Szolnok Megyei Néplap, 1968. június (19. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-19 / 142. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MEGYEI XIX. évfolyam, 112. szám. Ára 70 fillér Ellenőrzés és információ Ml jelent ma nagyobb veszélyt: az-e, hogy a gazda­sági vezetők, élve a nagyobb hatáskörrel, önállósággal mint­egy „kicsúsznak” a párt- és társadalmi szervek ellenőr­zése alól, avagy az, hogy tartva az esetleges összeüt­közésekről továbbra sem mernek önállóan dönteni, fe­lelősséget vállalni. Nyilván ez utóbbi veszély a nagyobb. Azért is, mert a gazdasági vezetők a múltban hozzászok­tak a gyámkodáshoz, és azért is, mert a nagyobb ön­állóság és döntési jog magá­tól értetődően kockázatot je­lent. Már maga ez is mutat­ja: a pártszervezeteknek a gazdasági munkát ellenőrző tevékenysége akkor helyes az új gazdasági irányítási rend­szerben, ha nem gyámkodás jellegű. Magától értetődően követ­kezik ebből hogy a pártszer­vezeteknek a gazdasági mun­kát ellenőrző tevékenysége nem jelenthet beavatkozást a termelő munka mindennapos részlet­problémáiba. Ez ugyanis eleve korlátozná az önállóságot és a gyors, fele­lős döntéseket, amelyek oly­annyira fontos jellemzői a gazdaságirányítás új rend­szerének. De milyen legyen akkor az ellenőrzés? A ter­melő munka, a gazdasági te­vékenység alapvető kérdései­re, lényeges, összefüggéseire kell irányulnia és nem a részletekre. Azt jelenti ez, hogy a pártszervezet ne fi­gyeljen fel a mindennapos munka során felmerülő jelen­ségekre? Korántsem Ez vál­tozatlanul fontos elem­e az ellenőrző munkának. De en­nél fontosabb azt vizsgálni, milyen lényeges problémák húzódnak meg az egyes „köz­napi” jelenségek mögött, mi­lyen nagyobb összefüggése­ket jeleznek azok. Nem a gyakoriság, „ l,mennyiség” fémjelzi tehát a hozzáértő, alapos ellenőrző munkát, hanem sokkal in­kább az, mire és milyen mélységre terjed az ellenőr­zés? A lényeges a termelés sorsát döntően befolyásoló kérdésekre-e, avagy a kevés­bé fontos, az üzem életét, a termelés sorsát csak másod­­harmadlagosan meghatározó problémákra. Ahhoz azonban, hogy lényeges dolgokba bele­szóljon a pártszervezet, hogy ellenőrizni tudja: mennyiben állnak összhangban a gazda­sági vezetés tervei, céljai a párt politikájával, a népgaz­dasági érdekkel, az üzemi kollektíva érdekével, s mi­lyen határig merítik ki a ter­vek a rendelkezésre álló le­hetőségeket — mindehhez arra van szükség, hogy a pártszervezetek hozzáértő, kí­méletlenül őszinte, alapos elemzésre támaszkodjanak, mert csakis egy ilyen elemzés lehet a hatékony ellenőrzés alapja. Az ellenőrző munka a gaz­daságirányítás új rendszeré­ben nem problémamentes, egy ideig még konfliktusokat is okozhat. A gazdasági veze­tők közül egyesek a nagyobb önállóság, cselekvési szabad­ság birtokában az ellenőrzést úgy tekintik, mint az önálló­ság, a felelős döntési jogkör megnyirbálását. S hogy he­lyenként jelentkeznek ennek a tünetei, példaként idézzük egyik vállalat műhelyének esetét. Arról panaszkodtak itt a dolgozók, hogy a munka­versenyben szépen elindított új brigádokat az üzemvezető úgymond „szétszórta”. Tudo­mására jutott a panasz a pártbizottság titkárának, s beszélt az üzemvezetővel Az pedig elmondta: kénytelen volt így cselekedni, mert új feladatot kaptak, szigorú ha­­tridővel, s ahhoz, hogy azt eredményesen végrehajtsák, neki össze kellett gyűjtenie a legjobb munkásokat, ki­emelve őket a nem kis fá­­radtsággal­ megszervezett brigádokból. „Ha nem hagy­ják jóvá a döntésemet, adja írásban nekem a pártbizott­ság, hogy magára vállalja a felelősséget a gyártmány sor­sáért”. Igaza volt a gazdasági vezetőnek? Feltétlenül. Csak­hogy — és itt történt mulasz­tás a gazdasági vezető részé­ről — a végrehajtás közben már egyáltalán nem kívána­tos vitát simán elkerülhette volna, ha döntéséről, annak okairól kellő időben tájékoz­tatja a pártszervezetet." Az ellenőrzés nem egyszerűen számonkérő, ha­nem közvetlen és közvetett segítés is. Nyilvánvaló ez, ha arra gondolunk, mi minden­nel kell párosulnia egy-egy beszámoltatásnak. Egy sor gazdasági feladat kerülhet tervbe ilyenkor, amelyek végrehajtásában, az emberi vonatkozásokat illetően, a pártszervezet is részt vállal. Az ellenőrző és a mindenna­pos politikai munka tehát, egymástól elválaszthatatlan feladatok. A pártszervezet­nek akkor van igazában po­litikai és erkölcsi alapja a beszámoltatásra, a számonké­résre, ha a gazdasági vezetők mindennapos erőfeszítéseihez hozzáadta a magáét, ha a pártmunka eszközeivel való­ban segített az eredményes végrehajtásban F. J. Első a tiszasülyi Rákóczi Tsz Megérkezett az őszi árpa a szolnoki tárházba Mint korábban hírül ad­tuk, a Gabonafelvásárló és Értékesítő Vállalat szolnoki tárházának dolgozói időben kitisztították és fertőtlenítet­­ték a több mint ezer vagon gabona tárolására alkalmas épületet, hogy az aratás meg­kezdésekor akadálytalanul fogadhassák a szállítmányo­­­kat. A legfrissebb tájékoztató szerint a tiszasülyi Rákóczi Termelőszövetkezet hétfőn 200 mázsa őszi takarmány­­árpát szállított be a Tisza-parti tárházba, őket követte a be­­seny­szögi Kossuth, illetve J a szolnoki Damjanich Termelő­szövetkezet. Deme Zoltán a szolnoki körzet vezetője a következőket mondta: “ Az idén 2200 vagon ke­nyérgabonát, 370 vagon őszi árpát és 175 vagon sörárpát fogadunk. A többéves ta­pasztalatot figyelembe véve az őszi árpát körülbelül két hét, míg a búzát három-négy hét alatt gyűjtik be. A szolnoki tárházból első­sorban a megye malmait lát­ják el, de ha szükséges, bár­mikor készen állnak arra, hogy az ország más részébe is küldjenek vagy akár ex­portra is megtöltsék a vago­nokat. Ma ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága Június 19-ére, mára össze­hívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának ülését. Előkészület a kommunista és munkás­pártok értekezletére Június 18-án Budapesten megnyílt annak a munkacso­portnak az ülése, amely a kommunista és munkáspár­tok nemzetközi tanácskozá­sának anyagait készíti elő. 36 fok! A kontinens kemencéje lettünk Miskolcon kedden délután 1 órakor 35 fokot mértek, de a hőség az ország északkeleti részén a 36 fokot is elérte. Békéscsabán 34, Budapesten, Debrecenben és Nyíregyhá­zán 33, Szegeden, Győrött, Szolnokon és Kecskeméten 32 fok volt a hőmérséklet. Szombathelyen, Szentgotthár­­don, sőt Siófokon is­­.csak” 28 fokig emelkedett a hő­mérő higanyszála. Az ország „leghidegebb” pontján, Ké­­kestetőn 26 fokot mértek. A Kárpát-medence jelen­leg Európa nagy kazánjának tekinthető: kedden itt volt a legnagyobb a hőség az egész kontinensen. Ezzel szemben Nyugat-Európában, például Párizs, Brüsszel és Amszter­dam környékén 15—20 fok között alakultak ki a maxi­mumok. Sajnos, azonban a nyugati hűvös és a keleti meleg légtömegek „arcvona­la” már egy héttel ezelőtt megmerevedett és egyelőre semmi jele annak, hogy a hűvösebb levegő megindulna felénk.­A végső következtetés: a hőséget tovább kell tűrnünk, enyhülésre egyelőre semmi kilátás. Hatalmas „pulykagyár" épül a Nagykunságban Kalandos utazás Bretagne-tól Mezőtúrig • Kétszázhúsz vagon pulykahús — Másfélmillió napos pulyka évente Nagy horderejű gazdasági tárgyalások színhelye volt kedden a Mezőtúri Állami Gazdaság központja. Az ese­mények­ előzménye: dr. Bo­­zsik Tibor, az Állami Gaz­daságok Központja Szolnok megyei Főosztályának veze­tője hivatalos kiküldetésben járt nemrég Franciaország­ban. A tanulmányút célja az volt, hogy megtalálják azt a pulykafajtát, amelyet magyarországi viszonyok kö­zött nagyüzemileg is lehet tenyészteni. A választás a bretagne-i SA. Studier cég­re esett. Napokon belül várják Mezőtúrra a 8 ezres napos pulyka, más szóval „pipe” szállítmány érkezését. Ka­landosnak ígérkező utazás során jutnak el a francia pulykák Mezőtúrra. Bre­tagne-tól Párizsig a mint­egy 800 kilométeres utat speciális szállító járműve­ken teszik meg. Onnan re­pülőgépen érkeznek Buda­pestre s végül ugyancsak speciális szállító kocsikon teszik meg a Budapest—Me­zőtúr közötti távolságot. A Mezőtúri Állami Gazdaság baromfitelepén történik meg ugyanis a meghonosítási kí­sérlet. Erre alapozva három állami gazdaság, a Csorbái, a Nagykunsági és a Mezőtúri közös társulás­ban hatalmas, korszerű pulykatelep építését hatá­rozta el. A gazdaságossági számítá­soktól függően — amen­­­nyiben a francia fehér hú­sú közép­testű pulyka­fajta beválik Magyarországon , a Nagykunság­­ valamelyik városában, vagy Kisújszál­láson vagy Mezőtúron épül meg a „pulykagyár”. Méreteire jellemző, éven­te 220 vagon hízott pulyka­húst, s ezenkívül még más­fél millió napos pulykát tud kibocsátani. A telep komp­lett, korszerű üzem lesz, s előreláthatóan 1970-ben már „termel”. Termékei iránt már­is van érdeklődés. A Hajdú-Bihar megyei ter­melőszövetkezetek már az első évben egymillió napos pulyka vásárlására jelen­tették be igényüket. A három állami gazdaság igazgatója megállapodott abban, hogy a telepen saját fenntartású takarmánykeve­rő ü­­emet is épít, s maguk biztosítják a takarmányt is. Ellenben a keltetésben és az értékesítésben más vál­lalatokkal is társulni szeret­nének. Előreláthatóan az üzem a jövő évben épül, s már most megteszik az előkészületeket az építkezéshez. Az építést egyébként a Mezőtúri Ál­lami Gazdaság pannel üzeme vállalta magára. A három állami gazdaság megállapodott abban is, fel­készülnek a szakmunkások taníttatására. A későbbiek folyamán mintegy hetven­nyolcvan — nagyrészt női — munkásnak ad kenye­ret a nagykunsági pulyka­­gyár, amely egyébként az első ilyen nagyságú vállal­kozás hazánkban. B. L f Ujj savanyító üzem épül Szolnokon Az 1,1 millió forintos beruházás másfél év alatt megtérül A MÉK telepén szeszfőzde, aszalóüzem és jéggyár létesül A MÉK szolnoki telepén már tető alatt van az új­ sa­vanyítóüzem. A hű­tőház mellett — a budapesti és a jászberényi út jobb oldalán — tavaly ősszel fogtak hozzá az építkezéshez. A mocsaras részt először négyezer köb­méter földdel töltötték fel. A beruházás költségeihez — 1,1 millió forint — a SZÖVOSZ is hozzájárul. A kivitelezéssel a kunhegyesi TÖVÁLL-t bízták meg. A MÉK 3 százalékos sürgőssé­gi felárat fizet az építőknek (33 ezer forint). Az új üzem­ben ugyanis szeptemberben már termelni akarnak. A 600 négyzetméteres fő­épületben most alapozzák a savanyító kádakat. Itt 23, egyenként két vagonos ká­poszta savanyítókádat és 8 kisebb kádat építenek. Ezekben paprikát, uborkát és vegyes árut savanyítanak. A terv szerint — három for­dulóval — évente 150 vagon káposztát tartósítanak. A főépülethez előkészítő, nyers- és készáruraktár, ká­dár műhely kapcsolódik. A szükséges gépeket már be­szerezték. A gyalugép pél­dául óránként 25—30 mázsa nyers káposztát szeletel fel. A termelést szeptemberben kezdik meg. Egyelőre káposz­tát tartósítanak. Később uborkát, paprikát vegyes sa­vanyút és töltött paprikát is- A káposztát 50—100 literes hordókba szerelik ki. Az egyéb savanyút a kereske­delem, illetve a fogyasztók igénye szerint csomagolják 0,5—1 literes üvegekbe, vagy polietilén zacskókba. Jövőre steril, hőkezelt savanyúságot adnak a kereskedelemnek. A vállalat 40 vagon ká­poszta szállítására szerző­dött a Szolnok—Békés me­gyei Élelmiszer és Vegyi­­áru Nagykereskedelmi Vál­lalattal. Bíznak benne, hogy az építkezés határidőre befe­jeződik és a termelés, szállí­tás kellő időben megkezdőd­het. A MÉK konzervmestert alkalmaz az üzem vezetésére. Az ott dolgozókat más üzembe viszik el tapasztalat­­cserére. .Tankovi­ts Zoltán igazgató­­helyettes elmondotta, hogy a telepen folyamatosan szesz­főzdét, majd gyümölcsaszaló üzemet és jéggyárat építenek. Jelenleg ugyanis Miskolcról és Budapestről hoznak jeget az export szállítmányok hű­tésére. Ez a beruházás is hamar megtérülne, iránt ahogy a savanyítóüzem más­fél év alatt amortizálódik. — ni. I. — 1968. június 19., szerda Küzdelem az aszály okozta károk ellen Mezőtúron 5,5 millió forint pluszt hoz az állattenyésztés Szépen fejlődik a rizs . Másodnövényeket vetnek rés szerint, mintegy 5,5 mil­lió forint többletbevétellel járul hozzá az aszály okozta károk csökkentésé­hez. Öntöznek a mezőtúri tsz-ek: Csaknem 6 ezer hold kapott már mesterséges csa­padékot. Megkezdték a ku­koricák öntözését is.­­ Az idén 450 holdon egyszeres keresztezésű jugoszláv ku­koricát vetettek. Ez jóval többet terem a hagyomá­nyos fajtáknál. Ahol csak lehet másodnövényt vetnek az öntözhető területeken. A Petőfi Tsz a tarlóban ubor­kát termeszt. Másutt rövid­­tenyészidejű kukoricát, siló növényeket vetnek. Szépen fejlődik a rizs a város határában. Az árren­dezés előtt ennek 1900 hold volt a vetésterülete, most 2400 hold. Tavaly 11 má­zsás átlagot takarítottak be holdanként. Az idén is biz­tatóak a kilátások. A ,,vízibúza” most kapja meg a másodszori vegysze­rezést. A szövetkezetek tavaly megfelelő tartalékalapot ké­peztek. Erre számíthattak az idei zárszámadáskor. A helyzetet értékelve a közös gazdaságok messzemenő ta­karékossági intézkedéseket tettek. Ahol csak lehet jö­vőre hagyják az épületek tervezett felújítását. Taka­rékoskodnak a kiadásokkal. A napokban lezajlott köz­gyűlések hangulata is biza­kodó volt. A tagok látják, minden emberi erőfeszítést megtettek eddig. Tehát nem a vezetőkön s a tagok szor­galmán múlott a dolog. Ta­nulságként azt is leszűrték: jövőre előbb kell hozzá fog­ni az öntözéshez és több edőztető berendezést kell beszerezniük. — m. L­­• A mezőtúri termelőszö­vetkezetekben súlyos káro­kat okozott az aszály. — A szikes földeken nehezebben tűri a növényzet a hőséget. A felmérés szerint a nyolc közös gazdaságot — eddig — 11 millió fo­rint kár érte. Szinte biztosnak látszik, hogy 280 vagonnal kevesebb kenyérgabonát takaríthatnak be, az őszi árpa 140—150 vagonnál kevesebb lesz a tervezettnél. Csupán ke­nyérgabonából 8,5 millió fo­rint az árbevételi kiesés. A város termelőszövetke­zetei mérlegelték a jelenle­gi helyzetet. Párt és gazda­ságvezetőségi üléseken érté­kelték a károkat, tervet ké­szítettek a kiesések­ pótlá­sára. A tsz-ek 200-zal több hízómarhát, 500-zal több hízott sertést akarnak érté­kesíteni. Az állattenyészés a felmé­

Next