Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-01 / 101. szám

2 A bonni látogatás Kádár János és Helmut Schmidt e héten ötödíz­­ben találkozott egymás­sal. Tárgyalásukra olyan időszakban került sor, amikor az Atlanti-óceán túlsó partján kereskedel­mi háborúra strikulálnak és fegyverkezési versenyt erőszakolnak, szükségte­len feszültséget teremtve az államközi és az embe­ri kapcsolatokban egy­aránt. A Kádár—Schmidt esz­mecserét éppen ezért nem csupán hazánkban és a Német Szövetségi Köztár­saságban, de Európában­­ és a kontinens határain túl is érdeklődéssel vár­ták. Hiszen Leonyid Brezsnyev múlt évi no­vemberi bonni látogatása és a rendkívüli állapot lengyelországi kihirdeté­se óta ez volt az első ilyen szintű érintkezés, amely lehetőséget adott a véleménycserére a kelet— nyugati kapcsolatokról, jövőjükről, a tőkés világot és a szocialista országo­kat egyaránt sújtó nega­tív (gazdasági tendenci­ákról és nem utolsósor­ban az eltérő társadalmi­­gazdasági berendezkedé­sű Magyarország és NSZK kapcsolatairól, s fejlesz­tésük lehetőségéről. Az MSZMP KB első titkárának a nyugatné­met kancellárral két alka­lommal folytatott, több mint nyolc órás megbe­szélése — mindkét fél megítélése szerint­­— hasznos volt. Noha a tár­gyalás során kiderült — ezt a látogatást értékelő sajtókonferencián is meg­állapították —, hogy a nemzetközi helyzetben keletkezett feszültség okairól, a problémák megoldásának a módoza­táról a vélemények eltér­nek. Kádár János és Hel­mut Schmidt egyetértett abban, hogy a fő cél az enyhülési politika folyta­tása és a béke biztosítá­sa”.­­ Egyetértettek abban is, hogy a feszültség megol­dásának kulcsa elsősor­ban a két nagyhatalom kezében van, de a kis or­szágok — függetlenül at­tól, hogy melyik védelmi, vagy gazdasági közösség­hez tartoznak —, a ma­guk módján jelentős mértékben hozzájárulhat­nak a megértés szellemé­nek kialakításához, nem utolsó sorban a mostani­hoz hasonló találkozók­kal és véleménycserékkel. Hangsúlyozták: tisztában vannak azzal, hogy e ta­lálkozók és megbeszélé­sek nem helyettesíthetik a Szovjetunió és az Egye­sült Államok képviselői közötti legmagasabb szin­tű találkozókat. Ezért üd­vözölték mindkét részről egy ilyen találkozó létre­hozására irányuló készség megnyilvánulását. Egybehangzóan állapí­tották meg, hogy korunk egyik legsúlyosabb prob­lémája a fegyverkezési verseny, amelyet meg kell fékezni. Kölcsönös az az óhaj, hogy a leszerelési intézkedéseknek egyenlő biztonságot kell garantál­­niok valamennyi ország számára, s hogy ennek az egyenlő biztonságnak a fegyverzetek jelenleginél alacsonyabb szintjén kell létrejönnie. Ebből kiin­dulva támogatják a Genf­ben folyó szovjet—ame­rikai fegyverzetkorlátozá­si tárgyalást, s kifejezték reményüket, hogy az a mindkét felet kielégítő megállapodáshoz vezet. Magyar részről nem rej­tették véka alá, hogy mi a szovjet javaslatok alap­ján tartjuk elképzelhető­nek a megállapodást, úgy ahogy azt leonyid Brezs­nyev taskenti beszédében kifejtette. A szerdai sajtókonfe­rencián Kádár János hangsúlyozta, hogy meg­értésre és a különböző társadalmi rendszerű or­szágokkal való együttmű­ködésre irányuló készsé­get tapasztalt nemcsak a kancellárral, hanem más nyugatnémet pártok ve­zető politikusaival folyta­tott beszélgetésein is. Ezt a tényt különösen fontos­nak minősítette. A kancellárral, s az NSZK gazdasági és pénz­ügyi életének tekintélyes képviselőivel létrejött ta­lálkozókon természetesen szó esett a világgazdaság negatív tendenciáiból származó problémákról, azokról, amelyek az NSZK-t és Magyarorszá­got egyaránt érintik. Szó volt a kétoldalú kapcsola­tokról, amelyek fejlődé­sét a vacsorán elhangzott pohár­ köszöntők elismer­ték. Mindkét fél kifejez­te azonban azt a meggyő­­dését, hogy a kapcsolatok mind gazdasági és kultu­rális téren, mind pedig az élet más vonatkozásaiban tovább fejleszthetők. A két fél kész a fejlődés elősegítésére. A bonni látogatás, Ká­dár János és Helmut Schmidt megbeszélése jó példát szolgáltatott a ke­let—nyugati dialógus foly­tatására. Hozzájárult a népeink közötti megértés és az államközi kapcsola­tok fejlesztéséhez, de szé­lesebb nemzetközi össze­függésben is jótékony ha­tást gyakorolt a kelet— nyugati együttműködés szellemének erősítésére. Bonn, 19112. április 30. Kanyó András SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Falkland-válság Tegnap érvénybe lépett az angol blokád Tegnap, közép-európai idő szerint 13.00 órakor érvény­be lépett a meghirdetett brit tengeri és légi blokád a Falkland (Malvin)-szigetek körül Haig amerikai külügy­miniszter pedig tegnap beje­lentette: Argentína csütör­tökön elutasította a válság békés megoldására vonatko­zó újabb amerikai javaslato­kat. Az Egyesült Államok úgy határozott, hogy felfüggesz­ti az Argentínának szóló gazdasági és katonai segé­lyeket és „kedvező választ kíván adni Nagy-Britannia segélykérelmére — kivéve a közvetlen katonai segély­­nyújtást” — jelentette be tegnap Washingtonban Alexander Haig külügymi­niszter. Haig bejelentésével az Egyesült Államok véget vetett a brit—argentin vál­ságban eddig tanúsított „semlegességének”. Haig szerint Washington már csak azért is döntött így, mert London — Buenos Aires-szel ellentétben — el­fogadta a legutóbb előter­jesztett amerikai javaslato­kat. Ezek a következők vol­tak : mindkét fél szüntesse be az ellenséges cselekmé­nyeket; vonják vissza az argentin és a brit erőket; szüntessék meg a szankció­kat és végül hozzanak létre egy „átmeneti hatóságot” a szigetek kormányzására (argentin, brit és amerikai részvétellel). Eközben New Yorkban Ni­­canor Costa Mendez argentin külügyminiszter bejelentet­te: országa ez idő szerint nem tart igényt az ENSZ- főtitkárának közvetítő tevé­kenységére és nem is kíván­ja a Biztonsági Tanács ös­­­szehívását a válság ügyé­ben. Caracasban a venezue­lai kormány tegnap bejelen­tette­: megszakítja kereske­delmi kapcsolatait Nagy- Britanniával. A venezuelai elnök közölte: országa „olyan mértékben nyújt támogatást Argentínának, amilyen mér­tékben azt az argentin kor­mány kéri”.­­ A brit csapatok partraszállása a Déli Georgia-szigeten megnövelte a további katonai összecsapások veszélyét. Képünkön: argentin csapatok gyakorlatoznak a Falk­­land-szigeteken Szicíliában Újabb politikai gyilkosság Újabb politikai gyilkosság történt Olaszországban: a szi­cíliai Palermóban merényle­tet követtek el Pio­la Torre kommunista parlamenti kép­viselő, az OKP szicíliai titká­ra, a párt vezetőségének tag­ja ellen. A képviselő és gép­kocsijának vezetője a hely­színen meghalt. A hír országszerte nagy megdöbbenést keltett. Gio­vanni Spadolini miniszterel­nök nyomban magához ké­rette Carlo Alberto Dalia Chiesa tábornokot, Szicília közelmúltban kinevezett pre­fektusát, akit a maffia elleni harc irányítására küldenek a szigetre. Az OKP vezető testülete Pio­la Torre meggyilkolásá­val kapcsolatban tegnap hangsúlyozta, hogy azért öl­ték meg a szicíliai tartomá­nyi titkárt, mert világos és súlyos szavakkal ostorozta és biz­onyította a­ maffia tetteit, a korrupt politikai körök és a közéleti torzulások közötti összefüggéseket. Megölték­, mert félnek az igazságtól, a nép Olaszországért, Szicíliá­ért, a békéért és a haladás­ért folyó harcától. Igen komoly intésről van szó — húzza alá az OKP ve­zetőségének állásfoglalása —, amely rávilágít, milyen sú­lyos helyzetbe került az or­szág, mivel a maffiás-politi­kai tevékenység semmitől sem riad vissza, hogy Olaszorszá­got a véres erőszak örvényé­be taszítsa. Az Olasz EP mindezzel szemben az ország határozott válaszát várja. HÉTFŐ: Thatcher asszony beszámolója a londoni Alsó­­házban a déli Georgia szi­get visszafoglalásáról — M­­u­­barak a kair­ói parlamentben a Sinai-félsziget kiürítése kapcsán a palesztin problé­­máról is besz­élt KEDD: Kádár János K­onn­­ban S­chmidt kancellárral tárgyalt, majd találkozott az NSZK három pártjának veze­tőivel is . Pozsonyban ma­gyar-csehszlovák külügymi­niszteri megbeszélésre került sor SZERDA: Kádár János befe­jezte bonni látogatását, mi­után még egyszer tárgyalt Schmidt kancellárral és ta­lálkozott Carstens szövetsé­gi elnökkel — Haig külügy­miniszter az amerikai külpo­litika fő irányairól nyilatko­zott — Az ENSZ-közgyűlésé­nek a palesztin kérdéssel foglalkozó rendkívüli ülés­szaka Izraelt elmarasztaló határozatot hozott. CSÜTÖRTÖK: Varsóban be­jelentették az éjszakai kijá­rási tilalom közeli feloldá­sát és mintegy ezer internált szabadon bocsátását — el­lentmondó jelentések a Falk­land-válság megoldását cél­zó Reagan-terv Argentin el­fogadásáról PÉNTEK: Déltől teljes légi és tengeri blokádot vonz az angol flotta a Falkland-szi­­getek köré i Heti világhíradó : A közel-keleti helyzet a Sínai-félszigetről történt iz­raeli kivonulás után. Tulajdonképpen pozitív előjelű történelmi esemény lehetne, hogy Izrael a Camp David-i megállapodásban rögzített határidőt betartva kiürítette a Sínai-félsziget még megszállva tartott ki­sebbik felét, s hogy ezzel Egyiptom visszakapta az 1967-es háborúban elvesz­tett területet. Csakhogy ez­zel párhuzamosan a Begin­­kormány a többi, a paleszti­nok és Szíria rovására meg­szállt arab terület teljes be­kebelezésére törekszik,­­ mi­közben Egyiptom és az Amerika-barát, jobboldali arab álamok felől magát bebiztosítva, minden erejét újabb települések építésére fordíthatja Ciszjordániában, a Gáza-övezetben és a Go­­lan-fennsíkon. Ez természetesen a palesz­tin lakosság ellenérzését váltja ki. Tüntetésekre ke­rült sor. Megtorlásul az iz­raeli katonák fegyverüket használták. Több palesztin életét vesztette. Közben Izrael és Szíria között amolyan „nyilatkozat­­háború” folyik. Beginnek arra a kijelentésére, hogy Izrael megsemmisíti a Liba­non területén levő szíriai légvédelmi rakétákat, egy szíriai vezető személyiség azzal válaszolt, hogy „a szír rakétákkal lőnek min­den olyan izraeli repülő­­gépre, amely a rakéták ha­tótávolságába kerül....” Hol tart a lengyel konszo­lidáció? A Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának a héten tartott ülésén számos nagy horderejű intézkedést hoz­tak a szükségállapot egyes korlátozó rendelkezéseinek feloldásáról, másoknak az enyhítéséről. Május 2-től kezdve az egész ország te­rületén megszüntetik a ki­járási tilalmat és enyhítik a gyülekezési tilalom előírá­sait. Egyes határátkelőhe­lyeken megszűnik a korláto­zás. Május közepétől na­gyobb lesz a külföldiek, így az újságírók mozgási lehe­tősége, s újból üzembe­ he­lyezik az ország egész terü­letén a belföldi automata kapcsolású telefonihálózatot, amelyet 1981. december 13- ra virradó éjjel kikapcsol­tak. Nagy feltűnést keltett, hogy mintegy ezer internál­tat szabadon bocsátanak. A korábbi „falusi Szolidaritás” vezetője, Jan Kulaj is vis­­­szanyerte szabadságát. Nyomban közölte, hogy be akar kapcsolódni az Egye­sült Parasztpárt munkájába, mert most már támogatja a kormánynak a válságból való kijutást célzó program­ját. Pálfy József 1982. MÁJUS 1 Ünnepi köszöntő Részletek Csehák Juditnak, a SZOT titkárának május elsejét köszöntő beszédéből, amely a rádióban és a tv­­ben tegnap hangzott el. Május elsejének, a terem­tő munka, az alkotó ember és a munkásösszefogás nem­zetközi ünnepének előesté­jén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköz­társaság kormánya és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében tisztelettel köszöntöim önöket­­, szo­cialista hazánk minden dol­gozóját, egész lakosságát. Évtizedek óta az egész vi­lágon a dolgozó tömegek nagyszerű seregszemléje ez a nap. Zászlóink, transzpa­renseink hirdetik a munka és a béke elválaszthatatlan jelszavát: a munkát dicsér­jük és a béke védelmében szólunk. Hazánkban egy biztonsá­gos úton haladó, alkotó kedvvel teli nép köszönti május elsejét. Emelt fővel ünnepelhe­tünk. Nemzeti összefogással, kitartó, áldozatos munkával gyarapítottuk ezt az orszá­got. Eredm­­tényeinket elisme­rik a világban. Évtizedek tapasztalata bi­zonyság arra, hogy az őszin­te, a reális politika megér­tésére,­­ támogatásra talál szorgalmas, tehetséges né­pünk körében. Jövőnket, terveinket erre a politikára­­erre a megértésre, támoga­tásra alapozzuk. Keményebb időket élünk, mint korábban. Eredménye­ink gyarapítása nagyobb ál­dozatokat­ kíván. Tapasztal­juk ezt valamennyien. De a nehezebb körülmények kö­zött is arra törekszünk, hogy megőrizzük társadalmunk értékeit, életkörülményeink biztonságát és erőt gyújt­sunk egy gyorsabb ütemű fejlődéshez. Népünk előtt egyre érthe­tőbbé válik, hogy csak ak­kor tudjuk megvédeni élet­körülményeinket, valóra váltani terveinket, ha a le­hetőségeink, adottságaink szerint mindenütt jobban, eredményesebben dolgozunk. Csak kitartó munkával lehet szebbé tenni az életet, gaz­dagabbá a hazát, a társadal­mat, s vele az ember hét­köznapjait és ünnepeit. Ezen az úton javíthatunk a ma még nehezebb körülmények között élők anyagi helyzetén is. Milliók értik meg és vál­lalják ezt a programot. Minden május elsejére napsütést, jó időt remélünk. Holnapunk egéről mégsem tűnik el minden felhő. A világb­a figyelő ember nyug­talan, mert hallja, látja­­hogy újra felerősödött a háború híveinek hangja. Az imperializmus szélsőséges vezető körei elszántan fegyverkeznek, katonai fölé­nyük megteremtésére törek­szenek. Megkísérlik belesodorni az emberiséget egy újabb hidegháborúba, és Európát nukleáris katasztrófával fe­nyegetik. Minden eszközt igénybe vesznek, hogy az enyhülésnek gátat vessenek. A békés egymás­ mellett élés elvei és gyakorlata helyébe a politikai zsarolás eszköze­it állítják. Hátrányos intéz­kedésekkel próbálják a szo­cialista országok gazdasági fejlődését lassítani. A világ haladó erői nagy aktivitással és szervezettség­gel lépnek fel a háborús légkör létrehozását, a fe­szültségek fokozását célzó imperialista pol­itikával szem­ben. A szakszervezeti világ­kongresszus Havannában hangot adott a nemzetközi munkásosztály törekvései­nek: olyan világot akarunk, amely mentes a háborús fé­lelmektől a háború veszé­lyeitől. Olyan világra van szükségük­­ az embereknek, amelyben békésen lehet élni és dolgozni. Jelszavunk ma is, holnap is: munka, béke szocializ­mus. Nemzeti lobogónk és a munkásosztály vörös zászla­ja alá hívjuk május elsején mindazokat, akik tenni, dol­gozni, harcolni akarnak egy békés, boldogabb világért, gyermekeink, az emberiség szebb jövőjéért. Elismerés jó munkáért A megyei tanácsnál A megyei tanács végrehajtó bizottságának osztályain a szakszervezeti tagok többsé­gét tömörítő harmincegy munkahelyi kollektíva tett vállalást a hivatali munka javítására, a tanácsi ügyvi­telszervezés korszerűsítésére. Eredményeik értékelése után a tegnap reggel tartott ün­nepségen dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács általános el­nökhelyettese méltatta erőfe­szítéseiket, és a vándorzász­lót, vele ötezer forintot (elő­ször a megyei tanácsnál) a szervezési és jogi osztályhoz tartozó központi b­író „Egyet­értés” munkahelyi kollektí­vának adta át. A kitüntetést Fehér Gézáné, a kollektíva vezetője vette át. Oklevelet és pénzjutalmat kapott a me­gyei tanács illetékhivatalá­nak Vályi Péter munkahelyi kollektívája. Az ünnepség befejezéseként a résztvevők megtekintették a központi b­író asszonyai­nak dekoratív kézimunka ki­állítását. Az OTP-nél Más vállalatokhoz, intéz­ményekhez hasonlóan az Or­szágos Takarékpénztár Szol­nok megyei hálózati­ban is számos kitüntetés, elismerés átadása kötődik a munka ün­nepéhez. A szocialista bri­­gádmozgalom húszéves múlt­ra tekint vissza a megyei igazgatóságon, jelenleg 15 brigádban a dolgozók több mint 60 százaléka, 230 tag te­vékenykedik. Elmúlt évi munkája alapján két kollek­tíva aranykoszorús, hat ezüst­ös öt bronzkoszorús brigádér­met kapott. Ugyancsak kedvező a me­gyei hálózatban dolgozók kö­zött, a 60 százalékot megha­ladja a törzsgárda tagok ará­nya. Ebben az évben 61 dol­gozó kapott törzsgárda jutal­mat. Az OTP KiVáló Dolgo­zója kitüntetésben tizenegyen részesültek, míg a megye 18 hálózati egysége közül a ti­­szaföldvári és a mezőtúri kö­zösség nyerte el a Kiváló Fi­ók kitüntetést, melyet a me­zőtúriak tegnap vettek át. Közgazdásznapok Szolnokon Kedden kezdődik a Szolnok megyei Műszaki és Közgaz­dasági hetek keretében szer­vezett közgazdasági napok rendezvénysorozata. A Ma­gyar Közgazdasági Társaság Szolnok megyei Szervezete gazdag és igen igényes prog­ramot állított össze a gazda­ságpolitikai kérdések iránt érdeklődőknek. Május 4-én délután 2 órakor a megye­székhelyen a KISZÖV nagy­termében az árpolitika idő­szerű kérdéseiről kezdődik vita, amelyen az előadó dr. Csikós-Nagy Béla államtit­kár, az Anyag- és Árhivatal elnöke lesz.

Next