Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-24 / 70. szám

XXIV. évf. 70. sz. 1973. márc. 24., szombat. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGYEI TANÁCS LAPJA r . Új törvény a büntetőeljárásról Megválasztották a Legfelsőbb Bíróság elnökét • Interpellációk Befejeződött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Tegnap a Parlamentben délelőtt folytatta munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula és Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Buda­pesten akkreditált külképviseletek számos vezetője. Az ülést Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke nyi­totta meg. Napirend szerint a büntető eljárásról szóló tör­vényjavaslat megvitatásával folytatták munkájukat a kép­viselők.­­ A törvényjavaslatot dr. Korom Mihály igazságügyi mi­niszter terjesztette elő. Alapvető cél: a törvényesség, a differenciálás, az egyszerűsítés Dr. Korom Mihály előterjesztése Elöljáróban dr. Korom Mihály hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a bünte­tőjogi felelősségre vonás rendjét megállapító, a bün­tetőeljárásban résztvevő ha­tóságok és személyek jogait és­ kötelezettségeit szabályo­zó­­ rendelkezéseket tartal­­m törvényjavaslat fejlesztésé­nek abba a folyamatába tartozik, amelynek során az országgyűlés az elmúlt év­ben megalkotta a bírósá­gokról és az ügyészségekről szóló törvényeket, az Elnöki Tanács törvényerejű rende­­lettel módosította 1971-ben a Büntető Törvénykönyvet, 1972-ben pedig a polgári perrendtartást. — Büntető jogszabályaink­nak — mondta az igazság­ügyminiszter — az a ren­deltetése, hogy jó „fegyvert” adjanak a bűnüldöző és az igazságszolgáltató hatósá­gok kezébe társadalmi, ál­lami és gazdasági rendünk védelmére, a bűnüldözés hatékonyságának növelése érdekében. A bűnözés még számottevő problémát jelent, és sok gondot okoz mind­annyiunknak. Éppen ezért a­ ­z alapelvek : A bűnüldöző és igaz­ságszolgáltató hatóságok el­sőrendű kötelessége, hogy a jogszabályok megtartásával és megtartatásával őrködje­nek hazánk szocialista jog­rendje, közbiztonsága fölött. Ezért törvényeink rendelke­zéseinek megfelelően kell fellépniök mindazokkal szemben, akik a jogszabá­lyainkba ütköző cselekmé­nyeket követnek el.­­ Az új törvény javaslata elvi és gyakorlati szükség­­szerűségből­ került az or­szággyűlés elé. Az 1962. évi 8. számú törvényerejű ren­delettel megalkotott és ed­dig hatályban volt büntető­­eljárási jogszabályunk alap­vetően jól betöltötte fel­adatát. Éppen ezért a most előterjesztett törvényjavas­lat megőrzi és továbbfej­leszti mindazokat az eljárá­si elveket és rendelkezése­— Büntető igazságszolgál­tatásunk vezérfonala, hogy az eljárás minden szakasza­bűncselekmények felderíté­se, azok elkövetőinek törvé­nyes és gyors felelősségre vonása fontos közérdek Meggyőződésem — jelentet­te ki dr. Korom Mihály —, hogy társadalmunk képes a bűnözést kiváltó okokat megszüntetni és így hos­­­szabb távon a bűncselekmé­nyek számát lényegesen visszaszorítani. Erőfeszíté­seiknek azonban csak akkor lehet tartós eredménye,­­ha kapcsolódik hozzájuk az ál­lami és társadalmi szervek munkája, az állampolgárok támogatása is. változatlanok két, amelyek eddig is ge­rincét jelentették büntető­­eljárásunknak. A bűnüldö­zés mai követelményei és az eljárási jogszabályok elő­írásai azonban nemegyszer ellentmondásba kerültek egymással. A vitathatatla­nul helyes elvek érvényesí­tésére hivatott részletszabá­lyok már sok esetben fölös­legesen bonyolulttá és hos­­­szadalmassá, nehézkessé tették a büntető igazság­szolgáltatást. ■ — A törvényjavaslatban három alapvető cél jut ki­fejezésre: a szocialista tör­vényesség további erősítése, a differenciálás jobb ér­vényre juttatása és a bün­tető eljárás egyszerűsítése minden szakaszban, tehát a nyomozás, az ügyészségi te­vékenység, a bírósági eljá­rás és a büntetés végrehaj­tása során egyaránt. , ban érvényesüljenek a tör­vényesség követelményei. (Folytatás a 3. oldalon) A jogrend tisztelete Korom Mihály igazságügyminiszter tart expozét. dr. Szakács Ödön eskütétele Dr. Szakács Ödön, a Ma­gyar Népköztársaság Legfel­sőbb Bíróságának elnöke, Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt tegnap le­tette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Fehér Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Cseter­­ki Lajos a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, dr. Korom Mihály igazság­ügyminiszter és dr. Szénási Géza legfőbb ügyész. Munkásportrék amatőrfilmen A Munkásportrék címet viselő Országos Amatőrfilm Fesztiv­álra az ország min­den részéből idesereglett amatőrfilmes alkotók ■ és ér­deklődőik illetve a főként fi­atalokból álló helybeli kö­zönség, no és természetesen a házigazda járműjavítások nagy tapssal köszöntötték a zsűri bevonulását, amely az esemény kezdetét jelentette. A zsűri elnöki tisztét Rad­­ványi Dezső, a Magyar Tele­vízió Dokumentum Főosztá­lyának vezetője tölti be. A fesztivál rendezőszerveinek nevében Pándi András, a KISZ KB osztály­vezető-he­­lyettese mondott megnyitó beszédet. Lapunk­­ zártakor még tar­tott az első tíz versenyfilm vetítése. A hátralévő huszon­egyet ma­ délután 15 órai kezdettel mutatják be a Járműjavító művelődési ott­honában Az eredményhirde­tés a díjkiosztás és a leg­jobb alkotások vetítése va­sárnap délelőtt 11 órakor lesz a Vörös Csillag Film­színházban. Éneklő ifjúság hangversenye Fiatal kórusok adnak ma délután 3 órakor hangver­senyt Szolnokon, a S­ágvári Endre megyei Művelődési Központ színháztermében. A műsorban fellép a me­zőtúri 2 sz. általános isko­la, a túrkevei általános isko­la kamarakórusa, a tiszader­­zsi általános iskola Kodály kórusa, a tiszaföldvári Haj­nóczy gimnázium nagykóru­sa, a jászberényi Lehel ve­zér gimnázium leánykórusa, a mezőtúri városi úttörőének­kar és a szolnoki Verseghy Ferenc gimnázium kórusa. Velencei nyár Elkészült a Velencei nyár, a Velencei-tó nyári rendez­vénysorozatának programter­vezete. A tópart hagyomá­nyos eseménysorozatára jú­lius és augusztus hónapban kerül sor, Agárd, Gárdony, Velence, Pákozd, Sukoró és Kápolnásnyék községekben. Az idei program gazdagabb, változatosabb lesz a tavalyi­nál, főbb szórakoztató jelle­gű főként a fiatalokat von­zó rendezvényt terveztek. Ki­emelkedő eseménynek ígér­kezik a Velencei néptánc­találkozó, amelyre az ország minden részéből érkeznek majd a meghívott együttesek. Kétszázezer dolláros szerződés Ezekben a hónapokban szállítja az Elektroimpex az algíri olimpiai komplexum sportcsarnokába azokat az elektronikus eredményjelző­ket, hangerősítőket és az ezekhez szükséges összes be­rendezést, amelyeket a nyár elején már beszerelnek. Né­hány nappal ezelőtt újabb szerződést kötöttek, melynek értelmében Constantin város sportcsarnokába és stadion­jába is magyar jelzőrendsze­reket építenek, mintegy 200 000­­ dollár értékben. E kapcsolatok szélesítését, fejlesztését várják az ápri­lisban Algírban megrende­zésre kerülő önálló magyar gépipari kiállítástól is. Töb­bek között a Budapesti Elek­troakusztikai Gyár és a Mec­hanikai Labor most első íz­ben mutat be akusztikai és oktató berendezéseket az al­gériai érdeklődőknek. Gyárak, berendezések külföldre­­ * A KGM Gépexport Válla­lat az idén összesen 1 milli­árd 300 millió devizaforint értékben exportál különféle gyárakat, berendezéseket. A komplett berendezések össze­állításához több mint száz hazai vállalat nyújt termé­keivel segítséget. TÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK— HÍRÜK Az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának ülése Tegnap tartotta soron kö­vetkező ülését az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága. Az ülés első napirendi pont­jaként a pártbizottság meg­vitatta a megye gazdaságá­nak 1972. évi fejlődéséről, a negyedik ötéves terv gaz­daságfejlesztési feladatainak időarányos teljesítéséről, és a további tennivalókról elő­terjesztett jelentést. Szóbeli kiegészítőt az írásos beszá­molóhoz Tóth János, a me­gyei pártbizottság titkára tartott. E­ téma vitájában felszólalt dr. Szabó Károly, az Országos Tervhivatal fő­osztályvezetője. A megyei gyermekintéz­mények helyzetéről, a fej­lesztésük érdekében kibon­takozó társadalmi összefo­gás tapasztalatairól és a tervezett intézkedésekről Fo­dor Mihály, a Megyei Ta­nács elnöke tájékoztatta a pártbizottságot.­­ Személyi ügyekben is dön­tött a megyei bizottság. Két munkabizottság vezetésében — az országos gyakorlatnak megfelelően — változtatást eszközölt. A pártépítési munkabizottság elnöki tisz­tét a jövőben Szekeres László, a megyei pártbizott­ság titkára tölti be. Az if­júságpolitikai munkabizott­ság elnöke Vad András, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője lett. A két pártbizottsági ülés között végzett munkáról Sze­keres László, a megyei párt­­bizottság titkára szám­olt be. Néprajzosok országos konferenciája Szolnokon A Szolnoki Galériában tegnap kezdődött a néprajzos muzeológusok országos kon­ferenciája. A tanácskozáso­kat az eddigi gyakorlatnak megfelelően minden évben más-más városban rendezik. Az évenkénti vándorlásnak az a magyarázata, hogy a konferenciát rendező város ilyen alkalmakkor az ország valamennyi múzeumából összesereglett néprajzos szak­ember, tehát a szó legszo­rosabb értelmében vett szakmai gárda nyilvánossá­ga előtt számot ad az el­múlt években végzett nép­rajzi munkáról. Megtekintik ilyenkor a múzeumi gyűj­teményeket, raktárakat, fotó és adattári anyagot, értéke­lik a végzett­­ tudományos feltáró és feldolgozó mun­kát, megvitatják az utóbbi időszakban elkészített és be­mutatott kiállításokat és a múzeumi néprajzi jellegű népművelői tevékenységet. A legalaposabb szakmai vizsgát jelenti tehát egy ilyen konferencia. Amennyire megtisztelő tehát a néprajzos szakem­berek városunkba érkezése, olyan izgalmat is okoz egy­ben ez a rendkívül komoly szakmai vizsga. Néprajzosaink nem ag­gódnak. A Szolnok megyei Néprajzi Atlasz­ ■ munkálatai­nak sikeres befejezéséről, a palóc kutatás keretében el­készített a jászdózsai tanul­mánykötetről, jelentős tár­gyi és tízezer darabon felüli fotóanyag gyarapodásról számolhatnak be nemcsak a konferencián elhangzó elő­adásokon, hanem a tanács­kozás tiszteletére a Szolnoki Galéria emeletén rendezett néprajzi kiállításon. Sz. I, 25 éves a Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezet Egy lakásban kezdődött a termetes Eélautomaták az új gyáregységben Egyhavi bér a nyereség 1948. június 10-én, néhány szolnoki szabó, két fiatal lány, mint kézimunkás új szövetkezetet alapított. Az első munkahelyük egy Ady Endre úti, kétszobás lakás, ahol bizony nagyon gyakran akadozott a termelés. A követke­ző év januárjában tizenegy szabómester csatlakozott hozzájuk. Egymás után je­lentkeztek új tagok, felvet­ték az első ipari tanulókat. Lassan szűknek bizonyult az Ady Endre úti két kis szo­ba. Az év végén a szövet­kezet átköltözött a­­ Magyar utcába, ahol egy teljes há­zat vettek bérbe, és ott dol­goztak egészen 1957-ig. A Városi Tanácstól új épületet kaptak, ahol csak­hamar már százan dolgoz­tak. Öltönyeik, nadrágaik egyre keresettebb cikkek let­tek, és szívesen vásárolták több megyében is. A tagok száma közben kétszázhar­mincra emelkedett, és 1966. január 1-vel százan külön­váltak, s „minőségi szabók” néven önálló szövetkezetet alakítottak Az anyaszövet­­kezet, a Vörös Csillag Ktsz ettől kezdve csak készáru­­termelődoel foglalkozott A gazdasági reform beve­zetése ugrásszerű fejlődést hozott a szövetkezet életé­ben. A termelőeszközök ér­téke — 1968-ban 3 millió 600 ezer forint volt — ta­valy, az év végén megha­ladta a 8 millió forintot, és a szövetkezet összvagyona több mint 18 millió forintot ért. 1971—72-ben a közpon­ti telepen, a kunszentmárto­ni gyáregységben rekonst­rukciót hajtottak végre. Mindkét üzemet félautoma­ta, speciális varró- és vasa­lógépekkel szerelték fel. A tavalyi év gazdasági eredményei kiemelkedőek. Az árbevétel 32 millió fo­rint volt, s ennek több mint 17 százaléka nyereség Ez tette lehetővé, hogy átlago­san egy havi bért nyereség­­részesedésként kifizessenek, és 7 százalékkal emeljék a munkások órabérét. * * * Tegnap délután tartotta mérlegzáró közgyűlését a fennállásának negyedszáza­dos jubileumát ünneplő szol­noki Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezet. A vezetőségi beszámoló és a hozzászólások után heten kapták meg a 25 éves törzs­gárda-aranygyűrűt, hatan a Szövetkezet Kiváló Dolgozó­ja kitüntetést. Négy szocia­lista brigád kapott jutalmat, majd a szövetkezet két te­lekhelyén dolgozó kétszáz­­hatvanöt dolgozónak 670 ezer forint nyereségrészese­dést adtak át. h. I

Next