Szolnok Megyei Néplap, 1977. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-01 / 127. szám
2 NAPIRENDEN: EURÓPA BIZTONSÁGA Az épület és alapjai Egy épületben öé szetes követelmény, hogy részei jól illeszkedjenek egymáshoz és minden berendezés tökéletesen működjék. Ki tagadhatná azonban, hogy az egységes egészen belül különleges figyelemet követel az alapozás. Ha bajok vannak a fundamentummal, bizonytalanná válhat az egész építmény A bevezető hasonlat, mivel nem építészeti-szakmai fejtegetésekbe kívánunk bonyolódni, témánkhoz, az európai biztonsághoz vezet. A szocialista országok joggal hangsúlyozzák, hogy a százoldalas, híres Zöld könyvet, az európai biztonsági és együttműködési konferencia záródokumentumát egységes egészként kell kezelni, s főleg ilyen módon szükséges átültetni a gyakorlatba. Mindezzel nem ellentétes, hogy a helsinki okmány esetében is szólhatunk az alapokról, ha úgy tetszik, felállíthatunk egy bizonyos fontossági sorrendet. Az első fejezet, az első kosár, amely a politikai biztonság tízparancsolatát (hivatalos fogalmazásban: a harmincöt résztvevő ország kölcsönös kapcsolatait vezérlő elvekről szóló nyilatkozatot) tartalmazza — minden mást megelőz. Ez nem valamiféle önkényes válogatás! Ha jobb és tartalmasabb életet, megfelelőbb életkörülményeket kívánunk, a legprózaibb feltétel, hogy egyáltalán élhessünk. Amikor kontinensünkön a gazdasági, kulturális tájékoztatási, turisztikai és egyéb kapcsolatok kerülnek napirendre, akkor mindenekelőtt olyan Európát kell teremtenünk, amelyben lehetségesek ilyen kapcsolatok. Hiszen az ókori mondás szerint a fegyverek között hallgatnak a múzsák, s egy nukleáris világégés közvetlen veszélye, vagy éppen a hidegháború jegesen dermesztő levegője nem nyújt módot a szerteágazó, termékeny, kölcsönösen előnyös kapcsolatokra. Annál szomorúbb, hogy a legtöbb nyugati országban éppen a legfontosabbról esik a legkevesebb szó, s a belgrádi találkozó előkészületeikor is igyekeznek kikerülni ezt a kérdéscsoportot. Idézzük fel, mit tartalmaz a nevezetes tíz alapelv! 1. Az államok szuverén egyenlősége; 2. Tartózkodás az erőszaktól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől; 3. A határok sérthetetlensége; 4. Az államok területi épsége; 5. A viták békés rendezése; 6. A belügyekbe való be nem avatkozás; 7. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása; 8. A népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga; 9. Az államok közötti együttműködés; 10. A nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése. Vagyis Helsinkiben egy olyan új „európai házirendet” fogadtak el, amely figyelembe véve kontinensünk valóságos helyzetét (ellentétes társadalmi berendezkedésű, más-más szövetségi rendszerhez és gazdasági integrációkhoz tartozó államok), megszabta a békés egymás mellett élés alapvető szabályait. A felsorolt elvek minden józanul gondolkodó európai számára annyira nyilvánvalónak tűnhetnek, hogy szinte felvetődik a kérdés: szükséges volt ezeket külön rögzíteni? Sajnos, ami a többség szempontjából oly természetes és logikus, nem volt általános. Közismert, tény, hogy a Német Szövetségi Köztársaság, amely Nyugat-Európa gazdaságilag legfejlettebb országa, sokáig kétségbe vonta a második világháború következtében kialakult határokat és nyíltan egy másik európai állam, a Német Demokratikus Köztársaság bekebelezésére törekedett. Utalhatnánk azokra a kísérletekre is, hogy a négyhatalmi szabályozást megelőzően miként próbálták Nyugat-Berlint „frontvárossá” és feszültséget keltő hídfővé alakítani az NDK szívében. (Erről a szándékról még ma sem tettek le egyes szélsőséges körök, jóllehet világos rendezés történt s egyértelműen meghatározták a város helyzetét.) A kelet-nyugati konfliktusokban túl azonban még olyan ,,nyugat-nyugati” összetűzések is megkívánták az európai politikai biztonság alapelveinek pontos körülírását, mint a török—görög ellentétek, a ciprusi válság, vagy a brit— izlandi hadháború. A politikai biztonság alapelvei az eltelt húsz hónap alatt kiállták az idő próbáját. Kedvezően alakították a nemzetközi viszonyokat, amikor megtartották őket és kedvezőtlen hatással jártak, amikor „megfeledkeztek” róluk. A békés egymás mellett élés szabályait figyelembe véve sikerült például rendezni a határvitákat Jugoszlávia és Olaszország között, s ezzel végleg lekerült a napirendről a „trieszti krízis”. A ciprusi tárgyalások is azért kezdődhettek meg újra Bécsben, mert elismerték a szigetköztársaság területi egységét, maga választotta el nem kötelezettségét s ennek alapján igyekeznek megoldani a görög és török közösségek vitáit. Ám szélesebb értelemben is tapasztalhattuk, hogy a kelet-nyugati kapcsolat javulásának, az enyhülésnek nélkülözhetetlen feltétele a tíz alapelv elfogadása, érvényesülése. Sajnos, e húsz hónap alatt nemcsak pozitív, hanem negatív tapasztalatokra is szert tehetett kontinensünk. Amikor szélsőséges erők állandóan megpróbálják kétségbe vonni a békés együttélés alapszabályait — s a záródokumentumot aláíró kormányok ezt nem utasítják határozottan vissza a nyugati országokban — mind nehezebbé és bonyolultabbá válik a párbeszéd, lassul, akadályokba ütközik az enyhülés. Ám vehetjük a legújabb kampányt is: miközben egyes nyugati országokban úgy tesznek, mintha a helsinki megállapodást teljesítenék az emberi jogok védelméről szónokolva — beavatkoznak más államok belügyeibe, gátolják az államok közötti együttműködést és nem éppen jóhiszeműen kezelik a nemzetközi jogi kötelezettségeket. (Az emberi jogok ugyanis nem elválaszthatók az országok alkotmányos rendjétől, jogalkotásától és senki sem hivatott kívülről a bíró szerepét játszani.) Az alapok adottak: tulajdonképpen nem kell mást tenni mint elővenni a politikai biztonság tíz alapelvét, hogy azokat következetesen megvalósítsák. Ha ez megtörtént nem lehet baj az építménnyel, sokoldalúan és gyümölcsözően alakulhatnak az európai és észak-amerikai országok kapcsolatai. Réti Ervin SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Június 20—22 Brezsnyev Párizsba utazik Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Francia köztársasági elnök meghívására június 20—22. között hivatalos látogatást tesz Franciaországban. GENF A hadászati támadófegyverek korlátozásával foglalkozó genfi tárgyalásokon résztvevő szovjet és amerikai küldöttség tegnap megtartotta soron következő ülését. BAGDAD Tegnap Bagdadban megkezdődtek a tárgyalások Ahmed Hasszán Al-Bakr iraki, és Gustáv Husák csehszlovák államfő között. SALISBURY A rhodesiai fajüldöző rezsim csapatai, amelyek vasárnap állítólagos zimbabwei gerillák elleni akció ürügyén behatoltak a Mozambiki Népi Köztársaság területére, hétfőn s tegnap folytatták hadműveleteiket, és nyugati hírügynökségek jelentése szerint, elfoglalták a rhodesiai határtól 75 kilométerre lévő Mapai városát. POZSONY Tegnap koraeste Pozsonyba érkezett az „Amur” barátsághajó. A pozsonyi kikötőben a szlovák főváros többszáz lakosa, ifjúságának képviselői és az úttörők küldöttei köszöntötték a barátsághajó utasait. Nyomban a megérkezés után barátsági gyűlést tartottak a 10 országból érkezett vendégek tiszteletére. A barátság hajótúra résztvevői június 2-ig tartózkodnak a szlovák fővárosban. KOPPENHÁGA Pham Van Dong, a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnöke tegnap hivatalos látogatásra Dániába érkezett. MADRID Torcuato Fernandez Miranda, a spanyol képviselőház elnöke, tegnap sajtóértekezleten jelentette be, hogy egy héttel ezelőtt benyújtotta lemondását János Károly királynak, aki azt elfogadta. Madridi megfigyelők szerint e fejlemény következtében lehetséges, hogy ha a választások során Dolores Ibarruri, a Spanyol EP elnöke, képviselői mandátumot kap, korelnöksége jogán ő lesz az új parlament elnöke, amíg a tisztséget választás vagy kinevezés útján be nem töltik. USB—Kuba diplomáciai kapcsolatok Az Egyesült Államok és Kuba várhatóan hamarosan bejelenti: kölcsönösen diplomáciai személyzetet küldenek a másik országba. A két ország kapcsolatairól legutóbb New York-ban folytatott tárgyalások végetértek — közölte tegnap az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Mint ismeretes, Carter amerikai elnök a hét végén beszélt arról: Washington diplomatákat küldene Havannába, Svájc nagykövetségére, amely (a diplomáciai kapcsolatok 1961-es felfüggesztése óta) az Egyesült Államok érdekeit képviseli Kubában. Ugyanakkor kubai diplomaták érkeznének Washingtonba, a Kuba érdekképviseletét ellátó csehszlovák nagykövetségre. Az amerikai elnök a napokban ismételten azzal vádolta Kubát, hogy (részben katonai) tanácsadók küldésével „beavatkozik” Afrika ügyeibe. Június 2-án a párizsi Le Bourget repülőtéren kerül sor a hagyományos légibemutatóra. A látványosság egyik sztárja lesz a híres „St. Louis szelleme" nevű repülőgép, amellyel Lindbergh fél évszázada először repülte át az óceánt. A kép a gépet egy Concorde mellett ábrázolja ... (Telefotó: KS) 1977.Június 1. Befejeződtek a szovjet—bolgár tárgyalások Todor Zsivkov kitüntetése Szovjet—bolgár közös közlemény aláírásával fejeződtek be tegnap délelőtt Moszkvában a tárgyalások a szovjet vezetők és a Todor Zsivkov vezette párt- és kormányküldöttség között. Szovjet részről a látogatás eredményeit összegező okmányt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, bolgár részről Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke írta alá. Az aláírás előtt Leonyid Brezsnyev és Todor Zsivkov baráti megbeszélést tartott. A kétoldalú kapcsolatokról folytatott eszmecsere során Leonyid Brezsnyev és Todor Zsivkov megkülönböztetett figyelmet szentelt a kapcsolatok hatékonyságának fokozásával összefüggő kérdéseknek, hangoztatva, hogy a két ország sokoldalú együttműködése megfelel a szovjet és a bolgár nép, valamennyi szocialista ország népe érdekének. Folytatták az eszmecserét a kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, a nemzetközi problémákról. Ezzel kapcsolatban aláhúzták, hogy a két ország elsőrendű jelentőséget tulajdonít a fegyverkezési hajsza beszüntetésének és a leszereléshez való átmenetnek, s ezt a célt szolgálják a szocialista országok által előterjesztett gyakorlati indítványok. A kétnapos szovjet—bolgár tárgyalások eredményeit összegezve a moszkvai rádió tegnap délben rámutatott, hogy mindkét delegáció a helsinki záróokmány végrehajtására összpontosította figyelmét és kiemelte a politikai enyhülés katonai enyhüléssel való kiegészítését. A tárgyaló felek elismeréssel értékelték a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén tavaly novemberben előterjesztett új javaslatokat. * * * A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Todor Zsivkoffot a Szovjetunió Hőse címmel, Lenin-renddel és Aranycsillag érdeméremmel tüntette ki. A legmagasabb szovjet kitüntetéseket Leonyid Brezsnyev nyújtotta át a bolgár vezetőnek a Kremlben. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének erről szóló rendelete értelmében a kitüntetéseket „a szovjet és a bolgár nép közötti testvéri barátság és sokoldalú együttműködés fejlesztésében, a béke és a szocializmus megszilárdításában szerzett érdemeiért, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban való sokéves tevékeny részvételéért” adományozták a BKP első titkárának, a Bolgár Államtanács elnökének. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Kremlben ünnepélyesen átnyújtotta Todor Zsivkovnak, a BKP KB első titkárának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnökének a Lenin-rendet és a Szovjetunió Hőse arany csillagát (Telefotó - KS) Holland túszdráma Üzenet a terroristáktól A holland igazságügyminisztérium képviselője az asseni sajtóközpontban tegnap délben bejelentette, a kormány üzenetet kapott a bovensmildei iskolában lévő dél-malukui terroristáktól. Az üzenet tartalmát egyelőre nem ismertették részletesen, annyit közöltek, hogy a terroristák „már nem ragaszkodnak eredeti követeléseikhez” és közvetítő kiküldését kérték a hatóságoktól. Sajtókörök megítélése szerint a hatóságok változatlanul bíznak abban, hogy „lélektani hadviselésük” eredményes lesz, a terroristákkal szemben nem kell erőszakot alkalmazni és rábírhatják őket követeléseik feladására. Dél-malukui ifjúsági csoportok Hollandia több városában útakadályokat állítottak fel a malukuiak által lakott körzetek bejáratainál. Kommentárunk Luandai rádióbeszédek Agostinhoi Neto angolai államfő újabb rádióbeszédben fordult az ország népéhez — jelentették a hírügynökségek. Ami Angolában történik, már hosszabb ideje éber figyelemmel kíséri a világ. A legutóbbi híreket nyilvánvaló kárörömmel fogadják Johannesburgtól Pekingen át Washingtonig számos olyan fővárosban, amelyben tettek és tesznek egy és mást az angolai népi állam ellen. Az igazság az, hogy Angola jelképpé és ennek megfelelően vízválasztóvá vált a fekete kontinens legeslegújabbkori történetében. Ami ott történik, hatalmas láncreakció része. Bár a nemzeti felszabadulás folyamata a második világháború után Afrikában is sorra szűkítette balzaci szamárbőrként a kolonializmus pozícióit, a minap még komoly „fehér bástyák” előtt torpantak meg az újabb és újabb hullámok. A radikális változás Lisszabonban kezdődött 1974. április 25-én, amikor megdőlt a fasiszta portugál Rezsim. Ezzel a portugál gyarmattartók uralma megpecsételődött Afrikában. A portugálok úgy hagyták ott ötszáz év után ezt a nagy és potenciális gazdag országot, hogy a nehézségeken kívül egyszerűen semmiből sincs elég. Szinte a semmiből kell új, igazságos elveken alapuló országot teremteni. Tudjuk magunkról,hogy az ilyen feladatok még Európa szívében is gigászi erőfeszítéseket igényelnek. Hogyan lenne másképp Afrikában, ahol a törzsi széthúzástól a külső beavatkozásig minden visszahúzó erőnek nagyobb lehetősége van? Úgy tűnik, voltak, akik meginogtak a hatalmon levő haladó mozgalom, az MPLA sorain belül. De a párt és a nép többsége kiállta az újabb nagy erőpróbát. Nem kell jósnak lennünk ahhoz, hogy biztosak legyünk benne, nem is az utolsót. Dehát a társadalmi haladás útja sehol sem kényelmes séta. Miért lenne az éppen egy olyan országban, amely csak tegnap rázta le a fél évezredes szolgaság béklyóit.?