Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-07 / 288. szám

XXIII. évf. 288. SZ. 1972. dec. 7., csütörtök. Vezetés és megbecsülés aj szemmel nézve az első: a ,,klasszikus­’ terme­lőszövetkezetek nagyüzemek voltak ugyan, de a kor színvonalán vizsgálva csupán felnagyított paraszti gazdaságok. Azt csinálták, amit annak idején a kisüzemek, csak többen és nagyobb területen. Ehhez alkalm­­­kodott a vezetés is. Akik a munkát irányították, azok minden dé­lután összegyűltek az irodában és ott az elnök, vagy a fő­­agronómus megmondta, hogy másnap mit kell csinálni. Este azután a brigádvezetők végigjárták a házakat és mindenho­vá beszél­­ik, hogy — mondjuk — holnap kukorica kapálás lesz, mindenki kapával jöjjön ide és ide. A változás lényege — ismételjük, lényege — hogy az emberek ma már jobban akarnak­­ élni. Ezt két úton kere­sik. Vagy elmennek a városba, jobban fizető munkahelyekre, vagy odahaza követelik meg, hogy a téesz többet fizessen. Mindez egy irányba sarkallja a vezetőket: többet kell ter­melni. Szakosodni, vegyszer­ezni, gépesíteni, új fajtákat ter­melni, mert kevés az ember, és aki maradt, az jobban akar élni. A korszerű gazdálkodás tehát teljesen­ más helyzetet teremt. Az elnök már nem érthet mindenhez, de a főag­­ronómus se. Ezért keresnek specialistákat, ezeket megbízzák egy-egy ágazat vezetésével, rájuk ruházzák a felelősséget, de az intézkedési jogot is. A vezetőség pedig ellenőrzi, hogy ezek a specialisták teljesítik-e, amit nekik tervfeladatként adtak, amit tőlük várnak? Vagyis kialakul az ágazati vezetés. K­ialakul, de gyakran el is torzul. A sertéstenyésztési feladatokat ellátó közös vállalkozás önállóskodni kezd, a szakosodott kukoricatermesztési ágazatot sokféle gépével a tagok már nem érzik sajátjuknak stb. Ha az időre más termelési módszereket parancsolnak, akkor a vezetők első dolga legyen azt megbeszélni a ta­gokkal. Mondják el, mi a gond és milyen kiutakat lehetne találni. Ha a tagoktól az előzetes felhatalmazást — nem csupán valami formális közgyűlési határozatban, de embe­rileg és valóban — megkapták, akkor kezdjenek el számol­ni, mennyit kell a korszerűsí­tés­­be befektetni és az men­­nyit hoz majd. Megvan a döntés, megérkeznek a korszerű kukorica­termesztés gépei, épül a szakosított sertéstelep. A gépeket mutassák meg a tagságnak, lássák, mire fordították a va­gyonukat. A szakosított sertéstelepen valóban szigorú hi­giéniai követelmények, tisztasági előírások uralkodnak. Meg kell mutatni a tagoknak, hogy miért, s ez az egész kerítés­sel, őrökkel körülvett „micsoda” mire való, hogyan mű­ködik. Nagyon fontos, hogy a modernizálás senkinek ne vegye el a kedvét, kenyerét. Ha — mondjuk — a bójai rendszer­ben mérnökök és traktorosok termelik is a kukoricát, ez nem jelentheti, hogy az asszonyok, akik eddig kukoricát ka­páltak, és részes kukoricát vittek haza, most munka nélkül maradjanak. Nem gyakori eset ma még ez, mégis meg kell állni a gondolatnál egy pillanatra. A munka­féltésen­ nem azt ér­tjük, hogy ahol sok az asszony, ott feltétlenül hagyo­mányosan termeljenek, résziben kapálják ezután is a kuko­ricát. Hanem azt, hogy a téesz nézzen körül és keressen munkát Nem is okvetlenül mezőgazdaságit. Még egyszer ismételjük, így valahogy kell kialakítani a korszerű, tudományos vezetést. Hogy eddig arról egy szót sem szóltunk? Nem véletlenül. A fejlődés útját ugyanis mindig a termelés oldaláról kell keresni és a termeléshez alakítani ki — valóban a tudomány, az intézetek, a tanszé­kek, a folyóiratok segítségével — a megfelelő vezetést. A­z elnök — és a többi szakember — a legkorsze­rűbb üzemben is embereket vezessen, ne pedig gépeket. A specialisták munkába állításának igé­nye nem áll szemben a demokrácia követelményeivel. A szakosított sertéstelep, vagy a komplex­ kukoricatermesztési módszer a szövetkezeti törvénynek egyetlen paragrafusát sem helyezte hatályon kívül. Tévúton jár az, aki a korszerűsítés ürügyén a saját hatalmát akarja növelni. Növelje hatalmát a gépek felett, de őrizze meg tiszteletét az emberek iránt és közeledjen fe­léjük ugyanazzal a­ megbecsüléssel, mint amikor még elment este szólni, hogy reggel kapával jöjjenek a nagytanyához. F. B. M VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Zárszámadási előzetes Száztizenhat gazdaság mérlege 5,5 milliárdos termelés a megye tsz-eiben Beszélgetés Révész Ferenccel, a megyei tai áei vb pénzügyi osztályvezetőjével A termelőszövetkezeti zár­számadás évről évre meg­szokott, s mégis mindig iz­galommal várt eseménye a falunak. Milyen lesz az idei — kérdezgetik már a falu­siak a szövetkezeti vezető­ket. Mi is hasonlókról ér­deklődtünk Révész Ferenc­­től, a Szolnok megyei Ta­nács VB pénzügyi osztály­vezetőjétől. MUNKATÁRSUNK: Úgy tudjuk már megkezdődtek a megyében a zárszámadási előkészületek? RÉVÉSZ FERENC: így igaz. Noha a zárszámadó közgyűléseket csak január­tól hívják össze a termelő­­szövetkezetek, valójában már arra készülődnek a me­gye falvaiban. A felkészü­lést könnyíti, hogy a leglé­nyegesebb jogszabályok már megjelentek, azokat tanul­mányozni tudják. Ezzel pár­huzamosan pedig megyeszer­­te most leltározzák a szö­vetkezeti vagyont a bizott­ságok. MUNKATÁRSUNK: Hány szövetkezet készül a zárszám­adásra megyénkben? RÉVÉSZ FERENC: Száz­tizenhat. Ugyanennyi előze­tes beszámoló is készült, amelynek adatait októberben összesítettük. MUNKATÁRSUNK:­­ Ezek birtokában akkor már tud valamit mondani arról, mi­lyen lesz a mostani zár­számadás? RÉVÉSZ FERENC: Pon­tosabban szólva sejtjük a főbb tendenciákat. Annyi azonban már bizonyosnak látszik, hogy a múlt évinél is jobban zárnak a megye szövetkezetei. Amit nagyon lényegesnek tartok: egy év alatt várhatóan tíz száza­lékkal emelkedik a termelés a megye tsz-eiben. Vagyis a Szolnok megyei termelő­­szövetkezetek 1972-ben — ez tűnik ki az összesítésből — 5,5 milliárd forint értéket termeltek. Egy év alatt 4 százalékkal nőtt árbevételük is, ez abszolút összegben 5 milliárd forintot jelent. A jobb évet feltétlenül bizo­nyítja, hogy tavaly szeptem­ber 30-án 114 millió forint volt betétszámlájukon, most pedig 140,5 millió forint. MUNKATÁRSUNK: E nagy termelésemelkedés hogyan befolyásolta a jövedelmeket? RÉVÉSZ FERENC: A múlt évben 579 millió forint volt a mérlegeredmény, most várhatóan 742 millió forint lesz, tehát 28 százalékos többlettel számolunk. A tsz-ek bruttó jövedelme ta­valy 1 milliárd 063 millió forint volt, ahogy most be­csüljük, 1 milliárd 821 mil­lió forint lesz, 9 százalékkal magasabb a tavalyinál. MUNKATÁRSUNK: Mire fordítják a szövetkezetek ezt pénzt? RÉVÉSZ FERENC: Az tű­nik ki, hogy 39 százalékkal többet költenek fejlesztésre. Ez nagyon nagy dolog. A tsz-tagok személyi jövedel­me is nőt a megyében. Ta­valy tsz-tagonként átlagosan évi 22 ezer 577 forint volt a jövedelem, most a 24 ezer forintot is meghaladja. A múlt évben 10 órás munka­naponként 98 forint volt az átlagkereset, az idén vár­hatóan 105 forint körül lesz az átlag. MUNKATÁRSUNK: Nincs ez fölötte a népgazdasági átlagnak? RÉVÉSZ FERENC: De igen. Hiszen ez azt jelenti, hogy a dolgozó tsz-tagok jövedelemátlaga 7 százalékot nőne. Ezúttal is szeretném lebeszélni a szövetkezeteket erről. Gondoljanak a jövő­re, s a következő évekre is. Másrészt önmagukat és a szövetkezeti kollektívát csap­ják be, hiszen jövedelem­szabályozó rendszerünk olyan — nagyon helyesen — hogy áki túllépi a tervezett jövedelemátlagot, igen ma­gas regulatív adót fizet. Egyetlen szövetkezetnek se éri meg az,­­ hogy egy-két forinttal többet adjon és a többszörösét befizesse. MUNKATÁRSUNK: Ér­dekli a közvéleményt, lesz­nek-e veszteséges szövetke­zetek? RÉVÉSZ FERENC: A múlt évben kilenc termelőszövet­kezetet szanáltunk a megyé­ben. Öröm, hogy közülük mindössze egy lesz „vissza­­eső”. Ám az is igaz, hogy az eddigi adatok szerint há­rom újabb közös gazdaság is feliratkozik a listára. Mi ezek sorsát nagy figyelem­mel kísérjük, decemberben például megyei operatív bi­zottság tárgyalja meg a hely­zetet. Természetesen — még egyszer mondanám — sem­mi sem végleges. Remélem, hogy januárig még szépül­nek is az előzetes adatok, noha a­ mostaniak is azt mu­tatják már, hogy a szövet­kezetek nem zárnak rossz esztendőt. — borzák — ÁRA: 80 FILLÉR Ma: Túl a Kaukázuson A világ mezőgazdasága Keresztelő Mi újság a kunszentmártoni járásban? Gazdaságpolitikai agitáció a Tisza Cipőgyárban „Életet az éveknek” Bélyegsarok Kenderesi „ferde torony” Nyelvoktatás a TIT ben Félidőben második A hazai rizsellátást több mint felét a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat karcagi rizsh­ántolómalma biztosítja. Az idei termésből eddig több mint 1300 vagonnal dolgoztak fel, s az év végéig még két és fél ezer vagon rizs­hántolását ter­vezik. Képünkön: Szádvári Tibor almolnár a hántolt rizs minőségét ellenőrzi !£ i HÍREK — TUDÓSÍ­T­ ASOK — HÍREK mi illuíivan­tii ! Több kórházi ágy Dr. Pesta László elnökleté­vel tegnap a Parlament Go­belin termében ülést tartott az országgyűlés szociális- és egészségügyi bizottsága. Az ülésen szó esett az egész­ségügy jövő évi beruházási elképzeléseiről is. Erre • az ideinél körülbelül 10 száza­lékkal több pénzt biztosít a költségvetés. A legfon­tosabb feladat az áthúzódó beruhá­zások befejezése. Várhatóan jövőre kerül tető alá a Deb­receni Orvostudányi Egyetem úgynevezett, elméleti tömbje, folytatódnak a kiskunhalasi, a nagyatádi, a nagykanizsai és a kisvárdai kórház, a balti gyógyfürdő, a Budapesti Kar­diológiai Intézet, a karcagi 150 ágyas elmegyógyászati részleg építési munkálatai. A tájékoztatókat követő vi­tában felszólalt dr. Stark Janka, dr. Vámosi Erzsébet, dr. B­e­n­e Zoltán, dr. Déváld József, dr. Hargitai Katalin, dr. Marton Zoltán, d­r. Petri Gábor és dr. Kapos­vári Júlia országgyűlési kép­viselő. Nyolcvanéves a Csepel Művek Csató László, a Csepel Vas­es Fémművek vezérigazgató­ja tegnap sajtótájékoztatót tartott a vállalat alapításá­nak 80. évfordulója alkalmá­ból. Az egykori Weiss Manfréd Művek 1892. decemberében kezdte meg munkáját, ettől az időponttól számítják ha­zánk jelenlegi legnagyobb ipari üzemének történetét. A felszabadulás óta 40 ezer torgácsológépet, öt és félmil­lió kerékpárt, három millió tonna melegen hengerelt ásó­­árut, hatmillió tonna nyers­acélt és sok egyéb terméket adott a népgazdaságnak a Csepel Vas- és Fémművek. A tröszt 14 termelő vállalata, tervező Intézete és külkeres­kedelmi vállalata jelenleg 34 ezer embert foglalkoztat. A vezérigazgató elmondta, hogy a part Központi Bizott­ságának legutóbbi határoza­tát a Csepel Művek dolgozói igen jó közérzettel fogadták, s a különböző munkástanács­kozásokon kifejezésre juttat­ták, hogy jó munkával segí­tik tovább szilárdítani nép­gazdaságunk helyzetét. Audio-vízió ’72 szimpózium A korszerű oktatási beren­dezésekről és módszere­kről háromnapos tanácskozás kez­dődött tegnap a Magyar Tu­dományos Akadémia díszter­mében. A Kohó- és Gépipari Minisztérium műszaki-tudo­mányos tájékoztató Intézete szervezte tanácskozáson há­romszáznál több szakember vesz részt. Az audiovizuális szimpóziumot dr. Folinszky Károly művelődésügyi minisz­terhelyettes nyitotta meg. A miniszterhelyettes utalt rá, hogy a negyedik ötéves, tervidőszakban már 57 isko­lában, a középiskolák tíz szá­zalékában alkalmaznak kor­szerű nyelvi laboratóriumo­kat. A közoktatás, ezen belül a felsőoktatás színvonalának emelésére a Művelődésügyi Minisztérium hamarosan or­szágos oktatástechnikai köz­pontot hoz létre. A miniszterhelyettes beszé­­de­ után a témához kapcsol­ó­­dó­­ előadások hangzottak el, egyebek között a szocialista nemzetközi együttműködésről az oktatástechnika fejleszté­sében és a modern eszközök szerepéről a mezőgazdasági szakemberképzésben. Teljesítette tervét a Cukorgyár (Tudósítónktól) A Szolnoki Cukorgyár idei cukorberaktározási terve 3090 \­agon volt. Ez 16 százalékkal magasabb a tavalyinál. Ked­den ezt a tervét a vállalat már teljesítette, mert 3120­­ ágon cukrot raktároztak el. Jelenleg a gyár a többlet termékből eredő és a társgyá­raktól átvett répát dolgozza fel. A kampány előrelátható­lag december végéig,­­ vagy január elejéig tart. A hátra­lévő időben még mintegy 1000 vagon cukor beraktáro­zására számítanak.­­ Ennek megfelelően a tervezett 3090 vagonnal szemben 4100 vagon cukor beraktározása várható a kampány befejeztével. Petőfi emlékkiállítás December 30-án a Petőfi irodalmi múzeumban nagy­szabású emlékkiállítás nyílik a költő születésének 150. év­fordulója alkalmából. A kiál­lítás hat teremben mutatja majd be Petőfi életét, s a ha­lála után kiadott műveken szemlélteti, hogyan él még ma is a nagy költő a nép em­lékezetében. Helyet kapnak majd itt kéziratai, valamint feleségének, Szendrey Júliá­nak különböző használati és emléktárgyai, ruhái. A kiállí­tás egyik legérdekesebb ter­me lesz, ahol megpróbálják rekonstruálni a költő pesti lakását. Néhány eredeti bú­tordarabot is bemutatnak majd. Kiállítják a Länderer és Heckenast Nyomdából azt a sajtógépet is, amelyen 1848- ban a Nemzeti dalt nyomtat­ták. Fáskamrákból lakásokat Lapunk már kétszer szóvá­­tette, hogy néhány emeletes épület földszintjén fáskamrák foglalják el a lakások helyét, pedig a lakásokban már gáz­fűtés van. A szolnoki városi tanács vb tervbe is vette, hogy átalakítja a szóban for­gó típusházak földszintjét. A lakók jórésze készséggel le­mondott a lomtárnak hasz­nált kamrákról­,— eárrészük azonban ragaszkodik hozzá­juk. A Hazafias Népfront városi bizottsága eszmecserére hív­ta ez ügyben az érdekelt feleket holnap délután kettő­re, az irodaházi Barátság klubba. Jó lenne ha minél többen fejtenék ki vélemé­­nyüket, hiszen nem kicsi a tét: több mint 30 másfél, il­letve kétszobás lakást lehetne kialakítani csupán a Vosztok úti lakótelepen, s az­ ország­­­ban több száz ilyen típusú épület van. ■ ■ mf* Hh

Next