Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-25 / 224. szám

\ XXV. évf. 221. sz. 1971. szept. 25., szerda. Testvéri találkozás * A Szovjetunióba látogató magyar párt- és kormány­küldöttség körülbelül akkor lép a moszkvai re­pülőtér betonjára, amikor éppen harminc esz­tendeje annak, hogy a felszabadító szovjet hadsereg egysé­­gei valahol Battonyánál, meg Csanádpalota és Új-Nag­ylak táján átlépték a magyar határt és megkezdődött Magyaror­szág felszabadítása. Igaz, az ilyen legmagasabb szintű találkozókon, tár­gyalásokon, a világpolitikai szótár szerint csúcstalálkozó­kon, a visszapillantásnak, a múlt kérdéseinek aligha jut­hat döntően fontos szerep­e a munka, a megbeszélések fő témája a jelen és a jövendő, a szocialista építőmunka leg­jobb feltételeinek megvizsgálása, gyakorlati kidolgozása. Mégis bizonyos, hogy ha csak a tárgyalások szellemében is, de jelen lesz a moszkvai tanácskozóteremben ez a harminc esztendővel ezelőtti történelmi forduló. Hiszen a magyar milliók életének és munkájának alakulásában éppen ez hozta meg a lehetőséget, hogy végre a nép javára, a nép vágyainak megfelelő úton induljon tovább az élet, az al­kotómunka, a magyar dolgozó ne csak tárgya, hanem for­málója is legyen sorsának. Élet és alkotómunka egyébként úgy formálódott, ala­kult az elmúlt három évtizedben, hogy a magyar munkás­­osztály és pártja által vezetett ország egyre inkább része és részese lett egy nagyobb családnak, a szocialista közös­ségnek és építő tevékenységének. Büszkén emlegetett jel­szóból mindennapi valóság lett a munkásnemzetköziség. Alapja természetesen az, amit tömör pontossággal úgy fe­jezhetünk ki, hogy az internacionalizmus, elsősorban a Szovjetunió iránti kapcsolat őszinteségén és bensőségessé­­gén mérhető le. Az elmúlt három évtized bebizonyította, milyen új világot képes teremteni a szocializmus útját vá­lasztott azoknak a népeknek nagy családja, amely szoros szövetségben az első és legnagyobb szocialista országgal, a Szovjetunióval, a gyakorlatban valósítja meg a proletár internacionalizmus elveit. Az T­ermészetes, hogy a magyar párt- és kormánykül­döttség mindenekelőtt a magyar—szovjet kapcso­latokról, együttműködésünk szinte az élet min­den területére kiterjedő témáiról tárgyal majd. Szóba kerül nyilván a magyar gazdaságföldrajzi térképnek az az immár meghatározó fontosságú vonalhálózata, amelyet a szocia­lista magyar népgazdaság vérellátó érhálózatának is nevez­hetünk. A két Barátság-kőolajvezetékre gondolunk, amely Kujbisev tájáról meg a szibériai olajmezőkről hozza az ola­jat magyar földre. A Testvériség gázvezeték végtelen cső­kígyóira, s a felsorolást még sokáig lehetne folytatni. A múlt hetekben, amikor a magyar—szovjet műszaki-tudomá­­nyos és gazdasági együttműködés kérdéseiről szóló előadá­sok százai mérték fel eredményeinknek éppen az együtt­működésből és segítségből eredő tényeit, ilyen adatok légió­ját idézték a tudósok és szakemberek a közvélemény em­lékezetébe. Aki végigpillant a mai magyar valóságon, azaz váro­saink és falvaink új utcasorain, lakónegyedei derűs, vilá­gos színfoltjain, jó, ha tudja: jelenleg mintegy százezer szovjet gép dolgozik a magyar építőiparban. Aki elgondol­kozik azon, hogy a szovjet—magyar együttműködés az alu­­míniumiparban, a szovjet segítség az olefinprogram meg­valósításában mit jelent a magyar gazdaság számára, meg­érti: a felszabadulás három évtizede alatt megtett úton eddig is csak úgy tudtunk előretörni, ha a szocialista nagy­hatalom baráti, testvéri segítségét, a magyar szovjet együttműködést tekintjük munkánk legfontosabb elemének. A magyar—szovjet barátság úgy kapcsolódik a szo­cialista testvérországok együttműködése és egyre összehangoltabb alkotómunkájának szilárd rend­szerébe, mint a jól működő szerkezet fogaskerekei egy­másba. A magyar—szovjet barátság önmagában is a hazai fejlődés legfontosabb hajtóereje, egyúttal része a szocia­lista közösség kapcsolathálózatának és ezzel a kor kétség­kívül meghatározó erejű tényezőjének része. Hiszen a szo­cialista integrációra törekvő országok közössége már ma is döntő fontosságú része a világgazdaságnak: földünk terüle­tének 18,5, a világ népességének 10 százaléka tartozik ide, ám a világ ipari termelésének egyharmada, a világ nem­zeti jövedelmének egynegyede jut a szocialista közösség or­szágaira.. S mivel a szocialista integráció éppen mostaná­ban kibontakozó folyamata a termelőeszközök társadalmi tulajdonára és a népgazdaság tervszerű fejlesztésére épül, a szocialista gazdaság magas növekedési ütemét figyelembe­­véve előrelátható, hogy milyen hamar, másfél évtizednyi munka után lesz az anyagi termelés legtöbb szektorában a szocialista közösség országaié a vezető pozíció. Ennek a közös holnapnak a megtervezése, a holnaphoz vezető út részleteit kidolgozó szakemberek számára adandó politikai iránymutatás a fő feladata a szocialista országok párt- és állami vezetői közötti legmagasabb szintű találko­zóknak. A világot megrázó ellentétek, nem egyszer fegy­veres összetűzések, politikai-társadalmi robbanások köze­pette a szocialista közösség alkotómunkája­­ és a közösség vezetőinek találkozói — állandó jelzői annak, hogy a test­­­­véri szocialista országok kollektív erőfeszítéseivel is hozzá kívánnak járulni a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a nemzetközi együttműködés bővítéséhez. A magyar párt- és kormányküldöttség mostani szovjetunióbeli útja is ezt­ szolgálja: a szocialista testvérországok együttműködésének, benne a ma­gyar—szovjet kapcsolatok bővítésének megbeszélését és en­nek világpolitikai alátámasztását, a feszültséget csökkenteni kívánó, egybehangolt szocialista külpolitika elveinek meg­erősítését. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A XI. kongresszus h­­zlelésére Sikeresen teljesítik vállalásaikat a termelőszövetkezetek Magas term­ésállagok— Jelentős társadalmi m­unka — Javuló életkörülmények Tegnap a jászberényi Kos­suth Termelőszövetkezetben tartotta soron következő ülé­sét a Középtiszavidéki és Jászsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének elnöksége. Először a szövetség revizori irodájának munkájáról tár­gyaltak, majd értékelték a XI. pártkongresszus és ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulójára kezdeménye­zett szocialista munkaver­­seny eddigi eredményeit. Bár évközben vagyunk és a fel­ajánlások teljesítését csak lényegében a zárszámadások készítésekor lehet pontosan értékelni, azért ,,menetköz­ben” is jó szót váltani az eddigi eredményekről, a to­vábbi tennivalókról. — hangsúlyozták az elnökség tagjai. A MÉM és a TOT elnök­sége májusban megjelent felhívása alapján a gazdasá­gok — egy-két kivétellel — csatlakoztak a versenymoz­galomhoz. A vállalások szinte min­denütt a termésátlagok túlteljesítésére, az állat­tenyésztés eredményei­nek növelésére, az áru­termelés fokozására szü­lettek. Jelentős értéket képvisel — 7 millió forintot — az a társadalmi munka-felaján­lás, amit a községek fejlesz­tése érdekében határoztak el a szövetkezeti tagok. Szere­pel még a felajánlások kö­zött a szocialista brigádok munkájának, életének továb­bi javítása, újabb szocialis­ta címért küzdő brigádok alakítása, a termelési techno­lógiák korszerűsítése, a ter­melési költségek csökkentése. Összességében megállapít­ható, hogy a termelőszövet­kezetek tagjai becsülettel tel­jesítik vállalásaikat. Például a szocialista címért küzdő brigádok száma 217-ről 256-ra a brigádtagok létszáma pedig 2979-ről 3340-re növe­kedett. Néhány konkrét pél­da: a tószegi Petőfi Terme­lőszövetkezet tagjai felaján­lották, hogy 1500 mázsával több vágóállatot, 3600 hek­toliterrel több tejet, 340 ton­nával több napraforgót­ ter­melnek és értékesítenek a tervezettnél. Felajánlásaikat megköze­lítően 50 százalékra tel­jesítették eddig, a köz­ségpolitikai feladatok megoldását pedig 700 társadalmi munkaórával és 100 ezer forint értékű bontott építőanyaggal se­gítették. A tiszaföldvári Lenin Tsz­ben teljesítették búzaér­téke­­sítési vállalásukat: felajánlá­suk a terv 5 százalékos túl­teljesítése volt, de a tervezett 42 mázsa helyett hektáron­ként 51,1 mázsa kenyérga­bonát takarítottak be. A zagyvarékasi Béke Tsz-ben májusban elhatározták, hogy hízott marhából ötvennel, hí­zott sertésből ötszázzal, na­­poslibából húszezerrel, hí­zottlibából tízezerrel többet értékesítenek mint tervezték. Felajánlásukat jórészt telje­sítették, illetve túlteljesítet­ték.­­ A tiszasasi Rákóczi Ter­melőszövetkezetben a ter­méseredmények növelése mellett sokat segítettek a községfejlesztésben: 400 ezer forint értékű gépi és kézi munkát végeztek. A szol­noki Lenin Tsz búzából 3 vagonnal, zöldborsóból 538 mázsával értékesített többet mint eredeti előirányzata volt. A jászkiséri Kossuth Tsz-ben pedig ahol szintén időarányosan teljesítették vállalásaikat — így például 6 tonnával több baromfihúst ért­ékesítettek a tervezett­nél — eleget tettek annak a felajánlásuknak is, hogy hatékonyabban segítik tag­jaik üdültetését. Az idén kétszázharmincöt szövetke­zeti tagjuk volt bel- és kül­földi üdülésen, kirándulá­son. A területi szövetség elnök­sége a napirend vitájában kifejtette: nagy figyelmet kell for­dítani a verseny értéke­lésére, a szövetkezetek­ben az anyagi és erköl­csi elismerés helyes ará­nyaira. Az ülés utolsó napirendi pontjaként Sári Mihály szö­vetségi titkár különböző té­mákról tájékoztatta az el­nökség tagjait. Így többek között elmondta, hogy a szövetség területén a hektá­ronkénti búza átlagtermés jobb volt a megyei átlagnál, 39,5 mázsa lett. Szólt az őszi betakarítás nagy feladatai­ról — így arról hogy « 9 millió tonna terményt, árut kell a szövetkeze­teknek szállítaniuk — és arról is, hogy elvégez­ték a termésbecsléseket a szakemberek. Így várhatóan kukoricából 46—47 mázsa, cukorrépából körülbelül 350 mázsa átlagtermés lesz hek­táronként. V. T. | ÁRA: 80 FILLÉR Ma: A villanyszámla kicsit magas A 4-es útról és a szolnoki pályaudvarról Kémények alatt A tv képernyője előtt Új­ barátokra találva Kiállta a próbát A szerkesztőség postájából Jogi tanácsadó A hónap végére befejeződik a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyáregysége új acélszerekezeti gyártócsarnoká­nak műszaki átadása. A modern, tágas és világos üzemben a korábbinál lényegesen jobb körülmények között dolgoz­hatnak a gyár munkásai IZ­­OSÍTÁSOK — II í R­EK­— TCDÚS A kereskedelmi kamara elnökségi ülése A Magyar Kereskedelmi Kamara tegnap kibővített elnökségi ülésen vitatta meg a világgazdaságban bekövet­kezett változások hatását a magyar ipargazdaságra, és az ebből következő iparpoli­tikai és külkereskedelem­politikai feladatokat. Az ülé­sen részt vett és felszólalt dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter. Közgazdász konferencia A Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi ter­mében tegnap megnyílt a háromnapos élelmiszeripari közgazdász konferencia. A negyedik alkalommal meg­rendezett tanácskozáson 400 szakember vesz részt és hat ország élelmiszeripari szak­emberei is képviseltetik ma­gukat. A konferencián dr. Dimény Imre mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­ter tartott előadást, amely­ben egyebek között rámuta­tott: a gazdasági folyama­tok az iparnak ebben az ágazatában is egyre bonyo­lultabbá válnak. Szerviz szolgálat A MEZŐGÉP szolnoki vál­lalata az őszi munkálatok idejére is megszervezte a Szerviz szolgálatát. A Be­­senyszögi úti gyáregyeség­­ben garanciálisan javítanak DT—54-es, SZMD—7 moto­rokat. A betakarítási ügye­let szeptember 15-én kezdő­dött és előreláthatólag no­vember végéig tart. A vál­lalat hat szervizkocsija és tizenhat főnyi szerelőbrigád­ja állandó készültségben várja a termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok hívá­sát. A gyermekélelmezésről tegnap a nőtanács szék­házában megrendezett anké­­ton a gyermekek ellátásának jelenlegi helyzetével és to­vábbfejlesztésével foglalkoz­tak. Jelenleg a legkedvezőtle­nebb az általános iskolások­­ ellátottsága. Országosan a kisdiákok 21 százaléka, Bu­dapesten 44 százaléka ré­szesül napközi otthonos el­látásban. A fejlesztést sür­geti az a tény, hogy az első osztályosok beiratkozásakor a szülők 75—80 százaléka igényelte a napközi otthonos ellátást. Szó volt arról, hogy a bölcsődé­s és óvodáskorú gyermekellátás javítása ér­dekében tovább kell fej­leszteni a konyhai kapaci­tást. í Nemzetközi kiállítás Negyvenkilenc magyar és negyvenhét külföldi vállalat részvételével nemzetközi anyagmozgatási és csomago­lási kiállítás nyílik október 9-én a kőbányai vásárváros „A” pavilonjában. A bemu­tatóról tegnap sajtótájékoz­tatót tartott Déri Tibor, a kiállítás­szervező anyagmoz­gatási és csomagolási intézet igazgatója. A kiállításon azok a leg­korszerűbb berendezések, eszközök sorakoznak fel, amelyek közül több a jelen­leg még közepes színvonalú hazai anyagmozgatás és cso­magolástechnika továbbfej­lesztéséhez nyújthat segítsé­get. Egy mondatban — A Magyar Partizán Szö­vetség meghívására Magyar­­országon tartózkodó Mongol Forradalmi Harcok veterán­jai bizottságának küldöttsé­ge tegnap elutazott. — Tegnap a Magyar Tu­dományos Akadémián meg­­­kezdte munkáját a VL ma­gyar gyógyszerész kongres­­­szus. —* A. M. Prohorov Nobel­díjas fizikus vezetésével el­utazott hazánkból a szovjet tudós küldöttség. — A mezőgazdasági ügy­vitelszervezés a könyvelőgé­pek alkalmazása volt a té­mája a tegnap Siófokon meg­kezdődött országos tanácsko­zásnak. — Tíz járműipari vállalat 30 ezer fiatal dolgozójának képviselői találkoztak Győ­rött tegnap a Rába Műve­lődési Központban. — Újabb alagút épül a Mecsekben, a Budapest— Pécs közötti vasútvonal hegyvidéki szakaszán.

Next