Szolnok Megyei Néplap, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-08 / 32. szám

2 ( Kommen­­tárunk Itáliában Iália megélt már forró őszt, most pe­dig a forró tavasz előjelei mutatkoz­nak az Alpoktól délre. Egy ideig ugyanis úgy tűnt: a szakszervezetek lojálisnak mutatkoznak a kabinettel szemben, megértést tanúsí­tanak bizonyos szigorítások iránt, annak reményében, hogy Bettino Craxi kormánya hathatós intézkedéseket tesz a gazdasági-pénzügyi vál­ság felszámolására, a társa­dalmi feszültséget okozó munkanélküliség visszaszo­rítására. Ám a türelem vé­ges, s a szakszervezetek sú­lyos csalódással állapították meg, hogy a várva várt kor­mánydöntések késnek, a ka­binetben nagyobb gondot fordítanak a belső ellentétek elsimítására, mint az ország bajainak orvoslására. Pedig lett volna idő is ar­ra, hogy Craxi kidolgozza­ elképzeléseit, s beváltsa ko­rábbi ígéreteit. Sokan azért is vérmes reményeket táp­láltak iránta, mert mint szo­cialista politikustól, azt vár­ták: a bérből és fizetésből élők jogait, az infláció mi­att amúgy is megtépázott kereseteket nem engedi to­vább sorvasztani. Nos, a re­mények nem váltak be, az illúziók szertefoszlottak. Ezért a szakszervezeti szö­vetségekhez tartozó alap­szervezetek — nemcsak a kommunista irányítású CGIL, hanem a másik két szövetség, a CISL és az U­IL kereteiben is — úgy döntöttek: politikai és gaz­dasági harcot indítanak a kormány gazdaságpolitikája ellen. Hétfő óta sztrájkok folynak­ Itáliában. Érthető a fölháborodás. Az olasz állami költségvetés de­ficitje 90 ezer milliárd líra, az inflációt pedig még min­dig nem sikerült tartósan 14 százalék alá szorítani. Az utóbbi különösen szembetű­nő, ha összehasonlítjuk a Közös Piac más tagállamai­val, ahol az elmúlt években a pénzromlás mértékét erő­teljesen leszorították. Kiszá­mították azt is az olasz köz­gazdászok, hogy a jelenlegi kabinet működésének min­den másodpercében az ál­lamháztartás deficitje 8—10 millió lírával gyarapodik. Külön figyelmet érdemel a munkanélküliség. Már évek óta beszélnek Itáliában a déli országrész erőteljesebb iparosításáról, a beruházási kedv fölkeltésének szüksé­gességéről. Valójában azon­ban a termelés stagnál vagy bizonyos iparágakban csök­ken, s új munkahelyek lé­tesítése helyett újabb és újabb elbocsátások növelik a létbizonytalanságot.­étségtelen, hogy a jelenlegi ötpárti kormány súlyos ter­heket örökölt elő­deitől. Ám a célratörő és magabiztos politikus hírében álló Craxitól joggal várták, hogy legalább a legfőbb bajokat sikerül orvo­solnia. Kabinetje azonban ehelyett visszakozni kénysze­rült nemrég egy törvényja­vaslat vitájában. Az enge­dély nélküli építkezések megadóztatását az ellenzék alkotmányellenesnek minő­sítette. A tervezet ugyanis sértette volna a tartományok önállóságát. Megfigyelők Ró­mában rossz jelnek tartják Craxi meghátrálását. Úgy vélik: a miniszterelnök tak­tikai visszavonulása híven illusztrálja a pártok között és a kormányon belül meg­lévő ellentéteket. Ha ezek ismét föllobbannának, az mindenképpen beláthatatlan következményekkel járna a­ koalíció sorsára nézve. Min­denesetre, a forró tavasz, a kilátásba helyezett orszá­gos sztrájkhullám is növeli a kabinet égető gondjait. Gyapay Dénes Háborgás SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Libanoni (Folytatás az 1. oldalról.) miközben Nyugat-Bejrútban drúz és síita fegyveres erők tovább szélesítették állásai­kat. A kormány szóvivője­ megerősítette, hogy tegnap ellenzéki fegyveresek elfog­lalták a tájékoztatási mi­nisztérium épületét. Benne találhatók egyébként a liba­noni hírügynökség, a hiva­talos rádió és a televízió helyiségei is. A Libanoni Rá­dió később már az AMAL síita ellenzéki szervezet ve­zetőjének felhívását sugá­rozta. válság Ronald Reagan amerikai elnök további támogatásá­ról biztosította a libanoni elnököt, és felszólította a vele szemben álló erőket, hogy csatlakozzanak Dzse­­majelhez egy nemzeti egy­­ségkormány létrehozásában. A kormányválságért és a s súlyos harcok fellángolásá­ért a szomszédos Szíriát vá­dolta Reagan. Az amerikai elnök nem tett említést a Bejrútban állomásozó ame­rikai tengerészgyalogosok további­ feladatairól, arról, hogy ott maradnak-e a pol­gárháborús országban. Genfben Leszerelési Megkezdődött tegnap a genfi leszerelési értekezlet — korábbi nevén: leszerelé­si bizottság — idei üléssza­ka. Az értekezlet munkájában negyven szocialista, tőkés és fejlődő ország, köztük a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és Svédor­szág küldöttei vesznek részt. Jelen vannak hazánk képvi­selői is. A genfi leszerelési értekezlet bizottság 1962. március 14- én kezdte meg működését. Feladata az volt, s továbbra is az, hogy az általános és teljes leszerelés kérdéseiről folytasson tanácskozásokat. Lényeges szerepet töltött be olyan fontos szerződések lét­rehozásában, mint az atom­sorompó egyezmény, a bak­­teorológiai és mérgező fegy­verek kifejlesztésének, elő­állításának és tárolásának betiltásáról szóló konvenció. STOCKHOLMI KONFERENCIA Lengyel felszólalás Wlodzimierz Konazsk­i len­gyel nagykövet a bizalom-, biztonságerősítő intézkedé­sekkel, valamint a leszerelés­sel foglalkozó stockholmi ér­tekezlet zárt plenáris ülésén — a varsói sajtó tegnapi je­lentése szerint — megállapí­totta: Ma a legsürgősebb fel­adat olyan intézkedések ho­zatala, amelyek javítanák a nemzetközi légkört. Különö­sen fontos volna szerződést kötni arról, hogy az orszá­gok egymás között nem al­kalmaznak erőszakot. Ez helyreállítaná a bizalmat, és utat nyitna más megállapo­dások megkötése előtt is. Ugyancsak nagy jelentőségű lenne, ha az atomfegyve­rekkel rendelkező európai országok — a Szovjetunió példáját követve — kötele­zettséget vállalnának, hogy elsőként nem alkalmaznak atomfegyvert. Űrséta „fotelban” A Challenger amerikai űrrepülőgépből kedden kilé­pett a világűrbe és együtte­sen csaknem ötórás „sétát” tett két űrhajós : előbb Bruce McCandless, majd Robert Stewart. Az űrséta újdonsá­ga az volt, hogy az űrhajóso­kat semmilyen­ kábel nem kötötte össze az űrhajóval, mozgásukat egy különleges szerkezet tette lehetővé. A hátaikra erősített fotel és hátizsák „keverékének” látszó, hajtóművel ellátott kormányozható szerkezet se­gítségével McCandless és Stewart közel száz méternyi­re távolodott el a Challen­gertől. Az EGK-egység újraélesztése ügyében Mitterrand Hollandiában A közös piaci egység újra­élesztésére szólított fel Fran­cois Mitterrand francia köz­­társasági elnök hétfőn Amsz­terdamban. A francia államfő elsősor­ban a Közös Piacról folytat megbeszéléseket. A tisztele­tére adott díszvacsorán el­mondott beszédében nem részletezte a 10 nyugat-euró­pai országot tömörítő Euró­pai Gazdasági Közösség problémáit, de kifejtette: na­gyobb erőfeszítésekre van sz­ü­kség — s mint éreztette, elsősorban Franciaország partnerei részéről — ahhoz, hogy a szervezet kikerüljön a jelenlegi válságból. A kétnapos hollandiai lá­togatás része annak az elnö­ki körútnak, amelynek cél­ja, hogy Mitterrand­­ a márciusban sorra kerülő brüsszeli csúcsértekezlet előtt kompromisszumot alakítson ki a tagországok között az EGK reformjával kapcsolat­ban. PÁRIZS Párizsban tegnap délután a nyílt utcán agyonlőttek két iráni emigráns politikust, Gholam Ali Oveisszi volt tá­bornokot és fivérét. Oveisszi tábornok a sah uralma ide­jén Teherán katonai kor­mányzója volt és a „teheráni hóhérnak” nevezték, mert sok legyilkolt tüntető vére tapadt kezéhez. KIKA—KOREAI NDK Külügyminiszteri eszmecsere Külügyminiszteri tárgya­lások kezdődtek tegnap dél­után Pekingben Kína és a Koreai NDK között. Kim Jong Nam, aki délelőtt ér­kezett egyhetes hivatalos lá­togatásra Kínába, megismé­telte, hogy országa a KNDK, az Egyesült Államok és Dél- Korea részvételével három­oldalú tárgyalásokat java­sol, melyek célja a koreai kérdés békés úton történő megoldása. A KNDK kor­mánya továbbra is azon fog munkálkodni, hogy létrejöj­jenek a háromoldalú tárgya­lások. Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszter kijelentette, hogy Kína ésszerűnek ta­­­lálja a KNDK indítványát, és kész erőfeszítéseket ten­ni annak érdekében, hogy legyenek ilyen tárgyalások. A KNDK javaslata elő fog­ja segíteni a koreai helyzet enyhülését, elő fogja mozdí­tani Korea békés újraegye­sítését, jelentette ki Vu Hszüe-csien. A CIA történetének egyik meghatározó eseménye volt, hogy a hidegháború kitelje­sedésével a Trumann-elnök­­ség utolsó évében létrehoz­ták a titkos hadműveleti osztályt. Vezetésével Allen Dullest bízták meg, aki már ekkor uralta a szervezetet, holott még hivatalosan nem nevezték ki főnökké. Ebben az időben alakult ki a CIA ma is érvényes struktúrája. A Központi Hírszerző Ügynökség öt részre oszlik. Az első: az igazgató és helyettese, vala­mint az őket közvetlenül tá­jékoztató szakértők csoport­ja. Ez az úgynevezett nem­zeti hírszerző tisztek taná­csa. A többi négy rész az igazgatóság nevet viseli. Az egyik a titkos pénzügyi ala­pok elosztásával és kezelé­sével, a másik a hosszútávú elemzésekkel, a harmadik a szerzett értesülések gépe­sített feldolgozásával és ér­tékelésével foglalkozik , míg a negyedik a már emlí­tett titkos hadműveleti osz­tály. A CIA történetének legjellemzőbb vonása, hogy a hidegháború egész idősza­kában éppen a titkos had­műveleti osztály került elő­térbe és a szervezet többi igazgatóságának munkája (amely nagyjából megfelelt a hírszerzés területein vég­zett nemzetközi tevékeny­ségnek) háttérbe szorult. Allen Dulles rövidesen a CIA főnöke lett, s ezt a tisztségét haláláig, a hideg­­háborús korszak végéig be­töltötte. Vezetése alatt a titkos hadműveletek osztá­lyának irányítását bizalmas tanácsadója, Richard Bissell vette át. Bissell dolgozta ki az úgynevezett titkos had­viselés elméletét és gyakor­latát. A titkos háború elsőszá­mú célpontja a Szovjetunió és a többi szocialista ország volt. Velük szemben a CIA a klasszikus hírszerzés esz­közeivel rendkívül keveset tudott elérni. Ezt maga Bis­sell is beismerte: „A klasszi­kus kémkedés eredményei ebben a viszonylatban szá­munkra csalódást keltőek voltak. A szovjet tömb vagy más kifinomult, érett társa­dalmak esetében ez már nem lehet a hírszerzés in­formációinak elsőrendű for­rása”. Ezzel indokolta a kü­lönleges felforgató módsze­rek előtérbe kerülését. Ezt követően számos ilyen kísérlet történt. A CIA szá­zával próbált ügynököket átdobni a szovjet határon, mindenekelőtt Ukrajnába. Az ötvenes évek elején meg­kísérelte, hogy Lengyelor­szágban nagyszabású föld­alatti szervezetet hozzon lét­re és ezt többmillió dolláros arany-átutalásokkal támo­gatta. 1953-ban a CIA ügy­nökei földalatti alagutat ásattak az NDK határán, hogy ennek a segítségével lehallgassák az NDK-ban ál­lomásozó szovjet katonai egységek telefonbeszélgeté­seit. 1958-tól kezdve az U–2 nevű amerikai kémrepülő­­­gép nagy magasságban fel­derítő repüléseket végzett szovjet területek felett és a szovjet légtér szuverenitásá­nak megsértésével adatokat gyűjtött a CIA számára. (Az U–2 rendszerbe állítása és felhasználása Bissell szemé­lyes ötlete volt.) 1960. má­jus 1-én a szovjet légvédel­mi rakéták elérték a nagy magasságban repülő kémgé­pet és pilótáját foglyul ej­tették. Az incidens követ­keztében kiéleződött a fe­szültség, lehetetlenné tette az éppen esedékes szovjet— amerikai csúcstalálkozó megtartását és így jelentő­sen késleltette az enyhülési időszak kibontakozását. Három évvel később, 1963 májusában megkezdődött Moszkvában az akkor óriási feltűnést keltő Penykovsz­­kij-per. A vádlott, Oleg Penykovszkij hosszú ideig ezredesi rangban szovjet katonai intézményeknél dol­gozott. Letartóztatása ide­jén, 1962. október végén a műszaki és tudományos ál­lami bizottság nemzetközi osztályának volt a vezetője. Penykovszkijt a CIA sokáig mint az intézmény egész történetének „legsikeresebb” szovjetellenes ügynökét tar­totta számon. A Penykovsz­kij-per egyértelműen bizo­nyította, hogy a rejtett had­műveletek osztályán milyen kitartóan kísérlik meg a Szovjetunió elleni kémtevé­kenység erősítését. Ugyanak­kor bizonyította azt is, hogy a CIA számára ebben a vo­natkozásban aligha terem sok babér. Penykovszkij — a perben nyilvánosságra ke­rült adatok szerint — 1961. április 20-án írta alá egy londoni útja során a maga „kémszerződését”, s 1962 ok­tóberében már le is tartóz­tatták. Sőt: a vádirat utalt arra, hogy a szovjet elhárí­tás már 1962 júniusától kezdve megfigyelés alatt tartotta a CIA történetének e „legértékesebb” figuráját, aki ily módon ettől az idő­szaktól kezdve kémfelada­tait már nem tudta végre­hajtani. A CIA tevékenységének egyik fő célpontja természe­tesen napjainkban is a Szov­jetunió és a többi szocialis­ta ország. A példaként fel­sorolt esetek — az átdobott hírszezők gyors letartóztatá­sától a berlini kémalagút alig néhány hetes működése után történő felderítésén és az U—2 lelövésén át egészen a Penykovszkij-ügyig — ar­ról tanúskodtak, hogy a rej­tett hadműveletek osztálya nem büszkélkedhetett mun­kája eredményességével e téren. Fokozta a különleges hadműveletek osztályának nehézségeit a technológiai fejlődés is. Az, hogy az elektronikai eszközök nem­csak a hírszerzésben, hanem az elhárításban is mind na­gyobb és kifinomultabb sze­repet játszottak, s a Szov­jetunió elhárító szolgálata magas szinten tudta haszno­sítani az elektronikát. A dél-koreai gépnek 1983. szeptember 1-én — ameri­kai források szerint — az volt a feladata, hogy kipu­hatolja a szovjet légvédelem elektronikus felderítő és elemző rendszerének a mű­ködését. Útját kezdettől fog­va figyelemmel kísérték az amerikai titkosszolgálatok, ráadásul tőle mindössze 75 mérföld távolságra repült egy amerikai RS—135 kém­repülőgép is, mégsem fi­gyelmeztették a pilótát, hogy „eltévedt”. (i — e ) Következik: III. Irántól— a Watergate-botrányig. CIA-DOSSZIÉ A titkos hadműveleti osztály Allen Dulles, a CIA megha­tározó figurája volt Penykovszkij az ítélethirdetésen BERLIN A kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének és az enyhülési politika érvényre juttatásá­­nak kérdései szerepeltek teg­nap Erich Honecker és len­gyel vendége, Kazimierz Bar­­cikowski találkozóján. HAVANNA Havannában megkezdődött a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség Végrehajtó Bi­zottságának soros ülése. A kétnapos tanácskozáson érté­kelik a DJVSZ 1983-ban vég­zett munkáját, kijelölik az 1984-es tevékenység legfonto­sabb irányait és döntést hoz­nak a XII. Világifjúsági Ta­lálkozó megrendezéséről. KABUL Ellenforradalmi csoportot számoltak fel Afganisztán Kandahar tartományában. A csoport tagjai közül több mint száz életét vesztette. A hatóságok nagy mennyiségű, amerikai és nyugat-európai gyártmányú fegyvert foglal­tak le. BONN Hans-Jürgen Wischnewsiki, a Német Szociáldemokrata Párt elnökségének tagja, tegnapi­­ bonni sajtóértekez­letein azért szállt síkra, hogy az NSZK játsszon aktív sze­repet a tőkés országok és Lengyelország viszonyának teljes normalizálásában, a Lengyelország elleni szank­ciók haladéktalan felszámo­lásában. ADDISZ-ABEBA Az etiópiai kormány ki­utasított négy amerikai dip­lomatát. Washington vála­szul két etiópiai diplomatát szólított fel távozásra. Meg­figyelők szerint az etiópiai lépés összefüggésben áll az Ideiglenes Katonai Kor­mányzó Tanácsnak azzal a korábbi bejelentésével, hogy ellenforradalmárokat tartóz­tattak le kémkedés vádjával. Az őrizetbe vett 18 személy között magas rangú katonák is voltak. 1984. FEBRUÁR 8.

Next