Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

4 Pillantás a fu­ra hálók mögé Csehszlovákiai útijegyzet II. Egyre szilárdabb a gazda­sági élet, nő a termelés, fo­kozódik a beruházási kedv, emelkedik az életszínvonal az országban. Jelenleg az ötödik ötéves terven dolgoz­nak, de már foglalkoznak az 1976—1980. évi népgazdaság­fejlesztési tervidőszak előké­szítésével. A 6. ötéves terv már hosszú távra megszabja a feladatokat,­­­ legalább az ezredfordulóig. Citálhatnék országos ada­tokat arról, hogy az utóbbi két esztendőben a csehszlo­vák népgazdaság pozitív mérleggel zárt, hogy a kivi­tel jelentősen meghaladta a behozatal értékét, hogy nö­vekedett a lakosság vásárló­ereje és a bizalmat mutatja a 73,8 milliárd koronás ta­karékbetét állomány. Nézd meg a kirakatokat és véleményt alkothatsz az élelmiszergazdaságról, a me­zőgazdaság termeléséről, a feldolgozásról, a felhozatal­ról. Közgazdászok gyakran hangoztatott véleménye ez, igyekeztem élni vele és ala­posan bepillantottam a kira­katok üvegtáblái mögé. A felhozatal bőséges, a vá­laszték széles skálán mozog a fővárosokban — Prágában és Pozsonyban — éppen úgy, mint az idegenforgalmairól híres Brnoban, Trnavában, vagy a festői fekvésű Jih­­lavában, a gyorsan épülő Mostban, de ugyanezt tapasz­taltam Usti nad Labenben és másutt. Természetesen a felhozatal még nem minden. Vásárló­erő is kell hozzá. S a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaságban évről évre erősödik a vásárlóerő, ami együtt jár az életszínvonal emelkedésével. Egy év alatt mintegy öt százalékkal emel­kedett az emberek személyi fogyasztása. Érdekes szám: a személygépkocsikból 1971- ben 27 ezerrel többet érté­kesítettek mint az előző esz­tendőben. És mindig kevés az igényekhez képest, pedig csak egy esztendő alatt 111 ezer személyautó talált gaz­dára. Prágában, az Ó­városban bolyongtam a piacon. Ha né­hány percre kitiltanák a tér­ről a személyautókat, akkor a múlt század elején érez­­n­ém magam. Lassan forduló, fekete kendő gombolyagok nyúlnak a hagymáért és mé­rik, kinek fél kilót, kinek egyet. A félkarú kofamérleg lassan billen, mint ahogyan kényelmes az eladó is, mint­ha már évtizedek óta itt ülne nagy ráértékelt. De itt is ül, látom az arcán, hogy az Ó­város máladozó vako­­latú házaival együtt örege­dett meg, ráncosodott az ar­ca. Azzal kezdtem, hogy be­szélgető közben tisztulnak a gondolatok. És ahogyan tavaszi áradás után letisz­tulnak a vizek, úgy lett az utóbbi évek helyes, tartal­mas politikája nyomán hig­gadt, nyugodt, alkotásra ser­kentő az élet minden terü­letén testvéri szomszédunk­nál. Gotyár Gyula VÉGE 158 weHtőíh­onás Huszonöt éves jubileumára készül a mentőszolgálat Az idén ünnepli fennállá­sának 25. évfordulóját az Országos Mentőszolgálat. Május 10-én lesz 25 esz­tendeje, hogy a betegszállí­tási tevékenységet végző és a mentéssel csak kismérték­­ben foglalkozó különböző mentő egyesületek összevo­násával megszületett az Or­szágos Mentőszolgálat. Állo­mások száma kétszerese az 1948-asnak, 8 ma már 158 ■ mentőállomás működik 3* t országtól. Az utóbbi tí* «ztendőb­en kiépült a korszerű hírköz­lési rendszer. Rádió-telefon segítségével a mentőállomá­sok egymással, illetőleg sa­ját mentőgépkocsijukkal ál­landó összeköttetést tarthat­nak. Már minden mentő­autót felszereltek lélegeztető ballonnal és a légutat sza­baddá tevő leszívó készülék­kel Ellátták a gépkocsikat úgynevezett vákuum-mat­raccal is. Ez töréses sérülés­nél lehetővé teszi egy-két perc alatt a gipsz kemény­ségű rögzítést. A jubileum alkalmából Budapesten rendezik meg ismét a nemzetközi mentő­orvosi kongresszust, május 9 és 12 között. A szocialista országokból érkező vendége­ken kívül több más állam­ból is jelentkeztek résztve­vők, így Ausztriából, Ang­liából, Belgiumból, Dániából, Norvégiából, az­ NSZK-ból, Olaszországból, az USA-ból. A hazai szakemberekkel együtt előreláthatólag mint­egy 300-an vesznek részt a nemzetközi tanácskozáson, amely tudományos szempont­ból és tapasztalatcsere terén is nagyjelentőségűnek ígér­kezik. A nemzetközi kong­­resszussal egyidejűleg a men­tő múzeumban kiállítás nyí­lik, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Tallin­ni ding­ók A hideg beálltával a bu­dapesti állatkertben meg­kezdődött a Nagytó fűtése, nehogy megfázzanak az ér­tékes madarak. Ez a magya­rázata annak, hogy a víz­tükör felett időnként hatal­mas gázfelhők gomolyognak. Egyébként az előző évhez hasonlóan megkezdték a ná­lunk vendégeskedő északi danka-sirályok befogását és gyűrűzését. Ezt az érdekes munkát is a Nagy-tavon fi­gyelhetik meg a látogatók. Ígéretes az idei szaporu­lat. Január elején barna medvebocsok születtek. Az anyák a barlang mélyében szoptatják őket, és csak a hangjukról lehet a kicsinyek számára következtetni. A sö­­rényes juhoknál is a világra jött az első bárány, kicsinye­ket gondoznak a cikta és racka birkák is. Nemrégi­ben született meg a Tallinn­­ból érkezett dingók hat kis kölyke. Különös téli jármű hajtja egy régi autóbusz-profit a 18 éves Leh’s Han­rt­-lusdorff * ba­jorországi Irschen­­hausenben. A kerékpár-alvázából készült szántalpas járművet motorkerékpármotor hajtja egy régi autóbusz-propeller segítségével. ­Jj könyvek Múltunk gazdag forrásai­nak föltárása mindig kínál meglepetéseket. Ilyen érzés­sel forgatjuk Mácza János tanulmányainak „Legendák és tények” címmel megjelent kötetét, azt a munkát, amely sok tekintetben új nézőpont­ból világítja meg a XX. szá­zad művészettörténetének néhány kérdését. Mácza, aki­ről idehaza hosszú ideig alig vettek tudomást, rendkívül felkészültséggel, sallangmen­tesen elemzi — egyebek mellett — a színház, és a képzőművészet egyes korsza­kait, alkotóit, így Uitz Bé­la munkásságát, az architek­túra korszakváltását, a szov­jet képzőművészet irányza­tait. A Corvina Kiadó gon­dozta könyvet bőséges — s nagyon érdekes, hazánkban jórészt most először megje­lenő — képanyag egészíti ki. Két további Corvina ki­advány is említést érdemel az újdonságok között. Hahn István és Máté György ,„Karthágó” című munkája elsősorban azért tarthat szá­mot az érdeklődésre, mert e nagynevű település teljes történetét fogja át. Punok, rómaiak, vandálok, bizánci­ak fészke, erődje, magasba emelkedő és lehulló csillaga volt a város, amelynek ré­gebbi történetét Hahn Ist­ván, arab­ kori krónikáját pedig — immár Tuniszként — Máté György írta meg. Érdekes, élvezetes, tények­ben, adatokban gazdag szö­vegükhöz jól illeszkedik az értően válogatott, tekintélyes fénykép­anyag. A másik, jellegében ehhez hasonló kötet szerzője Re­­ményi-Gyenes István, címe pedig „Granadától Segoviá­­ig.” A spanyol művészet a főszereplője e könyvnek, s ízléssel, mértékkel keveredik lapjain az útibeszámoló és a művészettörténeti ismeret­­közlés. Az író szellemes, ked­ves kalauz, a rengeteg fény­kép pedig varázsosan szép látnivalókat tár elénk. A rádió felhívása Csokonai szavaló­verseny A Magyar Rádió irodalmi osztálya,­­az írószövetség, a Színházművészeti Szövetség és a Népművelési Intézet tá­mogatásával szavalóversenyt hirdet Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évforduló­ja alkalmából. A tehetségkutató verse­nyen indulhatnak azok a fiatal művészek, akik vidé­ki és budapesti színházaknál — öt évnél nem hoszabb idő óta —­ működnek; a harma­dik és negyedik éves szín­­művészeti főiskolások; a Radnóti emlékérmes amatőr versmondók. Jelentkezési korhatár: 30 év. A kétfordulós verseny márciusban és áprilisban zaj­lik. A verseny I. díja 10 000 forint, a II. díj 8000 forint, a III. díj pedig 5000 forint. A versenyzők a jelentke­zési lapon tüntessenek fel három költeményt Csokonai verseiből és az élő magyar lírikusok műveiből, tetszés szerint, arányban. Közöljék továbbá adataikat és pontos címüket. Jelentkezni lehet a Magyar­ Rádió irodalmi osz­tályánál március elsejéig (Budapest, VII. ker., Bródy Sándor utca 5—7, Irányító­­szám: 1800). A versenyzők bővebb fel­világosítást kaphatnak a Ma­gyar Rádió irodalmi osztá­lyán, a Színművészeti Főis­kola tanulmányi osztályán, a színházak titkárságán és a Népművelési Intézet előadó­művészeti osztályán, 1973. január 28. Szolnok — A címben nem véletlenül került egymás mellé Szolnok város neve és az élőszóbeli előadás mesterét, a beszédet, a szónoklatot tartó személyt megnevezni szónok hangsor. Ez a szó a XIX. század ele­jén nyelvújításként született meg a latin orator magya­rosítására. Azóta szókészle­tünknek értékes tagja. Szó­családjának ma is használt alakjai a következők: szó­noki, szónoklás, szónoklásán, szónokol, szónokilag, szónok­lás, szónoklási, szónoklat, szónoklati, szónoklattan, szó­­noklattani stb., stb. A magyar nyelvtudomány azt is számon tartja, hogy e szót a szolnoki származású Verseghy Ferencnek köszön­hetjük. Előtte a szónoki szé­ken szónokoló orátorokat a a nyelvújító Helmeczi ma­gyarítása révén beszédnö­­köknek nevezték el. A Ma­gyar Nyelvőr hasábjain meg­jelent egyik közleményben azt olvashatjuk, hogy a ne­hézkes beszédnök, beszédnök­­let, beszédnöki szék megne­vezések helyett elterjedt szó­­­nők, szónokol szavakat „Ver­seghy szülővárosának, Szol­noknak köszönjük. Ha Szol­nok nincs, ma talán beszéd­­nökök­ tartanának beszédnök­­leteket, a beszédszónoki szé­ken”. (Magyar Nyelvőr, 1885: 402.) Valóban, a mai Szolnok tulajdonnév népies alakvál- szónok (!?) tozatát gyakran ejtették Szó­nok formában is, így Szolnok, illetőleg a város nevének Szónok alakváltozata nélkül aligha jutott volna Verseghy eszébe, hogy a latin orator magyar megfelelőjeként a szónok szóalakot ajánlja el­fogadásra. A Szolnok-Doboka, a Belső, -Közép, -Külső-Szolnok me­gye és a Tisza menti Szolnok nevében élő Szolnok hang­sorról nemcsak azt kell tud­nunk, hogy személynévi ere­detű, hanem azt is, hogy igen változatos alakokban élt a nép száján. Ezek a következők: Szaunik, Szau­nok, Szóunik, Szounok, Szó­nok, Szolnuk, Szolnok stb. A budai basák magyar nyel­vű leveleiben is Szolnok, Szó­nok változatokban fordul elő. Verseghy tehát a város Szónok formában ejtett és írt nevének mindkét elemét (szó+nok) alkalmasnak ítél­te arra, hogy a latin orator, oratoria magyarítására szol­gáljon. Az ilyen jellegű (Szolnok —szónok) alakváltozatok kü­lönben elég gyakoriak vol­tak. Az sem véletlen, hogy olykor a közszói értékű szó­nok, szónokol hangsorokat bizonyos vidékeken, főleg az öregebbek még ma is Szol­nok, szolnokól formában ej­­tegetik. Dr. Bakos József KERESZTREJTVÉNY Miért szép? Auguste Rodin (1840—1917), az egyik legnagyobb hatású imp­resszionista szobrásznak elv­­a a művészetről szóló szép gondo­latát találjuk a vízszintes 1., függőleges 33. és vízszintes 38. számú sorokban. Vízszintes: 13. Éneklő: 14. Hegyvidékes Indonéz sziget. II. Oxigén, hidrogén és yttrium vegyjele. 16. Szovjet repülőgép­típus. 17. Vágószerszám. 18. Cso­dálkozás. 19. Egyik oldal. 20. Víziút a Duna és Balaton között. 22. Vendéglői „lap”. 23. Rideg. 24. Zúdítás. 26. Alant. 28. Nehéz fém. 29 Imperialista katonai tömb Európában. 30. Tűznyelv. 31. Szegedi specialitás. 34. Új­pesti csatár. 35. Présel. 36. Egy­mást előző betűk. 40. Mese felel 41. Előre csomagolt. 43. ..A­ tar­talék. 45. Földközi tengeri nép. 46. ..Még kér...”. Jancsó Miklós filmje. 47. Tessék utánaszámol­ni: wvvvvv! 49. Pl. a Balaton. 50. Erdőt alkotják, névelővel. 51. Kettéosztott keletázsiai or­szág. 53. „Szeressétek... Emíliát” magyar film. 34. Kettőzve: egyik szülő. 55. Oxigén, vanádium és nitrogén vegyjele. 56...............és fiúk”. Turgenyev regénye. .58. Szovjet repülőgéptípus. 59. Ke­nyérgabona. 61. Helyrag. 62. Urán és iridium vegyjele. 63. Algériai kiviteli kikötő. (iI. Pakisztáni vá­ros a Ravi partján. Függőleges: 1. Zseniális ameri­kai feltaláló (1847-1931), pl. a villan­ykörte feltalálója. 2. Szép orosz női név. 3. Kettősbe­n for­dítva. 4. Mo­bdán és oxigén vefigjete. 9. Község a Szeged környéki olajmezőn. 6. Az elek­tromos feszültség mértékegysé­ge. 7. Antimon vegyjele. E. Han­­cúrozik. 9. Félreért. 10. Tudniil­lik. röv. 11.........és Paál”. Csurka István regénye. 12. EHB. 21. Négy német—római császár ne­ve. 23. Zongorázni oktat. 25. Látó, egynemű betűi. 26. Hala­don. 27. Dunamenti város. 23. Nehéz fém, a természetben nagy mennyiségben csak vegyületei fordulnak elő. 30. Találat. 31. Cz. 32. LT. 34. Kurtalábú, szür­­kebundájú kis ragadozó. 35. Ak­i! 37. Súlymérték. 38. Hajápoláshoz használjuk. 39. Aki a kenyeret süti, névelővel. 42. Kassák Lajos folyóirata volt. 44. Római császár (37—68). Róma felgyújtója. 46. Pulóver is készül belőle, névelő­vel. 47. Fehár csapadék. 43. Ró­ma folyója. 50. Nagytestű, hos­­­szúnyakú vándormadár, néve­lővel. 51. Szovjetunióban élő nép. 52. Göngyölegsúly. 54. Üz­leti asztal. 57. Hajnal színe. 60. Most már értem! 68. Róma kö­zepe ! 64. NT. 66. Helyrag. Beküldendő: a vízszintes 1.A fügőleges S3, és vízszintes 3S. számú sorok megfejtése, feb­ruár 1-ig. Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: Hortyog a fejére húzott nagy, szürke takaró alatt . Könyvet nyert: Szikszai Pál­­né, Jászkisér. (A könyvet postán küldjük el.) SZOLNOK MEGYEI NEPU9 REJTVÉN­YSZEL­VENYE, 1973. Január 38.

Next