Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-04 / 2. szám

Ára: 1,40 forintSZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIV. évf. 2. sz. 1983. január 4., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése Párt- és kormányküldöttségek érkeztek Prágába A magyar delegációt Kádár János, a szovjet delegációt Jurij Andropov vezeti Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével tegnap magyar párt- és kormány­­küldöttség utazott Prágába, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés tagállamai Politi­kai Tanácskozó Testületének soron következő ülésén. A küldöttség tagjai: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, Várko­­nyi Péter, a Központi Bizott­ság titkára, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédel­mi miniszter és Pója Frigyes külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tag­jai. A küldöttség búcsúztatásá­ra a Keleti pályaudvaron megjelent: Aczél György, Ha­vasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Mik­lós, a Központi Bizottság tit­kárai; Sarlós István, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai; Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke; Szűrös Mátyás,a KB külügyi osztályának vezetője; Pallai Árpád közlekedés- és posta­ügyi miniszter; Csémi Ká­roly vezérezredes, honvédel­mi, Kamara János belügyi államtitkár,­­a Központi Bi­zottság tagjai; továbbá Nagy János külügyi államtitkár. Jelen volt Andrej Barcak, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság magyarországi nagy­követe. A magyar párt- és kor­­(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség utazott Prágába, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének soron kö­vetkező ülésén. A képen Kádár János és Lázár György (Telefotó — KS) Víztornyok Afrikába, gépek az NSZK-ba Eredmények és elképzelések a VÍZGÉP kunhegyesi gyáregységében Néhány nappal az év vége előtt már kirajzolódott a kép a Vízgépészeti Vállalat kun­­hegyesi gyáregységének az 1982. évi munkájáról. A 130 milliós árbevételi előirányza­tának a teljesítése 95—96 szá­zalék körül várható. Az elő­irányzattól való elmaradás az egyes termékek iránti ha­zai kereslet visszaeséséből származik. A kiesés persze még nagyobb arányú is lehe­tett volna, ha rugalmasan nem cselekednek és a hazai „féket” nem pótolják export­piaci kutatással. Ez esetben is bebizonyosodott, aki jó termékkel jelentkezik és ha­tározott elszántsággal kutat, az talál is piacot. Az összár­­bevételen belül az export részaránya a tervezett 22 százalékról 30 százalékra nö­vekedett. A gyári export fele rubel-, másik fele a dollár­piacra került. Hová is jutottak, illetve jutnak el a kunhegyesiek ter­mékei? Csehszlovákiába és az afrikai államokba zömé­ben víztornyokat, gépi beren­dezéseket, az NSZK-ba és Szibériába gépeket, részegy­ségeket, Jordániába komplett szennyvíztisztító telepeket szállítottak, illetve továbbíta­nak. A beruházási piacra ter­melnek ivó-és ipari vízellátó egységeket, szennyvíztisztító gépészeti és gépi berendezé­seket, egyéb vasszerkezeti termékeket. A gazdaságosság érdekében csökkentették a gyáregység termékszerkezeté­nek az anyagigényét. Év köz­ben a normák karbantartásá­ra is nagy figyelmet fordítot­tak, néhány terméknél módo­sították a normákat, feltárták a veszteség időket, munkanap­fényképezést végeztek és kor­szerűsítették a bérezési for­mákat, a több és jobb mun­káért, több bért is kaphat­nak a dolgozók. A gyáregy­ség bérszínvonala egyébként a bázishoz képest körülbelül három százalékkal növek­szik. Az anyag- és energiata­karékosságra szervezetten ösztönzik dolgozóikat. A pré­miumok kifizetését anyag­­megtakarítást, fajlagos energiamegtakarítást biztosí­tó mutatókhoz kötötték. A módszer hatása, hogy példá­ul az egy tonnakilométerre eső üzemanyagfelhasználás máris 1,2 százalékos javulás­sal járt. A munkagépeiknél üzemanyagnormákat állapí­tottak meg. A minőség javí­tását szolgálja, hogy az üzem­ben megteremtették az alu­mínium hegesztésének felté­teleit. A kunhegyesi gyárban ter­vezik, hogy 1983-ban legalább annyit exportáljanak, mint tavaly vagy némileg növel­jék a külföldi szállításokat, s cél itt a termékszerkezet to­vábbi, kedvezőbb irányú vál­toztatása. A munkaerőgondok megoldása érdekében terve­zik a fizikai termelőmunkát végző vállalati, gazdasági munkaközösségek számának bővítését. Saját beruházás 1983-ban nem szerepel a gyár­egység tervében, a meglévő műhelyeket igyekeznek ész­szerűen, jól kihasználni. Bár a kunhegyesi gyáregység még nem kapta meg az irá­nyító vállalati központ 198­». évi tervinformációit, úgy szá­mítják, az árbevételi tervüket legalább 5—6 százalékkal nö­velik, a bérfejlesztés aránya pedig 2,5—3 százalék lesz. Tavaly néhány­­ esetben anyaghiány gátolta a folya­matos termelést, a jövő évben — ha rajtuk múlik — igye­keznek ennek is elejét venni. E. S. Nemcsak a szépre Keddi jegyzetünk 3. oldal Rácsok, lakatok, páncélszekrények — de minek? A kerékpáros kasszafúró Az érdekvédelem: politikai feladat 4. oldal Szakoktatók diplomával Beszélgetés az első „fecskékkel” Évzárás Zánkán Több mint 22 ez­er gyermek az úttörőváros­ban 5. oldal Szállító az MKFV Földgáz a Tiszai Hőerőműbe A hazai szénhidrogén-ter­mékek előállításában megha­tározó szerepet betöltő Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalat két héttel az év vége előtt teljesítette 1982. évi termelési tervét. Tavaly az NKFV több­ mint 5,3 millió tonna kőolajegyen­értéknek megfelelő energiát termelt. Jelentős szerepe van a hazai energiaforrások in­tenzívebb kihasználásában. A már hagyományos és is­mert termelőmezőkön kívül üzembe helyezték szakembe­rei a kisújszállási gázüze­met. Az új fejlesztés arra hivatott, hogy hasznosítsa a Közép-Alföld térségében fel­tárt alacsony kalóriaértékű földgázt. A december köze­pétől üzemelő létesítmény, nyolcvan kilométer hosszú gázvezetéken egyelőre napi félmillió köbméter földgázt továbbít a Tiszai Hőerőműbe. . A határidőre elkészült és próbaüzemelő vállalati be­ruházás a jövő évtől kezdő­dően évi 500 millió köbmé­ter minőségileg feljavított, alacsony kalóriaértékű föld­gázt szolgáltat a villamos­energiát termelő üzem szá­mára. Ezzel évente 200 ezer tonna fűtőolajat takarít meg a népgazdaságnak. Az alföldi olajbányászok az ünnepek alatt is folyamatosan dolgoz­tak, biztosítják az ország téli energiaszükségletének reájuk eső részét, az év vé­géig még jelentős mennyisé­gű szénhidrogént adtak ter­ven felül a népgazdaságnak. Körút, tövisekkel (KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A 2. OLDALON) A Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezet kunszentmártoni üzemében NSZK bérmunkában férfi divatnadrágokat készítenek. A termék több fazonban és színben kerül a vásárlókhoz Sikeres esztendőt zártak, nagy tervekkel indulnak Munkásgyűlés az Aprítógépgyárban Az 1982. évi termelési ter­vek teljesítéséről, az elért eredményekről, a gyár 1983. évre szóló feladatairól tartot­tak munkásgyűlést tegnap délelőtt Jászberényben, az Aprítógépgyárban. A gyűlé­sen ott voltak a központi, az egyes és a kettes számú gyár­egység dolgozói. A beszámo­lót Fehérvári Rudolf, a gyár igazgatója tartotta. Elmondta, hogy az Aprító­gépgyár nehéz, de eredmé­nyes esztendőt zárt 1982-ben. A tervezett termelési érté­ket teljesítették, árbevételi tervüket pedig több mint két százalékkal túlteljesítették. Az elért eredmények értékét növeli, hogy a gyár 1982. évi tőkés exportja 60 százalékkal volt több, mint egy évvel ko­rábban, a szocialista export pedig háromszorosa volt an­nak, amit 1981-ben teljesítet­tek. A tervteljesítésről szóló be­számoló után a gyár igazga­tója köszönetét fejezte ki az egész kollektívának, szorgos, sokszor áldozatokat is vállaló munkájáért. Kiemelte az egyes számú gyáregység egész éven át tartó egyenletes, szor­galmas munkáját. A munkásgyűlés előadója ismertette az 1983. évre meg­határozott feladatokat is. A legfontosabb tennivalók kö­zött említette: minden eddi­ginél jobban, a lehetőségek­hez mérten rugalmasabban igazodni a gazdasági helyzet­hez, a külső és a belső pia­cokhoz. Hosszabb távra szólnak t­ermelőszövetkezeti beruházások Még mindig nagy a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetekben a folyamatban levő, befejezetlen beruházá­sok aránya, ami részben azt bizonyítja, hogy a közös gaz­daságok hosszabb távra szó­ló, jelentősebb programokat alapoznak meg. A beruházá­sok egy része azonban indo­kolatlanul húzódik el, főként anyagi nehézségek, műszaki és gépbeszerzési gondok miatt, — ezt igazolja a TDT-ban készített felmérés, amely a tsz-ek tavalyi beru­házási eredményeit összesíti. A mezőgazdasági beruhá­zásokat évek óta, így 1982- ben­ is a gépészeti fejleszté­sek előretörése jellemzi, ezeknél valamivel mérsékel­tebben emelkedik az építési beruházások részesedése az összes ráfordításokból, s to­vábbra is szerények a tele­pítési, ültetvényfejlesztési programok eredményei, ame­lyek immár huzamosabb idő óta elmaradnak a tervezet­től. A tsz-ek az elmúlt évben erőfeszítéseket tettek a fo­lyamatban levő építési be­ruházások befejezésére. An­nál is inkább, mert ezek a fejlesztések hozzávetőleg 15 milliárd forintot kötnek le, és ezt a nagy anyagi erőt minél előbb a gazdálkodás­ban kellene kamatoztatniuk. A folyamatban levő munkák közül a jelentősebbek a Hajdúsági Agráripari Egye­sülés sertéstelepe, a szegedi Új Élet Tsz és az ugyancsak szegedi Felszabadulás Tsz növényházépítése. Nagyobb összegű építési beruházást — néhány kivételtől elte­kintve, amilyen például a martfűi szövetkezeti sörgyár építése, a Pest megyei Hű­tőipari Gazdasági Társulás fejlesztése — nem is kezdtek a közös gazdaságok. A tavaly indított munkálatok többsége rekonstrukciós jellegű volt, ezek több mint felét az üzemek bankhitel nélkül va­lósították meg. Ezek a vi­szonylag kisebb összegű be­ruházások mindenekelőtt a szarvasmarha-, a sertés- és juhtenyésztés korszerűsítését szolgálták. Hitelek felvételé­vel főleg a különböző kor­mányprogramok megvalósítá­sát gyorsítják a tsz-ek; élel­miszerfeldolgozókat építenek, bővítik az állattartó telepe­ket és segítik az energiával való takarékosabb gazdálko­dást. (Egyebek között beren­dezkednek a nedves kukori­ca tárolására, és a költséges olajfűtésről áttérnek a föld­gáz hasznosítására.) A kiegészítő tevékenység fejlesztésére tavaly 0,7 mil­liárd forintot költöttek a tsz-ek, többet mint egy év­vel korábban. Főként alkat­részgyártásra vállalkoztak az 1981. évinél nagyobb arány­ban, több gazdaságban hoz­záláttak a környékbeli fa feldolgozásához, keresett mű­szerek készítéséhez és laka­tosipari termékek gyártásá­hoz. Sokfelé törekedtek a korábban elmaradt járulékos építési beruházások tető alá hozására; műtrágya-, és nö­vényházak készültek el, ag­rokémiai telep­eket, gépmű­helyeket, szociális létesítmé­nyeket adtak át.

Next