Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-01 / 1. szám

2 Jiévi nyilatkozatok A helsinki konferencia megteremtette a politikai enyhülés alapjait „A Német Demokratikus Köztársaságnak a nép jólé­tének megteremtésére irá­nyuló politikája a társadalmi élet minden területén, az or­szág minden részében meg­hozta eredményeit” — hang­súlyozta Willi Stoph, az NDK Államtanácsának el­nöke tegnap elhangzott új­évi beszédében. Külpolitikai kérdésekről szólva Willi Stoph az NDK- ról mint „az egyre fejlődő szocialista világ elszakítha­tatlan részéről” beszélt és méltatta hazája fejlődését, ami a Szovjetunióval való szétrombolhatatlan barátság szilárd alapján ment végbe. Együttműködésünk a többi szocialista testvérországgal is mind erősebb és gyümölcsö­zőbb és a szocialista gazda­sági integráció eredményei mindannyiunknak nagy hasz­nára vannak — állapította meg az NDK Államtanácsá­nak elnöke, majd az európai biztonsági és együttműködé­si konferencia sikeréről szól­va hangsúlyozta: az NDK a Szovjetunióval és a többi szocialista állammal közösen következetesen fellép annak érdekében, hogy a Helsinki­ben született megállapodást és a politikai enyhülést ha­tékony leszerelési intézkedé­sekkel egészítsék ki. Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke hagyo­mányos újévi televíziós be­szédében az európai bizton­sági konferenciát „jelentős fejlődésként” értékelte. Hoz­zátette, hogy most „a Hel­sinkiben elfogadott elvek megvalósításáért kell nagy küzdelmet folytani”. A jugoszláv elnök a to­vábbiakban foglalkozott a nehéz világgazdasági hely­zettel, valamint méltatta a vietnami, a kambodzsai és a laoszi nép történelmi győzel­mének jelentőségét. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő az új év alkalmából mondott rádió- és televíziós beszédé­ben nemzetközi politikai kér­désekkel foglalkozva kiemel­te Helsinki jelentőségét, az indokínai és az afrikai népek nagy sikereit. Kijelentette, hogy Románia a jövőben is támogatja a ciprusi és a kö­zel-keleti probléma békés úton történő megoldását és síkraszáll a szocialista orszá­gokkal, a fejlődő és fejlett kapitalista országokkal való együttműködés kiszélesíté­séért, a béke és a biztonság érdekében. Gerald Ford amerikai el­nök újévi üzenetében azzal a felhívással fordult az ame­rikaiakhoz, hogy „csatlakoz­zanak Amerika felvirágozta­tásához és megvédelmezésé­­hez, és Isten segítségével építsék az új évben hazá­jukat”. Az elnök utalt arra, hogy az új esztendő egyben a függetlenségi nyilatkozat 200. évfordulójának éve is. Kije­lentette: „erősen és kétszáz év büszke örökségével kezd­jük az új esztendőt”. „1976-nak Nagy-Britannia gazdasági megerősödése évé­vé kell válnia” — mondotta Harold Wilson brit minisz­terelnök újévi üzenetében. Az angol kormányfő szerint olyan jelek vannak, hogy a recesszió elérte mélypontját. Az új esztendőben az inflá­ció elleni harcot „döntően javunkra kell fordítani”. A munkáspártnak támogatnia kell a kormányt „nagy gaz­dasági harcában”. A világgazdasági helyzet ma kedvezőbb, mint egy esz­tendeje — állapította meg szerdán este elhangzott új­évi rádió- és televíziós be­szédében Helmut Schmidt szövetségi kancellár. A politikai események kö­zül Schmidt mindenekelőtt a helsinki csúcstalálkozót emelte ki és az NSZK szem­pontjából igen fontosnak mi­nősítette a Lengyelországgal és az NDK-val elért meg­állapodásokat, ígéretet tett arra, hogy kormánya a jövő évben is kitart a nemzetközi enyhülés politikája mellett, sőt ragaszkodik ehhez az irányvonalához 1977-ben és később is. Portugál alkotmánytervezet A portugál kormányban képviselt pártok kedden este átnyújtották a fegy­veres erők mozgalma képviselőinek az áprilisban aláírt alkotmány­tervezet felülvizsgálására vo­natkozó javaslataikat Az MFA legfelsőbb forradalmi tanácsa átal kijelölt öttagú bizottság tanulmányozni fog­ja a különböző dokumentu­mokat és előterjeszti saját javaslatait is. Erre azon­ban csak 1976 első heteiben kerül sor. Az alkotmánytervezetre vonatkozó javaslatok­ban lé­nyeges különbségek tapasz­talhatók olyan fontos kérdé­sekben, mint az a köztársa­sági elnök megválaszolta, a forradalmi tanács és az MFA közgyűlésének jövőbeni sze­repköre. Az O Dia című lisszaboni lap szerdai számában „bizo­nyos politikai forrásokra” hivatkozva olyan értesülést közölt, miszerint elképzelhe­tő, hogy Gomes elnök egész­ségügyi okokból lemond és Azevedo tengernagy követi az államfői tisztségben. * SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP MINDEN FELŐL KAIRÓ Az egyiptomi nemzetgyű­lés kedden úgy döntött, hogy megszüntetik néhány all­apvető fontosságú ciikk ál­lami ártámogatását A jövő évben az állami alapokból nem biztosítják több liszt­fajta, a cukor,­­ az étolaj és a textíliák eddigi viszonylag alacsony árát. Az így felsza­baduló összegnek — a kép­viselők több csoportjának tiltakozása ellenére — mind­össze egyharmadáit fordítják a lakosság szegényebb réte­geinek juttatott úgynevezett „életszínvonal-jegyekre” (ezekkel bizonyos alapvető cikkek olcsóbban vásárolha­tók meg), a másik két har­maddal „a fogyasztási cikk­­ellátást javítják” a nemzet­­gyűlés üléséről kiadott köz­lemény szerinti BANGKOK A Szovjetunió a jövő év elejétől gazdasági és műsza­ki segítséget nyújt Laosznak a közlekedés helyreállításá­hoz és korszerűsítéséhez — jelentette be a vientianei rádió, BRÜSSZEL Súlyos gazdasági nehézsé­geikkel és csupán halvány ré­­márnyékkel búcsúzik az évtől az Európai Gazdasági Kö­zösség. A kilenc nyugat­európai tőkés ország szerve­zetének tagjai — az EGK brüsszeli bizottságának mér­lege szerint — „a háború óta a legsúlyosabb válságot élü­k át”. A válság egyenlege: a bruttó nemzeti jövedelem­ 2,5 százalékos visszaesés a múlt évhez képest, az ipari ter­melés csaknem 12 százalékos hanyatlásai A Közös Piac gazdaságának helyzete 1975- ben az 1972-es szintre esett vissza.­­ ÚJ­DELHI Indira Gandhi indiai mi­nisztere­lnök a nemzeti kong­resszus párt kongresszusán tegnap kijelentette, hogy az Egyesült Államok „chilei tí­pusú aknamunkát” folytat Indiában, s az országnak éberséget kell tanúsítania az amerikai ügynökökkel szem­ben. Mint mondotta, azok, akik sikereket értek el chilei felforgató tevékenységeikben, most hasonló terveket sző­nek India ellen. E Szovjet—amerikai kulturális együttműködés John Richardson, az ame­rikai külügyminisztérium kulturális és oktatási ügyei­nek államtitkára Vjacseszlav Csemcsevel, a TASZSZ tu­dósítójával folytatott beszél­getése során kijelentette: az Egyesült Államok kormánya nagy jelentőséget tulajdonít az amerikai—szovjet tudomá­nyos és kulturális együttmű­ködésnek. A széleskörű kul­turális csere feltárja a né­peink közötti kölcsönös meg­értés fejlesztésének lehető­ségét, azniak lehetőségét, hogy helyes elképzeléseink legyenek egymás életéről, kulturális, társadalmi és po­litikai struktúránkról, előse­gíti az együttműködés kiszé­lesítését más területeken is. Sikeresen fejlődik az együtt­működés a kultúra és a mű­vészet területein. Csupán az utóbbi időben — jegyezte meg az államtitkár — olyan kiváló szovjet művészi kol­lektívák vendégszerepeltek az Egyesült Államokban, mint a Moszkvai Nagy Szín­ház opera- és balettegyütte­se, kiállításokat rendeztek az Ermatázs és az Orosz Állami Múzeum kincseiből. A Szov­jetunióban kiváló amerikai művészek és művészegyütte­sek vendégszerepeltek, ame­rikai múzeumok kiállításait mutatták be. Elhagyta Chilét a brit nagykövet Elhagyta Chilét Reginald Secondé brit nagykövet, aki — londoni kormányközle­mény szerint — „meghatáro­zatlan ideig” tartózkodik majd állomáshelyétől távol. A Callaghan vezette külügy­minisztérium ezt a tiltakozó gesztust a szokványos jegy­zékeknél erőteljesebben, de a teljes diplomáciai szakítás­nál enyhébb lépésnek szán­ja. Londonban közzétették annak a levélnek a szövegét is, amelyet Callaghan kül­ügyminiszter küldött a chilei k­ü­l­ügyminisz­tériumnak, til­takozásul amiatt, hogy egy brit állampolgárt brutálisan megkínoztak a Pinochet-kor­­mány pribékjei. 4 a nemzetközi mun­­kásmozgalom nagy ünnepének előesté­jén, április utolsó napján Saigon fölött, az elnöki pa­lotán már a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes For­radalmi Kormányának zász­laja lengett! Dél-Vietnam fölszabadult! Csak történelmi mértékkel mérhető a vietnami nép győzelme. Ha a történelmi távlatokat vesszük figyelem­be, megállapítható: a viet­nami nép immár évezredek óta folytatja önfelszabadító, függetlenségi háborúját, kez­detben az indiai, a kínai, ja­pán betolakodók, később az újgyarmatosító franciák, az intervenciós amerikai csapa­tok ellen. Saigon április 30-i felszabadítása talán a fran­cia gyarmatosítók huszonegy esztendővel ezelőtti Dien Bien Puh-i vereségénél is fontosabb dátum, hiszen az­után az USA beavatkozása következett, április után vi­szont nehéz lett volna elkép­zelni bármilyen idegen ag­ressziót. Ho Si Minh öt esztendővel ezelőtt kelt politikai végren­delete (jóslata) teljesült: „Bármilyen nehézség és nél­külözés árán, de népünk mindenképpen győzni fog.” — A történelmi jelentőségű győzelem fő tényezője az a harc, amelyet Dél-Vietnam szabadságszerető erői északi testvéreikkel összefogva vív­tak. A hazájuk felszabadítá­sáért küzdő erők a lehető leghatékonyabban kapcsolták össze a katonai, politikai és a diplomáciai küzdelmet. En­nek köszönhető, hogy a sok évtizedes véres küzdelem be­fejező szakasza nem kívánt fölösleges áldozatokat és nem adott módot az impe­rializmus szélsőséges katonai köreinek a beavatkozásra. A vietnami gőzelem másik vitathatatlan tényezője ko­runk forradalmi erőinek szo­lidaritása, cselekvő együtt­érzése az igaz emberi ügyért harcoló Dél-Vietnammal, az egész vietnami néppel. Kü­lönösen lényeges volt az a sokoldalú politikai és katonai támogatás, amelyet a Szov­jetunió és a szocialista kö­zösség egybehangolt politikát folytató országai adtak az igazságos harchoz. A követ­kezetes, elvi osztálypolitika nemcsak a sokoldalú segít­ségnyújtásban, hanem tá­­gabb értelemben az új nem­zetközi politikai feltételek kimunkálásában is kifejezés­re jutott. Ezek az új körül­mények az erőarányok mó­dosulása alapján a nemzet­közi feszültség enyhülésében fejeződnek ki és mind kilá­­tástalanabbá teszik az impe­rializmus számára a katonai beavatkozást. A térség másik országában, Kambodzsában a bábrezsim és amerikai támogatói ellen hatvanegy hónapon át foly­tatott háború április közepé­re győzelemmel ért véget. Az ország politikájának várható alakulásáról az új rezsim európai megbízottja Párizs­­ban így nyilatkozott: „ ... a nép hős, antiimperialista el­lenálló mozgalmának köszön­hető új társadalom fog ki­alakulni, más, mint amilyen a Szihanukot megdöntő 1970-i puccs előtti társadalom volt.” Maga Szihanuk még a teljes katonai győzelem előtt úgy nyilatkozott, hogy ő a nemzeti egység jeléül megtartja államfői tisztségét, de a kormányzást a khmer hazafiakra bízza. Az antifasiszta fordulat el­ső évfordulóján, április 25- én, a nemzeti ünneppé nyil­vánított „Portugália napján” megtartották az alkotmányo­­zó nemzetgyűlési választáso­kat. A választók szavazataik négyötödét adták a kormány­­koalíció négy pártjára. A legtöbb voksot a szocialisták kapták. A kommunista párt az ország harmadik legna­gyobb politikai erejeként került ki a választásból. Alvaro Cunhal, a párt főtit­kára kijelentette: a portugál nép a szocializmusra szava­zott. Kulcsár László (Folytatjuk) KÜLPOLITIKAI KALEIDOSZKÓP ’75 április — Vietnam, Victoria! 1976. január L Magyar vezetők üdvözlete Kuba nemzeti ünnepe alkalmából DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi kormány elnökének, DR. OSVALDO DORTICOS TORRADO elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének, HAVANNA Kedves Elvtársarc! A forradalom győzelmének 17. évfordulója, a kubai nép legnagyobb­­ nemzeti ünnepe, a felszabadulás napja al­kai limá­­ból a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertaná­csa, a magyar nép és a magunk nevében forró, elvtársi üd­­vözletű mikiet küldjük önöknek, önökön keresztül a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságána­k, a Kubai Köztár­saság fomac­al­mi kormányának, a hős kubai népnek. A forradalom történel­mi jelentőségű győzelme óta eltelt 17 év alatt a testvéri kubai nép a Kubai Kommunista Párt vezetésével kiemelkedő sikereket ért el a társadalom szo­cialista átalakításában, a dolgozó nép hataJlmámaik megszi­lárdításában, a népgazdaság sok­old­alú fejlesztés­ében, a ma­gyar nép őszintén örül ezeknek a nagy eredményeikk­ne­k. A szocializmust építő Kuba példaként szolgál a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért küzdő népek számára. A Kubai Kommundisták életének­ történe­lmi jelentőségű nagy eseménye, portjuk 1975. decemberében megtartott első kongresszusa, mérföldkő a szocializmus építésében. Azok a jelentős sikerek, amelyekről kongresszusukon beszámoltak, méltán töltik el büszkeséggel a kubai dolgozó népet és jog­gal váltják ki a testvéri szocialista ország, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom a világ összes haladó erői­nek őszinte elismerését a kongresszus által kitűzött célok a szocialista társadalom teljes felépítésének programja, új, nagyszerű és lelkesítő távlatokat nyitnak a kubai munkás­osztály, Kuba dolgozó népe előtt. Nagy örömünkre szolgál, hogy pártjainknak­ és népeink­nek a marxizmus—leninizmus és a proletár internaciona­lizmus elvein alapuló testvéri barátsága és sokoldalú együtt­működése egyre mélyebbé és eredményesebbé válik. Együtt­működésünk hasznosan hozzájárul a szocializmus építéséhez, a szocialista államok közösségének erősödéséhez, egységének szilárdításához, az imperializmus ellen, a szocializm­usért, a nemzetközi békéért és biztonságért folytatott harchoz. Nemzeti ünnepük alkalméiból kívánjuk önöknek és a Kubai Köztársaság testvéri népének, hogy érjenek el to­vábbi sikereket pártjuk eles kongresszusa határozatainak végrehajtásában, a szocialista társadalom építésében, hazájuk felvirágoztatásában, közös ügyünk, a szocializmus és a béke javára. Budapest, 1975. december 31. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Minisztertanácsának elnöke. A szovjet vezetők — Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Pod­gornij és Alekszej Koszigin — december 31-én üdvözletet küldtek Fidel Castróhoz, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárához, a Kubai Köztársaság miniszter­­elnökéhez és Osvaldo Dorticoshoz, Kuba elnökéhez a nemzeti­ ünnep — a kubai forradalom 17. évfordulója alkalmából Kuba születésnapja VAN VALAMI szép jelkép abban, hogy Kuba népe ép­pen az új esztendő napján ünnepli — ünnepelheti —a szabadsága születésnapját. 1959 szilveszter éjszakáján szállt fel a négymotoros Constellation típusú amerikai repülőgép, hogy madeirái lu­xusszáműzetésbe vigye, nyolcszáz millió dollárnyi rablott értékkel együtt Ful­­gencio Batistát, a külföldi monopóliumok bábját, az or­szág diktátorát. Január elsején diadalma­san bevonult Havannába a Sierra Maestra hegyeiből le­zúdult forradalom. Amikor Washingtonban felismerték, hogy a havannai változás ez­úttal nem a Latin-Ameriká­­ban megszokott személyese, hanem igazi társadalmi rob­banás eredménye, úgy dön­töttek, hogy megfojtják a fia­tal népi rendszert. Erre el­méletben minden lehetőségük megvolt A monokulturális gazdaság legnagyobb kincsét, a cukrot amerikaiak vásárolták fel, azt hitték, ha nem teszik, ez önmagában is elég... de volt, amivel nem számoltak: hogy már létezett a szocia­lista tábor, létezett Szovjet­unió, amely megvásárolta a cukrot és cserébe mindent adott, ami addig kizárólag amerikai import volt. Amikor a gazdasági blokád megtört, jött a katonai inter­venció, először a Disznók öb­lében, majd a hivatalos flot­ta-felvonulás 1962 októberé­ben. Ez is meghiúsult a ku­bai nép hősiességén, a szoli­dar­tás erején. Ezt­­ a teljes politikai elszigetelés követte, amely a legutóbbi időkig, —■ legalábbis a latin-amerikai szubkontinensen, — úgy­­ahogy működött. 1975 meghozta ennek a kí­sérletnek a teljes kudarcát is: ma a földkerekség csak­nem száz országának van diplomáciai képviselete az amerikaiak által „karantén­­re” ítélt Kubában — és sza­porodik az olyan szervezetek száma Latin-Am­erikában, amelynek Havanna megbe­csült tagja, de amelyben Washingtont nem engedték be. Magában a szigetországban lenyűgöző a fejlődés. Az egy­kori amerikai kaszinó-para­­dicsom a dolgozók szabad földje lett, ahol megszűnőben van a nyomor, az írástudat­lanság súlyos öröksége. Mindez nagyszerű alapot je­lentett a fejlődés motorja a Fidel Castro Ruz által veze­tett Kubai Kommunista Párt első kongresszusa számára. Ennek a kongresszusnak — a kubai első titkárnak a Ma­gyar Televízióban hallott sza­vai szerint — egyik legbe­­csültebb, legnépszerűbb ven­dége volt Kádár János. Kuba­ látogatása a nagy nemzeti ünnep küszöbén méltó meg­nyilvánulása volt népünk ro­­konszenvének, egyre fejlődő baráti-testvéri kapcsolataink­nak. AZ ESZTENDŐ első nap­­­ján, az új Kuba születésnap­ján őszinte szeretettel kívá­nunk további sikereket, még boldogabb esztendőket Kuba népének. (Bó)

Next