Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-29 / 176. szám
Ara: 1,20 forintSZOLNOK MEGYEI LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xxxi. évf. 176. szám, 1980. július 29. kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Fiatalos lendülettel Ha megkérdezünk száz nyugdíjast, mit tart a legnehezebben elviselhetőnek, többségük it feleli: a tétlenség kényszerét. Így van ez jól, hiszen tevékeny életre, munkára születtünk, mérhető teljesítmény nélkül soha nem áll össze pályánk, éveink mérlege, semmivé válik hasznosságtudatunk, amelynek híjával lehetetlen megkapaszkodni a hétköznapokban. Fokozottan érvényes ez azokra az embertársainkra, akik az átlagosnál többet vállalnak magukra a társadalom közös gondjaiból, s elkötelezettségük tudata nyugdíjas korukban is tovább sarkallja őket, amikor pedig már megérdemelt pihenőidejüket tölthetnék. A párttag nyugdíjasokra gondolunk, akik közül számosan okkal vélekednek úgy, hogy mint párttagok, mint kommunisták nem kívánják nyugdíjaztatni magukat, az eszme elkötelezettjeiként erre amúgy is képtelenek lennének: részt kérnek, kívánnak napjaink küzdelmeiből, feladatokat igényelnek és sokszor a fiatalokat meghazudtoló lendülettel meg is oldják azokat, nem válogatnak a tennivalók között, melyik a testhezállóbb; nem igyekeznek áthárítani másokra a pártmunka nehezét, az aktív részvétel a közéletben, annak alakításában valóságos életelemük. Jogot formálnak — logikus, érthető —, hogy észrevételeiket meghallgassák, az irányító munkában figyelembe vegyék. Mostanában tanúi vagyunk, mennyire sokféle tennivaló jelentkezik a lakóterületen a társadalmi munkaakciók szervezésétől kezdve a lakóbizottságok tevékenységi körének kiterjesztéséig. A mozgalmi munkának számos, nem mellőzhető területe létezik, ahol előrelépni a pártkörzetek, az idős kommunisták cselekvő segítsége nélkül lehetetlen. Mondják az élő szemtanúk: valamikor egy bányászkolónia, egy külvárosi háztömb, vagy valamely faluvégi utca, — ama híres Gyepsor — egysorsú nincstelenjei milyen eleven közösséget alkottak, ahol gondja volt egyik embernek a másikra. Könnyen elintézik egyesek legyintéssel: ma más a világ, akkor az embereket összetartotta a nyomorúság, a jólét elválaszt, soeakat beképzeltté tesz, zárkózottá, hisz nem szorul senki másokra. A megélhetés biztonságát sikerült a többség számára megteremteni. De azt távolról sem mondhatjuk el, hogy mindenki megtanult volna szocialista módon élni. A kérdés is indokolt: az újonnan épült lakótelepek, falurészek és városnegyedek lakói mikor alkotnak olyan közösségeket, ahol nem szemlélik tétlen közönnyel családok széthullását, magukra hagyott gyerekek kallódását, vagy a köztulajdon rongálássát — mikor és mi módon kerülhet emberközelibb kapcsolatba egymással az a sok „idegen", aki annyiszor elfelejt köszönni is a lakótársának? Talán nem járunk messze az igazságtól megállapítván, hogy a kommunista közösségek szellemiségének ereje a mostaninál jobban is érvényre juthatna, s a lakóterületi párt munka tervezett fejlesztése, kiteljesítése ezt a célt is szolgálja. Fontos cél — amely az idős ‘ kommunisták nélkül, a körzeti párt szervezetek nélkül színre elérhetetlen — Ki — Az ártérről már fedél alatt a búza Meg kell gyorsítani a betakarítást Segítsék egymást a megye gazdaságai A kenyérgabona betakarításának a július 14. és 20. közötti időszakban valamelyest felgyorsult ütemét az elmúlt héten újabb esőzések, szeles és viharos időjárás hátráltatta. Karcag környékén például nyolcvan, Kunhegyesen 53, Mezőtúr térségében 37 milliméter csapadék hullott az elmúlt hét napban. A folyókon levonuló áradást kísérő fakadóvizek és a talajvízszint emelkedése is nehezíti a gépek munkáját a földeken.A kedvezőtlen időjárás miatt — amint azt tegnapi ülésén a megyei mezőgazdasági szervezőbizottság is megállapította — a learatott területek arányát illetően a korábbinál nagyobb a szóródás a gazdaságokban. A tiszajenői Tiszamenti Termelőszövetkezetben például a búzaterületek hetvenhat százalékáról, a rákóczifalvi Rákóczi Tsz-ben 66 százalékáról került biztonságos helyre a termés. Ugyanakkor még mindig van olyan közös gazdaság, a tiszafüredi Hámán Kató, ahol meg sem kezdhették a kenyérgabona vágását. A megye mezőgazdasági nagyüzemei a betakarításra váró terület 36,2 százalékán, azaz 45 és fél ezer hektáron fejezték be vasárnap estig a búza aratását. A sok csapadék miatt nagy a szemek nedvességtartalma, ezért minden gazdaságban szárítani kell a gabonát. Nem kedvez az időjárás egyéb nyári betakarítású kultúrának sem, ugyanis az esőzések, viharok és a jégverés meglehetősen rontja a fajtaborsó és a gyepvetőmag átlaghozamait. Ennek a két növénynek a betakarításával területük ötven százalékán végeztek eddig a szövetkezetek, állami gazdaságok. Az aratással párhuzamosan végzik az üzemek a tarlók letakarítását, a megyében az eddig levágott búzaterületek több mint feléről már biztonságba helyezték a szalmát. A nyári talajmunkákat eddig tízezer hektáron, a másod- és tarlóvetéseket 2800 hektáron fejezték be. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat raktáraiba vasárnap estig 85 ezer tonna búzát szállítottak a termelők, ebből 1200 tonnát javító minőségben vett át a vállalat. A learatott területnek a gazdaságok közötti nagy szóródása miatt a megyei szervezési bizottság úgy foglalt állást, hogy a mezőgazdasági üzemekben az aratócséprő-, a szállító és a szárító kapacitások eddiginél is átgondoltabb összehangolásával, maximális kihasználásával meg kell gyorsítani a búza betakarítását. Bár az árterületeken vetett 1600 hektárnyi kenyérnek valót az elmúlt hét végén már learatták, elsősorban a Tisza és a mellékfolyói mentén valamint az aratással nehezebben boldoguló, tiszafüredi járásban lévő gazdaságokban kell mielőbb fedél alá vinni a termést. Az idő előrehaladottsága miatt mindinkább számolni kell a gabonatáblákon a megdőlés, a szempergés fokozódásával. Ezért semmiképpen nem fogadható el — hangsúlyozták a szervezőbizottsági ülésen — hogy jó néhány gazdaság az augusztus 10. és 20. közötti időszakra ütemezte az aratás befejezését. Élni kell a szárítóüzemek több műszakos üzemelésének lehetőségével, az aratást korábban befejező gazdaságok kombájnjainak és szállítójárműveinek megyén belüli átcsoportosításával, és ahol azt a talajadottságok lehetővé teszik, azonnal indítani kell a búzatáblákon a gépeket. Amíg a megyében nem kerül fedél alá a termés, indokolatlan arazó-cséplő gépek útnak indítása más megyébe. A vízügyi szervek tájékoztatása szerint a hét közepétől veszélyeztetettek a megyében a nyári gátak, így a folyók közelében gazdálkodó mezőgazdasági üzemekben számolni kell az ártérhez közel eső tömegtakarmányterületek gyors betakarításával is. Leonyid Brezsnyev és Gustáv Husák találkozója (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON.) A VILATI egri Irányítástechnikai Berendezések Gyárában erősáramú és elektronikai berendezéseket gyártanak. Felvételeink az ipar legkülönbözőbb területein a gyártási folyamatokat, vezérlő erősáramú berendezések gyártásáról készültek. Képünkön: Műanyag-gyári hengermű vezérlőberendezését ellenőrzik • Több szakcsoport, több termék Áfész-termelőszövetkezet együttműködése Tiszafüreden A Tiszafüred és Vidéke ÁFÉSZ 1976-ban még mindössze 6 szakcsoporttal rendelkezett, 1 ezer 117 taggal. Az elmúlt évre a szövetkezeti szakcsoportok száma tizenegyre emelkedett, amelyekben már ezerötszázhuszonnyolcan munkálkodnak. A legdinamikusabban a sertéstenyésztő Szakcsoport fejlődött, amelynek tagjai tavaly már 7 ezer 496 hízó szállítását teljesítették. Ilymódon a munkájukért kifizetett összeg a négy év előtti ötmillió forintról 25 millióra emelkedett. Házi nyálból is két év alatt 170 mázsával nőtt az átvett mennyiség, és tavaly már ez a szám elérte az 500 mázsát. Jó ötletnek bizonyult, hogy egyetlen év alatt 667 pár tenyészgalambot helyeztek el a galambászoknál, így az átvett galambhús a tavalyelőtti nyolc és fél mázsáról huszonöt mázsára emelkedett. Hullámzónak bizonyult a baromfi-tojástermeltető szakcsoport munkája, mivel az évi 1,7 — 2 millió tojás túlnyomó többségét nyáron szállítják a tenyésztők. A zöldségtermeltető szakcsoportban jelenleg nyolcvankilencen tevékenykednek. A tagok 2 és fél ezer négyzetméter nagyságú meleg- és 10 ezer négyzetméter nagyságú hidegfóliával is rendelkeznek. Noha a felvásárolt zöldségfélék mennyisége három év alatt 2 ezer 260 mázsára emelkedett, a járási székhely ellátása — különösen a primőrárukból — nem volt zavartalan, folyamatos. Nem fejlődött eléggé a gyümölcstermesztő szakcsoport, és az 1977. évi 5 ezer 614 tonnával szemben a tavalyi szállítások mennyisége mindössze 2 ezer 230 tonna volt. Nem valószínű, hogy az idei tervet, a 3 ezer 350 tonnát is sikerül teljesíteniük. A méhészek viszont kitettek magukért: 29 kg mézet pergettek méhcsaládonként, ami egyedülálló teljesítmény a megyében. A tiszafüredi szakcsoportok négy évvel ezelőtti 1.8 millió forintos éves termelési értéke tavaly 2.9 millió forinra emelkedett. Nőtt a takarmányfogyasztás is, és az 1978. évi 22,5 millió forintról 45 millióra emelkedett. Sajnos, a nagy kereslet ellenére akadtak zavarok az ellátásban. A gondokon talán a helybeli Hámán Kató Termelőszövetkezet most épülő keverője enyhít majd. Nem felhőtlen a szakcsoportok és a környező mezőgazdasági termelőszövetkezetek, valamint a forgalmazó vállalatok együttműködése sem. Örvendetes viszont, hogy legújabban erősödtek a helyi Áfész és a Hámán Kató Termelőszövetkezet közötti együttműködések. A megállapodások értelmében a korai, melegfóliában nevelt primőrféléket a zöldségtermesztő szakcsoportok tagjai szállítják az üzletekbe, a termelőszövetkezetek viszont a hidegfóliás termékeket, az úgynevezett nagyobb tételű zöldárut (paprika, paradicsom, burgonya) szállítja a lakosságnak az év folyamán. A termelőszövetkezet jelenleg is 15 hektár vegyes zöldségfélét,sárgarépa, hagyma, káposzta, burgonya, zöldség 80 hektár paradicsomot és 10 hektár dinnyét ültetett. A jövő évi terv 30 hektár zöldségféle termesztését irányozta elő. Változatlanul gond azonban, hogy az ÁFÉSZ szolgáltatások színvonala (takarmány házhoz szállítása, helyi szaktanácsadás) alacsony, hogy a gyümölcskínálat és- választék területén sem sikerült ezideig kedvező eredményeket elérni. Megújul a Szabadság-híd is Alighogy újjáépítették a Petőfi-hidat, megkezdődött a Szabadság-híd felújítása. Az utolsó rekonstrukció 1968-ban fejeződött be, de nem terjedt ki a híd két végén épült tartószerkezetre, amelyek javítása csak forgalommentes hídon történhet. Ezeken kívül most felújítják a villamossíneket, a gyalogjárda vaslemezét, kicserélik a közműveket, újra mázolják a hidat. A munkálatok költségei megközelítik a százmillió forintot. Ez a híd néhány hónapon belül elkészül, de az építőkre akkor sem vár majd hosszú pihenő, megkezdik az Árpád-híd felújítását. A „lemeztelenített" Szabadság-híd Homokvihar a hídon. Magasnyomással fújt homokkal tisztítják a vasszerkezetet