Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

Kxn. évf. 104. sz. 1971. május 5., szerda VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Megkezdődött a szakszervezetek XXII. kong­resszusa Az építők székházának kongresszusi termében kedden reggel kilenc órakor meg­kezdődött a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa. Három és fél millió szerve­zett dolgozó képviseletében mintegy hétszáz küldött vitatja meg az elmúlt négy év sikereit, gondjait, a fejlődés gyorsításának, az élet- és m­unkakörülmények javításá­nak módjait. A tanácskozásokon mint küldöttek és mint meghívottak részt vesznek a termelő munkában élenjáró do­gőzök, szocialista brigádok vezetői, a művészeti és tudományos élet neves személyiségei, a­ szakszervezeti mozgalom tisztségviselői, veteránjai. A kongresszuson képviselteti magát mintegy félszáz külföldi szakszervezet és nemzetkö­zi szervezet. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg, javaslatára meg­választották az elnökséget, amelyben helyet foglalt Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, Nyers Rezső, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Pulyai Árpád, az MSZMP KB titkára. Az elnökségbe beválasztottá­k a termelés számos ismert élenjáró dolgozóját, a társa­dalmi munkában kitűnt aktivistákat, a társadalmi szervezetek képviselőit, s a kül­földi delegációk vezetőit-Az elnök javasolta, hogy a vitát az írásos és szóbeli beszámolókról, a határozati javaslat tervezetéről és az alapszabály módosításáról együttesen tartsák meg. A kong­resszus a javaslatot is egyhangúlag elfogadta. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára emelkedett szólásra, aki a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának szóbeli beszámolóját mondotta el. Gáspár Sándor beszéde Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! A magyar szakszerveze­tek alapszabályának megfe­lelően befejeződtek az alap- és középszervi választások, az iparági kongresszusok. Három és félmillió szervezett dolgozó nevében minősítették a magyar szakszervezetek tevékenységét, támasztottak igényeket a szakszervezetek­­ munkája iránt. A szakszervezeti vezető, szervek megválasztása a szé­leskörű demokrácia jegyé­ben zajlott le. A szervezett­­ dolgozók vélemény-nyilvá­nítása, vitakészsége, főleg az üzemek, vállalatok, intézmé­nyek tevékenységére terjedt ki, de az érdeklődés túllé­pett a vállalati kereteken. A szakszervezeti választá­sokon, az országgyűlési­­ és tanácsi választásokon, gyűlé­sek tízezrein, mint tükörben láthatók, érezhetők voltak az elmúlt évek nagy politikai és gazdasági változásai. Eredményesen teljesítet­tük a III. ötéves tervet. Az elmúlt években új iparágak alakultak ki. A régiek jelen­­tősen megerősödtek- géngaz­­daságunk nagyot fejlődött. Új lakásokat, iskolákat, kór­házakat, óvodákat, bölcsődé­ket, új gyárakat, üzemeket, haladó szociálpolitikai intéz­kedéseket, egy erősebb, szebb országot, az országban jobb életet mutatott az önmagunk elé tartott tükör. Egész társadalmunk nagy léptekkel halad előre azon az úton, amelyet 1957 óta töretlen lendülettel járunk. Gyűlések ezrein a dolgozók, az egész magyar nép ismét egyetértését és bizalmát fe­jezte ki pártunk politikája iránt. E nagy beszélgetéseken mérlegre kerültek politikánk elvei, céljai és megvalósulá­suk eredményei, — hangsú­lyozta a szónok, majd a ké­sőbbiekben a következőket mondta: Az elmúlt években gyak­ran szóba került, hogy az életszínvonal összetevői el­térően hatnak a különböző rétegekre. Régebben, a szo­cializmus építésének korábbi szakaszában az alacsony lak­bér és közlekedési tarifa, az élelmiszerek és fogyasztási cikkek ára, valamint a tár­sadalmi juttatások árszínvo­­nala általánosabban érzé­kelhető volt. Most ezek a fontos életszínvonal-összete­vők változóan hatnak. Az árak, különösen a szabadabb árformába tartozó cikkek árai, a társadalmi juttatások és szolgáltatások árainak változásai a korábbinál na­gyobb hatást gyakorolnak az életszínvonal alakulására. Mindez a nyereségre alapo­zott gazdálkodás és főleg az értékarányos árak kialakítá­sának a következménye. Ismeretes, hogy a szak­­szervezetek támogatják a gazdaságirányítás mai for­máját. De a szakszervezetek­re nagy felelősséget ró az, hogy fi­gyelemmel kísérjék, képviseljék, védelmezzék a különböző rétegérdekeket is. Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a reálkeresetek a tervben ki­tűzött mértékben növekedje­nek. Mivel üzemeink adott­ságai nem egyformák, elté­rőek a lehetőségeik, arra kell törekedni, hogy ez sehol se vezessen a reálbérek, a szo­ciális és kulturális ellátás rosszabbodására, a vállalatok közötti indokolatlan, hátrá­nyos megkülönböztetések ki­alakulására. Jelenleg a bérek emelésé­nek lehetősége döntően az üzemi, munkahelyi alapok­ból származik, kivéve a költ­ségvetési szerveket. Ennek a helyzetnek természetes kö­vetkezménye, hogy az alap­vető osztály, a munkásosz­tály soraiban jelentős diffe­renciálódás történhet, nem­csak a teljesítmények, a munka társadalmi hasznos­ságának különbségei, hanem az eltérő lehetőségek miatt is. Már most jelentkezik az a probléma, hogy egyes alap­vető ágazatok vállalatai nem tudják olyan ütemben nö­velni nyereségüket, mint a többi ágazat, következéskép­pen nem tudják megfelelő­en fejleszteni a műszaki szín­vonalat, a munkakörülmé­nyeket, dolgozóik bérszínvo­nalát sem. Ez keresztezi népgazdaságunk tervszerű fejlesztését. Ha nem segí­tünk időben, ez magában rejti annak a veszélyét is, hogy a dolgozók fokozato­san otthagyják ezeket a munkahelyeket és olyan ága­zatokban helyezkednek el, ahol jobb anyagi lehetősé­gek, magasabb bérek érhe­tők el. Nem az a baj, hogy eltérő a vállalatok nyereség­­növelő és bérszintemelő lehe­tősége. A baj az, hogy az eltérések nem igazodnak a tevékenységi területek fon­tossági és fejlesztési sor­rendjéhez.A nyereségnövelés eltérő lehetőségei miatt viszont to­vább torzulnak az ágazatok közötti bérarányok. A kapa­citások kihasználatlansága, a létszámhiány miatt romlik a felhasználók, fogyasztók el­látása. Fel kell figyelnünk ezekre a jelenségekre, még mielőtt a feszültségek nehe­zen lesznek csak feloldhatók. Úgy gondoljuk, gondos­kodnunk kell arról, hogy minden vállalat dolgozója részesüljön, — ha különböző arányban is — a fejlődő gazdaság eredményeiből. Másfelől minden üzemben érjék el a szociális, egész­ségügyi és kulturális intéz­mények elfogadható szintjét. (Folytatás a 3. oldalon) Ára: 80 fillér Ajtai Miklós angliai körúton Dr. Ajtai Miklós minisz­terelnökhelyettes, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és kísérete hétfőn este és kedden dél­előtt Oxfordban Sir Fre­derick Dalnton, a brit tu­dománypolitikai tanács el­nökének vendégeként az angliai tudós- és mérnök­­képzés kérdéseit tanulmá­nyozta. Ajtai Miklós meg­látogatta a város néhány ok­tatási intézményét és több tudóssal, köztük a magyar származású Kürti Miklós professzorral, a világhírű fi­zikussal is találkozott Ked­den délben D. W. Houlder professzor és Michael McLa­­gan Oxford főpolgármestere ebédet adott a magyar ven­dég tiszteletére. Délután Londonban a brit kormány részéről John Da­vies kereskedelem- és ipar­ügyi miniszter fogadást, majd vacsorát adott Ajtai Miklós tiszteletére. A miniszterelnökhelyettes szerdán kétnapos észak­angliai körútra indul. Tanács alakuló ülések negyvennégy községben Május 4-ig megyénk húsz községében tartották meg a községi tanácsok alakuló ülésüket, ahol megválasztot­ták a tanácsok elnökeit, el­nökhelyetteseit (társadalmi megbízatásként) és kinevez­ték a végrehajtó bizottságok titkárait. Az alakuló ülése­ken került sor a megyei ta­nácstagok jelölésére, illetve választására is. Tegnap — május 4-én — újabb huszonnégy községben rendezték meg a helyi taná­csnál alakuló üléseiket és választották meg, illetve ne­vezték ki a tisztségviselő­ket, tizennyolc alakuló ülé­sen pedig megyei tanácsta­gokat is jelöltek. Népi ellenőrök térértekezlete Szolnokon A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság és a Szolnok megyei NEB szervezésében a Bács, Békés, Borsod, Csong­­rád, Hajdú, Heves, Nógrád és Szabolcs megyei NEB-ek mellett működő kereskedel­mi szakcsoportok vezetői május 4-én értekezletet tar­tottak Szolnokon, a járási tanács nagytermében. Meg­vitatták az 1970-ben le­folytatott vizsgálatok ered­ményeit, értékelték a szak­csoporti munkát, valamint a kereskedelem jelenlegi hely­zetének, problémáinak elem­zése alapján javaslatokat dolgoztak ki a második fél­évi vizsgálatokra. Új textíliák a BNV-re Kilenc gyár több mint 20 000 dolgozója járult hoz­zá jó munkájával, hogy a vártnál eredményesebben zárult a BUDAPRINT Pa­mutnyomóipari Vállalat harmadik ötéves tervének befejező esztendeje — mon­dotta Vég László vezérigaz­gató keddi sajtótájékoztató­ján. Az új gazdasági me­chanizmus bevezetése óta tavaly volt a legtöbb nye­reségünk — 282 millió forint — miközben az össz­­létszám csökkent Az egy főre eső eredmény mintegy 18 százalékkal nőtt. A ve­zérigazgató ismertette a vál­lalat új szociális és kulturá­lis létesítményeit majd ki­emelte, hogy nemzetközi dí­jakat nyert gyártmányok — nagyrészt szintetikus termé­kek — öregbítik a vállalat jó hírnevét. Az idei Budapesti Nem­zetközi Vásáron bemutatják három újdonságukat — a triprint-et (henger- és film­nyomással mintázott lánc­hurkolt, nyomott triacetát), az interprint-et (henger- és filmnyomással mintázott körkötött interlock kelme) és a budavore-t (az 50 szá­zalékban poliészter és 50 százalékban pamut alap­anyagú, maratott eljárással készülő csipkeszerű anyag)­ HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TU­DÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍRE KGST tanácskozás Magyarországon Szegeden kedden megkez­dődött a KGST országok va­luta és pénzügyi állandó bi­zottságának ülése. A tanács­kozáson részt vesznek a KGST tagországok pénzügy­miniszterhelyettesei és nem­zeti bankjaik helyettes ve­zetői. A tárgyaláson megvi­tatják az állandó bizottság múlt évben­ végzett munká­ját és meghatározzák a to­vábbi teendőket. Mogyorónagyságú jég és Csongrádiján hétfőn a késő esti és kedden a hajnali órákban borsó és mogyoró­nagyságú jég hullott. Szeren­csére csaknem mindenütt bőséges esővel párosult a jég , és nagyobb károk csak egyes­­ területeken keletkeztek. Elkészült a Helikon Szálló A Zala megyei Állami Építőipari Vállalat befejezte Keszthely új nevezetességé­nek, a Helikon Szállónak építését. A Balaton-part 10 szintes épületének átadása is megtörtént. Az átadást a legfelső szinten kezdték, s a fellelt hibák kijavítása után nyomban hozzákezdtek a be­rendezéshez, így kedden ven­dégfogadásra kész volt a szálló 243 szobája- A télen­­nyáron nyitva tartó szálloda egyik érdekessége, hogy a szállodából függőhídon köz­vetlenül elérhető a móló, il­letve a strand. Pecsenyekacsák ezres tételekben A siófoki balatoni halá­szati vállalathoz tartozó balatonlellei és buzsáki ha­lastavakon csaknem fél mil­lió kacsát nevelnek fel eb­ben az évben. Saját keltető­jükben eddig 100 ezer kis­kacsa látott napvilágot. 4—5 hetes előnevelés után 10 ez­res falkákban helyezik ki őket a tavakra, ahol a 2—2,5 kilogramm súly eléréséig gondozzák őket. Megkezdő­dött az értékesítés is: eddig több mint 10 ezer pecsenye­­kacsát szállítottak a kapos­vári húskombinátba- Ezt minden héten újabb 10 ez­res csoport követi Földieper szüret Szeged kertvárosában Új­szegeden megkezdődött a föl­dieper szüret. A fóliával vé­dett tövek illatos gyümölcse ért be legkorábban, legalább két héttel megelőzve a sza­badtéri termést. Kedden az újszegedi felvásárló telepen mintegy 60 kiló földiepret vettek át, amit Budapestre szállítottak. Könyvkiállítás Szegeden az orvosi- és ide­gennyelvű könyvesboltban kedden délelőtt dr. Ivano­­vics György akadémikus megnyitotta az Akadémia Kiadó könyv- és folyóiratki­állítását. Több mint 300 mű és fo­tóirat kapott helyett a tárlókban. Többek között 80 idegennyelvű kötetet és 9 szegedi tudós munkáját is bemutatják. Megnyílt az „Eszéki Magyar Hét” Pécs jugoszláv szomszéd­városában, Eszéken, kedden délután megnyílt a május 12-ig tartó magyar hét. Az­ eseményen, részt vettek a Ba­ranya és Pécs párt­­állami és gazdasági szerveinek képvi­selői. Az eszéki magyar hetet közösen rendezte a pécsi vá­sáriroda és az eszéki köz­gazdasági intézet — az Eko­­nomski Institut. A hét köz­ponti rendezvénye a magyar ipari kiállítás, amelyen hu­szonhárom pécsi—baranyai, továbbá az ország más ré­szeiben, működő vállalat, szövetkezet mutatja be ter­mékeit a Vukovári utcai munkásotthon nagytermében. A kiállítók között van a Ba­ranya megyei Háziipari Szö­vetkezet, a pécsi kesztyű- és bőrkonfekció ktsz, a Fővá­rosi Kézműipari Vállalat, a ,,Budaprint” Pamutnyomó­ipari Vállalat, a sellyei Ag­rokémiai Ktsz, a Tiszamenti Vegyiművek, az Egyesült Vegyiművek. Paksról és Szi­getvárról a konzervgyár ál­lított ki­ Bemutatkozott a világhírű pécsi porcelángyár is, amely újabban eszéki és belgrádi közélevek restau­rálásához szállít burkoló és díszítőelemeket. Az Eszéken most elsőízben rendezett magyar ipari kiállítás vi­szonzása a tavalyi pécsi ipa­ri vásáron résztvevő több mint harminc jugoszláviai cég szereplésének. A közvetlenebb kapcsolat célja az export-import áruk listájának bővítése. Jugosz­lávia sok cégét meghívták az Eszéki Magyar Hétre, így a következő napokban soroza­tos üzleti tárgyalások szín­helye lesz a határmenti vá­ros. Csehszlovák kiállítás Csehszlovák mikroszkóp­­kiállítás nyílt kedden a KISZOV József Nádor téri bemutató termében. Ladislav Loksa, a csehszlovák nagy­­követség kereskedelmi atta­séja megnyitótjában elmond­ta, hogy már több mint 50 éve gyártják és szállítják a világ minden részébe a Me­­opia gyártmányú készüléke­ket. Magyarország tavaly több mint ezret vásárolt, idén a magyar piacon ennek kétszeresét szeretnék elhe­lyezni.

Next