Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-01 / 26. szám

2 Bicsi keringi Tovább folytatódik a különös „bécsi keringő”, újabb szakaszához érke­zett a minap a közép­európai haderő csökken­téséről és a fegyverzet korlátozásáról tartott tár­gyalássorozat. A NATO és a Varsói Szerződés tel­jes jogú résztvevő és megfigyelői státussal rendelkező tagjai meg­kezdték a 35. fordulót az osztrák fővárosban. A maratoni hosszúságú megbeszéléseken eddig gyakorlatilag semmilyen eredmény nem született, s a megfigyelők kissé bo­rúlátóan ítélik meg a mostani forduló kilátása­it is. A Varsói Szerződést és a NATO-t képviselő országok álláspontja ugyanis meglehetősen messze esik egymástól, s a szocialista országok is­mételt kísérletei ellenére sem sikerült kompro­misszumos megoldást ta­lálni. Pedig az utóbbi­nak már 1983-ban olyan tervezetet tettek le az asztalra, amely messze­menően figyelembe vette a nyugati álláspontot. A válasz azonban egy teljes évet késett, s az ellen­­terv korántsem tanúsí­tott akkora rugalmassá­got, mint azt az akkori­ban született nyilatkoza­tok vagy a máig publikált „független” újságcikkek sugalmazták. Eddig csupán abban si­került megállapodni, hogy mindkét fél 700 ezer­re csökkenti szárazföldi, és 200 ezerre a légierő kötelékébe tartozó csapa­tainak létszámát. Alap­vető nézetkülönbség van azonban a jelenlegi lét­számok megítélésének kérdésében, és a csökken­tés útjainak kiválasztá­sában is. Arról nem is beszélve, hogy a nyugati fél hallani sem akar fegyverzetcsökkentésről, sőt, erősíti hagyományos fegyverzetét, miközben megkezdődött az ameri­kai közepes hatótávolsá­gú nukleáris rakéták te­lepítése. Ez a korábbihoz képest alapvetően módo­sítja az európai politikai légkört, és a katonai helyzetet, s így minden­képpen fontos tényezője lesz a most újrakezdődő tárgyalásoknak. Az előző, 34. forduló szokatlanul heves szócsa­tákkal ért véget decem­berben. Most, néhány nappal a genfi szovjet— amerikai tárgyalások idő­pontjának bejelentése után talán némi remény van — ha nem is a meg­állapodásra — a nyugodt hangvételre, a tárgyszerű megbeszélésekre, esetleg minimális előrelépésre is. A kezdetkor kitűzött cél azonban még nagyon messze van. Horváth Gábor Kirkpatrick végleg távozik Véglegesen távozik tiszté­ből Jeane Kirkpatrick, az Egyesült Államok ENSZ-­­nagykövete. A szélsőségesen konzervatív politikus még a múlt évben nyújtotta be le­mondását , azzal a kevés­sé titkolt szándékkal, hogy magasabb politikai tisztség­hez jusson Reagan átszerve­zett kormányában. Reagan elnök azonban közölte, hogy a Kirkpatrick és hívei által megcélzott posztok foglaltak, s elégedett jelenlegi birtoko­saival. Kirkpatricknak az el­nök felajánlott ugyan vi­szonylag magas posztokat — így az amerikai segélyprog­ram irányítását­­, de a nagykövetnő ennél többet akart, így nem fogadta el a megbízatást. Kirkpatrick utóda az ENSZ-ben washingtoni érte­sülések szerint Vernon Wal­ters volt tábornok, a CI­A egykori igazgatóhelyettese, jelenleg a kormány utazó nagykövete, lesz. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Huszonöt ország több mint ötven prominens politikai személyiségének részvételével egy­napos leszerelési találkozó kezdődött Athénban. A­­ képen (jobbról a harmadik) Andreasz Papandreu görög miniszterelnök megnyitja a tanácskozást. (Telefotó­­— KS) A­ szocialista országok javaslatainak lényege a haderők csökkentése (Folytatás az 1. oldalról.) egyezménytervezete. A lé­nyeg a haderők csökkkentése — az ellenőrzés ennek függ­vénye. Utalt a szóvivő arra a nyugati taktikára, amely az ellenőrzést állítja a közép­pontba, mielőtt még megál­lapodtak volna arról, mit kell majd valójában ellenőrizni. A szocialista országok egyébként 11 év alatt már mintegy 20 javaslatot ter­jesztettek elő Bécsben, lé­nyegesen többet, mint a NA­TO — mondotta. A szóvivő hangoztatta: amint a genfi szovjet—amerikai fegyverzet­­korlátozási tárgyalások ala­kulása segítheti a haladást Bécsben, úgy ez fordítva is elképzelhető. A NATO nevében felszó­lalt Josef Holik, az NSZK nagykövete ugyancsak remé­nyét fejezte ki, hogy a genfi tárgyalások megkezdése po­zitív hatással lesz a bécsi fórumra. A nagykövet — hí­ven a régebbi NATO-taktiká­­hoz — arról beszélt, hogy kü­lönösen a (11 éve vitatott) létszámkérdésnek és az ellen­őrzésnek van nagy jelentő­sége. Gromiko—Chnoupek találkozó Moszkvában A moszkvai Kremlben teg­nap megkezdődtek a szov­jet—csehszlovák külügymi­niszteri tárgyalások. A­­ baráti légkörű és teljes nézetazonosság jegyében le­zajlott megbeszélésen And­rej Gromiko és Bohuslav Chnoupek a kétoldalú kap­csolatok kérdéseit és kölcsö­nös érdeklődésre számot tar­tó nemzetközi problémákat tekintett át. Mindkét részről megelé­gedéssel szóltak a gyümölcsö­zően fejlődő szovjet—cseh­szlovák együttműködésről. A nemzetközi kérdések megvitatásával összefüggés­ben Chnoupek üdvözölte Andrej Gromiko és George Schultz genfi megbeszélései­nek eredményeit. A szovjet és a csehszlovák külügyimi­niszter megerősítette, hogy azonosan értékelik a jelen­legi nemzetközi helyzetet, s hangsúlyozták: továbbra is érvényben vannak a Szov­jetunió, valamint a Varsói Szerződés tagállamainak ja­vaslatai. A felek megerősítették, folytatják erőfeszítéseiket azért, hogy sikerüljön hala­dást elérni az európai biza­lom- és biztonságerősítő, va­lamint leszerelési kérdések­ről tárgyaló stockholmi kon­ferencián. A szovjet—csehszlovák külügyminiszteri megbeszé­lések ma folytatódnak. Lengyelország Vádemelés Lis és Michnik ellen A vajdasági ügyészség Gdanskban vádat emelt Bog­dan Lis és Adam Michnik el­len, mert 1985. január 21-én részt vettek a „Szolidaritás” úgynevezett Ideiglenes Koor­dinációs Bizottságának ille­gális ülésén. A tanácskozáson olyan, a társadalmi légkör megmérge­­zésére irányuló felhívást fo­gadtak el, amely a jelenlegi társadalmi-gazdasági hely­zetben egyértelmű provoká­ciónak minősül. Adam Michnik élt a ta­valy júliusi amnesztia nyúj­totta lehetőséggel. Ugyancsak az amnesztiatörvényt alkal­mazva szüntették be decem­ber 14-én a büntetőeljárást Bogdan Lis ellen. Az ügyész úgy döntött, hogy az eljárás lefolytatásá­hoz nem szükséges a vádlot­tak előzetes letartóztatása. Robotfegyvereket gyárt az amerikai hadiipar Az amerikai hadiipar már gyártja a „gondolkodó” ro­botfegyvereket, a Pentagon pedig ezek harctéri beveté­sére készül — írja a tegnapi moszkvai Pravda amerikai lapjelentésekre hivatkozva. A Kaliforniai Robot Defense Systems cég egyik alkalma­zottja újságírókkal közölte, hogy vállalatánál katonai ro­botok sorozatgyártásának megkezdésére készülnek. A Grumman Corporation „robot-harckocsik” létrehozá­sán dolgozik, amelyeket hat mérföldes körzetben távve­zérléssel irányítanak. Ez az óránként 60 mérföldes se­­sebességgel haladó robot fel­deríti és megtámadja a pán­célozott eszközöket — írja a Pravda hírmagyarázója. Brit bányászsztájk Újabb kudarc Nagy-Britanniában az Or­szágos Szénhivatal tegnap arról értesítette a bányász­szakszervezetet, hogy nem lát alapot a tárgyalások fel­újítására, így a 11 hónapja tartó bá­nyászsztrájk folytatódni fog. Indoklásul a hivatal kö­zölte: a tervezett tárgyalá­sok napirendjének abban a változatában, amelyet a szakszervezet eljuttatott hoz­zá, nem szerepel az úgyne­vezett gazdaságtalanul ter­melő bányák bezárásának problémája, holott a szak­­szervezetnek elvileg el kel­lett volna fogadnia a hiva­tal — illetve a kormány — ultimátumát, és előze­tesen hozzá kellett volna já­rulnia ahhoz, hogy gazdasá­gossági szempontok miatt bányák bezárhatók legyenek. WASHINGTON Reagan elnök igyekszik nyomást gyakorolni az ame­rikai törvényhozás tagjai­ra a katonai költségvetés el­fogadtatása érdekében. A jö­vő héten előterjesztendő új költségvetésben ugyanis — amelyben számos szociális jellegű kiadást csökkenteni kívánnak — a katonai költ­ségvetést csak minimális mértékben akarják vissza­fogni, s ez máris kemény ellenállásba ütközik a kong­resszusban. BEJRUT A dél-libanoni Dzsezzine közelében újabb összecsapás volt a libanoni ellenállás harcosai és a megszálló iz­raeli csapatok katonái kö­zött. Izraeli katonai forrá­sok szerint a harcokban öt libanoni fegyveres életét vesztette, az izraeliek között állítólag nem voltak áldoza­tok. ÚJ-DELHI Befejeződött az indiai par­lament rend­kívüli üléssza­ka. A december végi válasz­tások óta most első ízben­­ ülésezett az új ös­szet­ételű in­diai törvényhozás, amely­ben a választásokon fölényes győzelmet arató Indiai Nem­zeti Kongresszus (1) Párt óriási többséggel rendelke­zik. KAIRÓ Jichak Rabin izraeli had­ügyminiszter segélykérő­amerikai látogatásának be­fejeztével, amely meglehe­tős sikerekkel járt, Kairó­ban is tanácskozások foly­nak. Hoszni Mubarak állam­elnök ugyanis márciusban szintén Ronald Reagan el­nökhöz készül. 1985. FEBRUAR 1. II washingtoni rakétaernyő lyukacsos TASZSZ-hírmagyarázat a csillagháborús tervekről A „csillagháborús tervek” amerikai pártfogóinak egyik érvelése az, hogy az Egye­sült Államok területe csak­nem száz százalékig sebezhe­­tetl­enné válnia a megtorló ellencsapással szemben, ha rendszerbe állítják a kozmi­kus elemeket is magába fog­laló rakétaelhárító védelmi rendszert — állapítja meg Vlagyimir Bogacsov, a TASZSZ szovjet hírügynök­ség szemleírója. Az úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezés meg­­indoklásakor Washington ab­ból indult ki, hogy az Egye­sült Államok katonai fölé­nyének elérésére irányuló gyakorlati­ lépések láttán a Szovjetunió karba tett kéz­zel ül majd. Csakhogy az Egyesült Államok által meg­bontott egyensúly helyreállí­tása érdekében a Szovjetunió hadászati potenciáljának nö­velése értelmében kénytelen lenne ellenlépéseket tenni — szögezi le a szovjet katonai hírmagyarázó. Ezt vagy tá­madó erőinek fokozásával, vagy védelmi eszközeinek ki­bővítésével érhetné el. Mind­két esetben az amerikai „ha­dászati védelmi kezdeménye­zés” tervének megvalósítása korlátlan fegyverkezési ver­senyhez, a katonai szemben­állás szintjének emelkedésé­hez vezetne. A rakétaelhárító rakéta­­rendszerek korlátozását elő­író szovjet—amerikai szerző­dés (SALT—1) értelmetlenné tette a rakétavédelem áttö­résére képes, egymástól füg­getlenül manőverező, külön­böző célpontokra beprogra­mozott robbanótöltetekkel (MARV) végzett munkálato­kat. A „hadászati védelmi kezdeményezés” megvalósítá­sa, az 1972-ben kötött szer­ződés washingtoni elutasítá­sa esetén a helyzet megvál­tozik: a két fél erőteljesen hozzálát a fent említett rob­banótöltet típusok fejleszté­séhez. A „csil­lagháborús tervek” védelmezői a rakétaelhárító védelmi rendszer megterve­zésénél a fő hangsúlyt az el­lencsapást mérő rakétát pá­lyájának kezdeti szakaszá­ban megsemmisíteni képes potenciál megteremtésére he­lyezik. Akkor ugyanis a hor­dozó rakéta sebessége ala­csony néhány percnyi idő­tartamban. Vlagyimir Boga­csov emlékeztet arra: Robert McNamara, az Egyesült Ál­lamok volt hadügyminisztere és több más amerikai szak­ember egyetért abban, hogy a meglevő műszaki lehetősé­geket kihasználva a rakéta kezdeti gyorsulásának idejét azonban hatvan másodpercre is le lehet csökkenteni — márpedig ilyen rövid idő alatt a rakéta észlelése, a döntés meghozatala és a rakéta meg­semmisítése még akkor is le­hetetlen volna, ha az űrbéli rakétaelhárító fegyvereket a rakétatámaszpontok fölött te­lepítenék. A Washington által terve­zett rakétaernyő tehát eny­hén szólva lyukacsos — von­ja le a végkövetkeztetést a TASZSZ hírmagyarázója. Biztonsági Tanács Csád­ vádolja Líbiát A csádi külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Taná­csának rendkívüli ülésén az­zal vádolta meg Líbiát, hogy terrorcselekmény elkövetésé­re készült N’Dzsamenában. Állítása szerint a líbiai csa­patok több mint ötszázezer négyzetkilométernyi csádi területeit tartana­k megszáll­va. A Biztonsági Tanács a New Yorkiban tartózkodó Gouara Lassou csádi kül­ügyminiszter kérésére ült össze, hogy kivizsgálja a n’dzsamenai kormány előter­jesztette panaszt. Radzsab Azzaruk, Líbia állandó ENSZ-képviselője a csádi külügyminiszter állí­tásait határozottan vissza­utasította. Leszögezte, hogy Csádban nincsenek líbiai ka­tonák. A N’Dzsamenában tervezett állítólagos merény­let értelmi szerzőit Hiss­zen Habré hatalmon levő csádi elnök belső ellenfeleinek kö­rében kell keresni, mondta. Országa a csádi konfliktus rendezéséért száll síkra, azt kívánja, hogy álljon helyre déli szomszédjának békéje, rendje és egysége. A líbiai diplomata kijelentette, hogy Tripoli támogatja az Afrikai Egységszervezet erőfeszíté­seit a csádi probléma rende­zésére. Szerinte a csádi vádasko­dás célja, hogy kisebbítse az ország jelentős részét ellen­őrző ideiglenes nemzeti egy­ségkormány (GM­T) szere­pének jelentőségét és megté­vessze a nemzetközi közvé­leményt. A Biztonsági Tanács rend­kívüli ülését meghatározat­lan időre elnapolták. ­­ w Megyeszékhelyen­­ működő nagyvállalat munkaügyi csoportvezetői állást hirdet. Feltételek: felsőfokú munkaügyi szakképzettség, legalább 10 éves Vállalati munkaügyi gyakorlat. // Bérezés: Az 5/1983. (XI. 12.) ME rendelet alapján megegyezés­­ szerint. A pályázatokat részletes szakmai önéletrajzzal „Keresetszint-szabállyozás” jeligére kérjük. (782.) i

Next