Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-04 / 2. szám
Ára: 1,40 forintSZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIV. évf. 2. sz. 1983. január 4., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése Párt- és kormányküldöttségek érkeztek Prágába A magyar delegációt Kádár János, a szovjet delegációt Jurij Andropov vezeti Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével tegnap magyar párt- és kormányküldöttség utazott Prágába, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének soron következő ülésén. A küldöttség tagjai: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és Pója Frigyes külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. A küldöttség búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent: Aczél György, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai; Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai; Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke; Szűrös Mátyás,a KB külügyi osztályának vezetője; Pallai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter; Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi, Kamara János belügyi államtitkár,a Központi Bizottság tagjai; továbbá Nagy János külügyi államtitkár. Jelen volt Andrej Barcak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. A magyar párt- és kor(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség utazott Prágába, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének soron következő ülésén. A képen Kádár János és Lázár György (Telefotó — KS) Víztornyok Afrikába, gépek az NSZK-ba Eredmények és elképzelések a VÍZGÉP kunhegyesi gyáregységében Néhány nappal az év vége előtt már kirajzolódott a kép a Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi gyáregységének az 1982. évi munkájáról. A 130 milliós árbevételi előirányzatának a teljesítése 95—96 százalék körül várható. Az előirányzattól való elmaradás az egyes termékek iránti hazai kereslet visszaeséséből származik. A kiesés persze még nagyobb arányú is lehetett volna, ha rugalmasan nem cselekednek és a hazai „féket” nem pótolják exportpiaci kutatással. Ez esetben is bebizonyosodott, aki jó termékkel jelentkezik és határozott elszántsággal kutat, az talál is piacot. Az összárbevételen belül az export részaránya a tervezett 22 százalékról 30 százalékra növekedett. A gyári export fele rubel-, másik fele a dollárpiacra került. Hová is jutottak, illetve jutnak el a kunhegyesiek termékei? Csehszlovákiába és az afrikai államokba zömében víztornyokat, gépi berendezéseket, az NSZK-ba és Szibériába gépeket, részegységeket, Jordániába komplett szennyvíztisztító telepeket szállítottak, illetve továbbítanak. A beruházási piacra termelnek ivó-és ipari vízellátó egységeket, szennyvíztisztító gépészeti és gépi berendezéseket, egyéb vasszerkezeti termékeket. A gazdaságosság érdekében csökkentették a gyáregység termékszerkezetének az anyagigényét. Év közben a normák karbantartására is nagy figyelmet fordítottak, néhány terméknél módosították a normákat, feltárták a veszteség időket, munkanapfényképezést végeztek és korszerűsítették a bérezési formákat, a több és jobb munkáért, több bért is kaphatnak a dolgozók. A gyáregység bérszínvonala egyébként a bázishoz képest körülbelül három százalékkal növekszik. Az anyag- és energiatakarékosságra szervezetten ösztönzik dolgozóikat. A prémiumok kifizetését anyagmegtakarítást, fajlagos energiamegtakarítást biztosító mutatókhoz kötötték. A módszer hatása, hogy például az egy tonnakilométerre eső üzemanyagfelhasználás máris 1,2 százalékos javulással járt. A munkagépeiknél üzemanyagnormákat állapítottak meg. A minőség javítását szolgálja, hogy az üzemben megteremtették az alumínium hegesztésének feltételeit. A kunhegyesi gyárban tervezik, hogy 1983-ban legalább annyit exportáljanak, mint tavaly vagy némileg növeljék a külföldi szállításokat, s cél itt a termékszerkezet további, kedvezőbb irányú változtatása. A munkaerőgondok megoldása érdekében tervezik a fizikai termelőmunkát végző vállalati, gazdasági munkaközösségek számának bővítését. Saját beruházás 1983-ban nem szerepel a gyáregység tervében, a meglévő műhelyeket igyekeznek észszerűen, jól kihasználni. Bár a kunhegyesi gyáregység még nem kapta meg az irányító vállalati központ 198». évi tervinformációit, úgy számítják, az árbevételi tervüket legalább 5—6 százalékkal növelik, a bérfejlesztés aránya pedig 2,5—3 százalék lesz. Tavaly néhány esetben anyaghiány gátolta a folyamatos termelést, a jövő évben — ha rajtuk múlik — igyekeznek ennek is elejét venni. E. S. Nemcsak a szépre Keddi jegyzetünk 3. oldal Rácsok, lakatok, páncélszekrények — de minek? A kerékpáros kasszafúró Az érdekvédelem: politikai feladat 4. oldal Szakoktatók diplomával Beszélgetés az első „fecskékkel” Évzárás Zánkán Több mint 22 ezer gyermek az úttörővárosban 5. oldal Szállító az MKFV Földgáz a Tiszai Hőerőműbe A hazai szénhidrogén-termékek előállításában meghatározó szerepet betöltő Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat két héttel az év vége előtt teljesítette 1982. évi termelési tervét. Tavaly az NKFV több mint 5,3 millió tonna kőolajegyenértéknek megfelelő energiát termelt. Jelentős szerepe van a hazai energiaforrások intenzívebb kihasználásában. A már hagyományos és ismert termelőmezőkön kívül üzembe helyezték szakemberei a kisújszállási gázüzemet. Az új fejlesztés arra hivatott, hogy hasznosítsa a Közép-Alföld térségében feltárt alacsony kalóriaértékű földgázt. A december közepétől üzemelő létesítmény, nyolcvan kilométer hosszú gázvezetéken egyelőre napi félmillió köbméter földgázt továbbít a Tiszai Hőerőműbe. . A határidőre elkészült és próbaüzemelő vállalati beruházás a jövő évtől kezdődően évi 500 millió köbméter minőségileg feljavított, alacsony kalóriaértékű földgázt szolgáltat a villamosenergiát termelő üzem számára. Ezzel évente 200 ezer tonna fűtőolajat takarít meg a népgazdaságnak. Az alföldi olajbányászok az ünnepek alatt is folyamatosan dolgoztak, biztosítják az ország téli energiaszükségletének reájuk eső részét, az év végéig még jelentős mennyiségű szénhidrogént adtak terven felül a népgazdaságnak. Körút, tövisekkel (KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A 2. OLDALON) A Vörös Csillag Ruhaipari Szövetkezet kunszentmártoni üzemében NSZK bérmunkában férfi divatnadrágokat készítenek. A termék több fazonban és színben kerül a vásárlókhoz Sikeres esztendőt zártak, nagy tervekkel indulnak Munkásgyűlés az Aprítógépgyárban Az 1982. évi termelési tervek teljesítéséről, az elért eredményekről, a gyár 1983. évre szóló feladatairól tartottak munkásgyűlést tegnap délelőtt Jászberényben, az Aprítógépgyárban. A gyűlésen ott voltak a központi, az egyes és a kettes számú gyáregység dolgozói. A beszámolót Fehérvári Rudolf, a gyár igazgatója tartotta. Elmondta, hogy az Aprítógépgyár nehéz, de eredményes esztendőt zárt 1982-ben. A tervezett termelési értéket teljesítették, árbevételi tervüket pedig több mint két százalékkal túlteljesítették. Az elért eredmények értékét növeli, hogy a gyár 1982. évi tőkés exportja 60 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban, a szocialista export pedig háromszorosa volt annak, amit 1981-ben teljesítettek. A tervteljesítésről szóló beszámoló után a gyár igazgatója köszönetét fejezte ki az egész kollektívának, szorgos, sokszor áldozatokat is vállaló munkájáért. Kiemelte az egyes számú gyáregység egész éven át tartó egyenletes, szorgalmas munkáját. A munkásgyűlés előadója ismertette az 1983. évre meghatározott feladatokat is. A legfontosabb tennivalók között említette: minden eddiginél jobban, a lehetőségekhez mérten rugalmasabban igazodni a gazdasági helyzethez, a külső és a belső piacokhoz. Hosszabb távra szólnak termelőszövetkezeti beruházások Még mindig nagy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a folyamatban levő, befejezetlen beruházások aránya, ami részben azt bizonyítja, hogy a közös gazdaságok hosszabb távra szóló, jelentősebb programokat alapoznak meg. A beruházások egy része azonban indokolatlanul húzódik el, főként anyagi nehézségek, műszaki és gépbeszerzési gondok miatt, — ezt igazolja a TDT-ban készített felmérés, amely a tsz-ek tavalyi beruházási eredményeit összesíti. A mezőgazdasági beruházásokat évek óta, így 1982- ben is a gépészeti fejlesztések előretörése jellemzi, ezeknél valamivel mérsékeltebben emelkedik az építési beruházások részesedése az összes ráfordításokból, s továbbra is szerények a telepítési, ültetvényfejlesztési programok eredményei, amelyek immár huzamosabb idő óta elmaradnak a tervezettől. A tsz-ek az elmúlt évben erőfeszítéseket tettek a folyamatban levő építési beruházások befejezésére. Annál is inkább, mert ezek a fejlesztések hozzávetőleg 15 milliárd forintot kötnek le, és ezt a nagy anyagi erőt minél előbb a gazdálkodásban kellene kamatoztatniuk. A folyamatban levő munkák közül a jelentősebbek a Hajdúsági Agráripari Egyesülés sertéstelepe, a szegedi Új Élet Tsz és az ugyancsak szegedi Felszabadulás Tsz növényházépítése. Nagyobb összegű építési beruházást — néhány kivételtől eltekintve, amilyen például a martfűi szövetkezeti sörgyár építése, a Pest megyei Hűtőipari Gazdasági Társulás fejlesztése — nem is kezdtek a közös gazdaságok. A tavaly indított munkálatok többsége rekonstrukciós jellegű volt, ezek több mint felét az üzemek bankhitel nélkül valósították meg. Ezek a viszonylag kisebb összegű beruházások mindenekelőtt a szarvasmarha-, a sertés- és juhtenyésztés korszerűsítését szolgálták. Hitelek felvételével főleg a különböző kormányprogramok megvalósítását gyorsítják a tsz-ek; élelmiszerfeldolgozókat építenek, bővítik az állattartó telepeket és segítik az energiával való takarékosabb gazdálkodást. (Egyebek között berendezkednek a nedves kukorica tárolására, és a költséges olajfűtésről áttérnek a földgáz hasznosítására.) A kiegészítő tevékenység fejlesztésére tavaly 0,7 milliárd forintot költöttek a tsz-ek, többet mint egy évvel korábban. Főként alkatrészgyártásra vállalkoztak az 1981. évinél nagyobb arányban, több gazdaságban hozzáláttak a környékbeli fa feldolgozásához, keresett műszerek készítéséhez és lakatosipari termékek gyártásához. Sokfelé törekedtek a korábban elmaradt járulékos építési beruházások tető alá hozására; műtrágya-, és növényházak készültek el, agrokémiai telepeket, gépműhelyeket, szociális létesítményeket adtak át.