Szolnok Megyei Néplap, 1968. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-01 / 101. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ! A ÜSS PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEi TAKÁCS LAPJA X IX. évfolyam, 101. szám. Ara: 1 forint A virág, ami ma hajnalra kibomlott: májusi virág, s a virágba borult fák, májusi fák, égő lobogók. A kert, a mező, a város, a falu májust köszönt. Lobogókkal , tépett, foszló, öreg zászlókkal és feszülő mai selymekkel. És a réteken, tereken örvendezve májusfák állnak. Szalagokkal díszítjük, virágfüzérekkel, ágakkal. Májusi jelekkel: szabadsággal, hűséggel, emlékezéssel. De mi volt, ki is adta meg ezt az első májusi — a május 1-re mondjuk csak így: májusi — jelt? Talán az a párizsi határozat 79 évvel ezelőtt, amely a II. Internacionálé első alakuló kongresszusán kimondta: „Egy bizonyos időpontban nagy nemzetközi tüntetést kell szervezni, mégpedig oly módon, hogy egyidejűleg minden országban és minden városban egy meghatározott napon, a munkások követelik a hivatalos szervektől a napi nyolc órai munkaidő bevezetését és a párizsi nemzetközi kongresszus többi határozatának megvalósítását... Egy ilyen tüntetés rendezését 1890. május elsején, ezt az időpontot fogadjuk el a nemzetközi tüntetés napjául." A május 1-et a munkásosztály avatta nemzetközi ünneppé. De a májusi fel — a szabadság jele — az első májusfák dacoló és diadalmas felállításai, jeladásai már régebbről hirdették a májust. Az üldözésben, a rabságban születtek ezek a májusfák, „Szabadságfa’ is lett hát az első nevük: L’ arche de la liberté. Az első májusfát — de ki tudja pontosan, hogy a világ minden táján a szabadságért szót és fegyvert emelő népek hol emelték pontosan a legelsőt — talán az Angliából menekülő üldözöttek hajója, a May Flower vitte át oromdíszében, az új világba. Innét is a hajó neve — májusvirág —, s Kossuth Lajos 1852-ben visszatérve amerikai körútjáról a plymouthi kikötőben így beszélt róla: „Az önök szabadságfája, a May Flower, a miénk az osztrákok akasztófája’’. A májusok a szabadságért harcoltak, a szabadságot köszöntötték. A latin eredetű szó is, május is azt jelenti: virágnyitás, újjáéledés. Az első szervezett május 1-et — miként az a határozat Párizsban meghozatott — 78 évvel ezelőtt ünnepelte a világ és egyetlen esztendővel sem maradtunk el mögötte. 1890-ben május 1-re Pesten nagyarányú felvonulást terveztek, de ezt a rendőrség nem engedélyezte. Azért május 1 virágai akkor is kibomlottak. Kisebb csoportokban vonultak fel a Városligetbe a munkások, végül is hetvenezerre növekedett számuk. A fővárosban ez addig soha nem látott, hatalmas tömeg volt. Az akkori gyűlésen felolvasták a szentpétervári munkások üdvözlő táviratát is. A májusi menetben ma sok helyen öreg, tépett zászlók is vonulnak. Harcok, küzdelmek, győzelmek zászlóveteránjai. Az idei májusi zászlók rengetegében egy öreg lobogó 77 éves születésnapját üli. Orosházán ez a foszló, öreg selyem adta az első jelet a parasztság csatlakozásának a munkásokhoz, ez vezette az első, szervezett viharsarki földmunkás-megmozdulást Fehér selyme egyik oldalán pirossal hímezve a három 8-as, a másikon: „Föld! Kenyér! Szabadság!” 1891. május 1-én bontották ki először — sortűz is dörrent ekkor, a riadt hatalom, a főszolgabíróság, a főispánnak „orosházi zendülés”-ről táviratozik. Májusi zászló történelme — csendőrségi, katonasági utasításokban, statáriumban ügyészségi végzéseikben, bírósági ítéletekben is olvashatjuk. És a történelmet, életünket maradandóvá rögzített költői sorok. Juhász Gyula „Május ünnepe’’ így kezdődik: „A hatalom kiadta a parancsot: Ne legyen ünnep május elsején! Zászló ne lengjen és ének ne zengjen Csak robotoljon csöndben a remény!”... Vonulnak a májusi zászlók, a történelmet írják és róluk az időt maradandóvá jegyző ,.riporterek” örökítik meg. Ady Endre a 65 év előtti május 1-ről így tudósít: „Vörös lobogók alatt rengeteg ezer ember ünnepel ma Magyarországon. Belereszket a gyöngeszívű annyi... Forradalom zaa a világon, nálunk azonban nem vulkánok tüzelnek, hanem lappangó, fojtó házitűz pusztít...” A májusi zsárlókba a történelem szele kap. Egy pillanatra, csak egy rövid idézetre még álljon meg a krónikás, az 1919-es esztendőnél. Csak egy háromsoros rendeletet idézzünk, amelyet a forradalmi kormányzótanács adott ki. „A magyarországi Tanácsköztársaság május 1-ét, a világ forradalmi proletáriátusa nemzetközi egységének emléknapját, a proletárállam ünnepévé avatja. E napon minden munka szünetel." A május elsejék története egy kissé a munkásosztály története. 1919 után, rejtett helyek illegális, ünnepszámba menő találkozói, vörös nyakkendőt kötő munkások dacos hűséges erőmutogatása. 1945 első szabad májusának a pusztításon felülkerekedni akaró, melasszal édesített teán is ünnepelni tudó munkásserege. A szolnoki vörös zászlók erdeijében egy fakult, ám dicső lobogó 1919-ből Az Űri Szabó család rejtette, őrizte a Horthy-rendszerben, azzal a hittel, hogy fennen fog még lobogni. Az idei május elseje a tapasztalt, hatalmának felelősségét és buktatóit is ismerő munkásosztály és minden dolgozó ember ünnepe. Az összehangolódó közös akarat, az alkotó munka, a béke szeretete, a tettekben megnyilvánuló szolidaritás teszi tartalmassá és nagyon is maivá a mostani május 1-et. Gyűlésekre vonulnak, majálisokon találkoznak e vörösbetűs napon az emberek. Éltetik a munkásság nemzetközi szolidaritását, követelik a békét Vietnamnak, köszöntik a teremtő munkát Vonulnak a zászlók, virággal, májusfákkal köszöntjük május 1-ét. Köszöntjük most az ünnepet, az örömöt az újjáéledést A vidámságnak, szép hagyománynak se szeri, se száma. Sokágú a májusfa, vagy ahogy egyes vidékeken mondják: hajnalfa, zöldág, májfa. A szerelemnek is van rajta ága. A legények állították kedvesük háza elé. Vannak olyan községek, ahol csak egy közös fát állítanak a legények, s arra a sok ajándékot. Van olyan hagyomány is, ahol csak a falu szépe kap májusfát Hagyományok, s mai vidám ünnepi szokások: zene, tánc, bál. De így szökik magasba a verés, mint ahogy a májusi seregek is nőnek, mint ahogy a májusi zászlók is emelkednek: "...Mint győzedelmi zászló, égbe lendült A jegenye „ ezer pacsírtadal Hirdette boldogan és büszkeséggel, Hogy itt van május és a diadal!’’... irt (Szőnyi Gyula rajza) Ma: EGYSZÍVŰ EZREDEK IS EZ HÁT A KARRIER 11 ELŐKELŐ DOLOG , VERJÜK A BLATTOT 11 PUHA GYÖNGYÖK 11 TÖMEGÍZLÉS ÉS SZÍNVONAL 11 AZ IGAZGATÓ 11 EGYÜTT AZONOS CÉLOKÉRT 11 FELLEGVÁR A DUNA PARTJÁN 11 TARKA-BARKA 1968. május 1., szerda. Meghonosodik az iparszerű termelés megyénk állami gazdaságaiban Sertéshizlaló és baromfinevelő kombinátok épülnek • Előtérben a termelési kooperáció A termelés gyors ütemű növelését a műszaki fejlesztéssel valósítják meg megyénk állami gazdaságai. Az amortizáció teljes összegének visszahagyása az állami támogatás, az új hitelrendszer, a forgóalaprendezés és a nyereségből visszatartható fejlesztési alap új lehetőségeket teremt erre. A gyors előrehaladást hátráltatná, ha az üzemek szűken értelmeznék az önállóságot. Ez ugyanis nem ellentétes a gazdaságok társulásával, a fokozott együttműködéssel, kooperációval és az eszközök koncentrálásával. Örvendetes, hogy megyénk állami gazdaságai egyre jobban élnek is ezzel a lehetőséggel. A surjáni, szenttamási és csorbai állami gazdaság sertéstelepei rekonstrukcióra várnak. E gazdaságok közelsége és kisebb üzemegysége arra ösztönzött, hogy ne külön, hanem összefogva fejlesszék a sertéstenyésztést, hizlalást. Az Állattenyésztési Kutató Intézetet megbízták a tanulmányterv elkészítésével. Az új üzem Surjánban épül fel, ahol ezer kocát tartanak és szaporulatukból évente 20 ezer hízót állítanak elő, a legkorszerűbb technológia alkalmazásával. Az iparszerű hizlaldát megfelelő húsfeldolgozó üzem egészíti majd ki. A kooperációra szerződött gazdaságok az igénybe vehető anyagi és szellemi erőforrásaikat egyesítik az új kombinát érdekében. Ennek megfelelően alakítják vetésszerkezetüket, mert a takarmányt is maguk állítják elő. A tanulmányterv május közepén készül el, a kivitelezés jövőre kezdődik. A sertéshizlaláshoz hasonló kooperáció alakul ki a csorbai, a nagykunsági és a mezőtúri állami gazdaság között pulykatartásra. Egy francia céggel folytatott tárgyalásuk alapján zárttartásos — broyler — rendszerben 220 vagon kis-, közép- és nagytestű pulykát termelnek évente. Az idén kísérletképpen hétezer napos jószággal foglalkoznak. Ennek tapasztalatai alapján importálják a szülőpárokat Az építkezést 1969-ben kezdik meg a mezőtúriak által tervezett, előregyártott famodul elemekből. A juhtenyésztést a középtiszai, a karcagi, a nagykunsági és a tiszasülyi állami gazdaságban fejlesztik jelentősebben. Növelik az anyajuhok számát. Az a cél, hogy keresztezéssel nagyobb, gyaprú és hústömeget nyerjenek. Több gazdaságban is kísérleteznek a folyamatos elletéssel, hogy a báránynevelés ne legyen szezonjellegű. A hizlalt bárány ugyanis keresett exportcikk. Az idén háromezer, később 10—12 ezer úgynevezett — laktinos — intenzíven hizlalt bárányt nevelnek. (A hagyományos módszer további 12 ezret jelent.) A víziszárnyas nevelésére szintén figyelemre méltó tervek születtek. Palotáson fejlesztik a kacsa törzsállományt, Tiszasülyön pedig a libatörzset. Palotás látja el napos kacsával a tiszasülyi, kunszentmártoni állami gazdaságot, s ha kell a tsz-eket is. A jelenlegi 50 vagonra tervezett pecsenyekacsa előállítása — a tavas gazdaságokban — már az idén megduplázódik. Tiszasülyön a libahizlalást is bevezetik. Örvendetes, hogy Mezőtúron a sertéseket nem élő, hanem feldolgozott állapotban értékesítik. Az idén 50 vagon hentesárut szállítanak Budapest, illetve Szolnok üzleteibe. Megyénk állami gazdaságaiban a növénytermesztést is ugrásszerűen fejlesztik, gépesítik. A vetésterület 60 százalékán az idén már egyszeres keresztezésű hazai és külföldi kukoricafajtákat termelnek intenzív körülmények között A tranzakció keretében vetőmag, műtrágya és betakarítógépek beszerzésére kötöttek szerződést a gazdaságok. A vetésterület 70 százalékán már az idén, két év múlva pedig az egész területen géppel takarítják be a termést. A hitelt a többletből törlesztik. Célul tűzték a cukorrépa és a rizs gépi betakarítását is. Az állattenyésztés részére a fehérjét lucernaliszttel pótolják. Az idén és jövőre nagyteljesítményű lucernaliszt előállító üzemek épülnek a csorbai, a nagykunsági, kunszentmártoni, tiszasülyi és a mezőtúri állami gazdaságban. később a jászságiban is. Ennek megfelelően a szántóterület jelenlegi 18 százalékáról 22 százalékra — 22 ezer holdra — r>6 a lucerna vetésterülete. A lucernaliszt üzemeket ősszel a termények — rizs, kukorica — szárítására használják fel. Egy cikk keretében csak bepillantást tettünk az állami gazdaságok fejlesztési tervébe. Jónéhány ágazatot meg sem említettünk. A fejlődés üteme így is megkapó. Kellő bátorsággal, ésszerű kockázatvállalással fejlesztik állami gazdaságaink vezetői, szakemberei a termelést. • Élnek az új mechanizmus adta lehetőségekkel. ^ j