Szolnok Megyei Néplap, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-06 / 80. szám
1977. április 6. A KI MIT TUD UTÁN Véget ért a Ki mit tud, s ha másért nem, egy valamiért bizonyára sokáig emlékezetes marad: a döntő az eddigi leghosszabb volt a versenyek történetében. Hosszú forró estén, éjszakába nyúló estén, késő hajnalban tétetett pont — nem a legszerencsésebb módon, a szerkesztők alaposan elszámították magukat a hónapok óta tartó népszerű vetélkedőre, a tehetségek mindig várva várt „tavaszi seregszemléjére”. Mert kíváncsiak vagyunk, ugyan mit dob majd fel mélyéből a felszínre, eddig ismeretlen a közösségünk, milyen új virágai nőnek, illetve nőttek az emberi képességeknek. Mozgalom: £ £ £- ből tudom, hogy a vízben úszó jégtáblának csupán egytizede látszik, a csúcsa, nagyobb része láthatatlanul rejtve marad. Nos, én a Ki mit tudót közművelődésünk ilyen látszó, látható jégcsúcsának érzem, amelyhez törvényszerűen tartozik hozzá a legkiválóbbakat kitermelő, láthatatlan kilenctized: a műkedvelők eleven mozgalma. Ezért amikor például az elbűvölő táncosokat néztem, rögvest táncoló fiatalok ezreit láttam meg bennük. A komoly zene bravúrokra képes képviselőit, megszólaltatóit hallgatva az e téren folyó rendszeres és eredményes oktatásra és képzésre is gondoltam. ÍZléS :-- nemcsak ilyen --------- mennyiségi összefüggések megvilágítására fogadható el a most látott Ki mit tud. Az ízlés változandóságának is tükre egyben, panorámájában az érdeklődés irányai is jól megmutatkoztak. Amiről például már elszórtan voltak tapasztalataink, az most határozottan beigazolódott: a táncdaléneklés napjainkban egyre inkább múló divat, s a gitáros zenekarok sem szaporodnak már gombamódra. A leghalványabb, helyenként már a Ki mit tud hagyományaihoz méltatlan produkciókat ez a kategória hozta. Jelezve egyben azt is, hogy végképp lejárt a könnyebb sikerek ideje, csak az elmélyült, szorgalmas munka hozhatja meg a maga gyümölcsét. A művészetben, bármilyen ágát művelje valaki, a tehetség lehet ugyan kiindulási alap, de az igazi eredmény csak fáradságos, szorgalmas munka útján születhet. Az előbbihez kapcsolható a Ki mit tud másik rokonvonása: szerénysége. Nem volt ugyanis benne semmi erőszakosan hivalkodó, sem keresetten ünnepi. Az őszinte emberség, s hozzáteszem az egymás iránti tisztelet, megbecsülés járta át szellemét. A játékosok, „ellenfelek” nem szemben álltak egymással, hanem egymás mellett, egymásért voltak lélekben, s ez a barátság érezhetően adásról adásra erősebb lett. Így azután a Ki mit tud a magatartás iskoládjává is vált. Ahogy a versenyzők egyre jobban megismerték egymást, úgy lett melegebb egymáshoz való kapcsolatuk is. Ezt tapasztalni jó volt a képernyő előtt ülő nézőnek is. Tehetség és magatartás „vizsgázott” tehát a képernyőn egyszerre, s mindkettő jól. (Misztikum, aki mit --------------------- tud természetesen egyéb figyelemre méltó tapasztalatokkal is szolgált. Például felhívta a figyelmet az egészséges humor hiányára. A fiatalos, felszabadult csipkelődés, ha meg-meg is villant a versenyek során, az előző Ki mit tudok, humorszintjét nem érte el. Csupán Gúnyáék idézték a régiek, Kern Andrásék, Gálfi Jánosék szellemét. Helyébe ködös, homályos , művészieskedő produkciók léptek, lásd például a két döntőbeli irodalmi színpad szereplését. És itt jutottam el az egyik legfontosabb negatív tanulsághoz. A „példát” egyébként a kitűnően éneklő kamarakórusok szolgáltatták, a legkirívóbban. A döntőben ugyanis olyan zenei feladatokat oldottak meg, amelyekben a muzsika szeretetén túl már volt valami túlzottan is az artisztikumot hajhászó szándékból, amitől azután míves munkájuk idegenné vált a képernyőn. Bizony legjobb amatőr együtteseink életében sem ritka a hasonló törekvés, azaz a tudásnak, az ügyességnek efféle fitogtatása, a csak vájt fülűeknek szóló beszéd akár muzsikában, akár mutatványban vagy egyéb művészeti ágban. Emberi, Fi,dis igazi át,-------------utóereje csak annak lehet, ami természetes és emberi. Miként a jászságiak tánca, akik azzal utasították maguk mögé a táncosok mezőnyét, hogy a legemberibben táncoltak. Meglehet a zalkások talán bravúrosabban ropták egyszerre, de a jászságiak a legvonzóbban jártak, őket látva bárkinek kedve támadhatott legalább egy fordulóra. És ez adta igazi varázsukat. Amikor a zsűri a maximális ötven ponttal a legmagasabban értékelte teljesítményüket — rajtuk kívül csak a kis bábosok és Gúnyáék részesültek ugyanebben az elismerésben, — akkor ezt a nemes tulajdonságukat is honorálta. Hangsúlyozva bölcsen — s ebben a zsűri tevékenysége minden eddiginél körültekintőbb, ha úgy tetszik „közművelőbb” volt — csak a tömegekre ható, érzelemgazdag produkció lehet életképes. Az, amelyik Pernye András szavaival: sírnivalóan szép, így szólalt meg a mezőtúri Csider István citerája is, hogy egy szál magában eredményesen keljen párharcra egy egész zenekarral, igazolván: a művészet ereje nem mennyiség, hanem minőség függvénye. Az alkotó ember. Jó hangulatú, élményekben és tanulságokban gazdag Ki mit tud-ot láthattunk, gördülékeny rendezésben és hozzáteszem, a Televízió az idővel való elkeseredett küzdelemben sem feledkezett meg egy pillanatra sem arról, hogy akár részleteiben is ne a leggondosabban közvetítse a lényeget: az alkotó embert. A Kökényessy Ferenc irányította élő előadások legfőbb erénye: többet láthattunk és talán érezhettünk meg az eseményekből, mintha magunk is a nézőtéren lettünk volna jelen. Mert ha úgy kívántatott egyszerre láthattuk a mozgó bábákat és a bábák lelkét, a mozgató gyerekeket. S ha a lényeg az arcra volt írva, a kamerák onnan olvasták le szenvedélyesen. Ha a formát kellett kiemelni, például táncok esetében, a legmerészebb szögtől sem riadtak vissza a figyelő kamerák. Summázva: a közvetítés együtt élt — ritmusban is — az eseményekkel. Árnyalt, hozzáértő munkával, a képi gazdaság ereje révén a Ki mit tud valóban televíziós műfajjá vált. Külön öröm, hogy a Ki mit tud gazdái nem feledkeztek meg azokról sem, akik láthatatlan részesei voltak a bemutatósorozatnak; a pedagógusokról, a közművelődés szakembereiről, akik nélkül nem születhettek volna meg a színvonalas produkciók. Végül az általános tanulságokon túl egy megyénkre konkrétan vonatkozó megállapítás. Azt hiszem, a kezdetek kezdetén kevesen gondolták, hogy az 1977-es Ki mit tud lesz számunkra a legeredményesebb. Igaz, csak két produkcióval indultunk, de végül is mindkettő a legjobbak közé került. Csider István 47 pontos második helye is felért egy első helyezéssel. Ez eddig még nem adatott meg. V. M. Szerénység. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Könyvtárak, művelődési házak kitüntetése A budapesti Fészek klubban tegnap hozták nyilvánosságra a kiváló művelődési ház, kiváló könyvtár pályázat eredményét. A megye művelődési intézményei közül megtartotta „Kiváló” címét a martfűi művelődési központ, a jászberényi járási városi könyvtár, a jászárokszállási könyvtár és a mezőtúri városi könyvtár. „Kiváló” címet kapott a mezőtúri művelődési központ, a jászalsószentgyörgyi művelődési ház és a törökszentmiklósi városi könyvtár. Hamarabb jut el az olvasóhoz Megnyitották a Táncsics Könyvkiadó Szolnok—Békés megyei kirendeltségét Tegnap megnyitották Szolnokon a Táncsics Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat Szolnok—Békés megyei kirendeltségét. — Mi tette szükségessé a vidéki kirendeltség-hálózat megszervezését? — kérdeztük Nagy Béla igazgatóhelyettestől. — A SZOT elnöksége határozatot hozott a vállalat terjesztési tevékenységének fejlesztésére. A határozat kimondta, hogy fokozatosan át kell térni a szakszervezeti bizottságokkal való kapcsolatra, a helyi terjesztés megszervezésére. Ezt végrehajtottuk, de jó ideig nem tudtuk maradéktalanul megvalósítani a határozatnak azt a részét, amely a kiadványaink gyorsabb terjesztését jelöli meg feladatul. Központunk mintegy húszezer megrendelővel állt állandó kapcsolatban, és évente átlag 200 ezer csomagot expediáltunk az ország különböző részeire. Ez bizony elég lassú folyamat volt. — Tehát ezt a nehézséget akarják kiküszöbölni a vidéki kirendeltségekkel? — Igen, és Szombathely, Tatabánya, Szeged, Győr és Miskolc után ezért nyitunk Szolnokon is új kirendeltséget, Szolnok—Békés megye hajókörzettel. — A szolnoki kirendeltség a megyei művelődési központban levő büfé helyén nyílt meg. Az átalakítás rekordidő alatt történt. És ebben nemcsak az a jó, hogy végre könyvek kerültek itt is a polcokra. — A víz- és csatornaművek, az ÉRDÉRT Vállalat és az Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádjai tették lehetővé — társadalmi munkában —, hogy ilyen rövid időn belül megnyithattuk ezt a kirendeltséget, amely csaknem nyolcszáz szakszervezeti bizottság és vállalat könyvigényét elégíti majd ki. — Mennyivel hamarabb jut így el a könyv az olvasóhoz? — A közel egyhónapos átfutási idő kb. egy hétre rövidült meg. — ti — A szolnoki kulturális hetek nyitánya Vallomás dalban Pedagóguskórusok hangversenye a Tiszaparti Gimnáziumban A nyolcadik szolnoki kulturális hetek nyitányaként rendezték meg vasárnap a megyeszékhelyen - második alkalommal - az Alföld pedagóguskórusainak találkozóját. A hangversenyt a Tiszaparti Gimnázium aulájában dr. Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezete központi vezetőségének főtitkára nyitotta meg. Beszédében a főtitkár értékelte az ország harminc minősített pedagóguskórusának munkáját, s a szolnokihoz hasonló találkozók jelentőségét A kórusmozgalomról szólva hangsúlyozta, hogy a közös éneklés adta sikerek, élmények, örömök mellett, a kórusok a pedagógusok önképzésének fontos műhelyei is. Az utóbbi években örvendetesen egyre több új pedagógus énekkar alakult országszerte, s a jövőben is — remélhetőleg — emelkedni fog számuk; új színfolttal gazdagítják majd a területi és országos fesztiválokat. (Megyénkben Martfűn és Kunszentmártonban alakul a közeljövőben pedagóguskórus. A szerk.) A megnyitót követően a hangversenyen részt vevő hét énekkar mutatta be, a főként XX. századi hazai és külföldi szerzők alkotásaiból válogatott műsorát. A ceglédi pedagógus-énekkart Béres Károly, a csongrádi pedagóguskórust Kósa György, a Békés megyei pedagógus női kart Sárhelyi Jenőné, a kisvárdai pedagóguskórust Fehér Ottó, a hajdúszoboszlói városi és pedagóguskórust Török Zoltán, a törökszentmiklósi Liszt Ferenc kórust Bischof László, a házigazda szolnoki Kodály Zoltán kórust pedig Buday Péter és Rigó Éva vezényelte. A produkciókat értékelve Fasang Árpád zeneszerző dicsérte a kórusok műsorválasztását, a tiszta, finomkodás nélküli hangképzést. Valamennyi kar olyan meggyőzően énekelt, hogy az előadott dalokat az énekesek vallomásainak is érezhettük. Kiemelkedő példája volt ennek a törökszentmiklósiak előadása Novikov: Hogy holnap újra nap legyen című művével. A vendéglátó szolnoki Kodály kórus ezúttal is a tőle megszokott magas színvonalú műsorral hódította meg a hallgatóságot. Előadásukat a biztos karvezetés, a jó hangzás, tiszta, érthető szövegkiejtés jellemezte. Nem kevésbé sikeresen szerepelt a többi énekkar. A nemrég alakult kisvárdai kórus legalább olyan nagyszerű teljesítményt, élményt nyújtott műsorával mint a ceglédiek vagy a csongrádiak. A hangversenyen megállapíthattuk, hogy a legutóbbi, a két évvel ezelőtti találkozó óta lendületesen fejlődött valamennyi kórus, csaknem azonos színvonalon énekeltek, s kiválóan adták elő a nehéz, alapos felkészülést igénylő műveket is. Mi sem példázta ezt jobban, mint a közös szerenád, este a Lenin szobornál. A találkozó mintegy háromszázötven énekese a szabadságról, a békéről szóló dalok előadása kíséretében megkoszorúzta Lenin szobrát. Szerenád a Lenin szobornál Torna az óvodában Kerékpártúrák, sportvetélkedők, aszfaltrajzverseny Gazdag szünidei program az úttörőknek A szolnoki Tisza Antal Úttörőház a kisdobosok és az úttörők számára gazdag programot állított össze a tavaszi szünet idejére. Gyermekfilmeket vetítenek minden reggel 9 órától, utána pedig a játékszoba várja a gyerekeket. Ma délután Játsszunk együtt címmel játékos sportvetélkedőt rendeznek a kisdobosoknak, holnap délelőtt 9 órakor pedig — ugyancsak a kisebbeknek — kerékpártúrát indítanak a Malomzugba. Pénteken délután az úttörők vehetnek részt sportvetélkedőn, amely „Szórakozva edződünk , edződve szórakozunk” jelszóval indul. „Húszéves a KISZ” címmel a nyolcadik osztályos őrsök vetélkedője lesz szombaton délelőtt, majd az orosz nyelv barátai rendezik meg a találkozójukat jövő kedden délután. A záróprogram a „STOP! Közlekedj okosan!” közlekedési vetélkedő lesz, amelynek színhelye a tiszaligeti KRESZ-park. Törökszentmiklóson az úttörőházban pia ..Ügyesség, bátorság” sportvetékedőn vehetnek részt a napközis gyerekek. Lesz azonban más szórakozás is, a gyermekkönyvtár is szervez programokat a napköziseknek, és a városban több helyen fellép Takács Rolland bűvész: csütörtökön 3 órakor a Békes Termelőszövetkezet székházában, 5 órakor a tiszapüspöki művelődési házban, 7 órakor a városi művelődési központ Pódium-termében. Pénteken csak az általános iskolásoknak rendezik meg a 4 és a 6 órakor kezdődő pódiumtermi előadásokat, este pedig a surjáni ifjúsági klub tagjainak. A tiszafüredi nagyközségi járási művelődési központ is külön programot állított össze a gyermekek számára. Ebben szerepel többek között aszfaltrajzverseny, játékos bábelőadás, filmvetítés, lemezhallgatás. A kötött programokon kívül a tavaszi szünet idején a gyerekek rendelkezésére állnak a művelődési központ klubszobái, ahol játszhatnak, magnózhatnak, tévét nézhetnek a nagyteremben ping-pongozni, az udvaron pedig tollaslabdázni is lehet.