Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-03 / 102. szám
xxxv. évf., 102. szám. 1984.május 3., csütörtök a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Színpompás felvonulások, ünnepségek országszerte Nagygyűlés a szolnoki Kossuth téren •Pillanatképek a megyei eseményekről Felhős, esőbe hajló idővel köszöntött az országra május elseje. Már vasárnap és hétfőn országszerte gazdag program kínálkozott a szórakozni, felüdülni vágyóknak. Május 1. előestéjén Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára mondott ünnepi rádió- és tévébeszédet. Kedden országszerte felvonulások, színpompás tömegdemonstrációk köszöntötték hazánkban a 40. szabad május elsejét. Budapest, Felszabadulás tér. A népköztársaság címerével ékített központi díszemelényen ott volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Lázár György, a Mi-A megyeszékhely dolgozói a Kossuth téren tartották ünnepi nagygyűlésüket május elsején. A hallgatóság sokezres tömege megtöltötte nemcsak a teret, hanem az oda vezető utak torkolatait is. Impozáns látványt nyújtott a transzparenseket, zászlókat, virágokat tartó sokaság. Az elnökségben helyet foglalt Baranyai Tibor, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője; Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára; Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke; Fábián Péter, Simon József és Szűcs János, a megyei pártbizottság titkárai; Varga Sándorné, a városi pártbizottság első titkára; Fenyvesi József, a városi tanács elnöke; az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet csapatok képviselői; a munkásmozgalom több veteránja. A Himnusz elhangzása után Tóth János, az SZMT elnöke köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd átadta a szót az ünnepi minisztertanács elnöke, valamint a Politikai Bizottság, a kormány több tagja. A fanfárok hangjaira megindult a hasz ezer fővárosi fiatal alkotta nyitókép. Az impozáns tömegdemonstráció újabb részének kezdetét tábla, a tér egész szélességét átívelő felirat jelezte: „Előre, az 1984. évi népgazdasági terv sikeres megvalósításáért!” A jelszó mögött már a dolgozók menete következett. A kilenc oszlopban vonulók élén a városrészek vezetői haladtak. A kerületek felvonulós után a Magyar Honvédelmi Szövetség tagjai, majd a Budapesti Testnevelési és Sporthivatal szervezte bemutató résztvevői érkeztek a térre. A záróképben ifjaki újabb serege sorakozott, kezükben kék kendőket lengetve, és mintegy átkarolva a többieket, akik vörös csillagát sorszédet tartó Baranyai Tibornak. — A mai ünnep, május elseje a természetben a teljes újjászületést, a nap éltető ragyogását jelképezi, amely virágot bont és termést nevel — kezdte beszédét Baranyai Tibor. — A nép képzelete mindig az élet diadalával kapcsolta össze a májusi természeti üzenetet és tette az ember örömünnepévé, a tánc és a vigalom napjává május elsejét. A magasba nyúló színes, díszes májusfa is az életerő és az emberi szabadság szimbólumává vált. A tavaszünnep és a munka, az alkotás, a munkásosztály, a dolgozók ünnepe között egyértelmű az összefüggés, mert mindkettő újjászületést ígér. A munka ünnepe ez a nap, a teremtő, alkotó, szépítő és emberformáló munkáé. Olyan érzelemgazdag ünnep, amelyből a felelősség tudata sohasem hiányzott. A továbbiakban azt hangsúlyozta a szónok, hogy május elseje osztályharcos ünnep, amelynek tartalma napmásiak, amelynek közepén vörös lobogó emelkedett fel. A budapestiek május 1-i felvonulása az Internacionálé hangjaival ért véget. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Méhes Lajos, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára a Felvonulási téren találkozott a Szakszervezeti Világszövetség képviselőivel és azokkal a külföldi szakszervezeti vezetőikkel, akik részt vettek a budapesti dolgozók május 1-i ünnepségén. Ünnepeltek kedden az ország minden városában, a nagyobb településeken és a kicsiny falvakban: a munkásmozgalom vörös zászlaja, nemzeti lobogók, felpántlikázott májusfák alatt vonultak az utcákon az üzemek, a gazdaságok, az intézmények dolgozói. jainkban is az elnyomottak küzdelme a kizsákmányolók, az elnyomók ellen, a világ dolgozóinak szolidaritása, egységtörekvése és felelősségteljes, együttes cselekvése. Ez a küzdelem harcot jelent a társadalmi haladásért és egyben a legféltettebb kincsünkért, a békéért. Mindent megteszünk a béke védelmében. Küzdünk azért, hogy megakadályozzuk egy új világháború kirobbantását. A nemzetközi helyzet rövid elemzése után arról beszélt, hogy május elseje a határokon átívelő internacionalizmus, szolidaritás ünnepe is. Szocializmust építő népünk teljesen azonosul május elseje igazi tartalmaival és lettekkel fejezi ki egyetértését. A szocialista építés csaknem negyven esztendejének mérlegét megvonva, hangsúlyozta, hogy — sok nehézség közepette — sorsfordító, jelentős eredmények születtek hazánkban. Legfőbb eredményünk a kölcsönös bizalmon alapuló szocialista nemzeti egység, a szocialista demokrácia kibontakozása. Mi az elmúlt négy évtizedet forradalmian új korszaknak nevezzük, amely szervesen kötődik ezeréves múltunkhoz és a világtörténelem haladó folyamataihoz. Eredményeinkben és munkánkban ötvöződnek a szocializmus nemzeti és nemzetközi vonásai: szocialista hazaszeretetünk ezer szállal kötődik a proletár nemzetköziséghez. A világ haladó erőinek élcsapatában menetelünk, és ezért nőtt meg Magyarország értéke a világ szemében. Hazai helyzetünk legfőbb jellemzője a tettrekészségen alapuló optimizmus. Tudjuk, hogy még sok, bonyolult problémán kell úrrá lennünk, de bízunk a szocializmus ügyét tudatosan magának valló nép alkotó, teremtő erejében. A továbbiakban arról szólt, hogy belpolitikai helyzetünk szilárd, erősödtek társadalmi rendszerünk szocialista vonásai. A párt és a tömegek kapcsolatát, viszonyát a kölcsönös bizallom jellemzi Külön teret szentelt a gazdasági építőmunka, a termelés, a gazdálkodás, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének. Hangsúlyozta, hogy ezekkel a témákkal nem véletlenül foglalkozik olyan sokat a párt, hanem azért, mert a világgazdasági helyzet kihívásai egyre keményebbek, és egész előrehaladásunk, népünk életének javítása szempontjából is a legfontosabbról van szó. Mindannyiunknak, egész társadalmunknak fel kell ismernie, hogy az eddigi munkánk és erőfeszítéseink ma már nem elegendőek. Többre, jobbra van szükség. Hangsúlyozzuk: képesek vagyunk a megújulásra, ha mindenki megérti, nincs más igazi erőforrásunk, mint a fegyelmezettebb, gondosabb, termelékenyebb alkotó munka, ha ennek megfelelően él és jobban dolgozik minden kétkezi dolgozó és vezető egyaránt. Az elmúlt években — különösen 1983-ban — a dolgozók erőfeszítése, áldozatkész munkája, valamint a következetesebb irányítás eredményeként gazdaságunk fejlődése fő vonásaiban megfelelt a tervnek, és jelentős eredményeket értünk el. Tovább javult a külgazdasági egyensúly, emelkedett a kivitel többlete. Magyarország maradéktalanul eleget tett fizetési kötelezettségeinek. Nagy erőfeszítéseket tettünk a lakosság életszínvonalának társadalmi méretekben való megőrzéséért. Az eredmények méltatása közben tisztelettel és elismeréssel szólt a Szolnok megyei dolgozók áldozatkész munkájáról, amelynek köszönhetően az ipari termelés az országos átlagot meghaladva 2,7 százalékkal nőtt, az egy főre eső termelés pedig 4,1 százalékkal emelkedett. A mezőgazdaságban szervezetten, rendben, minden szükségest megtettek az idei jó termés megalapozásáért. Az élenjáró kollektívák közül példaképül állította a Kötivizig és az NKFV kollektíváját. Aláhúzta, hogy az 1984. évi tervünk céljainak elérése a termelésben dől el, és ez magasabb követelményeket támaszt fel(Folytatás a 3. oldalon.) Igazi erőforrásunk a fegyelmezettebb, gondosabb, eredményesebb munka Baranyai Tibor beszéde Szolnokon A nagygyűlés elnöksége. Baranyai Tibor beszédét tartja I béke útján kell járnunk Kádár János május 1-i nyilatkozata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a budapesti dolgozók május 1-i felvonulásán nyilatkozatot adott a televíziónak és a rádiónak: Köszöntöm a rádió hallgatóit, a televízió nézőit, dolgozó népünket május elseje alkalmából. Május elseje nagy ünnep. Közel száz esztendővel ezelőtt született, úgy, mint a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának napja, amikor a munkásosztály minden országban hirdette céljait és azok mellett tüntetett. Azóta bővült a május 1-i ünnep tartalma. Amióta a népek egész sora a szocialista fejlődés útjára lépett, a szocializmus világrendszerré vált, s a népek széttörték a gyarmati rendszer bilincseit, azóta május elseje a nemzetközi munkásosztály és a szocializmust építő népek, a jogaikért, a szabadságukért és a békéért küzdő népek szolidaritásának napja, közös ünnepe. Ehhez a naphoz most már elválaszthatatlanul hozzátartozik a béke, a nemzetek szabadsága, a társadalmi haladás és a szocializmus fogalma. — Az idei tavasz borús, hűvös, szeles, ilyen a mai nap is. De éppen a most látható budapesti felvonulás is eleven bizonyítéka annak, hogy népünk jó érzéssel ünnepelhet és ünnepel is ezen a napon szerte az országban. Az ünnepléshez jó okot ad annak tudata, hogy népünk békében, biztonságban él, eredménnyel folytatja szocialista országépítő munkáját. Ezt a napot azzal is ünnepeljük, hogy köszöntjük a szocialista építés új eredményeit, és jó érzéssel előretekinthetünk, hiszen látjuk a fejlődés távlatait. Jól kiválasztott, szocialista céljaink vannak, jó a politikánk, népünk egységben, céltudatosan dolgozik. Nem szoktunk a nehézségekről, a problémákról sem hallgatni, elért vívmányaink továbblépésre ösztönöznek. — A párt Központi Bizottsága a közelmúltban ülést tartott, amelyen a nemzetközi helyzetről és szocialista építőmunkánkról volt szó. A nemzetközi helyzettel kapcsolatban hangsúlyoztuk: annak ellenére, hogy a múlt esztendő végén megkezdték az Egyesült Államok középhatótávolságú rakétáinak telepítését Európában és a helyzet feszültebbé vált, mi mégis változatlanul folytatjuk külpolitikánkat, amelynek célja az, hogy az emberi ész felülkerekedjék, valamennyi érdekelt fél számára megfelelő megoldások szülessenek. A mai viszonyok között is azt valljuk, hogy érdemi tárgyalásokat kell folytatni. i Minden nép közös érdeke, hogy gátat vessünk a fegyverkezési versenynek, s megtaláljuk a minden név számára egyenlő biztonságot jelentő tárgyalásos megoldásokat Az a célunk, hogy az emberek békében élhessenek,és a biztonság a fegyverzet alacsonyabb szintjén valósuljon meg. — Ami a hazai munkát illeti: akite Központi Bizottság üléséről kiadott közleményt figyelmesen elolvasta, az láthatta, hogy mi az alkotó a szocialista építőmunkához az eddiginél még jobb kibontakozási lehetőségeket akarunk teremteni. Ez azt jelenti, hogy a termelőeszközöket, te munkaerőt, szellemi tartalékainkat maximálisan mozgósítsuk, az alkotó munkának új lendületet adjunk. Azt akarjuk hogy aki többet és jobban dolgozik, az többet és jobban kereshessen, aki pedig nem produkál, az a rendszer előnyeit ne élvezhesse. Érvényesüljön a társadalmi igazságosság a teherviselésben, s aki nehéz helyzetben van, az megfelelő támogatásban részesüljön. Ilyen álláspontot fogadott el Központi Bizottságunk a további munkáról, és az a mély meggyőződésünk, hogy az idei tervért, a napi feladatokért tisztességgel dolgozva, jó érzéssel tekinthetünk a jövő év elé, amikor hazánk felszabadulásának 40 évfordulója lesz. Bizonyos, hogy azt népünk új munkasikerekkel ünnepli meg. Május elsejénk, ahogyan azt népünk ünnepli, egyben üzenet a világnak, a szovjet népnek, a szocializmust építő nemzeteknek, a világ haladó erőinek, valamint azoknak a józan polgári köröknek is, akik megértették, hogy a béke útján kell járnunk, mert nincs más út az emberiség számára. Üzenetünk úgy szól: népünk becsülettel dolgozik, szocialista céljai mellett szilárdan kitart, feltökélten halad előre szövetségeseivel helytáll és helyt fog állni a jövőben is. — Még egyszer szívből minden jót kívánok népünknek, a munkásoknak, a termelőszövetkezetek dolgozóinak az alkalmazottaknak, az értelmiségieknek, a kultúra munkásainak, mindenkinek, aki, tisztességgel és becsületesen él és dolgozik ebben a hazában — mondotta befejezésül Kádár János. Tavaszi helyzetkép TOVÁBBRA IS GOND AZ ASZÁLYOS IDŐ A cukorgyáraktól kapott m-Befejezéséhez közeledik a tavaszi vetés iái megye mezőgazdasági üzemeiben. Ahogy a megyei tanács szervezési bizottsága tegnapi ülésén is elhangzott, a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban az előirányzott terület 96 százalékán, mintegy 150 ezer hektáron kerültek földbe a tavaszi növények vetőmagvak Napraforgóból a tervezett mintegy 40 ezer hektárnyi területnél 14 üzem vetett 40—100 hektárral többet. Az állomány szépen sorol, s a növényegészségügyi helyzetet is jónak ítélik meg a szakemberek. Ebben a kultúrában is mintegy 500 hektáron viharkárokat jelentettek az üzemekből. Lassan a befejezéséhez közeledik a kukorica vetése, a háztáji gazdaságok is már 8 ezer hektáron juttatták földbe a vetőmagvakat. Az idén mintegy 800 hektárnyi területet szójával hasznosítanak megyénkben. formációk szerint több mint kétezer hektáron fújta ki a szél a magvakat a vetőágyakból. Az újrarvetéshez azonban a feldolgozóüzemeik elegendő mennyiségű vetőmaggal rendelkeznek. E kultúrában — a korábban elvetett területeken — a gazdaságok már hozzákezdtek a sorműveléshez és a kártevők elleni védekezéshez. Az őszi kalászosok helyzete az aszályos időjárás ellenére — az állapotminősítések óta — javult, de a talaj mélyebb rétegeiben a vízkészlet már elérte a növények szempontjából a kritikus értéket! A megye mezőgazdasági nagyüzemeiben május első napjáig időarányosan az eddiginél nagyobb területen, 8700 hektáron forogtak szórófejek. Ezidáig az elmúlt évi búzaterületnek csaknem kétszeresét öntözték meg gazdaságainnk, s folyamatosan mesterséges csapadékkal látják el a legelőket és az évelő pillangósokat is.