Új Néplap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-17 / 13. szám

2 Körkép Szombaton a megyeházán aláírták a Jász-Nagykun-Szolnok és az oroszországi Tula megye közötti együttműködési szerződést. A két megye gazdasági profilja szinte megegyezik, ezért széles skálájú együttműködésre van kilátás. A szerződést Boros Lajos, a megyei közgyűlés elnöke és Nyikolaj Vasziljevics Koroljov, az orosz dele­gáció vezetője látta el kézjegyével. Fotó: I. L. J. „Dzsinn” került az Aranykannába (Folytatás a­ 1. oldalról) húsz millió forint. Ezzel szem­ben - mint azt az Elbernek kül­dött levél tanúsítja - áfá­ról egy szó sem volt. Sem arról, hogy az ár áfa nélkül értendő, s az összeg sem volt megbontva - vételár plusz áfa. Ez esetben­­ több jogszakértő, továbbá a kia­lakult joggyakorlat szerint is - a közölt ár tartalmazza az áfá­t. Az Elker ezt ennek megfelelően értelmezi. Ugyanakkor a másik ajánlat­tevő - információink szerint - hajlandó kifizetni az áfá­t. Erre hivatkozva nem hajlandó szer­ződést kötni a Capital Kft. az Elkerrel. Továbbá arra sem haj­landó, hogy a javító pályázat felbontásánál készült közjegy­zői jegyzőkönyvet az Elkérnek betekintésre átadja. Kérdés, va­jon miért? Mint dr. Tóth Andrástól, az Elker ügyvezető igazgatójától megtudtuk, január 11-én át kel­lett volna adniuk az ÉKV-nak az Aranykannát. (A bolt egyéb­ként Szolnokon, a Széchenyi városrészen fekszik.) „Mi úgy ítéljük meg, egyértelműen kö­zölték velünk az árat, melyet tartunk is, s a vitatott üzletet nem vagyunk hajlandóak át­adni” - mondotta dr. Tóth And­rás. Mindezt azért is, mivel kö­zel 40 ember munkahelyét is meg kívánják tartani. Ezért is vállalta a kft. a kikiáltási ár két és félszeresének megfizetését. A konfliktus elhúzódása oda vezethet, hogy a csődegyezség az BKV-nál nem jön létre, s az állami vállalat ellen felszámo­lási eljárás indulhat. Mindezt csak tetézheti egy bírósági eljárás. Egyébként ez utóbbi kezdeményezéséről az Élker tulajdonosai egy hét múlva döntenek. (Természetesen az ügyben érintetteket megkeressük, illetve helyt adunk a válaszra.) E.Z. illlllllllll« I! Táncdalfesztivál '94 A szolnoki zsűri várakozó állásponton A hétvégén a televízió is su­gározta az 1994-es Táncdal­fesztivál elődöntőinek első ré­szét. A zsítribeji megyénkből három tag foglalt helyet, Szathmáry Judit, Tóth László és Lénártné Cser Magdolna. Mindannyiukat Szolnok város önkormányzata kérte fel, hogy pontozzák a produkciókat. Lé­nártné Cser Magdolna (képün­kön), mint a Bartók Béla Zene­iskola igazgatóhelyettese, ko­molyzenei versenyeken már végzett hasonló tevékenységet, a pontozás szempontjából igazán nincs nagy különbség a könnyű és a komolyzene között. Itt is ér­tékelni kell a zenekar és az éne­kesek közötti összhangot, a tiszta hangot és a fellépést. Ös­­­szesen negyvenöt produkciót fognak meghallgatni az elődön­tők során, ebből tizenötöt juttat­nak majd a középdöntőbe. A ze­nei anyagot a főpróbán, a ver­seny előtt már egyszer meghall­gatták, ami nagyban segítette a zsűri munkáját. Egy megye kül­döttsége egy pontot adhatott egy produkcióra, tehát a három tag ugyanazzal a pontszámmal ju­talmazott minden egyes fellépőt. A zsűri tagjai között ebben a te­kintetben nem volt vita, szinte minden esetben egyöntetű véle­ményt képviselt a szolnoki társa­ság. Ami az elhangzott produk­ciók minőségét illeti, Lénártné Cser Magdolna úgy fogalmazott, a zsűri egyelőre várakozó állás­ponton van. B.G. Egy éjszaka hat gépkocsifeltörés Péntekről szombatra virradó éjjel hat gépkocsifeltörés történt Szolnokon, nagyjából ugyan­azon a környéken. A Tisza An­tal úton a ház előtt parkoló La­dát az elefántfal olvasztási módszerrel felnyitották, de a kormányzár jól működött, így csak tíz méternyire jutottak a kocsitolvajok. E­mellett több utcában törtek fel utcán parkoló autókat, melyekből többnyire a magnós rádiókat vették maguk­hoz a tolvajok. Tessék mondani... Máskor higgadt igazgató ismerősömmel futottam össze a minap. Szörnyű a hangulat a tantestületben a pedagógusbesorolások visszaminősítése miatt - on­totta a panaszt. Ez a rendel­kezés egyértelműen minő­ségellenes, nem készteti a tanárokat a jobb munkára, a magasabb iskolai végzett­ség megszerzésére. Tessék mondani, mi lesz, ha a pe­dagógusoknak elfogy a szuf­­lájuk és szép sorban ott­hagyják a pályát? A gyere­keinket? Nagyon is reális a ve­szély - gondoltam -, míg a taxisok „csak” sztrájkoltak, a nevelők szép lassan más vizekre szállingózhatnak. Ahogy már eddig is ezt tet­ték közülük sokan. - scsj - C Zöld Alternatíva A hétvégén Csillebércen tar­totta kongresszusát a Zöld Al­ternatíva Párt. Az ülés kezdetén Droppa György, a ZA társel­nöke bejelentette, már parla­menti képviselettel is rendel­keznek. Ugyanis Jávor Károly Pest megyei országgyűlési kép­viselő meg kíván válni az MDF-től és a következő válasz­tásokon már a ZA színeiben in­dul. Emellett két fővárosi ön­­kormányzati képviselő is a Zöld Alternatívát tartja számára leg­megfelelőbbnek, Szabó Béla és Vargha Márton az SZDSZ-től válik meg. Majd elhangzott: a ZA nem pusztán környezetvédelmi prob­lémákra mutat alternatívákat, hanem globális politizálásra tö­rekszik. Így például a kárpótlás ügyében Droppa György kifej­tette: a párt véleménye szerint az erdőket nem szabad privati­zálni, hiszen ugyanolyan nem­zeti kincs, mint a Parlament, az épülettel kapcsolatban viszont senkinek eszébe nem jutna ilyet cselekedni. A kongresszus legfőbb té­mája a program megalkotása volt, a ZA tagjai nem kímélték magukat, a szombat éjszakát is vitával töltötték. Az Új Néplap információi szerint a ZA Jász-Nagykun-Szolnok megyé­ben is állít jelölteket. Szűk családi körben szombaton ünnepelte 100. szüle­tésnapját a kunszentmártoni özv. Dósa Ferencné. Er­zsike néni négy gyermeket szült, négy unokája és két dédunokája van. A mai napig kedvenc időtöltése elejétől a végéig elolvasni az újságot és a tévében megnézni minden politikai hírműsort. Fotó: I. L. Rácsok nélkül - és azokkal •Bepillantás a börtönök világába A közművelődési intézmé­nyek közül először a szolnoki Városi Művelődési Központban Rácsok nélkül címmel­­ nyílt meg szombaton a büntetés-vég­rehajtási intézetekben bünteté­süket töltők képzőművészeti al­kotásait bemutató kiállítás, me­lyet Kiss Györgyi, a Városi Művelődési Központ igazgatója és dr. Tari Ferenc bv. vezérőr­nagy, a büntetés-végrehajtási intézetek országos parancsnoka nyitott meg. A megnyitót követő sajtótá­jékoztatón dr. Tari Ferenc bv. vezérőrnagy elmondta, hogy minden büntetés-végrehajtási intézetben folytatnak szakköri tevékenységet. Ennek eredmé­nyeként könyvelhetők el az olyan esetek, mint a kecske­méti, ahol egy büntetését letöl­tött rab képeiből kiállítást ren­deztek, s minden alkotás elkelt. Az anyagilag így talpraállt em­ber vett egy tanyát, s azóta is a festészetből él. Az ilyen bör­tönbeli tevékenység hagyomá­nyosnak tekinthető, de mosta­nában tudatosabb formát öltött. A szegedi „Csillagában például egy képzőművész vezeti a szakkört. A festészet, szobrászat, fafa­ragás és a kézimunkák iránti ér­deklődés felkeltésének nem tit­kolt célja az, hogy a rabok ne a társadalom ellenségeiként sza­baduljanak, hanem minél har­monikusabban találják meg a beilleszkedés módját. Nem utolsó szempont ez, ha figye­lembe vesszük, hogy pillanat­nyilag országosan több mint tizenháromezren vannak a rács mögött. Lapunk munkatársa a bör­tönviszonyokról érdeklődött az országos parancsnoktól, mely­nek egyik, bár korántsem legjel­lemzőbb ága a képzőművészeti tevékenység. Válaszként el­hangzott, hogy messze vagyunk még a skandináv börtönviszo­nyoktól, de Európa egészétől nem nagy a lemaradás. A kö­zelmúltban az angliai börtönlá­zadásoknak például olyan okai is voltak, hogy a zárkákból hi­ányzott a vízöblítéses vécé. A tavaly megalkotott magyar börtönszabályok európai szín­vonalúak. Gondot inkább az egyszemélyes zárkák hiánya, a normánál zsúfoltabb elhelyezés jelent. Emiatt nem valósítható meg az a szándék sem, hogy az elítélteket a lakóhelyük közelé­ben tartsák fogva. Visszavezet­hető ez - legalább is részben - a járási börtönök megszünteté­sére. Az ötvenes években ugyanis még 313 járási börtön volt az országban. Azokban a rövidebb időre elítéltek töltötték büntetésüket. Ezeknek az in­tézményeknek a megszüntetése iszonyú terheket ró a büntetés­végrehajtásra. S nemcsak az el­helyezés miatt, hanem azért is, mert az előzetes letartóztatás­ban lévőket általában messzire kell szállítani bírósági tárgya­lásra. Az így megtett út millió kilométereket jelent. Elhangzott ezen a sajtótájé­koztatón az is, hogy a munka­képes elítéltek 50-60 százaléka dolgozott tavaly. Kívánatos ugyan ennek az aránynak növe­lése, de ez a mai gazdasági vi­szonyok között nehezen való­sítható meg. Az inkább bizo­nyul járható útnak, hogy a bün­tetés-végrehajtási intézetek jobban törekednek saját ellátá­sukra. A ruházat, az élelem elő­teremtésében vannak erre lehe­tőségek. A büntetés-végrehajtás idei költségvetése 8,5 milliárd forin­tot tesz ki. Első pillanatra igen tetemes összegnek tűnik - leg­alább­is a kívülállók számára. A kiadási költségek azonban olyan nagyok, hogy jelenleg a személyzet anyagi helyzete, el­­lehetetlenedése jelenti a legna­gyobb gondot. A szóban forgó intézeteket következményként érinti a bűnmegelőzés, melynek egyik fontos eseménye lesz január 20-án Szolnokon, a Városi Mű­velődési Központ színház­­termében. Ott rendezik ugyanis a civil bűnmegelőzés első országos konferenciáját. S. B. Új honfoglalást kell végrehajtani Vasárnap délután Jászberény­ben az FKGP fórumot tartott, melyre Rácz Sándort, az ’56-os Szövetség elnökét hívta meg a párt megyei és helyi vezetése. Az előadó szerint az eltelt három évi hazugság után új honfoglalást kell végrehajtania minden becsü­letes, tisztességes magyar hazafi­nak. Ezt pedig a szavazófülké­ben, a megfelelő voksolással kell teljesíteni. „Egy világküzdelem folyik az erkölcs, a hit, a becsület és az erkölcstelen, felelőtlen, léha nemzetvesztők között” - mon­dotta Rácz Sándor. Majd kifej­tette, most orgazdaság folyik az országban törvényesen, a törvé­nyeket az orgazdák hozzák. A parlamentben olyanok ülnek, akik a nép ellen hoznak törvé­nyeket. „1985 táján a világ bank­körei háromszáz milliárd dollárt szántak arra, hogy a háborút elke­rüljék. Ezt az összeget a kommu­nista rendszer lebontására hasz­nálták. Ebből kaptunk 22 milliár­­dot, amit most nekünk kellene visszafizetni. A világtőke kon­centrációjának foglyai vagyunk.” Az előadó elmondta, ezt az adós­ságot nem kellene visszafizetni. Kifejtette, hogy a gyárakban a munkás önigazgatás egy működő struktúra, jobb mint a kapitaliz­mus, de a hatalom jelenlegi bir­tokosai ezt sem fogadják el. A hozzászólásokból kitűnt, a nem­zet összefogása szükséges, hogy a jövőt a magyar nép maga irá­ * -------------------------- Sikeres hangverseny ■ [UNK]* Karcagon *■ Szombaton este a Déryné Művelődési és Ifjúsági köz­pontba várták a zenekedvelőket, a Puszta koncert szalonzenekar újévi hangversenyére. A megjelenteket a konferan­szié, Törő Erzsébet, a zenekar egyik alapítótagja, harsonása köszöntötte, majd bejelentette, hogy az est folyamán egy telje­sen új műsorral lépnek fel. . Az első szám, a Kéler Béla Magyar vígjáték nyitánya még nem hangzott el a helyi közön­ség előtt. Ezen az estén először játszottak olyan műsorszámo­kat, ahol csak zenekari számok voltak, így megmutathatták, mire is képesek valójában. Nagy siker volt például Hu­nyadi Palotája is. A szalonzenekar, mely else­jén lesz kétéves, egy teljesen más műsorral készül a karcagi közönség szórakoztatására, hi­szen március végén indul a fil­harmónián keresztül szervezett három előadásból álló koncert­sorozatuk. Itt közismert nyitá­nyokat, könnyen befogadható darabokat fognak játszani. 1994. január 17., hétfő II. Országos Csokonai Vers- és Prózamondó Verseny Akiket összetart a vers szeretete Január 16-án délelőtt hu­szonöten álltak a zsűri elé, hogy megmutassák, hogyan tudják Csokonai Vitéz Mihály művé­szetét tolmácsolni. Nagy And­rás László rendezőnek, Farkas­­házy Istvánnak, a VMK munka­társának és Darabánt Annának nehéz dolga volt, hiszen mint a zsűri elnöke elmondta: „Na­gyon nehéz meghatározni a tu­dás fogalmát, nehéz eldönteni, ki a jó versmondó?” A megyei döntő két forduló­ból állt: az elsőn minden ver­senyző elmondta az általa kivá­lasztott művet, a másodikba vi­szont már csak 11 -en kerültek be. A zsűri ebben áll fiatalban látta meg annak a lehetőségét, hogy a verset önmagukon át tudják szűrni, s ezt az élményt másokkal is meg tudják osztani. A versenyen egy szabadon választott és egy Csokonai-mű­­vet kellett előadni. A szabadon választott költők között a leg­kedveltebb József Attila volt, de Goethe, Szabó Lőrinc, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Zelk Zoltán ma is szerepelt. A Kaposvárott megrende­zésre kerülő országos döntőn hárman képviselik majd me­gyénket: Mészáros Vanda, a kisújszállási Kereskedelmi- és Vendéglátóipari Szakközépis­kola tanulója, Szentendrei An­géla, a szolnoki Verseghy Fe­renc Gimnáziumból és Venczel Anett, a szolnoki Széchenyi Ist­ván Gimnázium tanulója. Megyénket Szentendrei Angéla, Vencel Anett és Mészáros Vanda (képünkön balról jobbra) képviseli majd Kaposváron SZÁMÍTÓGÉPKEZELŐ SZÜVÖS TANFOLYAM A SZÜV RT. INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT 1994. január 24-től ismét indít 40 órás számítógépkezelő és szövegszerkesztő tanfolyamokat, 6.000 Ft/fő részvételi díjjal. Időtartama: folyamatosan 5 nap (7 x 45 perces órák, 5 perces szünetekkel és félóra ebédidővel). Hatodik nap vizsga: Az első tanfolyam 1994. január 24-én 8 órakor kezdődik és 28-ig tart. Vizsga január 31-én (hétfőn) 8 órakor. A hallgatók a vizsga napján bizonyítványt kapnak. Jelentkezés feltétele: 8 általános iskolai végzettség. Jelentkezés: személyesen, telefonon, telexen, telefaxon, vagy levélben név, lakcím megadásával történik. A tanfolyam helye: az új SZÜV-székház (volt APEH-székház). Cím: SZÜV Rt. Informatikai Szolgáltató Központ 5000 Szolnok, Baross út 10-12. Telefon: 56/425-533, telex: 23-202, telefax: 56/374-353. Bővebb felvilágosítást TÖRŐCSIK SÁNDOR és VÁGÓ NÁNDOR tanfolyamszervezők adnak. A tanfolyami díjat az első tanítási napon a házi pénztárba kell befizetni. (III. em. 311-es szoba). A befizetésről készpénzfizetési számlát adunk. Kellő létszám (15, vagy ennél több fő­ esetén kihelyezett tanfolyamok megtartását is vállaljuk. »42178/1H*V

Next