszövetségnek nevezett területről már időszámításunk előtt 2200 évvel megemlékeznek a krónikák. 1538-ban Adent a törökök foglalják el, 1630-tól Jemenhez tartozik, 1704-ben pedig a délarab törzsek függetlenítik a területet Jementől. 1839-ben az angolok veszik birtokukba, 1868-ban formálisan is megvásárolják arat uraitól, és a kikötőt fontos utánpótlási, hajózási és hadi bázissá építik ki. A Szuezi-csatorna megnyitása után a brit gyarmatpolitika egyik legfontosabb pillérévé építik ki az ádeni sziklaerődöt. Most, a függetlenség kikiáltásakor mintegy húsz sejkségből alakult meg a Dél-jemeni Népi Köztársaság. Az új, független állam megszületését véres események előzték meg. Néhány éve a brit gyarmatosítók megpróbálkoztak a velük együttműködő feudális sejkségek kezébe átjátszani a hatalmat. Dél- Arábia lakosai ellenállási harcot indítottak, amelyek egészen a legutóbbi időkig tartottak. A függetlenségi harc sikerei végülis a tárgyalóasztalhoz kényszerítették Nagy-Britanniát. A genfi tárgyalásokon a Nemzeti Felszabadítási Front, az NLF képviselte a dél-jemenieket. Az angolok november 29-én éjfélig átadták a hatalmat az NLF-nek és 128 éves gyarmati uralom után kivonták csapataikat Adenből. VARGA JÓZSEF: MIRŐL ÉNEKELNEK? &sztoi&zátyi Utijegyzet 0 Legutóbb a halászokról írtam. Most is velük kezdem, de ennek már nem sok köze van a tengerhez inkább az észt emberek életrevalóságáról, munkaszeretetéről és célszerű modern gondolkodásáról szól. A tallinni Kirov halászati kolhozban egy nappal azután jártam, mint átvették a Szovjetunió halászati miniszterének helyettesétől a második legjobb halász kolhoznak járó, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára adományozott zászlót Nyomban figyelmeztettek is, hogy ez egy kiemelkedő eredményekkel dolgozó kolhoz — vannak ennél gyengébbek is. Igaz. Mégis érdemes volt velük megismerkedni. Mert az ő jelenük a többiek holnapja. Hisz a Kirov kolhoz is mindössze tizenkét éves. Úgy kezdték, mint hagyományosan a halászok mindig is tették. Járták a vizeket, fogták a halat és eladták a konzervgyáraknak. Az élet biztonságos volt, mert szerződésük volt a gyárral, nem kellett vevő után járni. Tisztes árat is kaptak érte. Igen, de lehet többet is keresni, s miért ne keressenek — gondolták. Itt van például sok halhulladék. Azt is lehetne értékesíteni, ha ezüstrókát és nyestet tenyésztenének. Ezeknek az értékes jószágoknak ugyanis a halhulladék a kedvenc eledelük. Meg is csinálták. Azóta is vidáman élnek , hogy mennyire, annak a nyomát ma is viselem. Addig barátkoztam egy viszonylag megbízható képű nyest „fiúval”, amíg meg nem harapott. „Megfojtlak, te kis rusnya!” — mondtam fájdalmasan jajgatva. „Lehet, de az 100 rubelbe kerül” — így a válasz. Ennyi egy nyest értéke. A kolhoz évi négymilliós bevételének negyedrészét ez adja és mindössze néhány ember — halászok feleségei — kell a tenyészet fenntartásához, kezeléséhez. Így született a nyest és az ezüstrókafarm, amelyik sok pénzt hoz, de még mindig marad sok szabad munkáskéz, mert a halász sincs örökké a tengeren Mi lenne, ha magunk dolgoznánk fel a halat? Nagy szó. Mégis elkezdték. Először csak öt füstölőkemencét építettek és a füstölt szardíniát adták el a konzervgyárnak, ahol a többivel dobozolták, cimkézték. Aztán saját gyárat építettek. Ma már a konzervdobozt is maguk csinálják. (És mennyi ötlet, leleményesség! A bádogból, amelyből a konzervdoboz és fedele készül, hulladékként olyan darabok esnek le, amelyek elegendők a sörös, üdítőitalos, vodkás üvegekre fedőkupaknak. Csináltak a saját műhelyükben egy gépet hozzá, gyártják és ellátják vele a város sör, likőr, üdítőital gyárát. A konzervgyár csak néhány éves. Most újat építenek. Teljesen automatizáltat. Saját mérnökük tervezi, minden felszerelését saját műhelyükben csinálják. Elmondták, hogy a Kirov márkával készült Szalaka, Sprotti, Kilka nemcsak a Szovjetunió más köztársaságaiban ismert, hanem külföldön is. Magyarországon is — kérdeztem? Nem tudták. Idehaza — kíváncsi ember lévén — addig kerestem, amíg valóban találtam. Barátaim körében felbontva, élménybeszámolót tartottam a jó tallinni sprotti és egy üveg Vana Tallinns mellett. Végül is egyet kérdezett meg valaki. Mivel magyarázom azt, hogy amíg nálunk késhegyig menő viták voltak arról, szabad-e a tsz-nek savanyító üzemet létrehozni, nem jelenti-e ez a kapitalizmus visszaállítását, addig az észt halászkolhozban már gyárat építettek? Az erre vonatkozó válasz nem ebbe az útijegyzetbe való. Talán csak annyit, hogy mi magyarok talán jobban szeretünk vitatkozni, mint racionálisan gondolkodni. Ebben nem hasonlítunk testvérnépünkre. Ezzel még nincs vége. Nem fejezhetem be a halászokhoz fűződő útiemlékeket itt, e ponton. El kell mondani, hogy van modern asztalosüzemük is, ahol a legszebb bútorokat gyártják, mondván: a férfikéz még mindig szabad, amikor nem halásznak, mert a konzervgyárat az asszonyok szállták meg. Erdő meg van a tengerparton elég. Ne csodálkozzunk mindezek után, ha büszkén mondták, hogy a beruházásokhoz soha egy képeket nem kértek az államtól és adósságuk sincsen. Ellenben jól tudják fizetni a tagokat, s a részesedésen túl, minden adójukat a kolhoz vállalt magára, gyermekeiket a középiskola befejezéséig a kolhoz iskoláztatja (még a tanszert és ruhát is megveszi nekik) üdülni, világot járni mennek a kolhoz költségén, az átlagjövedelemnél nagyobb zsebpénzzel, kórházi rendelőjük, bölcsődéjük, klubházuk van. Nem folytatom. Csak kívánom, hogy a ringó búzatenger mentén élő tszeink csinálják utánuk. A búza sem alábbvaló, mint a hal. (Folytatása következik: A Kirov kolhoz flottája