Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-08 / 82. szám

1972. április 8. Jó úton a magyar zöldségtermesztés (Folytatás 1. oldalról) Jó tanszékvezető egyetemi tanár, tudományos kutatók, egyetemi oktatók, külföldi tudósok, felszólalásainak csattant az elismerő taps. Tegnap huszonheten álltak mikrofon elé, három előadó­teremben. Az első szekció­ban — dr. Tompa Béla, a kertészeti társaság alelnöke ve­zette — a legnépesebb hall­gatósága dr. Somos András akadémikusnak volt A Ker­tészeti Egyetem rektora a fóliás zöldségtermesztésről szólt. Elsősorban Békés és Pest megyei példákkal bizo­nyította : a primőrtermesz­tésben ez a jövő útja. Ez le­het Szolnok, Hajdú és más megyék felzárkózásának a lehetősége is. Ugyanebben a a szekcióban nagy érdeklő­dés kísérte dr. C. Gene Haugh amerikai professzor referátumát Mint bemutat­ta, az amerikai Indiana ál­lamban, 1965-ben kísérlete­ket kezdtek, s azóta a zöld­ségmagvakat táp, műtrágya és vegyszer tablettákban ve­tik. Megismerkedhettünk Ka­rácsonyi Tamás tudományos kutató tolmácsolásában Cali­fornia zöldségtermesztésének teljes gépesítésével. Nemcsak Nyugaton vannak követendő példák. Petrov Csavdar, a szófiai gépkísér­leti intézet tudományos fő­munkatársa arról számolt be, hogy Bulgáriában ma már a zöldségtermesztés az alapve­tő ágazat. A mostani ötéves tervben 37 százalékkal növe­lik a hozamokat , ezt an­nak köszönhetik, hogy 1958- ban megkezdték az ezer hek­táros kertészetek kialakítá­sát és gépesítését Kazarecs­­ki városban három és fél­ezer hektáros óriás minta­kertészetet alakítottak ki. A plovdivi és a szófiai intéze­tek munkája által bebizo­nyosodott, teljesen gépesíthe­­hető a zöldségtermesztés és Bulgária ezt az utat járja. Ebben a szekcióban ara­tott nagy sikert a mezőtúri Galambos Béla előadása, amelyben számot adott ku­tatásairól, hogyan gazdasá­gos a zöldségszállítás. A má­sodik szekcióban — Csányi László, a Budapesti Mező­­gazdasági Gépgyár műszaki igazgatója vezette — nagy fi­gyelem kísérte dr. K. H. Kro­­mer, a müncheni műegyetem mezőgépész tanszékvezetőjé­nek beszámolóját, amelyből megtudhattuk, hogy az ame­rikai purduei egyetemmel együtt megalapozták a fólia­szalagos vetést.­­ Dr. Vígh Pál mezőtúri igazgató vezette a harmadik szekciót. Az ott elhangzott előadásokból Horváth Ákos adjunktusé váltott ki nagy vitát. Horváth Ákos meg­vizsgálta, milyen hatások érik az uborkát gépi beta­karítással. Felszólalását nem­zetközi eszmecsere követte. A tudományos tanácskozás résztvevői határozati javas­latban összegezték a két nap eredményeit Ez kimondja, hogy a most kezdődő komp­lex gépesítéssel megdrágul­nak a termelési költségek, s felhívják a figyelmet, hogy ezt magasabb terméshoza­mokkal lehet ellensúlyozni. Munkatársunknak nyilatko­zott dr. C. Gene Haugh ame­rikai professzor. Azt mond­ta: — Úgy látom, ahogy én ismerem, a magyarok kis­sé alábecsülik eredményei­ket. Pedig a lehető legjobb úton indulnak a komplex géprendszerek bevezetésével. Ez a csúcsokhoz vezethet. Különösen nagy előnyük a mezőgazdasági üzemek nagy­sága. Kollegáimmal örömmel hallgattuk kongresszusuk őszinte hangnemét. Az esti órákban a szovjet Traktorexport külkereskedel­mi vállalat erő és munka­gép bemutatót tartott a Me­zőtúri Állami Gazdaságban. Nagy sikerük volt a kitűnő szovjet gépeknek. Mindent összevetve a mezőtúri inté­zet leendő főiskolához mél­tóan szerepelt e két napon. B. L. Új jogszabály a közegészség­­ügyi felügyeletről Halass István, a MTI hírmagyarázója írja: A tanácsokról szóló 1971. évi 1. törvény megszüntette a járási tanácsokat és a me­gyei városok kerületi taná­csait; helyettük igazgatási szerveket — hivatalokat — hoztak létre. Ezzel összefüg­gésben kellett intézkedi ar­ról, hová tartozzék a­­ járá­sokban, illetve a megyei vá­rosok kerületeiben működő közegészségügyi járványügyi szervezet, amelynek az otta­ni tanácsok voltak a gazdái, fenntartói. Az átszervezés következtében szükségessé vált módosításokat rendezi az új jogszabály. A most el­fogadott jogszabályban vál­tozatlanul érvényesül az a korábbi kormányrendelkezés,­­­amely szerint az egészség­­ügyi miniszter a népgazda­ság valamennyi ágára kiter­jedő, országos felügyeletet gyakorol a közegészségügy­­járványügy fölött, s ezzel kapcsolatban hatósági jog­köre van. Ezt a feladatkörét és jogkörét az állami köz­egészségügyi-járványügyi fel­ügyelet útján látja el. A fel­ügyelet helyi szervei a köz­egészségügyi-járványügyi in­tézmények, a közegészségü­gyi-járványügyi szolgálat és a közegészségügyi-járvány­ügyi kirendeltség keretében működnek s végzik hatósági tevékenységüket. A felügye­lőség, illetve a felügyelő a tanácsi szervezettől függet­len hatóság, csak a felettes felügyelőnek van alárendel­ve. A közegészségügyi-járvány­ügyi munka és a hatósági tevékenység szorosan össze­függ egymással, mert a fel­ügyelők által végzett ható­sági tevékenység alapjául szolgáló vizsgálatok és más feladatok ellátását az in­tézményhálózat biztosítja. Ez az intézményi (laboratóriu­mi) háttér teszi lehetővé számukra a munka szaksze­rű elvégzését, s ad alapot arra, hogy hatósági határo­zatokat hozzanak (például járványveszély, fertőtlenítés, környezeti ártalmak leküz­désére, stb.) Fontos elvként érvényesül az új jogszabályban: a la­kosság egészségvédelme, az ember környezetére káros tényezők hatásának csökken­tése, valamint a járványok megelőzése érdekében szük­séges, hogy a felügyelő a helyi érdekek befolyásolásá­tól mentesen — a közegész­ségügyi-járványügyi felada­tok szem előtt tartásával — tudja hatósági tevékenysé­gét végezni. Az átszervezés szükséges­ségét és helyességét támaszt­ja alá egyébként az is, hogy a megyék, illetve megyei vá­rosok nagy többségében — a megyei tanács­ob határo­zata alapján — a jogsza­bályban meghatározott szer­vezeti keretek között — a KÖJÁL kirendeltségeként — igen jól működnek a köz­egészségügyi-járványügyi in­tézmények és felügyelősé­geit. Az új jogszabály a tanács­­törvény rendelkezéseivel összhangban szabályozza a kinevezési jogosultságot, még­pedig úgy, hogy a közegész­ségügyi-járványügyi felügye­lők kinevezéséhez a felettes szerv részére nem hozzájá­rulást, hanem véleményezési jogot biztosít SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Magyar­ország és a FAO Egy jó riportműsor a tv-ben Tegnap a kora esti órák­ban harminc perces riport­műsort közvetített a televí­zió Magyarország és a FAO címen. Az ismeretterjesztés­nek jó, tájékoztatásnak is beillő műsorban az ENSZ egyik legnagyobb gazdasági szervezetének, az élelmezés­­ügyi és mezőgazdasági szer­vezetnek magyarországi kapcsolatairól hallottunk. Rangos, hozzáértő emberek­től. A műsorban Kazarecz­­ki Kálmán MÉM miniszter­­helyettes adott tájékoztatást arról, hogy a napjainkban már 126 országot átfogó szervezet mit segít, s mit vár Magyarországtól. A televízió képernyőjén örömmel üdvözöltük me­gyénk jóhírű termelőszövet­kezetének elnökét, Nyíkos Károlyt a kisújszállási Bú­zakalász Tsz-ből. A Tisza II. Vízlépcső felépültéig mo­­dellgazdasággá szervezik ezt a szövetkezetet, jelentős FAO-támogatással. Még azt is elmondta Nyíkos Károly, hogy éppen a múlt héten kapták meg a FAO-tól azt az új öntözőberendezést, amelyhez most várják a FAO szakértőjét. És azt is megtudtuk, hogy a kisúj­szállásiak már most tanul­ják az öntözés tudományát, a vízkezelést, mert nagy szakszerűséget kívánó mun­ka ez. Mást is tanulnak. A szövetkezet három embere angolt, németet tanul, hogy megértse egymást a messzi­ről érkező szakemberekkel. A riportműsorban megszó­lalt dr. Fekete István, a FAO magyarországi igazga­tója is. Mint mondotta, a kiskörei vízlépcső felépülte után 500 ezer holdra jut öntözővíz a Tiszából. Ezért nagyon lényeges, hogy a FAO szellemi és anyagi tá­mogatásával már most mo­­dellgazdaságokat alakítsanak a területen. A Bán János vezette, Pálfalvi Nándor szerkesz­tette riportműsor izgalmas érdekes volt. — sóskúti A magyar—szovjet alumínium és timföld egyezmény kere­tében hazánk legnagyobb alumíniumipari létesítményévé fejlesztették a Székesfehérvári Könnyűfémművet. A Szé­kesfehérvári Könnyűfémmű szélesszalag hengerműve az ALUTERV és a szovjet tervező intézet közös munkájaként létesült. Nagy értékű berendezéseit szovjet kohászati üze­mek és nyugati cégek szállították. Képünkön a Szovjet­unióból további feldolgozásra érkezett aluminium öntecsek. (MTI fotó : Mező Sándor fely, = KS) 3 A pártvezetés korsze­rűsítése, a vezetői munka módszereinek és stílusának tökéletesítése e A szervező munka A szervezés a vezetésnek ugyanolyan fontos része, mint a vezetői m­­unka egyéb elemei. A párthatározatok­ban megjelölt célok és fel­adatok csak körültekintő szervező munkával valósít­hatók meg. A szervező mun­kát a pártszervek és párt­­szervezetek így is értelme­zik helyesen. A gya­korlati tapasztalatok alapján tud­ják, hogy ha a szervező munka nem jó, nincs bizto­sítva a határozatok végre­hajtása. Ezért nagy erőfe­szítéseket tesznek a szer­vezőmunka hatékonyságá­nak fokozására, színvonalá­nak emelésére. A pártszer­vek és szervezetek a párt­vezetés minden szintjén mind eredményesebben fog­lalkoznak a párthatározatok végrehajtásában résztvevő szervek és szervezetek veze­tőinek, illetve a kommunis­ták felkésztésével, a hatá­rozatból adódó feladatok megismertetésével, az egy­séges értelmezés biztosításá­val. Fejlődött a végrehajtásban résztvevő szervek és szerve­zetek, illetve kommunisták munkájának összefogása, gyakorlati­ irányítása is. A pártszervek és­ szervezetek eredményesen foglalkoznak a végrehajtás rendszeres el­lenőrzésével, a kezdeménye­zőkészség fejlesztésével, a végrehajtásért érzett fele­lősség elmélyítésével, a mun­ka során keletkezett ellent­mondások leküzdésével. To­vábbá a végrehajtás során szükségessé vált pontosító intézkedések megtételével, a lemaradások felszámolásá­val, a jó tapasztalatok ös­­­szegyűjtésével, általánosítá­sával és elterjesztésével. A szervezőmunka jelenlegi színvonalával, annak haté­konyságával azonban távol­ról sem lehetünk elégedet­tek. Nem véletlen foglalko­zott ezzel pártunk IX. és X. kongresszusa is. A kialakult helyzetet úgy jellemezhet­jük, hogy ma már többé­­kevésbé jól vagy rosszul, de megtanultuk az információ­kat összegyűjteni, a helyze­tet elemezni, tudunk a té­nyekből következtetéseket levonni, ennek alapján ha­tározatot hozni. De a végre­hajtás szervezése a munká­nak még nem a legerősebb oldala. Különösen azért nem, mert a pártszervek és szer­vezetek idejéből még min­dig túl sok időt kötnek le a vizsgálatok, az adatok össze­gyűjtése, elemzése, az elő­terjesztések és határozati ja­vaslatok kimunkálása. Ha elvétve is, de még mindig él az a felfogás, hogy az elő­terjesztések megírásával, a határozat meghozatalával túljutottunk a munka ne­hezén. Találkozni még a határo­zatok fetisizálásával is. Még mindig akadnak olyanok, akik határozatokkal akarnak küzdeni a nehézségek ellen. Igen rossz felfogás, mert a legjobb határozat sem való­sul meg önmagától, a hatá­rozat csak kezdete, kiinduló­pontja a munkának. Emiatt a munka szervezettsége el­marad a követelményektől 's kevés a szervezőmunkára fordítható idő mennyisége. Éppen ezért nagy figyelmet kell fordítani a szervező­ A vezetés nélkülözhetetlen funkciója az ellenőrzés. Az ellenőrzés célja a döntés és a végrehajtás egységének biztosítása. A pártszervek és szervezetek munkájának ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a párthatározatokban kitűzött célok elérésében döntő szerepet szánnak az ellenőrzésnek. A pártszervek és szervezetek mind rend­szeresebben számon kérik a párthatározatok végrehajtá­sát. elemzik, hogy az egyes szervek és szervezetek mit tesznek a párthatározat el­veinek alkalmazása, a hatá­rozatban megjelölt feladatok megvalósítása érdekében. Vizsgálják, hogy a végrehaj­tásban résztvevők teljesítik-e a rájuk bízott feladatokat. Ennek ellenére a párt­szervek és szervezetek el­lenőrző munkája még min­dig nem felel meg a köve­telményeknek. Erre pártunk IX. és X. kongresszusa is felhívta a figyelmet. A párt­tagok s a pártonkívüliek is többször megemlítik az el­lenőrző munka gyengeségeit, és követelik, hogy növeljük a pártellenőrzés szerepét a pár­t, az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek te­ munka korszerűsítésére, szín­vonalának emelésére. A szervezőmunka hatékonysá­gának alapvető feltétele, hogy meghatározzák: a végrehaj­tás során kinek, mi a fel­adata, ki mit csináljon, ki, kitől kaphat és kinek adhat utasítást. A szervezőmunka kereté­ben kell biztosítani: — a munka végzésének ütemezését, a végrehajtás­ban résztvevők felkészítését, a határozatból adódó fel­adatok egységes értelmezé­sét; — a végrehajtásban részt­vevők munkájának összefo­gását, irányítását, a munka koordinálását, a végrehaj­tásban résztvevők munká­jának rendszeres figyelem­mel kísérését, helyszíni se­gítését; — a végrehajtásban részt­vevők aktivitásának, kezde­ményezőkészségének és ön­­tevékenységének fokozását; — a végrehajtás során a párthatározatoktól eltérő in­tézkedések módosítását, in­tézkedéseket a hibák felszá­molására, a lemaradások megszüntetésére; — a jó kezdeményezések felkarolását, a tapasztalatok összegyűjtését, általánosítá­sát s a jó módszerek elter­jesztését; — a végrehajtók személyi felelősségének érvényesítését, vékenysége, a vezetők és a párttagok munkája és ma­gatartása fölött. Sürgetik, hogy az eddigieknél is kö­vetkezetesebben kérjük szá­mon a párt és a kormány határozatainak végrehajtását. Ezért a pártszerveknek és szervezeteknek az elkövetke­zendő időben erősíteniük kell a pártellenőrzést és fokozni annak hatékonyságát. A pártszervek és szerve­zetek ellenőrző munkájának ki kell terjednie: — a munkavégzés egész időszakára, a döntés-előké­szítésre, a végrehajtásra, a párt-, az állami, a gazdasá­gi és a társadalmi szervek, a párttagok és a vezető be­osztásban lévő pártonkívü­liek, egy-egy munkaterület helyzetének és a párthatáro­zatok végrehajtásának ellen­őrzésére; — a tömegek hangulatá­nak és véleményének vizs­gálatára; — a végrehajtás eredmé­nyeinek, a munkában elő­forduló hibák és hiányossá­gok számbavételére; — a végrehajtás érdeké­ben szükséges intézkedések megtételére. Az ellenőrzés A vezetés személyi feltételei A vezetés feltételét és si­kerét döntő mértékben a társadalmi tényezők bizto­sítják, alapvetően­­ pedig a párt politikája határozza meg. Ezt hangsúlyozva szük­séges azonban arra is rá­mutatni, hogy a vezetés ha­tékonysága nagy mértékben függ a személyi feltételektől, a káderek képzettségétől, ta­pasztalatától, tulajdonságai­tól. A vezetés személyi fel­tételei a pártvezetés minden szintjén alapvetően biztosí­tottak. A választott párt­szervekben és a pártszervek apparátusában nagyon sok politikailag képzett, nagy tapasztalatokkal rendelkező, és a munkában jártas kom­­­­munista dolgozik. Ennek ellenére a növekvő igények és a követelmények miatt az elkövetkező évek­ben nagyobb figyelmet kell fordítani a pártvezetés min­d­ szintjén a személyi fel­tételek javítására. Különö­sen azért, mert több helyen még ma is kádergondokkal küzdenek, holott sok az olyan eszmeileg edzett és politikailag képzett a mar­xista—leninista elméletet jól ismerő, vezetői készséggel rendelkező kommunista, aki képes nagyobb feladatok el­látására. Ennek ellenére nem nyúlnak elég bátran az ala­csonyabb beosztásban dol­gozó emberekhez, arra hi­vatkozva, hogy nem rendel­keznek megfelelő ismeretek­kel, a vezetéshez szükséges tapasztalatokkal és tulajdon­ságokkal. Elfelejtik, hogy a tapasztalatokat csak a mun­ka során, a vezetői tulajdon­ságokat a vezetés gyakorlá­sa közben lehet megszerezni. Nem kétséges, hogy a párt helyes politikája mel­lett a további fejlődés azon múlik, hogyan alakulnak a vezetés személyi feltételei a káderek és a kádertartalékok marxista—leninista képzett­sége, vezetési ismerete és jelleme. Éppen ezért a kö­vetkező években a jelenle­ginél is nagyobb figyelmet kell fordítani a jelenlegi jó vezetők megtartására, a te­hetséges párttagok funkció­ba állítására, a vezetők to­vábbképzésére, a vezetői munkára alkalmas emberek marxista-leninista képzésé­re, a vezetéssel összefüggő kérdések oktatására. Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkára (Folytatjuk.)

Next