Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
1971. május 5. SZOLNOK »MEGYEI NÉPLAP Megkezdődött a szakszervezetek XXII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) normáját és az előrehaladásra, is meg kell legyen a lehetőségük. Erre — ha más megoldást nem találunk — külön alapot szükséges létesíteni. Az árak változásainak — mint már említettük — egyre nagyobb szerepük van az életszínvonal alakulásában. Az eddig szerzett tapasztalatok alapján úgy véljük, a központilag elhatározott fogyasztói áremeléseket az eddiginél jobban kell megfontolni és előkészíteni, hogy az ilyen intézkedéseknek ne legyen nagtív hatásuk az életszínvonalra, — mondotta többek között Gáspár elvtárs. A tapasztalatok szerint a legmegnyugtatóbbnak látszó módszer erre az érintettek pénzjövedelmének megfelelő arányú növelése. Az áremelkedéseket még így is többnyire az áremeléseknél lényegesen nagyobb jövedelememeléssel lehet csak ellensúlyozni. Ez még inkább óvatosságra kell, hogy intsen bennünket a fogyasztói árak módosításánál. Ismét leszögezzük, hogy mi nem akarunk az árképzésben részt venni, de az árak alakulását ellenőrizni kívánjuk, és figyelemmel kísérjük az ármozgásoknak az életszínvonalra gyakorolt hatását. Az eddiginél jobban kell ügyelni arra is, hogy árcsökkentéseket csak akkor hajtsunk végre, ha biztosak vagyunk abban, hogy a leszállított árucikkek iránti keresletet ki tudjuk elégíteni. Különben az árcsökkentés csak látszólagos marad, mert nincs kellő árufedezete. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az alacsonyabb árutermékek a keresletnek megfelelően legyenek kaphatók. Erre a legalacsonyabb jövedelműek, a legnehezebben élők joggal érzékenyek. Tapasztalatunk szerint a bérből és fizetésből élők a stabil árszínvonalat tartják a legelőnyösebbnek. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szabad árformákba tartozó termékek körének a bővítése előtt az intézkedések közgazdasági és társadalmi hatását ugyanolyan gonddal kell elemezni, mint a hatósági árváltoztatásokét. Az árszínvonal ellenőrzésére itt még nagyobb figyelmet kell fordítani. Az üzemi, vállalati nyereség növelése természetes törekvés, de nem szabad megengedni, hogy egyes vállalatok a nyereség érdekében olyan eszközöket is igénybe vegyenek, amelyek szocialista rendszerünk lényegével nem egyeztethetők össze. A nyereség növelésének egyetlen becsületes eszköze, a jobb, a hatékonyabb munka. Az új munkásnemzedék felnevelése társadalmi érdek. Távlatokban a gyermekneveléssel járó anyagi terhek jelentős részét a társadalomnak kell vállalnia. Különösen sürgető a többgyermekes családok segítése. A családi pótlékot a IV. ötéves tervben központi intézkedés formájában felemeljük. A javak szocialista elosztásának tökéletesítését a szociális juttatások területén is folytatni kell. Ki kell dolgozni a szociális ellátás alapelveit is, mindazét, amit központi erőforrásból, elsősorban a költségvetésből fedezünk, illetve a vállalatoknál kapnak a dolgozók. A tervidőszakban mintegy 400 000 lakást kell felépíteni. Úgy véltük, ezzel az építési ütemmel belátható időn belül, 1980—85 körül a lakásviszonyok olyanná tehetők, hogy a lakáskérdés nem jelent többé alapvető feszültséget a társadalomban. Részt vettünk a párt és a kormány lakáspolitikai határozatának kidolgozásában és végrehajtása előkészítésében. Azt az álláspontot képviseltük, hogy a lakbéremelés egyetlen család életszínvonalát se csökkenthesse. A jövőben is őrködünk azon, hogy ettől az elvtől eltérés ne legyen. Nagy gondot kell fordítanunk arra, hogy a most már egrre bővülő számban rendelkezésre álló lakások valóban azoknak jussanak, akiknek erre a leginkább szükségük van. Eredményes tár A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében tisztelettel köszöntöm a Magyar Szakszervezetek XXII. kongresszusát, a kongresszus valamennyi résztvevőjét, s az önök személyén keresztül a szakszervezetek tagságát, egész munkásosztályunkat. Örömmel teszek eleget Kádár János elvtárstól kapott megbízatásomnak, s átadom a tisztelt kongresszusnak pártunk első titkárának személyes üdvözletét és legjobb kívánságait. Központi Bizottságunk és egész pártunk a szakszervezeti munkát megillető érdeklődéssel tekint a kongresszus tanácskozása elé. Figyelemmel kísértük a szakmai szakszervezetek kongresszusait, tanulmányoztuk a Szakszervezetek Országos Tanácsának írásos jelentését, a számvizsgáló bizottság jelentését, a határozati javaslatot és az alapszabálgyalásokat folytattunk a SZÖVOSZ vezetőivel részben a szövetkezeti lakásépítés, részben pedig a lakás-karbantartás szövetkezeti alapon történő megszervezéséről. A tapasztalatok alapján joggal állapíthatjuk meg, hogy a gazdasági reform alapelvei beváltak, gazdaságirányítási rendszerünk hatékonyabban működik. Előrehaladásunk érdekében tovább kell fejleszteni a tervszerűséget, tovább kell erősíteni a politika elsődlegességének lenini elvét. Bármennyire okos, célszerű és hasznos egy gazdasági javaslat, előfordulhat hogy mégse szabad megvalósítani, ha politikai érdekkel ütközik. Közismert, hogy népgazdasági szinten a gazdasági hatékonyság az elmúlt három esztendőben nem volt kielégítő. A társadalmi munka termelékenysége nem emelkedett a kívánt módon. Az üzemek jelentős részében nem kielégítő a munka szervezettsége, folyamatosságának biztosítása. Elmarad az igényektől és a rendelkezésekben előírt normáktól az üzemek szociális, egészségügyi, munkabiztonsági és kulturális fejlődése. A dolgozók termelési aktivitásáról mondta Gáspár elvtárs. A szocialista rendszer lényeges vonása, hogy fejleszti, kibontja az emberekben azt az alkotó erőt, amely az aktivitásban, a közügyek intézésében, a közéleti tevékenységben érvényesül. Gyakran halljuk, hogy a munkások tulajdonosok is. Igen. A mi rendszerünkben módosításának tervezetét. Meghallgatva a referátumokat, amelyeket a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében Gáspár és a számvizsgáló bizottság nevében Somogyi elvtárs a kongresszus elé terjesztett. A Központi Bizottság nevében kijelenthetem, hogy az elvégzett munka értékelésével, a jövőre vonatkozó tervekkel egyetértünk és támogatjuk azokat a törekvéseket, amelyek a szakszervezetek szerepének növelését szolgálják szocializmust építő társadalmunkban. Meg vagyunk győződve arról, hogy a kongresszus határozatai, állásfoglalásai s azok valóra váltása jól szolgálják a magyar munkásosztály és a nemzetközi munkásmozgalom forradalmi céljait. A beszámoló híven tükrözte, hogy az elmúlt négy év munkája eredményes volt. A magyar szakszervezetek helyesen éltek és élnek bővülő jogkörükkel, betöltik feladatukat, segítő és aktív harcosai a szocializmust építő munkának, jól képviselik a dolgozók érdekeit, s mindez hozzájárul a párt és tömegek kapcsolatának fejlesztéséhez, erősítéséhez. A szakszervezeti munka fejlesztéséhez kedvezőek a politikai feltételek. Pártunk X. kongresszusa munkásosztályunk, egész dolgozó népünk érdekeinek megfelelően jóváhagyta és továbbfejlesztette azt a politikai irányvonalat, amelyet immár közel másfél évtizede folytatunk. Ezt a politikát a Hazafias Népfront magáévá tette, közvéleményünk, az ország lakossága támogatásáról biztosította, és a választások során szavazataival megerősítette. De ez az igen, amit erre a politikára népünk adott, ne jelentse a sikerekbe való belenyugvást. Pártunk arra törekszik s ezt fogalmazta meg a X. kongresszus határozata , hogy a munkásosztály, az egész nép a szocialista jövő érdekében az eddiginél szélesebb körben bontakoztassa ki alkotó erejét, hangoztatta a továbbiakban Biszku elvtárs, majd így folytatta: Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy munkásosztályunk, dolgozó a munkásosztály tulajdonos. A gyár, a vállalat az övé is, de érzi-e ezt a munkás a napi munka gyakorlatában? Nem érzi kellőképpen. Éspedig azért nem, mert nem teremtettünk mindig olyan helyzetet, amelyben ez számára magától értetődő lenne. Az üzem, a munkahely életében gondoskodnunk kell az üzemi demokráciáról, a szocialista munkaversenyről, a munka becsületéről, az emberekkel való bánásmódról, munkáspolitikánk helyileg is olyan szintű megvalósításáról, ami ezt a tulajdonosi érzést minden munkás számára, a mindennapos cselekedetekben újra és újra nyilvánvalóvá és természetessé teszi. A munkásosztály forradalmi céljainak megvalósítása szükségszerűen igényli kulturális és szellemi felemelkedését. Fejlődése nyomon követésének feltétele munkások nagyobb kulturáltsága, a dolgozók állandó művelődése. Gáspár elvtárs befejezésül a következőket mondta: Az elmúlt négy esztendőben sokat küzdöttünk, fáradoztunk munkásosztályunkért, népünkért. Az eredményekben tükröződik a szakszervezeti mozgalom sok tízezer munkásának, tisztségviselőjénak áldozatkész munkája, hozzáértése, a Szocializmus iránti elkötelezettsége. A XXII. kongresszus méltó fórum arra, hogy köszönetet mondjunk lelkes, áldozatos tevékenységükért, s további lankadatlan, kitartó munkára kérjük és hívjuk őket. népünk képes újabb lendületet adni a szocializmus építésének, mert érti politikánk lényegét. Bizonyítéka ennek a szakszervezetek által kezdeményezett kongresszusi verseny sikere, amelynek eredményeiért ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik ebben résztvettek és munkájukkal növelték anyagi erőforrásainkat, gazdasági lehetőségeinket. Az anyagi eredményeken túl nem kisebb eredmény volt az sem, hogy fejlődött munkásosztályunk tudata, s mindjobban megérti, hogy boldogulása szorosan összefügg az anyagi javak termlésének növelésével, a szocialista tervgazdálkodás fejlesztésével, s elosztási rendszerünk tökéletesítésével. Biszku Béla beszéde befejező részében többek között a következőket mondta: Pártunk Központi Bizottsága meg van győződve arról, hogy a szakszervezetek kongresszusa helyesen határozza meg a szervezett dolgozók soron következő feladatait, ugyanakkor jó ösztönzést és lendületet ad a szakszervezetek minden aktivistájának és valamennyi tagjának e feladatok teljesítéséhez. A párt épít a szakszervezetekre, ahogyan a szakszervezetek is számíthatnak a párt bizalmára és támogatására. A magyar munkásosztály, a dolgozó nép nagy áldozatokat hozott a szocializmus építéséért. Ez a mű még nincs befejezve. Tovább kell mennünk a kipróbált úton, s ha az új feladatok megkövetelik, keresni kell az új megoldásokat is. Ahogyan múlik az idő, a végzett munka meghozza gyümölcsét, sokasodnak az eredmények, amelyek jobbá, gazdagabbá teszik a dolgozó emberek életét. Ebben a meggyőződésben kívánón a Központi Bizottság nevében a kongresszusnak további jó munkát, a küldött elvtársaknak sikereket a kongresszus határozatainak végrehajtásához. A kongresszus első napi vitájában többen felszólaltak, közöttük Dél-Vietnam és Csehszlovákia szakszervezetének küldöttei. A tanácskozást ma 9 órai kezdettel folytatják. .._J Biszku Béla beszéde Biszku Béla elvtársi beszéde közben 3 Műszaki hetek 1971 Ötvenöt rendezvény — 4100 résztvevő Egy hónapig megyénk közvéleményének állandó érdeklődése közepette tartottak a Szolnok megyei Műszaki Hetek rendezvényei. A most másodízben megtartott tudományos-műszaki rendezvénysorozat újabb előrelépést jelentett megyénk társadalmi, tudományos életében. A műszaki hetek mérlege elkészült, értékelhető a MTESZ Szolnok megyei Szervezetéhez tartozó tizenhat tagegyesület helyi csoportjának munkája. Nincs módomban részletesen elemezni a műszaki hetek minden eseményét, a rendezőszervek munkáját. — Jellemzésként azonban egyegy kiemelkedő eseményről számot adok. A műszaki hetek ünnepi megnyitóján dr. Szabó János, az építési- és városfejlesztési miniszter első helyettese az építőipar fejlesztési koncepcióját ismertette. A megnyitó témaválsztása is igazolja, hogy megyénkben is alapvető fontosságú az építő- és építőanyagipar fejlesztése. Nagy megtiszteltetésnek vettük, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság szolnoki csoportjának rendezésében az első országos vízügyi fejlesztési ankét 3 napon át — április 6—7—8-án Szolnokon vitatta meg a vízügyi fejlesztés jelenlegi helyzetét, s meghatározta a fejlesztés irányvonalát. A nagysikerű ankéton 24 előadás és számos filmvetítésben megtárgyalták a fő ágazatok (víz, csatorna, árvédelem, vízrendezés és vízhasznosítás), IV. ötéves tervi fő feladatait, és szó esett az egyes konkrét tervezési, kivitelezési megoldásokról is. A Magyar Agrártudományi Egyesület — csakúgy, mint eddig is — szintén színvonalas rendezvényeken képviseltette magát. A Törökszentmiklóson megtartott kukoricatermesztési tanácskozáson áttekintették a jelenleg termelt és javasolt fajtákat. Megtárgyalták a termesztés gépesítési és növényvédelmi kérdéseit. Ugyacsak komoly szakmai tanulsággal zárult a Tisza-sülyön rendezett juhtenyésztési bemutató és tanácskozás is. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöki csoportja ápr. 21-én nagysikerű szakmai napot rendezett, amelyen a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat középtávú fejlesztési terveiről, műszaki és gazdasági kérdésekről esett szó. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesült ápr. 20-án „Geodéziai Nap” keretében adott képet a következő 10 éves hazai feladatokról, s a külföldön is végzett munkákról. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület rendezvényei közül a IV. 27-én Szolnokon tartott „Szakszolgálati Nap” emelkedett ki. A Gépipari Tudományos Egyesület jászberényi csoportja számos előadást, filmvetítést rendezett ezenkívül is, amelyeken az Aprítógépgyár és Hűtőgépgyár fejlesztésének kérdéseit tárgyalták meg. Örvendetes eseménye volt a műszaki heteknek az ifjúság részvétele. A Verseghy gimnáziumban rendezett fizikus vetélkedőn a szolnoki és a jászberényi diákok bizonyultak a legjobbnak. Összesítve megállapítható, hogy a MTESZ éves programjának egyik kiemelkedő szakasza, a műszaki hetek elérte a kitűzött célt. A rendezvények nagy érdeklődést váltottak ki megyénk műszaki gazdasági szakemberei körében, s mind tartalomban, mind színvonalban jelentős fejlődést mutattak az elmúlt évhez képest. Számokkal is jellemezve:az 55 rendezvényen összesen 87 előadás, 10 filmvetítés, 3 tapasztalatcsere és kiállítás zajlott le, s több mint 4100- an vettek azokon részt. Külön ki kell emelni, hogy az egésznapos, vagy többnapos rendezvények száma 10 volt. Mindezek bizonyítják, hogy megyénk életében a MTESZ Szolnok megyei Szervezete, a tudományos egyesületek helyi csoportjai végleg polgárjogot nyertek és aktív tudományos, társadalmi tényezővé váltak. Madarász Tibor a MTESZ Szolnok megyei Szervezetének titkára A békemozgalomban új nemzetközi kezdeményezéseket ígér a BVT májusi közgyűlése Nemzetközi sajtóértekezletet rendezett kedden az Országos Béketanácsnál a Béke Világtanács egy hét óta Budapesten működő titkársága. Romos Csandra, a BVT főtitkára adott tájékoztatást a május 13-án — négy napos programmal — összeülő közgyűlésről, a várható részvételről. Dr. Pesta László, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának alelnöke, a közgyűlés utáni napon, május 17-én sorra kerülő eseményről, az európai fővárosok békemozgalmai képviselőinek találkozójáról tájékoztatta az újságírókat. A BVT közgyűlés olyan időszakban ül össze, amikor az egyik oldalon mind agresszívabbá válik a világimperializmus, a másik oldalon viszont egyre jobban megizmosodik és a világnak mind nagyobb részén fejti ki tevékenységét a nemzetközi békemozgalom — mondta Romos Csandra. A ma még feszültségekkel terhes nemzetközi helyzet enyhítésének útján, a boldogabb holnaphoz vezető úton mindenképpen nagy lépésnek ígérkezik a budapesti közgyűlés. A részvevők száma — minden korábbi BVT — eseményét felülmúlva —körülbelül 800 lesz. Eljönnek Budapestre a Béke Világtanács tagjai, és itt lesznek mindazoknak a nemzetközi szervezeteknek, mozgalmaknak a képviselői, amelyek szorosan együttműködnek a BVT-vel. Meghívást kaptak és fogadtak el nemzetközileg ismert kiváló személyiségek, akiknek részvétele mindenképpen emelni fogja a közgyűlés rangját. Munkaértekezlet jellegű maga a közgyűlés. A megnyitó és záró plenáris tanácskozások közötti napokon hat szekcióban üléseznek. Az egyes bizottságok tárgyalási témái: az európai politikai erők együttműködése az enyhülésért, az európai biztonságért és a közös fellépésért: az indokínai békéhez vezető út; béke és igazságosság a Közel-Keleten; a faji megkülönböztetés, a kolonializmus és neokolonializmus elleni harc: a fegyverkezési hajsza megállítása, a tömegpusztító fegyverek betiltása, általános és teljes leszerelés, a fejlődő országok problémái. Feladata lesz a kögyűlésnek — közölte a BVT főtitkára — hogy új nagy nemzetközi békemegmozdulások programjait dolgozza ki, és nagyszabású akciókat kezdeményezzen, együttműködve a legkülönbözőbb békeerőkkel. az antiimperialista világfront erősítéséért, a békéért A Béke Világtanács mozgalma, amely az elképzelhető legnagyobb közös emberi ügyért, a békéért aktív harcra kész emberek tömörülése, a két évtizeddel ezelőtti zászlóbontás gondolatainak jegyében — a világ békéjének megteremtésére irányuló szándékkal munkálkodik.