Szolnok Megyei Néplap, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-07 / 181. szám
1969. augusztus 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Utazás Budapest múzeumai körül A múzeum a kultúra különböző területeiről származó tárgyak és emlékek szervezett gyűjtésével, megőrzésével és feldolgozásával foglalkozik. A mai múzeumok őseit a középkor főurainak, egyházainak, egyetemeinek gyűjteményeiben kereshetjük, amelyekben még igen sok volt a kétes értékű kuriózum. A legelső nyilvános múzeumokat a Medici család alapította Firenzében. A 17. században a Habsburgok sem akartak lemaradni, II. Rudolf gyűjteménye alapján létrehozták a Kunsthistorisches Museumot, ahova rengeteg magyar műkincs is került. A párizsi Louvre (1750), a londoni British Múzeum (1759) és a leningrádi Ermitázs (1799) ma a világ leggazdagabb múzeumai. ☆ Bár magyar műgyűjtőkről már a 15. századtól kezdve vannak feljegyzéseink (Mátyás király, Bakócz Tamás, Berthlen Gábor, az Eszterházy-család stb.), az első magyar nyilvános múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum 1802-ben jött létre gróf Széchenyi Ferenc adományábó. Alapításához királyi engedély is kellett. Létesítését csak az 1808. évi VIII. törvénycikk szentesítette. Ma a Pollack Mihály által 1836— 1846 között épített klasszicista palota ad neki otthont. Kezdeti állaga kisebb-nagyobb gyűjtemények vásárlása (ezek közül az országgyűlés által megvásárolt Jankovics Miklós gyűjteménye a legnevezetesebb) adományozása (Pyrker-gyűjtemény stb.) és az ásatások révén hatalmasra duzzadt több millió tárgyat őriz. Nemcsak a magyar múlt felbecsülhetetlen emlékeit őrzi, de egyes tárgyai és gyűjteménycsoportjai világviszonylatban is felülmúlhatatlanok. A Szépművészeti Múzeumot az 1894. évi VIII. t. hozta létre. Alapját az Országos Képtár, a Magyar Nemzeti Múzeum szépművészeti gyűjteménye képezte, 1906-ban nyílt meg a Schickedanz és Herzog által tervezett mai épületében. Európai rangra csak a későbbi vásárlások emelték ( elsősorban az Eszterházy képtár anyaga), de a Majovszkygyűjtemény (békebeli 400 000 aranykoronát költött rá), a Pálffy-gyűjemény is nagyban hozzájárultak gazdagításához. Régi képtárának nemzetközi viszonylatban is jelentős olasz (Raffaello, Giorgione stb.), németalföldi (Breughel, Rembrandt) és spanyol (Greco, Goya, Zurbaran stb.) gyűjteménye szinte felbecsülhetetlen értékű. A felszabadulás után több, jelentős gyűjtemény anyagával gazdagodott (Ráth György Múzeum, a Fővárosi Képtár külföldi és régi magyar anyaga, az MTA könyvtárának rajzgyűjteménye.) A régi magyar művészet leggazdagabb és legteljesebb tárháza. Osztályai: régi képtár és szoborgyűjtemény, grafikai osztály( több mint 100 000 lappal!), egyiptomi és görög-római gyűjtemény nemcsak a hazai, de a nemzetközi művészettörténeti kutatás szempontjából is nélkülözhetetlenek. A Magyar Nemzeti Galériát 1957-ben hozták létre. A magyar képzőművészet 1800 utáni alkotásait őrzi és dolgozza fel. Törzsállományát a Szépművészeti Múzeum és a Fővárosi Képtár modern magyar anyaga alkotja, de ajándékozások és vásárlások révén állandóan gazdagodik. Festészti, szobrászati és éremművészeti, valamint grafikai osztályokból áll. Az általa őrzött műkincsek leíró jegyzékeit folyamatosan teszi közzé (a szoborgyűjtemény és az éremtár egy része már megjelent), amelyek nemcsak a modern magyar művészet kutatóinak, de a műbarátoknak is nélkülözhetetlenek. Állandó kiállításai mellett a nagy magyar művészek életművét, egyegy művészeti csoportosulást, vidéki művészeti központok alkotásait bemutató időszaki kiállításai országos jelentőségűek. Az Iparművészeti Múzeum, amelynek létrehozását Rómer Flóris kezdeményezte, 1878-ban alakult önálló múzeummá, mai, Lechner Ödön által épített palotájába 1896- ban költözött. Az ötvösség, bútor, kerámia, textil mellett gyűjti az iparművészeti termékek minden fajtáját, az üvegművességtől a könyvkötészetig, az alkalmazott grafikáig. Bútorgyűjteményét (kitűnő kályhagyűjteményével együtt) a nagytétényi Kastély-múzeumban helyezték el. Újabban a mai magyar iparművészetet bemutató kiállításaival nemcsak a múlt, de a jelen iparművészetének népszerűsítésében is fontos munkát végez. ☆ A Keletázsiai Művészeti Múzeum Hopp Ferencnek köszönheti a létezését. Hopp Ferenc (1833—1919), a gazdag optikus öt világkörüli útjának keletázsiai művészeti tárgyait 1919-ben az államnak ajándékozta. Gyűjteménye később Zichy Jenő és Vay Péter hasonló jellegű gyűjteményével, valamint vásárlásokkal bővült és keleteurópai viszonylatban igen jelentős. * A Néprajzi Múzeum a Magyar Nemzeti Múzeum anyagából vált ki és 1872- ben lett önálló. Alapját Xantus János távolkeleti útjának (1868—1871) gyűjtése képezte, de a közben megindult magyar anyag gyűjtése olyan páratlan népi kincstömeget eredményezett, amely nélkül sem a magyar népi élet múltja, sem a magyar népművészet fel nem tárható. Csupán a magyar népi kerámia anyaga több, mint 20 000 darabot számlál. Az Aquincumi Múzeum a római kor, a Vármúzum a középkor, a Kiscelli Múzeum az újkor emlékeit őrzi. A Természettudományi Múzeumban található Kossuth Lajos növénygyűjteménye is. A Mezőgazdasági Múzeum a Vajdahunyad várban a magyar mezőgazdaság fejlődését mutatja be a honfoglalástól napjainkig A Hadtörténelmi Múzeum a magyar hadi dicsőség emlékeit tárolja. A Közlekedési Múzeum a magyar közlekedés emlékeinek ad otthont A Posta Múzeum, a Bélyegmúzeum, a Tűzoltó Múzeum stb. különleges gyűjteményeikkel ugyancsak nagy érdeklődésre tarthatnak számot Galambos Ferenc Menjünk a moziba — ki Az elmúlt évek tv-szünete napjain szabadtéri filmvetítést rendezett a Zagyva-parton a Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat. Az előadások előtt a nézők sámlival, gumimatraccal, pléddel felszerelve foglaltak helyet a gázoldalban. Szerették ezeket a hétfői — és amikor még pénteki — előadásokat a környék lakói. A város távolabbi pontjáról is verbuválódtak nézők. Kétségtelenül sok előnye van egy ilyen kötetlenebb mozielőadásnak. Füstölhet, fagyizhat kedvére a néző. És ami a fő, feltűnés nélkül ott hagyhatja az előadást, ha nem tetszik a film. Az idén hiába várt az első előadásra a törzsközönség. A moziüzemi vállalat nem rendezi meg a Zagyvaparti „szabadtéri játékokat”. Azok nevében, akik kedvelték ezeket a szabadtéri vetítéseket, felkerestük Papp Lászlót, a Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat igazgatóját, aki a következőkkel magyarázta az előadások megszüntetését. — Azt a helyet, ahol eddig az előadásokat tartottuk a kidöntött fák között felburjánzott gaz borítja. A Zagyva-part jelenlegi állapotában nem alkalmas mozielőadásokra Ezenkívül a Vosztok úton felépítendő filmszínház megnyitását is terveztük. Sajnos a tervek használhatatlanok lettek. — Most újat készítenek. Természetesen — ha késéssel is — a Vosztok úton felépítendő filmszínház megnyitásáról nem mondunk le. A Zagyva-parti gát oldalában rendezett filmvetítés beszüntetésével egy hangulatos esti színfolttal lett szegényebb a város. Ebben azonban a nézőközönség is „ludas”, mivel volt olyan előadás, ahol csak a résztvevők 20 százaléka volt hajlandó jegyet váltani, így nem volt jó üzlet a szabadtéri mozi üzemeltetése. — Pb — 7 Tartalmas évek — Milyen tanácsokat adna a középiskolásoknak a társadalmi munkák eredményes szervezéséhez? — Nem pedagógustól, vagy pszichológustól, hanem egy idén érettségizett kisújszállási diáktól kérdeztem ezt, akit a múlt hónapban négy évi lelkes, társadalmi és szervező munkájáért aranyéremmel tüntetett ki a megyei tanács. — Először is azt kell megérteni és megértetni, hogy a társadalmi munkát magunknak végezzük. Magunknak szépítjük, gondozzuk a várost, a környezetünket. A jó szervezőnek azonban nem elég összecsődíteni az embereket, irányítani is kell a munkát, sőt élenjárni a teljesítményben. Előre kell gondoskodnia, hogy legyen elég és használható szerszám. A jó hangulatot, munkakedvet is neki kell megteremteni, illetve befolyásolni — sorolja a „taktikai” utasításokat Szabó Lajos. Tanácsainak helyiségét, gyakorlatiasságát a kisújszállási KISZ-esek társadalmi munkájának eredményei, s a tanács vezetőinek elismerése igazolják. Igazolja a füvesített, fákkal körülültetett iskolaudvar, az új kézilabdapálya, amelynek építésében a városi vezetők 20 ezer forinttal segítettek. A gondozatlan, hepehupás városi strand felett védnökséget vállaltak, s rövid időn belül virágossá, üdévé varázsolták. A jutalom nem maradt el. Akik derekasan kivették a részüket a strand rendbehozásából, egész nyárra ingyen belépőt kaptak. A városi ligetet, amelynek karbantartására nincs pénze a városi tanácsnak, szintén Szabó Lajosék vették pártfogásukba — mindenki megelégedésére. — A társadalmi munkák után most már „igazán” kell dolgoznom. Nyáron a helyi Építőipari Ktsz-nél leszek segédmunkás, ősztől pedig a törökszntmiklósi Televízió és Rádió Villamossági Szerviz szerződtetett ipari tanulónak. De a kapcsolatom nem szakad meg sem a barátaimmal, sem az iskolával. Visszajárok majd segíteni, dolgozni. Sok jó elképzelésünk van. A legfontosabb egy kulturált színvonalas ifjúsági szórakozóhely, egy klub létrehozása, mert ez nincs a városban. A beszélgetés közben csomagol, ruhákat szed elő a szekrényből. Éjszaka táborba indul. Magyarhertelenden tölt 10 napot társadalmi munkája jutalmaként. Az elmúlt években szintén jutalomképpen járt már Tokajban, s a Dunakanyarban. Pakolás közben édesanyja halomnyi oklevelet, érmet tesz elém. Az egyiket az Országos Ifjúsági Sakkverseny III., a második a Nagykun Diáknapok sakkdöntőjének II. helyezéséért kapta. De vannak társastáncversenyről, szavalóversenyről, futballcsapat helyezésekről szóló oklevelek is az asztalon. — Hogyan futotta az idejéből ennyi mindenre? — Időbeoszás, meg érdeklődés kell hozzá. Nem mondom, gyakran éjfélig is fenn voltam, tanultam. De egyáltalán nem éreztem fárasztónak, hiszen hobgból csináltam mindent. A tanulást kivéve. És jó, hogy így csináltam, mert tartalmassá, emlékezetessé tették a négy gimnáziumi évet. H. M. Viszonzás az Ermitázsnak Nem csökken az érdeklődés a Szépművészeti Múzeum kiállítása iránt, amelyet a leningrádi Ermitázs francia gyűjteményéből rendezett. Eddig több mint ötvenezer látogató kereste fel a tárlatot és nézte meg a francia festészet legjelentősebb mestereinek <—>i köztük Watteau, Lancret, Louis de Nain és Picasso — alkotásait. A Szépművészeti Múzeum viszonozza a remekművekből összeállított bemutatót: világhírű spanyol gyűjteményéből 25 képet küld Leningrádba, ahol ősszel bemutatják ezeket a mesterműveket, köztük El Greco és Goya alkotásait. A kiapek így látja Apámék elmentek hazulról, a tv nem krimit játszik, ilyenkor a moziban ülnek. Tegnap az asztalnál az öreg hangosan felolvasta a mozi statisztikát, tíz év alatt negyvenmillióval esett a mozinézők száma. Az öregnek régebben már volt olyan dilije, hogy őt figyelik, most moziba jár, jó pontot akar szerezni. Én is kaptam, ahogy az ajtón beléptem, a néném lekevert egyet. Eltörtem a táskarádióját Magam részéről szeretek harc nélkül győzni, nem veszem észre mi történt, odaülök a tv-hez. Egy ideig gyötörnek a gondolatok a képernyő előtt. Agresszió esetén minden világszervezet tök süket. Hajtok utánuk. Ha a néném szakszervezeti tag, összehívatom a döntőbizottságot Később benyögte, hogy az anyám szülői értekezleten volt, ott összehaverkodott a matek tanárnővel, legalább negyedórát tárgyaltak. A téma bizonyára a nemzetközi helyzet. Ez a szöveg kiborított, a baj nem jár egyedül. Decemberben még nem olyan cikisek ezek a szülői értekezletek. De májusban eltörölném ezt a szokást. Egyes befolyásolható szülők hajlamosak ilyenkor, komolyan venni tanerők szövegét. Anyámék a Zorbát nézték, remélem a szirtaki kiverte a fejéből a sötét gondolatokat Egy ilyen szülői értekezlet nyomán nem teljesen alaptalan némely következtetés. Magam részéről helyzetemet úgy értékelem, hogy az olyan közepes. Ha például egy kocsikísérő annyit tud matekból, mint én, írásba adják neki, hogy jó fej. Ez a relativitás kérem, amely elmélet lényegét ennek ellenére értem. A sorsnak köszönöm, hogy máig is eltévesztem az egyszeregyet, rajtam bizonyítható, hogy aki a régi matekot nem tanulta meg, az fel tudja fogni a modern fizikát. Ez is valami. Kornélom ugyanakkor a nyelvet, a srácok csak húzzák a nyakukat, mikor jön az orosz. Én feszítek ezen az órán. A franciát rázom a kisujjamból. Nem tudom ki alapította ezt a nyelvet, de le a kalappal. Hello mister alkohol, ez úgy mondom angolul, hogy a Bánickinek kimered a szeme. Az orosz tanár veregeti az öreg vállát, ha találkoznak, számomra nyelvpótlék sehol. Nem értem anyámat, haverkodik a tanárnővel, aki szúr engem. Ettől eltekintve a magam értékelése nem reménytelen. Pusztán családvédelmi átokból mégis megszüntetném ezeket a tavaszi értekezleteket a szülőkkel. Szöveg az egész, ott a baj, az öregem nagyon tudja magát hergelni. Azt frankón bírnám, ha az anyám jó magasan kezdené. Akkor van remény, hogy az öreg berobban. jó, jó, nem süket ez a gyerek. Engem még soha meg nem vágtak. A néném arcán látom, hogy valami bántja, de nem tartom figyelemreméltónak, csak rágja magát. Szeretem a harc nélküli győzelmet. Ami a zsebpénzt illeti, attól tartok, hogy szabályozzák a jövedelmem. Az egész galeriből csak négyen nem járnak suliba. A Bániczki, a Mazura, a Táltos. A Vida már átkeveredett az érettségin. A többi mind jár valahová. Ilyenkor május környékén inkább eljárnánk falat bontani. Szép mesterség. Volt már arról szó, hogy május egy menő hónap. Jó fej lehetett, aki ezt kezdte terjeszteni, megvonnám tőle a prémcsit. Idegroncs az egész banda. Két fronton folyik a bruszt, a suliban meg otthon, ilyen helyzetben csak elbukni lehet. Ránk is ez a sors vár. Volt már erre példa, néhányan közülük bekerültek a történelembe, rólunk csak otthon emlékeznek meg, családi körben. Könyv nélkül fújják minden évben e május végi mesét Inkább elmegyünk falat bontani. Idegroncs az egész banda, mind másodikos, harmadikos. A Bánicki ül azzal a flegma pofájával, a foga közt a pipa, az egészből semmit sem ért. Nem neki találták ki ezt a nyomott hangulatot, mi a parkban ülünk kilencig, néha tízig. Van remény. Ilyenkor a szülők már ágyban vannak, söprés haza. A Bánicki szövegel, mit ültök itt? Ennyi idő alatt meg lehet fejteni egy tízismeretlenes egyenletet. Szép ügy. Állandóan szövegel, kevés a szabadideje. Négykor lelép, másnap reggelig semmi meló. Én lelépek négykor, ötkor kezdhetem éleből. Nem kell számológépet importálni a tengerentúlról, hogy kiszámítsa, mennyi idő alatt nyiffan ki az ember. Szép a május. Közben senki nem veszi észre, a sulikban kikészül az egész krapek társadalom. Majd megbánják még. Bírom azt a humoristát, jó fej, röhög az osztály. Nálunk kérem, senki nem röhög. A tanár röhög. Feljegyzem fiam ezt a marhaságot. Megírom valamelyik lapnak, ezen röhög majd az egész ország Hát csak röhögjenek. Itt senki se röhög. Otthon megy a szöveg, miért nem eszel. Ez se nem eszik, se nem tanul csak bámuL Mi volt az iskolában. Nincs ezen mit röhögni. Mi kérdeztük a tanárokat. A biológiai tanár nem olvasta a legutóbbi jelentést a ribonuklein-savról. Le van maradva egy brosúrával. Fát kapott. Csak annyit tud, ami a tankönyvben van. Az ma már semmi. Van még példa. Szerintem havonta változik az ábra. Ezek a tudósok úgy dolgoznak, mint a güzü. Marhán tömik őket, egy halom dohányt kapnak. Maszek alapon foglalkozunk májbiológiával, fizikával, csillagászattal, a napfoltokkal. Mindent nem sorolok fel. Az egész társaság sok mindenről értesül, ami nincs a könyvben. Tőlünk csak a könyvet kérdezik. Tavaly bukás nem volt, kettes annál több. A Schlesingernek hét, a Kelemennek öt, a Mandelnek három, nekem és a Klanpárnak kettő. A Kun Vilinek nem volt. Az viszont nem tanul, csak utánozza a tanárt. Semmit nem ért, de szó szerint azt mondja, amit ott hall. Ez legalább olyan szomorú, mint a mi esetünk. A Schlesinger viszont már bejelentette, az idén legalább kettőből meghúzzák. Megnyugtató, mint a tájékoztatás az influenzajárványról. Úgy ül a vaskorláton, mintha választania kellene a Nobel-díj és a Térdszalagrend között. Nagy igazság, ami a haladást és a felvilágosodást illeti. a suli frankón lemaradt Az egésznek az a háttere, hogy nálunk a suliban általában szemléletesen oktatnak, már amit, kivéve a felvilágosítást. Ért engem? Amit a tanár nálunk mond, csak akkor szent, ha mutatja is. Láthatatlan ügyekben és csodákban mi frankón nem hiszünk. Maradiak nem vagyunk. Itt van például a fizika. az a része, amit a modern fejek találtak fel. Ebből kiderül, hézagos az ügy az egész archimédesi buli, ezenkívül a Galileinek is nagy zűrt csapnak. Minek ennyire visszamenni, mikor az újat se értjük. Történelemből is elég az utolsó 30 év. Épp elég történt ez alatt a 30 év alatt, sokan még ebből sem tanultak. A lényeg, ezt legalább szemléletesen mutogatják, van fénykép, itt-ott egy film, kivéve a felvilágosítást. Erről senki nem szövegel egyenesen. Ábra nincs, pedig frankón az se csúnyább, mint a háború. A könyveket dugják. Az ember hall valamit, suttognak innen-onnan. Az újságok írják, mindenkit fel kell világosítani. Én mondom, nincs itt nagy szava az újságnak, hiába írnak, a felvilágosítás alma. Az ember lopja a könyvet. Egymás közt cserélgetjük, ez is az én ötletem. A legjobb könyvet mégis a nénémtől fújtam meg. Mi ugyanis elhatároztuk, nem növünk fel tudatlanságban. Kerekes Imre