Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-30 / 100. szám
1975. április 30. Művészeti díjak, szakszervezeti kitüntetések Tegnap délelőtt Szolnokon, az SZMT székházában átadták a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa ez évi művészeti díjait és kitüntetéseit. Az ünnepségen Sípos Károlyné, az SZMT titkára röviden megemlékezett május elsejéről, majd Bakki Katalinnak, a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium tanárnőjének és Mészáros Ferencnek, a karcagi Zeneiskola tanárának kiváló kórusvezetői munkásságukért átadta az SZMT művészeti díját. Többen a Szakszervezeti munkáért érem ezüst fokozatát kapták, illetve oklevelet vehettek át. A kitüntetések átadása után Tabák Lajos, az SZMT elnöke pohárköszöntőt mondott, amelyben további jó munkát és sok sikert kívánt az ünnepelteknek. Tudományos és kulturális hónap Jászberényben A városi tanács végrehajtó bizottsága jóváhagyta Jászberény 1975. évi tudományos és kulturális hónapjának programját. A gazdag rendezvénysorozat május 3-án Fery Antal grafikusművész kiállításának megnyitásával kezdődik. Ifjú Szabó Mihály karcagi fazekas kiállítása, Máté György kisplasztikai bemutatója és a Székely Mihály emlékkiállítás szerepel még a kulturális hónap programjában. Nagy érdeklődés előzi meg a Nemzeti Galéria gyűjteményéből összeállított „Harminc év festészete” című kiállítást, valamint a Jász Múzeum új, állandó kiállításának megnyitását. A Székely Mihály emlékbizottság rendezésében sor kerül középiskolai kórusok hangversenyére, megyei kamarazenekarok és aranykoszorús iskolai kórusok bemutatkozásra, a Kossuth Tsz székházában opera-estre, a Tanítóképző Intézet kórusainak önálló találkozójára. Szép színfoltja lesz a rendezvénysorozatnak a hazai kórusokkal együtt fellépő drezdai és tallinni énekkarok hangversenye. A tudományos hónap programja május 6-án a Gépipari Tudományos Egyesület rendezvényeivel, „A pneumatika alkalmazása a Hűtőgépgyárban” című előadással kezdődik. Ezt több, nagy érdeklődésre számot tartó előadás követi. A Közgazdasági Társaság Szolnok megyei szervezetének jászsági csoportja a népesedéspolitikánk gazdasági kérdéseiről, a Vöröskereszt városi szervezete pedig a családi életről, az iskola és a család szerepéről rendez előadásokat. A Magyar Pedagógiai Társaság Szolnok megyei szervezete „Nevelésügyünk 30. éve” jegyében pedagógiai napokat szervez. A KISZ városi bizottsága és a Déryné Művelődési Központ művészeti vetélkedőket, a szocialista brigádok fórumát szervezi meg. A tudományos és kulturális hónap során Jászberénybe látogat az Erkel Ferenc Művészegyüttes, a Magyar Rádió pedig bolgár irodalmi estet és Déryné emlékműsort rendez. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Május 5—12. szovjet filmhét Front szárnyak nélkül, Repülőszázad A béke és barátság hónapjában, a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulója alkalmából szovjet és csehszlovák filmhetet rendeznek hazánkban. A változatos programú eseményekre művészdelegációk érkeznek hazánkba. A május 5-től 12-ig tartó szovjet filmhéten bemutatják a Front szárnyak nélkül, valamint A repülőszázad című filmet. Az előbbit egyelőre csak a filmhét során láthatja a magyar közönség, az utóbbi alkotás műsoron marad. A szovjet filmhét ünnepi díszbemutatójára szovjet küldöttség érkezik hazánkba, amelynek tagja lesz a Front szárnyak nélkül című film rendezője, Igor Gosztyev, s a két főszereplője: Vjacseszlav Tyihonov és Ivan Pereverzev. Az ünnepi esemény alkalmából egyébként országszerte műsorra tűznek régebbi, magas művészi színvonalú, nagy sikerű szovjet filmalkotásokat. Például felújításban láthatják a nézők Mihail Romm világhírű dokumentumfilmjét, a Hétköznapi fasizmust, s a nagy honvédő háború történetét dokumentatív hitelességgel, művészi erővel megjelenítő Felszabadítást. A csehszlovák filmhét ugyancsak május 5-én kezdődik. A díszbemutatón a Szokolovo című csehszlovák—szovjet kooprodukciós filmet fogják vetíteni, a későbbiek során pedig a Mi völgyünket. Ezzel egyidőben régebbi, színvonalas csehszlovák filmalkotásokat is műsorra tűznek a mozik. A csehszlovák díszbemutatóra is művészdelegáció érkezését várják. Hajdani május A felszabadulás után az első szabad májust a Szolnok megyei Néplap elődje, a Tiszavidék köszöntötte a megyében. A Tiszavidék — amely minden hét keddjén jelent meg — hitet tett a független és demokratikus Magyarország mellett. Idézet a lap 1945. május elsejei számának vezércikkéből: „Május elsején indul útnak a vármegye dolgozóinak hetilapja, a Tiszavidék. Véletlen találkozás ez, hogy a lap megindulásának időpontja egybeesik a felszabadított ország munkásságának tavaszi seregszemléjével, a munka ünnepével”. A Tiszavidék a szabad május méltatása mellett adta hírül, hogy a „vármegyében” befejeződött a földosztás. Az ünnepi eseményekről így tudósított a lap: „Reggel fél hattól nyolcig a szakszervezetek egyesített fúvószenekara adott zenés ébresztőt Szolnokon. Kilenc órakor a politikai pártok, szakszervezetek és egyéb társadalmi szervezetek vonultak fel és ünnepélyesen leleplezték a Baross utcai és az Apponyi utcai (ma Hősök tere, ill. Verseghy gimnázium előtt) orosz emlékművet. Ezután népgyűlést tartottak a városháza előtt. A kommunista párt részéről dr. Kovács Kálmán, igazságügyi államtitkár mondott beszédet. Délután különféle kulturális rendezvények voltak. Az ünnepélyt az orosz városparancsnok nyitotta meg”. ■fr Az új alkotmány évében, ,1949-ben Kádár János írását közölte a Mezőtúri Tiszavidék. Idézet a „Május elseje a munka ünnepe” című írásból: „A felszabadulás után immár ötödször ünnepli dolgozó népünk igazi örömün- Szemelvények népként május elsejét. A felszabadulás óta minden évben nagyobb és nagyobb tömegekben munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek ” — Budapesten éppúgy, mint a legkisebb magyar faluban igazi népünnepély keretében, milliós tömegekben vonultak fel ezen a napon. Május 1. az egész dolgozó magyar nép ünnepévé változott. Ez évben a magyar demokrácia haladásához méltóan kormányunk úgy határozott, hogy május elsejét hivatalosan is állami ünnepként, a munka ünnepévé nyilvánítja. Ez is kifejezője annak, hogy államunk ma már maradéktalanul a dolgozó nép állama lett”. ☆ Egy évvel később így ír a Szolnok megyei Néplap, amely 1950-ben jelent meg először: „Hároméves tervünk lehetővé tette a szocializmus alapjainak lerakását, ötéves tervünk megindítását, amelynek során elmaradt országunkból fejlett ipari agrárország válik, s lényegében győzelemre viszik a szocializmus ügyét az egész magyar népgazdaságban. Szolnok megye dolgozó népe megerősödött győzelmi hitében nagy akarattal, lelkesedéssel veszi ki a részét a szocializmus építésének munkájából. Valamennyi üzemben, állami gazdaságban, gépállomáson, termelőszövetkezeti csoportban a dolgozók elhatározták, és valóra váltották, hogy május elsejére túlteljesítik termelési terveiket”. Újabb tíz év elteltével az első szabad május elseje eseményeit idézte fel a Néplap: „Különösen emlékezetes volt az 1919-es május elseje Szolnokon. Egykori feljegyzések emlékeznek meg róla: .. . 1919. április 29. Holnapután, május elsején nagy népünnepély lesz... Április 30-án pedig egy korabeli kézírásos naplóban azt olvashatjuk, hogy... „ma estére nagy tűzijáték volt tervezve, de a front közelsége miatt elmarad”. De a Tiszaparton ünnepeltek az emberek, azután felvonultak a városháza elé, hol égő piros betűkkel, piros villanykörtékből volt felírva: Világ proletárjai, egyesüljetek! Május elsején délelőtt tíz órakor nagy felvonulás, minden vörössel díszítve a városban. A városháza előtt népgyűlés. A gyűlés közben már hallatszik a távolból a front közelsége ... Tizenegy órakor megjött autón Vágó népbiztos elvtárs, és elmondta, hogy a frontról jön, ahol csapataink lelkesedve harcolnak. Egyre erősödő csatazaj mellett oszlik szét a tömeg a Marseillaise hangjai mellett. Délután háromnegyed négykor a nép a piacon, a városháza előtt három helyen is felállított zenekar nótáira vígan táncol. Így várta a nép, hogy besötétedjen és megkezdődjön a mozi a szabad térségen és a szabad színpadokon is az előadás...” •fz Idén már harmincegyedszer ünnepeljük a nemzetközi szolidaritás, a munka ünnepét. A Szolnok megyei Néplap pedig huszonötödször tudósít május elsejéről — constantín = Kitűnő együttesek, erős mezőny Készülődés a néptánc fesztiválra Lesz-e elegendő szállodai szoba, melyik munkásszállás, kollégium segít? Milyen menetrend szerint közlekedjenek a külön autóbuszok? Mikor jelenjen meg a fesztiválújság, hol tárolják a cimbalmokat, melyik csoportnak milyen fordulatú megnetofon kell...? „Nagyüzem” a VII. Alföldi néptánc fesztivál, ez évi nevén: a Jubileumi országos néptánc fesztivál rendező bizottságán. A program már régen kialakult: május 16-án, 17-én, és 18-án a Szigligeti Színházban rendezik az amatőr néptáncegyüttesek országos versenyét. Az érdeklődés — a „szakma” részéről — minden eddiginél nagyobb. Miskolc az Avas együttest küldi, Békéscsabáról a „Balassiék” jönnek, a fővárosból a Bartók táncegyüttes, a Bihari, az ELTE, az Erkel Ferenc művészegyüttes, a Nemzetiségek központi táncegyüttese, az építők Vadrózsája, a Vasas művészegyüttes... Részt vesz a fesztiválon a Debreceni népi együttes, az Építők Hajdú együttese, a gödöllői agráregyetem együttese. Pécsről a „Mecsek”, Szombathelyről az Ungaresca, Gyöngyösről „Vidróczki”-ék, Zalaegerszegről pedig a Zala együttes, és természetesen a házigazda, a Tisza táncegyüttes. A hazai táncosokon kívül Szolnokra várják a bolgár testvérmegye, Kjusztendil együttesét is, amely versenyen kívül lép fel a fesztiválon. A Tisza táncegyüttes a Szolnoki regrutabállal — Sajti Sándor és Győre Zoltán kompozíciója — és Tímár Sándor — Sipos Mihály Jászkun táncok című számával lép a közönség, illetve a zsűri elé. A „szolnoki” versenyszámok érdekessége, hogy mindkettő koreográfiáját a „Tisza” két alapítója, Sajti Sándor és Tímár Sándor szerkesztette. — ti — EMEKLŐ ÚTTÖRŐK ÉS PEDAGÓGUSOK Kórushangverseny, szolfézsverseny Szolnokon és Törökszentmiklóson Igen színvonalas zenei események zajlottak az elmúlt hét végén Szolnokon és Törökszentmiklóson. Az Éneklő Ifjúság keretében a Szolnoki MÁV Járműjavító Művelődési Központjában került sor megyénk úttörő kórusainak, rádiófelvétellel egybekötött hangversenyére. Dr. Földy Dánielné megyei úttörőtitkár ünnepi megnyitója köszöntötte a résztvevő 19 kórust és közönségét. A harmadik forduló szereplői közül talán a szolnoki Abonyi úti iskola Hámori Kató úttörőcsapatának kórusát, illetve élményszerű szép előadását lehet kiemelni. (Majoros Jánosné). Továbbá hasonlóképpen kell szólnom a törökszentmiklósi Bethlen Gábor úti (Bischof László), a szolnoki Áchim András úti (Imrefalvi Tiborné) és a Ságvári körúti általános iskola (Kovács Jánosné) kórusainak teljesítményéről. A negyedik fordulóba jutott kórusok közül többek között a besenyszögi Mező Imre úttörőcsapat kórusa (Tóth Antal), illetve három szolnoki általános iskola — a Kassai úti (Rohonczy Andrea), a Beloiannisz úti (Böröcz Irén) és a Délibáb úti (Polgár Istvánná) — úttörő csapatának kórusa nyújtott kiemelkedően szép teljesítményt. Végül is örömmel elmondhatjuk, hogy jó volt a színvonal, jól szerepeltek a kórusok. A pedagógiai napok kulturális rangját méltóképpen emelte a pedagógus kórustalálkozó, illetve a szolnoki vegyipari szakközépiskolában megtartott nagyszerű kórushangverseny, melyen Szurgyi István, a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottságának titkára mondott megnyitó beszédet. Nagy meglepetést jelentett több kórus szereplése is. Ezek közül elsőnek a nyíregyházi pedagógus kórus élményszerű produkcióját kell megemlítenem. Zeneileg és tartalmi felépítését tekintve is példamutató volt. A kórus — avagy egy kórus — kiemelkedő jó szereplése, egyben a mindenkori karvezető — ebben az esetben Fehér Ottó — munkájának is elismerést jelentő sikere. A nyíregyházi kórus előadásában P. Eben Varázsige és Pászti Lamento című művének színes tolmácsolását lehet kiemelni. Természetesen a többi kórus is hasonló szép sikerrel dicsekedhet, így a békéscsabai Megyei Pedagógus Női Kar elsősorban Bartók Tavasz és Hajdú Fonó házi dalának mintaszerű bemutatásával (Sárhelyi Jenőné), a hajdúszoboszlói Városi Pedagógus Énekkar (Török Zoltán) Alex Poéma Ukrajnáról (közreműködő szólista Tréfás György Liszt-díjas énekes), a kecskeméti Városi Pedagógus Énekkar (Vörös János) Karai Márciusának, a ceglédi Városi Pedagógus Énekkar (Béres Károly) Farkas Pataki diákdalok és végül a törökszentmiklósi Liszt Ferenc Kamarakórus (Farkas István) Karai Barikádra című művének ízléses, szép hangvételű előadásával szerzett maradandó élményt a közönségnek. Törökszentmiklóson a Kodály Zoltán Zenei Napok egyik legkiemelkedőbb rendezvénye volt az V. Megyei Szolfézsverseny. Igen hasznos tapasztalatcserére és nem utolsó sorban a baráti kapcsolatok további elmélyítésére adott alkalmat ez a nagyszerű, a megye hat zeneiskoláját aktivizáló rangos zenei esemény. Az egyes iskolákat elismerésre méltó tudással, alapos felkészültséggel képviselve, mintegy harmincnégy növendék mérte össze tudását. Egy ilyen versenyen igen jól lemérhető a tanárok tudatos pedagógiai munkájának, a gyermekek alapos felkészítésének eredménye. Az összesített pontszámok alapján első helyet ért el a törökszentmiklósi zeneiskola szolfézs-csapata. Második lett a jászberényi zeneiskola, a harmadik helyet megosztva kapta a kisújszállási, illetve a szolnoki zeneiskola. Mindent összevetve, elismerés jár a versenyben részt vevő valamennyi zeneiskola tanárának, növedékeinek, hiszen ezzel a szép eredménnyel gazdagabbak lettünk valamennyien. A több napos, igen színvonalas rendezvényt sikeres díszhangverseny zárta. Egyedic««w»i< Képünkön a törökszentmiklósi Liszt Ferenc Kamarakórus. A kórust Farkas István vezényelte