Szolnok Megyei Néplap, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-27 / 228. szám

2 Népszavazás a fjordok Az északi fjordok hazájában, Norvégiában olyan sza­vazásra került sor, amelynek eredményét az ország hatá­rain túl is nagy figyelemmel kísérték. A norvég népnek arról kellett döntenie, belépjen-e az ország a nyugat­európai Közös Piacba, vagy maradjon kívül az EGK sán­cain. A szavazatok 98,8 százalékának összeszárm­alása után — az Északi sarkkörön túli körzetekből érthető nehézségek miatt még nem érkezett m­­eg minden adat — az urnák­hoz járulók 53,8 százaléka mondott nemet és csak 46,2 szá­zalék szavazott igennel. A szavazást hosszú hónapok nem egyszer viharos vitái előzték meg. Összecsaptak a vélemények az utcán, a munka­helyeken, a politikai gyűléseken és természetesen minde­nekelőtt a Stortingban, a norvég nemzetgyűlésben. Bár az eredményt, amely valóban viszonylag szorosnak bizonyult, még a szavazás előtt egy nappal sem lehetett volna megjósolni, az már régen nyilvánvaló volt, hogy a norvég közvéleményben több szempontból is rendkívül szé­les egységfront alakult ki a belépés megtorpedózására. A Nyerere és Amin elfogadta az 5 pontos béketervet „nem” szavazat hívei két különböző, bár egymástól nem tel­jesen, elválasztható okból hozták meg döntésüket. A baloldali pártok, mindenekelőtt a kommunisták és a szocialista néppártiak elsősorban politikai meggondolások­ból adtak negatív választ: úgy látták­, hogy a belépés még jobban elmélyíti az ország egyoldalú politikai elkötelezett­ségét, amely a NATO-tagságból amúgy is következik. Az egységfront másik szárnya döntésekor főleg gazda­sági szempontokat, még pontosabban réteg­érdekeket vett figyelembe. A széttagolt, nagy nehézségekkel küzdő mező­­gazdaságban dolgozók, valamint a halászok úgy látták, hogy a Közös Piac nem enyhíti, hanem súlyosbítja problémáikat. A döntésnek többfajta külpolitikai kisugárzása is lehet. A norvég „nem” — ha az eredményt nem is változtatja meg —, kihathat az októberben esedékes dán népszavazásra. Ez az egyik valószínű következmény — a másik: a norvég döntés bizonyos személyi negatívumot jelent a kampány alatt Brandtnak, aki emigrációs múltja miatt második ha­zájának tekinti Norvégiát, és aki a népszavazás előtt meg­próbált segíteni az „igen” táborának. (KS) Kína—japán csúcs Csupán napok kérdése, hogy végleges megoldást nyerjen a közelmúltban tá­madt ugandai—tanzániai konfliktus — jelentette ki kedden Omar Arteh Ghalib Szomáliai külügyminiszter. A külügyminiszter, aki köz­vetítőként működött közre a két afrikai ország vitá­jában, Kampalából hazafelé jövet rövid időre megszakí­totta útját a nairobi repülő­téren s tájékoztatta az ott egybegyűlt újságírókat arról, hogy mit sikerült végeznie az ugandai fővárosban. Elmondta, hogy Nyerere tanzániai és Amin ugandai elnök elfogadta a Szomáliai ötpontos béketervet. Egy-két pontban a felek még nem jutottak teljes egyetértésre, de az Ghalib szerint nem fog sokáig váratni magára, s a Szomália által javasolt megoldás még ezen a héten érvénybe lép. A külügyminiszter el­mondta még, hogy bár az Obote visszatéréséért harco­ló gerillák többségét az ugandai erők megsemmisí­tették, illetve elfogták, né­­hányan még az országban tartózkodnak. A két ország közötti határon azonban megszűntek a fegyveres har­cok, a gyakorlatban tűzszü­­­net van. Diplomáciai körök értesü­lései szerint a Szomáliai bé­keterv javasolja, hogy mind­két ország vonja vissza ka­tonai erőit a határokról. Csou En-laj kínai és Ta­naka japán miniszterelnök kedden Pekingben, helyi idő szerint a késő délutáni órák­ban megtartotta második megbeszélését. Egy japán kormányszóvivő szerint Ta­naka és Csou En-laj őszinte hangú eszmecserét folytatott konkrét problémákról. Rész­leteket, a Reuter által idé­zett szóvivő nem mondott. A két kormányfő találko­zója után Csi Peng-fej kí­nai és Ohira japán külügy­miniszter ismét tanácskozni ült össze. A zavargásoktól és a kihirdetett rendkívüli állapottól meg­rémült Fülöp-szigetiek ezrei hagyják el a főváros, Manila körzetét, hogy nyugalmasabb vidékekre utazzanak Nem­mel szavazott a norvég nép A norvég nép többsége nemet mondott a közös piaci csatlakozásra, ezzel ér­vénytelenítette az ország be­lépési nyilatkozatát és bu­kásra ítélte a munkáspárti kormányt. A népszavazás eredményének külföldi ha­tásaként erősen kérdésessé vált Dánia csatlakozása is. Ebben a skandináv ország­ban október 2-án tartják a népszavazást. A szavazatok 98,8 száza­lékának összeszámlálása után a nem-szavazatok 53,8 százalékot szereztek az­­ igen szavazatok 46,2 százalékával szemben. Jóllehet a norvég alkotmány szerint ilyen kér­désben a parlamentet illeti a végső szó, a munkáspárti kormány már korábban vi­lágosan leszögezte, hogy sor­sát ettől a kérdéstől teszi függővé. Trygve Bratteli miniszter­elnök röviddel a vereség véglegessé válása után kö­zölte, hogy benyújtja lemon­dását V. Olaf királynak. MINDENFELŐL BELGRÁD Belgrádban ülést tartott a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének X. kongres­­­szusát előkészítő bizottság és arra a megállapodásra ju­tott, hogy a JKSZ legmaga­sabb fórumának soron követ­­kező tanácskozását 1974 ta­vaszán kell megtartani. DELHI Az indiai és pakisztáni ha­táron levő Bagah határvá­roskában a Vöröskereszt közreműködésével kölcsönö­sen átadták az 1971 decem­beri konfliktus idején fog­lyul esett indiai és pakisztá­ni katonák címére érkezett csomag- és levélküldemé­nyeket. Folytatódik a konfliktus idején internált indiai és pa­kisztáni nemzetiségű polgári személyek kicserélése is. PEKING Kedden reggel Hanoiból Pekingbe érkezett a VDK hatóságai által szeptember 17-én emberbaráti okokból szabadon bocsátott három amerikai pilótatiszt — Ed­ward Elias repülőőrnagy, Mark Gartley repülőhad­­nagy és Norris Charles re­pülőhadnagy — és kísérete. TEL AVIV A Tel Aviv-i nemzetközi repülőtér ezer polgári alkal­mazottja lépett kétórás bér­követelő sztrájkba kedden hajnalban. A munkabeszün­tetés idején a forgalom gya­korlatilag megbénult. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Due Pho a hazafiak gyűrűjében A dél-vietnami hazafiak az elmúlt 24 órában 57 ak­ciót hajtottak végre a Thieu bábrezsim katonaságának különböző állásai ellen. A Mekong deltájának vi­dékén lévő Tra Noc-i repü­lőtérre hat rakétájuk, a Sai­gon­ alakulatok egyik An Loc közelében levő állásába pedig 130 tüzérségi lövedé­kük és rakétájuk csapódott be. Dél-Vietnam második leg­nagyobb városától, Da Nang­­tól délre több fegyveres ös­­­szecsapás volt a dél-vietna­mi forradalmi erők és a kü­lönleges harci feladatokra kiképzett saigoni Ranger­­alakulatok között. A Reuter értesülése sze­rint a Da Nangtól mintegy 125 kilométerrel délre lévő Dúc Pho városát a dél-viet­nami népi felszabadító erők zárógyűrűje veszi körül. Bizalmas megbeszélés Kissinger és Le Duc Tho között Henry Kissinger, Nixon amerikai elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadója ked­den Párizsban újabb meg­beszélést tartott Le Duc Thoval, a párizsi Vietnam­­értekezleten résztvevő VDK küldöttség különleges tanács­adójával és Xuan Thuyval, a küldöttség vezetőjével. Sorrendben ez volt a 18. bizalmas megbeszélés, ame­lyet a VDK és az Egyesült Államok prominens képvi­selői a vietnami probléma rendezéséről Párizsban foly­tattak. Kissinger legutóbb szeptember 15-én találkozott a francia fővárosban Le Duc Tho­val és Xuan Thuyval. Washingtonban Ronald Ziegler, a Fehér Ház szó­vivője jelentette be az újabb bizalmas megbeszélés hírét. Hozzáfűzte azonban, hogy a felek megállapodása értel­mében semmiféle tájékozta­tást sem ad a keddi talál­­kozóról A VDK Párizsban tárgya­ló küldöttségének szóvivői sem kommentálják az ese­ményt. Csökken Nixon előnye Az Egyesült Államokban teljes erővel folytatódik a közvéleménykutatási háború, amelyre jellemző, hogy egy­re több intézet készít egyre eltérőbb eredménnyel elnök­­választási felméréseket. A vegyes összképből annyi mégis kibontakozni látszik, hogy McGovern népszerűsé­ge lassan emelkedőben van és csökken hátránya Nixon­­nal szemben. A Harris Intézet legutób­bi szondázása szerint a de­mokrata elnökjelölt 6 pont­tal közelebb jutott Nixon­­hoz, akinek az előnye most állítólag 28 pont. E kimuta­tásnál a fiatal szavazók kö­zött McGovern már jófor­mán be is hozta az elnököt. A hét végén tették közzé Patrick Caddell, McGovern számára készített jelentését, amely Nixon 22 pontos ve­zetését mutatja. Az angolok véleménye: a brit katonákat ki kell vonni a­z Észak-Írországból Az Észak-Írország alkot­mányjogi helyzetének meg­reformálásáról tárgyaló, csonka értekezlet kedden folytatta munkáját az észak­angliai Darlington rendőrök százai által védelmezett szál­lodájában, az Europa Lodge­­ban. A konferencia második munkanapon az új regioná­lis parlament létrehozásával foglalkozott, majd a bizton­sági erők fölötti ellenőrzés ügyét tűzték napirendre. Minthogy az értekezletről a számottevő katolikus po­litikai erők távolmaradtak, William Whitelaw, az észak­írországi ügyek minisztere olyan taktikát dolgozott ki, amely szerint a részvevők fontosnak érezhetik magu­kat, jóllehet munkájuknak aligha lesz látszata. A felfüg­gesztett észak-ír törvényho­zás tagjai részletesen beszá­molhatnak alkotmányjogi el­képzeléseikről, amelyeket Whitelaw és államminiszte­re, Lord Windlesham, ko­molyan tudomásul vesz. Egy közvéleménykutatási adatot tettek közzé, a dar­­lingtoni konferenciával egy­­időben: az angolok többsége úgy érzi, hogy a brit kato­nákat ki kellene vonni Észak­iországból, s a lakos­ságra kellene bízni saját jö­vőjének rendezését. 1972. szeptember 27. A Szovjetuniótól idegen a hódító háború Kdden, magyar idő szerint 15.30 órakor folytatódik New Yorkban az ENSZ- közgyűlés általános politikai vitája. Ezen a napon szólal fel Andrej Gromiko szovjet majd a későbbi órákban Maurice Schumann francia k­ülügy­miniszter. ☆ Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter beszédében hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunió a továbbiakban is hozzájárul majd a békeharc­hoz és ahhoz, hogy az ENSZ a béke még hatékonyabb eszközévé váljék. A szovjet állam hamaro­san megünnepli 50 éves fennállását, mint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége. A Szovjetunió népeinek állami­ egységére vonatkozó lenini megállapí­tás a békeszeretet hatalmas lehetőségeit tartalmazza. A Szovjetunióra szervesen jel­lemző a nagyfokú érdekelt­ség a békében, idegenek tőle a hódító háborúk, valamint a más népek elnyomása — mondotta Gromiko. Gromiko hangsúlyozta an­nak szükségességét, hogy zárják ki az erőszak alkal­mazását az államközi kap­csolatokból. Az atomfegy­ver megjelenése és felhal­mozása az államok fegyver­tárában radikálisan megvál­toztatta a feltételezéseket azokról a következmények­ről, amelyekkel a katonai konfliktusok járhatnak a né­pek számára. Ebből a megfontolásból kiindulva, a Szovjetunió az ENSZ közgyűlésének 27. ülésszaka elé terjesztette az erőszak alkalmazásáról való lemondást a nemzetközi vi­szonyokban és a nukleáris fegyverek alkalmazásának egyszer és mindenkorra tör­ténő betiltását. A vietnami háborúval kapcsolatban elmondta, hogy a vietnami népet nem lehet legyőzni. Ez a nép hősiesen harcol az agresszió ellen, az igazságos célokért, azért, hogy országának gazdája le­gyen. Senkinek sem enged­heti meg, hogy kívülről dik­tálja a politikai és társadal­mi berendezkedésére vonat­kozó recepteket, a vietnami néptől idegen érdekeket vé­delmező bábokat kényszerít­­sen rá. Megoldást kell találni a közel-keleti problémára — folytatta Gromiko. — A legutóbbi események, ame­lyek Izraelnek az arab or­szágok, közöttük Libanon, ellen elkövetett bűnös ag­ressziók cselekményeivel kapcsolatosak, szemléltetik, hogy milyen súlyos a ve­szély, és hogy milyen mes­­­szire mennek el az izraeli vezetők gátlástalan politiká­jukban. Az agresszorokat terhelő felelősségben osztoznak mindazok, akik gyámolítják az agresszorokat, akiknek támogatása lehetővé teszi, hogy Izrael kihívást intéz­zen az Egyesült Nemzetek Szervezete, valamint az ag­­­resszió következményeinek felszámolására és a közel­­keleti béke helyreállítására vonatkozó ENSZ-határozatok ellen — mondotta többek között a szovjet külügymi­niszter. Az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitájában az első felszólalót, Gibson Barbosa brazil külügyminisztert William Rogers USA-kül­ügy­miniszter követte (kép). Majd Gromiko szovjet külügyminiszter szólalt fel Építtetők figyelmébe! Közületi és magánépíttetők részére folyamatos kiszolgálással ismételten biztosítjuk B 100-as B 140-es B 200-as B 280-as B 400-as szilárdságú 500-as Portland és S—54 cementből készült transzportbetont. Kistételű házhozszállítást vállalunk! Be­ton- és V­asbetonipari Művek Szolnoki Gyára Szolnok, Panel út Telefon: 13-510 Értékesítési és Szállítási Osztály

Next