Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-30 / 100. szám

1975. április 30. Művészeti díjak, szakszervezeti kitüntetések Tegnap délelőtt Szolnokon, az SZMT székházában átad­ták a Szakszervezetek Szol­nok megyei Tanácsa ez évi művészeti díjait és kitünte­téseit. Az ünnepségen Sípos Károlyné, az SZMT titkára röviden megemlékezett má­jus elsejéről, majd Bakki Katalinnak, a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium ta­nárnőjének és Mészáros Fe­rencnek, a karcagi Zeneis­kola tanárának kiváló kórus­vezetői munkásságukért át­adta az SZMT művészeti dí­ját. Többen a Szakszervezeti munkáért érem ezüst foko­zatát kapták, illetve okleve­let vehettek át. A kitünteté­sek átadása után Tabák La­jos, az SZMT elnöke pohár­köszöntőt mondott, amely­ben további jó munkát és sok sikert kívánt az ünne­pelteknek. Tudományos és kulturális hónap Jászberényben A városi tanács végrehajtó bizottsága jóváhagyta Jász­berény 1975. évi tudományos és kulturális hónapjának programját. A gazdag ren­dezvénysorozat május 3-án Fery Antal grafikusművész kiállításának megnyitásával kezdődik. Ifjú Szabó Mihály karcagi fazekas kiállítása, Máté György kisplasztikai bemutatója és a Székely Mi­hály emlékkiállítás szerepel még a kulturális hónap prog­ramjában. Nagy érdeklődés előzi meg a Nemzeti Galéria gyűjte­ményéből összeállított „Har­minc év festészete” című ki­állítást, valamint a Jász Mú­zeum új, állandó kiállításá­nak megnyitását. A Székely Mihály emlék­­bizottság rendezésében sor kerül középiskolai kórusok hangversenyére, megyei ka­marazenekarok és aranyko­szorús iskolai kórusok bemu­tatkozásra, a Kossuth Tsz székházában opera-estre, a Tanítóképző Intézet kórusai­nak önálló találkozójára. Szép színfoltja lesz a rendez­vénysorozatnak a hazai kó­rusokkal együtt fellépő drez­­dai és tallinni énekkarok hangversenye. A tudományos hónap prog­ramja május 6-án a Gépipa­ri Tudományos Egyesület rendezvényeivel, „A pneu­matika alkalmazása a Hű­tőgépgyárban” című előadás­sal kezdődik. Ezt több, nagy érdeklődésre számot tartó előadás követi. A Közgazdasági Társaság Szolnok megyei szervezeté­nek jászsági csoportja a né­pesedéspolitikánk gazdasá­gi kérdéseiről, a Vöröske­reszt városi szervezete pedig a családi életről, az iskola és a család szerepéről rendez előadásokat. A Magyar Pe­dagógiai Társaság Szolnok megyei szervezete „Nevelés­ügyünk 30. éve” jegyében pedagógiai napokat szervez. A KISZ városi bizottsága és a Déryné Művelődési Köz­pont művészeti vetélkedőket, a szocialista brigádok fó­rumát szervezi meg. A tudo­mányos és kulturális hó­nap során Jászberénybe lá­togat az Erkel Ferenc Mű­vészegyüttes, a Magyar Rá­dió pedig bolgár irodalmi es­tet és Déryné emlékműsort rendez. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Május 5—12. szovjet filmhét Front szárnyak nélkül, Repülőszázad A béke és barátság hó­napjában, a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfor­dulója alkalmából szovjet és csehszlovák filmhetet ren­deznek hazánkban. A válto­zatos programú eseményekre művészdelegációk érkeznek hazánkba. A május 5-től 12-ig tartó szovjet filmhéten bemutatják a Front szárnyak nélkül, va­lamint A repülőszázad című filmet. Az előbbit egyelőre csak a filmhét során láthatja a magyar közönség, az utób­bi alkotás műsoron marad. A szovjet filmhét ünnepi dísz­­bemutatójára szovjet kül­döttség érkezik hazánkba, amelynek tagja lesz a Front szárnyak nélkül című film rendezője, Igor Gosztyev, s a két főszereplője: Vjacseszlav Tyihonov és Ivan Perever­­zev. Az ünnepi esemény al­kalmából egyébként ország­szerte műsorra tűznek régeb­bi, magas művészi színvona­lú, nagy sikerű szovjet film­alkotásokat. Például felújí­tásban láthatják a nézők Mi­hail Romm világhírű doku­mentumfilmjét, a Hétközna­pi fasizmust, s a nagy hon­védő háború történetét do­kumentatív hitelességgel, művészi erővel megjelenítő Felszabadítást. A csehszlovák filmhét ugyancsak május 5-én kez­dődik. A díszbemutatón a Szokolovo című csehszlo­vák—szovjet kooprodukciós filmet fogják vetíteni, a ké­sőbbiek során pedig a Mi völgyünket. Ezzel egyidőben régebbi, színvonalas csehszlo­vák filmalkotásokat is mű­sorra tűznek a mozik. A csehszlovák díszbemutatóra is művészdelegáció érkezését várják. Hajdani május A felszabadulás után az el­ső szabad májust a Szolnok megyei Néplap elődje, a Ti­­szavidék köszöntötte a me­gyében. A Tiszavidék — amely minden hét keddjén jelent meg — hitet tett a független és demokratikus Magyarország mellett. Idézet a lap 1945. május elsejei szá­mának vezércikkéből: „Má­jus elsején indul útnak a vár­megye dolgozóinak hetilapja, a Tiszavidék. Véletlen talál­kozás ez, hogy a lap megin­dulásának időpontja egybe­esik a felszabadított ország munkásságának tavaszi se­regszemléjével, a munka ün­nepével”. A Tiszavidék a szabad má­jus méltatása mellett adta hírül, hogy a „vármegyében” befejeződött a földosztás. Az ünnepi eseményekről így tudósított a lap: „Reggel fél hattól nyolcig a szakszer­vezetek egyesített fúvószene­kara adott zenés ébresztőt Szolnokon. Kilenc órakor a politikai pártok, szakszerve­zetek és egyéb társadalmi szervezetek vonultak fel és ünnepélyesen leleplezték a Baross utcai és az Apponyi utcai (ma Hősök tere, ill. Verseghy gimnázium előtt) orosz emlékművet. Ezután népgyűlést tartottak a város­háza előtt. A kommunista párt részéről dr. Kovács Kál­mán, igazságügyi államtitkár mondott beszédet. Délután különféle kulturális rendez­vények voltak. Az ünnepélyt az orosz városparancsnok nyi­totta meg”. ■fr Az új alkotmány évében, ,1949-ben Kádár János írását közölte a Mezőtúri Tiszavi­dék. Idézet a „Május elseje a munka ünnepe” című írás­ból: „A felszabadulás után immár ötödször ünnepli dol­gozó népünk igazi örömün- Szemelvények népként május elsejét. A fel­­szabadulás óta minden évben nagyobb és nagyobb töme­gekben munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek ” — Budapesten éppúgy, mint a legkisebb magyar faluban igazi népünnepély keretében, milliós tömegekben vonultak fel ezen a napon. Május 1. az egész dolgozó magyar nép ünnepévé változott. Ez évben a magyar demokrácia hala­dásához méltóan kormá­nyunk úgy határozott, hogy május elsejét hivatalosan is állami ünnepként, a munka ünnepévé nyilvánítja. Ez is kifejezője annak, hogy álla­munk ma már maradéktala­nul a dolgozó nép állama lett”. ☆ Egy évvel később így ír a Szolnok megyei Néplap, amely 1950-ben jelent meg először: „Hároméves tervünk lehe­tővé tette a szocializmus alapjainak lerakását, ötéves tervünk megindítását, amely­nek során elmaradt orszá­gunkból fejlett ipari agráror­szág válik, s lényegében győ­zelemre viszik a szocializmus ügyét az egész magyar nép­gazdaságban. Szolnok megye dolgozó né­pe megerősödött győzelmi hitében nagy akarattal, lel­kesedéssel veszi ki a részét a szocializmus építésének munkájából. Valamennyi üzemben, állami gazdaság­ban, gépállomáson, termelő­szövetkezeti csoportban a dolgozók elhatározták, és va­lóra váltották, hogy május elsejére túlteljesítik termelé­si terveiket”. Újabb tíz év elteltével az első szabad május elseje ese­ményeit idézte fel a Néplap: „Különösen emlékezetes volt az 1919-es május elseje Szolnokon. Egykori feljegyzé­sek emlékeznek meg róla: .. . 1919. április 29. Holnap­után, május elsején nagy népünnepély lesz... Áp­rilis 30-án pedig egy kora­beli kézírásos naplóban azt olvashatjuk, hogy... „ma es­tére nagy tűzijáték volt ter­vezve, de a front közelsége miatt­ elmarad”. De a Tisza­­parton ünnepeltek az embe­rek, azután felvonultak a vá­rosháza elé, hol égő piros be­tűkkel, piros villanykörték­ből volt felírva: Világ pro­letárjai, egyesüljetek! Május elsején délelőtt tíz órakor nagy felvonulás, min­den vörössel díszítve a vá­rosban. A városháza előtt népgyűlés. A gyűlés közben már hallatszik a távolból a front közelsége ... Tizenegy órakor megjött autón Vágó népbiztos elvtárs, és elmond­ta, hogy a frontról jön, ahol csapataink lelkesedve harcol­nak. Egyre erősödő csatazaj mellett oszlik szét a tömeg a Marseillaise hangjai mellett. Délután háromnegyed négy­kor a nép a piacon, a város­háza előtt három helyen is felállított zenekar nótáira ví­gan táncol. Így várta a nép, hogy besötétedjen és megkez­dődjön a mozi a szabad tér­ségen és a szabad színpado­kon is az előadás...” •fz Idén már harmincegyed­szer ünnepeljük a nemzetkö­zi szolidaritás, a munka ün­nepét. A Szolnok megyei Néplap pedig huszonötödször tudósít május elsejéről — constantín =­ Kitűnő együttesek, erős mezőny Készülődés a néptánc fesztiválra Lesz-e elegendő szállodai szoba,­­ melyik munkásszál­lás, kollégium segít? Milyen menetrend szerint közleked­jenek a külön autóbuszok? Mikor jelenjen meg a feszti­válújság, hol tárolják a cim­balmokat, melyik csoportnak milyen fordulatú megnetofon kell...? „Nagyüzem” a VII. Alföldi néptánc fesztivál, ez évi ne­vén: a Jubileumi országos néptánc fesztivál rendező bi­zottságán. A program már régen ki­alakult: május 16-án, 17-én, és 18-án a Szigligeti Szín­házban rendezik az amatőr néptáncegyüttesek országos versenyét. Az érdeklődés — a „szakma” részéről — min­den eddiginél nagyobb. Mis­kolc az Avas együttest küldi, Békéscsabáról a „Balassiék” jönnek, a fővárosból a Bartók táncegyüttes, a Bihari, az ELTE, az Erkel Ferenc mű­vészegyüttes, a Nemzetiségek központi táncegyüttese, az építők Vadrózsája, a Vasas művészegyüttes... Részt vesz a fesztiválon a Debreceni népi együttes, az Építők Hajdú együttese, a gödöllői agrár­egyetem együttese. Pécsről a „Mecsek”, Szombathelyről az Ungaresca, Gyöngyösről „Vidróczki”-ék, Zalaegerszeg­ről pedig a Zala együttes, és természetesen a házigazda, a Tisza táncegyüttes. A hazai táncosokon kívül Szolnokra várják a bolgár testvérmegye, Kjusztendil együttesét is, amely verse­nyen kívül lép fel a fesztivá­lon. A Tisza táncegyüttes a Szolnoki regrutabállal — Sajti Sándor és Győre Zoltán kompozíciója — és Tímár Sándor — Sipos Mihály Jász­kun táncok című számával lép a közönség, illetve a zsűri elé. A „szolnoki” versenyszá­mok érdekessége, hogy mind­kettő koreográfiáját a „Tisza” két alapítója, Sajti Sándor és Tímár Sándor szerkesztette. — ti — EMEKLŐ ÚTTÖRŐK ÉS PEDAGÓGUSOK Kórushangverseny, szolfézsverseny Szolnokon és Törökszentmiklóson Igen színvonalas zenei ese­mények zajlottak az elmúlt hét végén Szolnokon és Tö­rökszentmiklóson. Az Ének­lő Ifjúság keretében a Szol­noki MÁV Járműjavító Mű­velődési Központjában került sor megyénk úttörő kórusai­nak, rádiófelvétellel egybe­kötött hangversenyére. Dr. Földy Dánielné megyei úttö­rőtitkár ünnepi megnyitója köszöntötte a résztvevő 19 kórust és közönségét. A harmadik forduló sze­­­­replői közül talán a szolnoki Abonyi úti iskola Hámori Kató úttörőcsapatának kóru­sát, illetve élményszerű szép előadását lehet kiemelni. (Majoros Jánosné). Továbbá hasonlóképpen kell szólnom a törökszentmiklósi Bethlen Gábor úti (Bischof László), a szolnoki Áchim András úti (Imrefalvi Tiborné) és a Ságvári körúti általános is­kola (Kovács Jánosné) kó­rusainak teljesítményéről. A negyedik fordulóba ju­tott kórusok közül többek között a besenyszögi Mező Im­re úttörőcsapat kórusa (Tóth Antal), illetve három szol­noki általános iskola — a Kassai úti (Rohonczy And­rea), a Beloiannisz úti (Bö­­röcz Irén) és a Délibáb úti (Polgár Istvánná) — úttö­rő csapatának kórusa nyúj­tott kiemelkedően szép tel­jesítményt. Végül is örömmel elmond­hatjuk, hogy jó volt a szín­vonal, jól szerepeltek a kó­rusok. A pedagógiai napok kultu­rális rangját méltóképpen emelte a pedagógus kórus­­találkozó, illetve a szolnoki vegyipari szakközépiskolá­ban megtartott nagyszerű kórushangverseny, melyen Szurgyi István, a Pedagógus Szakszervezet megyei bizott­ságának titkára mondott megnyitó beszédet. Nagy meglepetést jelentett több kórus szereplése is. Ezek közül elsőnek a nyír­egyházi pedagógus kórus él­ményszerű produkcióját kell megemlítenem. Zeneileg és tartalmi felépítését tekintve is példamutató volt. A kórus — avagy egy kórus — ki­emelkedő jó szereplése, egy­ben a mindenkori karvezető — ebben az esetben Fehér Ottó — munkájának is elis­merést jelentő sikere. A nyíregyházi kórus előadásá­ban P. Eben Varázsige és Pászti Lamento című mű­vének színes tolmácsolását lehet kiemelni. Természetesen a többi kó­rus is hasonló szép sikerrel dicsekedhet, így a békéscsa­bai Megyei Pedagógus Női Kar elsősorban Bartók Ta­vasz és Hajdú Fonó házi da­lának mintaszerű bemutatá­sával (Sárhelyi Jenőné), a hajdúszoboszlói Városi Peda­gógus Énekkar (Török Zol­tán) Alex Poéma Ukrajná­ról (közreműködő szólista Tréfás György Liszt-díjas énekes), a kecskeméti Városi Pedagógus Énekkar (Vörös János) Karai Márciusának, a ceglédi Városi Pedagógus Énekkar (Béres Károly) Far­kas Pataki diákdalok és vé­­­gül a törökszentmiklósi Liszt Ferenc Kamarakórus (Farkas István) Karai Bari­kádra című művének ízléses, szép hangvételű előadásával szerzett maradandó élményt a közönségnek. Törökszentmiklóson a Ko­dály Zoltán Zenei Napok­ egyik legkiemelkedőbb ren­dezvénye volt az V. Megyei Szolfézsverseny. Igen hasz­nos tapasztalatcserére és nem utolsó sorban a baráti kapcsolatok további elmélyí­tésére adott alkalmat ez a nagyszerű, a­ megye hat ze­neiskoláját aktivizáló rangos zenei esemény. Az egyes iskolákat elisme­résre méltó tudással, alapos felkészültséggel képviselve, mintegy harmincnégy nö­vendék mérte össze tudását. Egy ilyen versenyen igen jól lemérhető a tanárok tudatos pedagógiai munkájának, a gyermekek alapos felkészíté­sének eredménye. Az összesített pontszámok alapján első helyet ért el a törökszentmiklósi zeneiskola szolfézs-csapata. Második lett a jászberényi zeneiskola, a harmadik helyet megosztva kapta a kisújszállási, illet­ve a szolnoki zeneiskola. Mindent összevetve, elisme­rés jár a versenyben részt vevő valamennyi zeneiskola tanárának, növedékeinek, hi­szen ezzel a szép eredmén­­nyel gazdagabbak lettünk valamennyien. A több napos, igen színvonalas rendezvényt sikeres díszhangverseny zárta. Egyed­ic««w»i< Képünkön a törökszentmiklósi Liszt Ferenc Kamarakórus. A kórust Farkas István vezényelte

Next