Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-03 / 102. szám

xxxv. évf., 102. szám. 1984.május 3., csütörtök a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Színpompás felvonulások, ünnepségek országszerte Nagygyűlés a szolnoki Kossuth téren •Pillanatképek a megyei eseményekről Felhős, esőbe hajló idővel köszöntött az országra május elseje. Már vasárnap és hét­főn országszerte gazdag program­ kínálkozott a szó­rakozni, felüdülni vágyók­nak. Május 1. előestéjén Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára mondott ünnepi rádió- és tévébeszédet. Kedden országszerte felvo­nulások, színpompás tömeg­demonstrációk­­ köszöntötték hazánkban a 40. szabad má­jus elsejét. Budapest, Felszabadulás tér. A népköztársasá­g címe­rével ékített központi dísz­­emel­­ényen ott volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára; Loson­­czi Pál, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke; Lázár György, a Mi-A megyeszékhely dolgozói a Kossuth téren tartották ünnepi nagygyűlésüket má­jus elsején. A hallgatóság sokezres tömege megtöltötte nemcsak a teret, hanem az oda vezető utak torkolatait is. Impozáns látványt nyúj­tott a transzparenseket, zász­lókat, virágokat tartó soka­ság. Az elnökségben helyet fog­lalt Baranyai Tibor, a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője; Majoros Ká­roly, a megyei pártbizottság első titkára; Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke; Fá­bián Péter, Simon József és Szűcs János, a megyei párt­bizottság titkárai; Varga Sándorné, a városi pártbi­zottság első titkára; Feny­vesi József, a városi tanács elnöke; az ideiglenesen ha­zánkban tartózkodó szovjet csapatok képviselői; a mun­kásmozgalom több veterán­ja. A Himnusz elhangzása után Tóth János, az SZMT elnöke köszöntötte a nagy­gyűlés résztvevőit, majd át­adta a szót az ünnepi­­ mi­nisztertanács elnöke, vala­mint a Politikai Bizottság, a kormány több tagja. A fanfárok hangjaira meg­indult a hasz ezer fővárosi fia­tal alkotta nyitókép. Az impozáns tömegde­monstráció újabb részének kezdetét tábla, a tér egész szélességét átívelő felirat je­lezte: „Előre, az 1984. évi népgazdasági terv sikeres megvalósításáért!” A jelszó mögött már a dolgozók me­nete következett. A kilenc oszlopban vonulók élén a vá­rosrészek vezetői haladtak. A kerületek felvonulós után a Magyar Honvédelmi Szö­vetség tagjai, majd a Buda­pesti Testnevelési és Sport­­hivatal szervezte bemutató résztvevői érkeztek a térre. A záróképben if­jaki újabb serege sorakozott, kezükben kék kendőket lengetve, és mintegy átkarolva a többie­ket, akik­ vörös csillagát sor­szédet tartó Baranyai Tibor­nak. — A mai ünnep, május el­seje a természetben a teljes újjászületést, a nap éltető ragyogását jelképezi, amely virágot bont és termést ne­vel — kezdte beszédét Bara­nyai Tibor. — A nép képze­lete mindig az élet diadalá­val kapcsolta össze a máju­si természeti üzenetet és tet­te az ember örömünnepévé, a tánc és a vigalom napjá­vá május elsejét. A magas­ba nyúló színes, díszes má­jusfa is az életerő és az em­beri szabadság szimbólumá­vá vált. A tavaszünnep és a munka, az alkotás, a mun­kásosztály, a dolgozók ün­nepe között egyértelmű az összefüggés, mert mindket­tő újjászületést ígér. A mun­ka ünnepe ez a nap, a te­remtő, alkotó, szépítő és em­berformáló munkáé. Olyan érzelemgazdag ünnep, amely­ből a felelősség tudata soha­sem hiányzott. A továbbiakban azt hang­súlyozta a szónok, hogy má­jus elseje osztályharcos ün­nep, amelynek tartalma nap­másiak, amelynek közepén vörös lobogó emelkedett fel. A budapestiek május 1-i fel­vonulása az Internacionálé hangjaival ért véget. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Méhes Lajos­, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára a Fel­vonulási téren találkozott a Szakszervezeti Világszövet­ség képviselőivel és azokkal a­ külföldi szakszervezeti ve­zetőikkel, akik részt vettek a budapesti dolgoz­ók május 1-i ünnepségén. Ünnepeltek kedden az or­szág­ minden városában, a nagyobb településeken és a kicsiny falvakban: a mun­kásmozgalom vörös zászlaja, nemzeti lobogók, felpántliká­zott májusfák alatt vonultak az utcákon az üzemek, a gazdaságok, az intézmények dolgozói. jainkban is az elnyomottak küzdelme a kizsákmányolók, az elnyomók ellen, a világ dolgozóinak szolidaritása, egységtörekvése és felelős­ségteljes, együttes cselekvé­se. Ez a küzdelem harcot je­lent a társadalmi haladásért és egyben a legféltettebb kincsünkért, a békéért. Min­dent megteszünk a béke vé­delmében. Küzdünk azért, hogy megakadályozzuk egy új világháború kirobbantá­­sát. A nemzetközi helyzet rö­vid elemzése után arról be­szélt, hogy május elseje a határokon átívelő interna­cionalizmus, szolidaritás ün­nepe is. Szocializmust építő népünk teljesen azonosul május elseje igazi tartalma­­ival és lettekkel fejezi ki egyetértését. A szocialista építés csak­nem negyven esztendejének mérlegét megvonva, hang­súlyozta, hogy — sok ne­hézség közepette — sorsfor­dító, jelentős eredmények születtek hazánkban. Leg­főbb eredményünk a kölcsö­nös bizalmon alapuló szo­cialista nemzeti egység, a szocialista demokrácia ki­bontakozása. Mi az elmúlt négy évtizedet forradalmian új korszaknak nevezzük, amely szervesen kötődik ezeréves múltunkhoz és a vi­lágtörténelem haladó folya­mataihoz. Eredményeinkben és munkánkban ötvöződnek a szocializmus nemzeti és nemzetközi vonásai: szocia­lista hazaszeretetünk ezer szállal kötődik a proletár nemzetköziséghez. A világ haladó erőinek élcsapatában menetelünk, és ezért nőtt meg Magyarország értéke a világ szemében. Hazai hely­zetünk legfőbb jellemzője a tettrekészségen alapuló op­timizmus. Tudjuk, hogy még sok, bonyolult problémán kell úrrá lennünk, de bí­zunk a szocializmus ügyét tudatosan magának valló nép alkotó, teremtő erejében. A továbbiakban arról szólt, hogy belpolitikai helyzetünk szilárd, erősödtek társadal­mi rendszerünk szocialista vonásai. A párt és a töme­gek kapcsolatát, viszonyát a kölcsönös bizallom jellemzi Külön teret szentelt a gaz­dasági építőmunka, a ter­melés, a gazdálkodás, a gaz­­daságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésének. Hangsú­lyozta, hogy ezekkel a té­mákkal nem véletlenül fog­lalkozik olyan sokat a párt, hanem azért, mert a világ­­gazdasági helyzet kihívásai egyre keményebbek, és egész előrehaladásunk, népünk életének javítása szempont­jából is a legfontosabbról van szó. Mindannyiunknak, egész társadalmunknak fel kell ismernie, hogy az eddi­gi munkánk és erőfeszíté­seink ma már nem elegen­dőek. Többre, jobbra van szükség. Hangsúlyozzuk: ké­pesek vagyunk a megújulás­ra, ha mindenki megérti, nincs más igazi erőforrá­sunk, mint a fegyelmezet­tebb, gondosabb, termeléke­nyebb alkotó munka, ha en­nek megfelelően él és job­­ban dolgozik minden kétke­zi dolgozó és vezető egy­aránt. Az elmúlt években — kü­lönösen 1983-ban — a dol­gozók erőfeszítése, áldozat­kész munkája, valamint a következetesebb irányítás eredményeként gazdaságunk fejlődése fő vonásaiban meg­felelt a tervnek, és jelentős eredményeket értünk el. To­vább javult a külgazdasági egyensúly, emelkedett a ki­vitel többlete. Magyarország maradéktalanul eleget tett fizetési kötelezettségeinek. Nagy erőfeszítéseket tettünk a lakosság életszínvonalának társadalmi méretekben való megőrzéséért. Az eredmények méltatása közben tisztelettel és elis­meréssel szólt a Szolnok me­gyei dolgozók áldozatkész munkájáról, amelynek kö­szönhetően az ipari terme­lés az országos átlagot meg­haladva 2,7­ százalékkal nőtt, az egy főre eső termelés pe­dig 4,1 százalékkal emelke­dett. A mezőgazdaságban szervezetten, rendben, min­den szükségest megtettek az idei jó termés megalapozá­sáért. Az élenjáró kollektí­vák közül példaképül állítot­ta a Kötivizig és az NKFV kollektíváját. Aláhúzta, hogy az 1984. évi tervünk céljai­nak elérése a termelésben dől el, és ez magasabb kö­vetelményeket támaszt fe­l(Folytatás a 3. oldalon.) Igazi erőforrásunk a fegyelmezettebb, gondosabb, eredményesebb munka Baranyai Tibor beszéde Szolnokon A nagygyűlés elnöksége. Baranyai Tibor beszédét tartja I­ béke útján kell járnunk Kádár János május 1-i nyilatkozata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti­ Bizottságának első titkára a budapesti dolgozók május 1-i felvonulásán nyilatkozatot adott a televízió­nak és a rádiónak: Köszöntöm­­ a rádió hallgatóit, a televízió­­ nézőit, dolgozó népünket május elseje alkalmából. Május elseje nagy ünnep. Közel száz esztendővel ezelőtt született, úgy, mint a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának napja, amikor a munkásosztály minden országban hirdette cél­jait és azok mellett tüntetett. Azóta bővült a május 1-i ünnep tartalma. Amióta a népek egész sora a szocialista fejlődés útjára lépett, a szocializmus világrendszerré vált, s a népek széttörték­­ a gyarmati rendszer bilincseit, azóta május elseje a­­ nemzetközi munkásosztály és a szocializmust építő népek, a jogaikért, a szabadságukért és a békéért küzdő népek szolidaritásának napja, közös ünnepe. Ehhez a naphoz­­ most már elválaszthatatlanul hozzátartozik a béke, a nemzetek szabadsága, a társa­dalmi haladás és a szocializmus fogalma. — Az idei tavasz borús, hűvös, szeles, ilyen a mai nap is. De éppen a most látható budapesti felvonulás is eleven bizonyítéka annak, hogy népünk jó érzéssel ün­nepelhet és ünnepel is ezen a napon szerte az ország­ban. Az ünnepléshez jó okot ad annak tudata, hogy népünk békében, biztonságban él, eredménnyel folytatja szocialista országépítő m­unkáját. Ezt­­ a napot azzal is ünnepeljük, hogy köszöntjük a szocialista építés új ered­ményeit, és jó érzéssel előretekinthetünk, hiszen látjuk a fejlődés távlatait. Jól kiválasztott, szocialista céljaink vannak, jó a politikánk, népünk egységben, céltudatosan dolgozik. Nem szoktunk a nehézségekről, a problémák­ról sem hallgatni, elért vívmányaink továbblépésre ösz­tönöznek. — A párt Központi Bizottsága a közelmúltban ülést tartott, amelyen a nemzetközi helyzetről és szocialista építőmunkánkról volt szó. A nemzetközi helyzettel kap­csolatban hangsúlyoztuk: annak ellenére, hogy a múlt esztendő végén megkezdték az Egyesült Államok közép­hatótávolságú rakétáinak telepítését Európában és a helyzet feszültebbé vált, mi mégis változatlanul folytat­juk külpolitikánkat, amelynek célja az, hogy az emberi ész felülkerekedjék, valamennyi érdekelt fél számára megfelelő megoldások szülessenek. A mai viszonyok kö­zött is azt valljuk, hogy érdemi tárgyalásokat kell foly­tatni. i Minden nép közös érdeke, hogy gátat vessünk a fegyverkezési versenynek, s megtaláljuk a minden név számára egyenlő biztonságot jelentő tárgyalásos megol­dásokat Az a célunk, hogy az emberek békében élhes­senek,­­és a biztonság a fegyverzet alacsonyabb szintjén valósuljon­­ meg. — Ami a hazai munkát illeti: aki­te Központi Bi­zottság üléséről kiadott közleményt figyelmesen elol­vasta, az láthatta, hogy mi az alkotó a szocialista építő­­munkához az eddiginél még jobb kibontakozási lehető­ségeket akarunk teremteni. Ez azt jelenti, hogy a ter­melőeszközöket, te munkaerőt, szellemi tartalékainkat maximálisan mozgósítsuk, az alkotó munkának új len­dületet­ adjunk. Azt akarjuk hogy aki többet és jobban dolgozik, az többet és jobban kereshessen, aki pedig nem­ produkál, az a rendszer előnyeit ne élvezhesse. Érvényesüljön a társadalmi igazságosság a teherviselés­ben, s aki nehéz­ helyzetben van, az megfelelő támoga­tásban részesüljön.­­ Ilyen álláspontot fogadott el Központi Bizottsá­gunk a további munkáról, és az a mély meggyőződésünk, hogy az idei tervért, a napi feladatokért tisztességgel dolgozva, jó érzéssel tekinthetünk a jövő év elé, amikor hazánk felszabadulásának 40 évfordulója lesz. Bizonyos, hogy azt népünk új munkasikerekkel ünnepli meg.­­ Május elsejénk, ahogyan azt népünk ünnepli, egyben üzenet a világnak, a szovjet népnek, a szocia­lizmust építő nemzeteknek, a világ haladó erőinek, vala­mint azoknak a józan polgári köröknek is, akik meg­értették, hogy a béke útján­­ kell járnunk, mert nincs más út az emberiség számára. Üzenetünk úgy szól: né­pünk becsülettel dolgozik, szocialista céljai mellett szi­lárdan kitart, feltökélten halad előre szövetségeseivel helytáll és helyt fog állni a jövőben is. — Még egyszer szívből minden jót kívánok népünk­nek, a munkásoknak, a termelőszövetkezetek dolgozói­nak az alkalmazottaknak, az értelmiségieknek, a­­ kul­­túra munkásainak, mindenkinek, aki, tisztességgel és be­csületesen él és dolgozik ebben a hazában — mondotta befejezésül Kádár János. Tavaszi helyzetkép TOVÁBBRA IS GOND AZ ASZÁLYOS IDŐ A cukorgyáraktól kapott m­-Befejezéséhez közeledik a tavaszi vetés iái megye mező­­gazdasági­ üzemeiben. Ahogy a megyei tanács szervezési bizottsága tegnapi ülésén is elhangzott, a termelőszövet­kezetekben és az állami gaz­daságokban az előirányzott terület 96 százalékán, mint­egy 150 ezer hektáron kerül­tek földbe a tavaszi növé­nyek vetőmagvak Napraforgóból a tervezett mintegy 40 ezer hektárnyi területnél 14 üzem vetett 40—100 hektárral többet. Az állomány szépen sorol, s a növényegészségügyi helyzetet is jónak ítélik meg a szakem­berek. Ebben a kultúrában is­­ mintegy 500 hektáron vihar­károkat jelentettek az üze­mekből. Lassan a befejezésé­hez közeledik a kukorica ve­tése, a háztáji gazdaságok is már 8 ezer hektáron jut­tatták földbe a vetőmagva­kat. Az idén m­integy 800 hek­tárnyi területet szójával hasznosítanak megyénkben. formációk szerint több mint kétezer hektáron fújta ki a szél a ma­gvakat a vetőágyak­ból. Az újrarvetéshez azonban a feldolgozóüzemeik elegendő mennyiségű vetőmaggal ren­delkeznek. E kultúrában — a korábban elvetett területeken — a gazdaságok már hozzá­kezdtek a sorműveléshez és a kártevők elleni védekezés­hez. Az őszi kalászosok helyzete az aszályos időjárás ellenére — az állapotminősítések óta — javult, de a talaj mélyebb rétegeiben a vízkészlet már elérte a növények szempont­jából a kritikus értéket! A megye mezőgazdasági nagy­üzemeiben május első napjá­ig időarányosan az eddiginél nagyobb területen, 8700 hek­táron forogtak szórófejek. Ezidáig az elmúlt évi búza­területnek csaknem kétszere­sét öntözték meg gazdaságai­­nnk, s folyamatosan mester­séges csapadékkal látják el a legelőket és az évelő pil­langósokat is.

Next