Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-01 / 101. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ! A ÜSS PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEi TAKÁCS LAPJA X IX. évfolyam, 101. szám. Ara: 1 forint A virág, ami ma haj­nalra kibomlott: má­jusi virág, s a vi­rágba borult fák, májusi fák, égő lobogók. A kert, a mező, a város, a falu má­just köszönt. Lobogókkal , tépett, foszló, öreg zászlók­kal és feszülő mai selymek­kel. És a réteken, tereken örvendezve májusfák állnak. Szalagokkal díszítjük, virág­füzérekkel, ágakkal. Májusi jelekkel: szabadsággal, hű­séggel, emlékezéssel. De mi volt, ki is adta meg ezt az első májusi — a május 1-re mondjuk csak így: má­jusi — jelt? Talán az a pá­rizsi határozat 79 évvel ez­előtt, amely a II. Internacio­­nálé első alakuló kongres­­­szusán kimondta: „Egy bi­zonyos időpontban nagy nem­zetközi tüntetést kell szer­vezni, mégpedig oly módon, hogy egyidejűleg minden or­szágban és minden város­ban egy meghatározott na­pon, a munkások követelik a hivatalos szervektől a napi nyolc órai munkaidő bevezetését és a párizsi nem­zetközi kongresszus többi ha­tározatának megvalósítását... Egy ilyen tüntetés rendezését 1890. május elsején, ezt az időpontot fogadjuk el a nem­zetközi tüntetés napjául." A május 1-et a munkás­­osztály avatta nemzetközi ünneppé. De a má­jusi fel — a sza­badság jele — az első május­fák dacoló és diadalmas fel­állításai, jeladásai már ré­gebbről hirdették a májust. Az üldözésben, a rabságban születtek ezek a májusfák, „Szabadságfa­’ is lett hát az első nevük: L’ arche de la liberté. Az első májusfát — de ki tudja pontosan, hogy a világ minden táján a sza­badságért szót és fegyvert emelő népek hol emelték pontosan a legelsőt — talán az Angliából menekülő ül­dözöttek hajója, a May Flo­­wer vitte át oromdíszében, az új világba. Innét is a hajó neve — májusvirág —, s Kossuth Lajos 1852-ben visszatérve amerikai körút­járól a plymouthi kikötőben így beszélt róla: „Az önök szabadságfája, a May Flower, a miénk az osztrákok akasz­tófája’’. A májusok a sza­badságért harcoltak, a sza­badságot köszöntötték. A latin eredetű szó is, május is azt jelenti: virágnyitás, újjáéledés. A­z első szervezett má­jus 1-et — miként az a határozat Pá­rizsban meghozatott — 78 évvel ezelőtt ünnepelte a világ és egyetlen esztendővel sem maradtunk el mögötte. 1890-ben május 1-re Pesten nagyarányú felvonulást ter­veztek, de ezt a rendőrség nem engedélyezte. Azért május 1 virágai akkor is kibomlottak. Kisebb csopor­tokban vonultak fel a Vá­rosligetbe a munkások, vé­gül is hetvenezerre növe­kedett számuk. A főváros­ban ez addig soha nem lá­tott, hatalmas tömeg volt. Az akkori gyűlésen felolvas­ták a szentpétervári munká­sok üdvözlő táviratát is. A májusi menetben ma sok helyen öreg, tépett zász­lók is vonulnak. Harcok, küzdelmek, győzelmek zászló­­veteránjai. Az idei májusi zászlók rengetegében egy öreg lobogó 77 éves születés­napját üli. Orosházán ez a foszló, öreg selyem adta az első jelet a parasztság csat­lakozásának a munkásokhoz, ez vezette az első, szervezett viharsarki földmunkás-meg­mozdulást Fehér selyme egyik oldalán pirossal hí­mezve a három 8-as, a má­sikon: „Föld! Kenyér! Sza­badság!” 1891. május 1-én bontották ki először — sor­tűz is dörrent ekkor, a riadt hatalom, a főszolgabíróság, a főispánnak „orosházi zen­­dülés”-ről táviratozik. Májusi zászló történelme — csendőrségi, katonasági utasításokban, statáriumban ügyészségi végzéseikben, bí­rósági ítéletekben is olvas­hatjuk. És a történelmet, életünket maradandóvá rög­zített költői sorok. Juhász Gyula „Május ünnepe’’ így kezdődik: „A hatalom kiadta a parancsot: Ne legyen ünnep május elsején! Zászló ne lengjen és ének ne zengjen Csak robotoljon csöndben a remény!”... V­onulnak a májusi zászlók, a történel­met írják és róluk az időt maradandóvá jegyző ,.riporterek” örökítik meg. Ady Endre a 65 év előtti május 1-ről így tudósít: „Vö­rös lobogók alatt rengeteg ezer ember ünnepel ma Ma­gyarországon. Belereszket a gyöngeszívű annyi... Forra­dalom zaa a világon, ná­lunk azonban nem vulkánok tüzelnek, hanem lappangó, fojtó házitűz pusztít...” A májusi zsárlókba a történe­lem szele kap. Egy pilla­natra, csak egy rövid idé­zetre még álljon meg a kró­nikás, az 1919-es esztendő­nél. Csak egy háromsoros rendeletet idézzünk, amelyet a forradalmi kormányzótanács adott ki. „A magyarországi Tanácsköztársaság május 1-ét, a világ forradalmi pro­­letáriátusa nemzetközi egy­ségének emléknapját, a pro­letárállam ünnepévé avatja. E napon minden munka szü­netel." A május elsejék története egy kissé a munkásosztály története. 1919 után, rejtett helyek illegális, ünnepszám­ba menő találkozói, vörös nyakkendőt kötő munkások dacos hűsége­s erőmutoga­tása. 1945 első szabad má­jusának a pusztításon fe­lülkerekedni akaró, melas­­­szal édesített teán is ünne­pelni tudó munkásserege. A szolnoki vörös zászlók erde­i­jében egy fakult, ám dicső lobogó 1919-ből Az Űri Sza­bó család rejtette, őrizte a Horthy-rendszerben, azzal a hittel, hogy fennen fog még lobogni. A­z idei május elseje a tapasztalt, hatalmá­nak felelős­ségét és buktatóit is ismerő munkás­­osztály és minden dolgozó ember ünnepe. Az összehan­golódó közös akarat, az alko­tó munka, a béke szere­te­te, a tettekben megnyilvánuló szolidaritás teszi tartalmas­sá és nagyon is maivá a mostani május 1-et. Gyűlésekre vonulnak, ma­jálisokon találkoznak e vö­rösbetűs napon az emberek. Éltetik a munkásság nem­zetközi szolidaritását, köve­telik a békét Vietnamnak, köszöntik a teremtő munkát Vonulnak a zászlók, vi­rággal, májusfákkal köszönt­jük május 1-ét. Köszöntjük most az ünnepet, az örö­möt az újjáéledést A vi­dámságnak, szép hagyomány­nak se szeri, se száma. Sok­ágú a májusfa, vagy ahogy egyes vidékeken mondják: hajnalfa, zöldág, májfa. A szerelemnek is van rajta ága. A legények állították kedvesük háza elé. Vannak olyan községek, ahol csak egy közös fát állítanak a legények, s arra a sok aján­dékot. Van olyan hagyo­mány is, ahol csak a falu szépe kap májusfát Hagyo­mányok, s m­ai vidám ünne­pi szokások: zene, tánc, bál. De így szökik magasba a verés, mint ahogy a májusi seregek is nőnek, mint ahogy a májusi zászlók is emelkednek: "...Mint győzedelmi zászló, égbe lendült A jegenye „ ezer pacsírtadal Hirdette boldogan és büszkeséggel, Hogy itt van május és a diadal!’’... irt (Szőnyi Gyula rajza) Ma: EGYSZÍVŰ EZREDEK IS EZ HÁT A KARRIER 11 ELŐKELŐ DOLOG , VERJÜK A BLATTOT 11 PUHA GYÖNGYÖK 11 TÖMEGÍZLÉS ÉS SZÍNVONAL 11 AZ IGAZGATÓ 11 EGYÜTT AZONOS CÉLOKÉRT 11 FELLEGVÁR A DUNA PARTJÁN 11 TARKA-BARKA 1968. május 1., szerda. Meghonosodik az iparszerű termelés megyénk állami gazdaságaiban Sertéshizlaló és baromfinevelő kombinátok épülnek • Előtérben a termelési kooperáció A termelés gyors ütemű növelését a műszaki fejlesz­téssel valósítják meg me­gyénk állami gazdaságai. Az amortizáció teljes összegének visszahagyása az állami tá­mogatás, az új hitelrendszer, a forgóalaprendezés és a nye­reségből visszatartható fej­lesztési alap új lehetősége­ket teremt erre. A gyors elő­rehaladást hátráltatná, ha az üzemek szűken értelmeznék az önállóságot. Ez ugyanis nem ellentétes a gazdaságok társulásával, a fokozott együttműködéssel, kooperá­cióval és az eszközök kon­centrálásával. Örvendetes, hogy megyénk állami gazda­ságai egyre jobban élnek is ezzel a lehetőséggel. A surjáni, szenttamási és csorbai állami gazdaság ser­téstelepei rekonstrukcióra várnak. E gazdaságok közel­sége és kisebb üzemegysége arra ösztönzött, hogy ne kü­lön, hanem összefogva fejlesszék a sertéstenyésztést, hizlalást. Az Állattenyésztési Kutató Intézetet megbízták a tanul­mányterv elkészítésével. Az új üzem Surjánban épül fel, ahol ezer kocát tartanak és szaporulatukból évente 20 ezer hízót állítanak elő, a leg­korszerűbb technológia al­kalmazásával. Az iparszerű hizlaldát megfelelő húsfel­dolgozó üzem egészíti majd ki. A kooperációra szerződött gazdaságok az igénybe vehető anyagi és szellemi erőforrá­saikat egyesítik az új kombi­nát érdekében. Ennek meg­felelően alakítják vetésszer­kezetüket, mert a takarmányt is maguk állítják elő. A ta­nulmány­terv május közepén készül el, a kivitelezés jövőre kezdődik. A sertéshizlaláshoz hasonló kooperáció alakul ki a csor­bai, a nagykunsági és a me­zőtúri állami gazdaság között pulykatartásra. Egy francia céggel folytatott tárgyalásuk alapján zárttartásos — broy­­ler — rendszerben 220 vagon kis-, közép- és nagytestű pulykát termelnek évente. Az idén kísérletképpen hétezer napos jószággal foglalkoznak. Ennek tapasztalatai alapján importálják a szülőpárokat Az építkezést 1969-ben kez­dik meg a mezőtúriak által tervezett, előregyártott famo­dul elemekből. A juhtenyésztést a közép­tiszai, a karcagi, a nagykun­sági és a tiszasülyi állami gazdaságban fejlesztik jelen­tősebben. Növelik az anyaju­hok számát. Az a cél, hogy keresztezéssel nagyobb, gyapr­­ú és hústömeget nyerjenek. Több gazdaságban is kísérle­teznek a folyamatos elletés­­sel, hogy a báránynevelés ne legyen szezonjellegű. A hiz­lalt bárány ugyanis keresett exportcikk. Az idén három­ezer, később 10—12 ezer úgy­nevezett — laktinos — inten­zíven hizlalt bárányt nevel­nek. (A hagyományos mód­szer további 12 ezret jelent.) A víziszárnyas nevelésére szintén figyelemre méltó ter­vek születtek. Palotáson fej­lesztik a kacsa törzsállo­mányt, Tiszasülyön pedig a libatörzset. Palotás látja el napos kacsával a tiszasülyi, kunszentmártoni állami gaz­daságot, s ha kell a tsz-eket is. A jelenlegi 50 vagonra tervezett pecsenyekacsa elő­állítása — a tavas gazdasá­gokban — már az idén meg­duplázódik. Tiszasülyön a li­bahizlalást is bevezetik. Örvendetes, hogy Mezőtú­ron a sertéseket nem élő, ha­nem feldolgozott állapotban értékesítik. Az idén 50 vagon hentesárut szállítanak Buda­pest, illetve Szolnok üzleteibe. Megyénk állami gazdaságai­ban a növénytermesztést is ugrásszerűen fejlesztik, gépe­sítik. A vetésterület 60 száza­lékán az idén már egyszeres keresztezésű hazai és külföldi kukoricafajtákat termelnek intenzív körülmények között A tranzakció keretében vető­mag, műtrágya és betakarító­gépek beszerzésére kötöttek szerződést a gazdaságok. A vetésterület 70 százalékán már az idén, két év múlva pedig az egész területen gép­pel takarítják be a termést. A hitelt a többletből törlesz­tik. Célul tűzték a cukorrépa és a rizs gépi betakarítását is. Az állattenyésztés részére a fehérjét lucernaliszt­tel­­ pótol­ják. Az idén és jövőre nagy­teljesítményű lucernaliszt elő­állító üzemek épülnek a csor­bai, a nagykunsági, kunszent­mártoni, tiszasülyi és a me­zőtúri állami gazdaságban. ké­sőbb a jászságiban is. Ennek megfele­lően a szántóterület jelenlegi 18 százalékáról 22 százalékra —­ 22 ezer holdra — r>6 a lucerna vetésterüle­te. A lucernaliszt üzemeket ősszel a termények — rizs, kukorica — szárítására hasz­nálják fel. Egy cikk keretében csak bepillantást tettünk az állami gazdaságok fejlesztési tervé­be. Jónéhány ágazatot meg sem említettünk. A fejlődés üteme így is megkapó. Kellő bátorsággal, ésszerű kocká­zatvállalással fejlesztik álla­mi gazdaságaink vezetői, szakemberei a termelést. • Él­nek az új m­echanizmus adta­­ lehetőségekkel. ^ j

Next