Új Néplap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-09 / 34. szám

4. OLDAL MEGYEI T­ÜKÖR 2002. Február 9., szombat A jövő a pedagógusok kezében van „Megalázóan alacsony fizetésért nem megyek el dolgozni, inkább továbbtanulok” A manapság egyetemekre, főiskolákra járó fiatalok nagy része nem érzelmi alapon dönt arról, hogy mihez kezd életével. Természetesen vannak elképzeléseik a jövő­ről, próbálnak tenni azért, hogy életcéljaik megvalósuljanak. De érzelmeiket jó­részt kordában tudják tartani, két lábbal állnak a földön. Legalább­is abban a te­kintetben, hogy fel tudják mérni: ahhoz, hogy meg tudjanak élni, családot tudja­nak alapítani, pénz kell. A Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Karán is meggyőződhettünk erről. JÁSZBERÉNY — Rendkívüli mértékben kifinomult a szoci­ális érzékenységem, s rengeteg dolgot tanul­hattam, amit munkám során alkalmazni tudnék. De azt hiszem, mégsem helyezkedem el, hanem tovább tanulok a diploma megszerzését kö­vetően — állapította meg Ádám Ágnes negyedéves szociálpedagógus hallga­tó, aki Szentlőrinckátáról érkezett a herényi főisko­lára. Persze tudakoltuk a fiatal lánytól, vajon miért nem kíván elhelyezkedni, ha elég is volt, amit meg­tanult, s igény is van a szociális munkások­ra szerte az országban? A válasz igencsak ra­cionális volt: — Egyszerűen nem fizetik meg a pálya­kezdőket. Inkább továbbtanulok, de meg­alázóan alacsony fizetésért nem megyek el dolgozni. Diplomával a zsebemben nem a minimálbért szeretném megkeresni... - Nagyon megtetszett ez a szak, s azokat az elvárásokat, amelyeket négy évvel ezelőtt megfogalmaztam magamban, teljesítette az intézmény — tette hozzá az alattyári Maczó Nóra, aki szintén végzős szociálpedagógus szakos Berényben. Egyelőre még kérdés számára, hogy a diploma megszerzését kö­vetően elhelyezkedik-e, vagy továbbtanul. A rendezőelv itt is a pénz. Jelesül mérlegre ke­rül az, hogy inkább még néhány évet az is­kolapadban ül egy újabb diploma, a jobb ke­reseti lehetőség reményében, amivel igen­csak megnövekednek a családi költségvetés kiadásai, vagy munkába áll. Az sem elkép­zelhetetlen, hogy a munka mellett levelező­ként szerzi meg az újabb felsőfokú képesí­tést. Próbáltunk olyan hallgatót is megszólal­tatni, aki a főiskola hagyományos, szép eredményekkel büszkélkedő tanítóképző szakára jár. A végzősek jelenleg két hónapos tanítási gyakorlaton szereznek tapasztalato­kat a mindennapi munka hogyanjáról, de harmadévesekkel sikerült beszélnünk. Kottás Eszter Várpalotáról érkezett. Megtud­tuk tőle, hogy személy szerint biztos alapo­kat szeretett volna szerezni későbbi képző­művész pályájához. - Mindenképpen szeretnék továbbtanul­ni, ha anyagi helyzetem ezt lehetővé teszi. Az biztos, hogy ha ez mégsem sikerülne, az itt szerzett tudással bármelyik iskolában el tudok helyezkedni. Lényegében minden ok­tatónk a vizuális nevelés tanszéken művész­tanár. Nem csak az általános iskolai tanító munkához adnak útmutatást, hanem annál jóval többet kaphatunk tőlük. Tudakoltuk azt is, hogy a Szent István Egyetem részeként működő Jászberényi Fő­iskolai Kar mindennapjaiban mennyire ér­zékelhető a nagy intézményhez tartozás. A hallgatók válaszaiból kitűnt: mindebből egyelőre még nem sokat érzékeltek. Tudnak a dologról, érdeklődnek is utána, de egyelő­re várják az egyetemhez tartozás őket is érintő hatásait. - Természetes, hogy a hallgatók ebből a „házasságból” még nem sokat érzékelnek - mondta a kari főigazgató Szabados Lajos,­­ de azt bizton állíthatom, hogy az ország 10 egyetemének, illetve főiskolájának kap­csolódásából létrejött Szent István Egye­temre most jelentkezettek már érzékelni fogják ennek hatásait. Zajlik annak a rend­szernek az előkészítése, hogy a herényi fő­iskolán meglévő tanító, művelődés­szerve­ző, szociálpedagógiai, informatikus-könyvtá­ros szakok mellé a to­vábbi 9 kar különböző szakjainak is helyet ad­hassunk. Ennek fényé­ben elképzelhető, hogy ha igény van rá, akkor akár közgazdasági-, vagy agrár felsőfokú képzés is indulhat főis­kolai karunkon. - Mondják, hogy a ta­nító szaknak nincs jövője, hiszen egyre keve­sebb a gyermek, s a fizetés is kevés ezen a te­rületen... — Borzasztóan alulértékeltek manapság a pedagógusok. A fiatalok pedig megpró­bálnak racionális, s nem érzelmi alapon dönteni sorsukról. Ahhoz, hogy a pálya el­ismertsége növekedjék, társadalmi szintű megoldásra kell törekedni. A mindenkori hatalomnak észre kell vennie már egyszer, hogy a jövő a pedagógusok kezében van. Németországban mindezt már a XIX. szá­zadban tudták, s ennek szellemében hatá­rozták meg a tanítók hovatartozását, anyagi elismertségét is. Szeretném elérni, hogy a tanítói szak pedagógiai, pszichológiai tár­gyaiban a hallgatók egyetemi végzettségre tegyenek szert. Az egyetemen belül pedig elérni, hogy az ide felvett fiataloknak — ta­nulmányi szándékaik szerint - lehetősége legyen választani mind a tíz kar oktatási pa­lettájáról. _____ _________ BANKA CSABA LENYÚLÁSOK ÉS PANAMÁZÁSOK HELYETT: TISZTA KÖZÉLETET! Vissza kell állítani az emberek bizalmát Amit a Fidesz-kormány csinált az elmúlt négy évben, az jogi­lag nagyon rafinált, mivel a törvényesség és a törvénytelenség határmezsgyéjén lavírozik, de ez nem menti fel őket annak terhe alól, hogy milliárdok folynak el az adófizetők pénzéből. Módszerük ebben - Keller László szerint - az úgynevezett Si­­micska-modell, mely szerint semmi lehetőséget nem szabad adni azoknak, akik az általuk titokzatossá tett gazdasági fo­lyamatokba bele szeretnének látni. Pedig egy politikusnak legelemibb kötelessége, hogy az adófizetők forintjait nyomon kövesse, ha azokkal a kormány kétes tranzakciókba kezd, az­az számolatlanul tékozol. A Magyar Szocialista Párt parla­menti frakcióvezető-helyettese, aki számos ilyen ügynek járt már utána, Szolnokon tartott beszámolót a szép számmal meg­jelent érdeklődő előtt, a Technika Házában Lenyúlások és pa­­namázások címmel. Keller László a legfrissebb politi­kai botránnyal kezdte mondan­dóját, aminek következtében az MSZP frakciója hétfőn kivonult az ülésteremből és eltökélt szán­déka, hogy ezen összetételű kor­mány munkájában már nem is kíván részt venni. Az incidenst megelőzte, hogy először Kövér László, majd maga Orbán Viktor miniszterelnök is úgy tett pontot az Orbán-Nastase paktum kibon­takozó vitájára, hogy Keller sze­mébe mondta: hazaárulók vagy­tok mindannyian. Hová lettek a milliárdok? - Ez nem a kormány pénze, mint ahogy a Széchenyi-terves táblák hirdetik, hanem az adófizetőké, amit eltapsolnak. Ezért egy politi­kusnak alapvető feladatai közé tartozik, hogy utánajárjon, hová kerülnek az adóforintok - mond­ta Keller László. A frakcióvezető­helyettes elsőként a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium körül kialakult folya­matos botrányok feltárására tett erőfeszítéseket, tárta a közönség elé. A jelenlegi minisztérium mű­ködése alatt rögtön kétes hírű vállalkozások jelentek meg, 100 milliárdok folytak el úgynevezett agrárinnovációs, valójában átlát­hatatlan és értelmetlen célokra a költségvetésből. Máig kérdés, hogy például mi lett a biodízelre kifizetett milliárdokkal. Az egyes esetek feltárásakor vizsgálóbi­zottságot szerettek volna létre­hozni az SZDSZ-szel, de annak munkáját a kormány rendre meg­akadályozta. Három évig Orbán Viktor is tétlenül nézte az FVM körüli visszaéléseket, csak akkor avatkozott be, amikor tarthatat­lanná vált a helyzet, ekkorra azonban már súlyos milliárdokat eltapsoltak. Autópálya Kőműves Kelemen módra Az autópálya-helyzetet Keller László egy jó 10 kilós betonda­rabbal érzékeltette a hallgatóság előtt, amit az újonnan épülő sza­kasz összetöredezett részéből si­került különösebb segítség nél­kül, puszta kézzel kiemelnie. A politikus felháborítónak tartja, hogy a kormány 15-30 százalékos hasznot biztosítson az útépítést végző cégeknek, ráadásul a ten­dert versenyeztetés nélkül hirdet­te meg. Mint elmondta, ettől jobb ajánlatot csak kiélezett helyzet­ben érhet el a kormány, amit saj­nos nem biztosított. A Vegyép­­szer verseny nélkül alkudhatta ki a horribilis hasznot, s a ver­seny hiánya már ma látszik a sú­lyos minőségi hibákban, amit a „demonstrációs” betondarab is jól mutat. - Saját szememmel lát­tam - állította a képviselő - ahogy először elkészítik az út egy sza­kaszát, majd néhány héten belül ugyanott visszaszedik az utat, sőt még a töltést is eltakarítják. A rendszerváltás háttéremberei A továbbiakban Keller László be­szélt még az Országimázs Köz­pont, a Happy End Kft. viselt dol­gairól, valamint a Bábolna Rt. tu­lajdonlása körül kialakult zava­ros helyzetről is. Ez utóbbiról megemlítette, a tendencia, hogy a kormány emberei kerülnek a me­zőgazdasági vállalkozások veze­tésébe, akik aztán az MFB-n ke­resztül értékesíteni kívánják a cé­get. A Bábolna esetében ez azt je­lenti, hogy az évi 40 milliárdot termelő céget 2,5 milliárdért akarják eladni. Ezeket a visszataszító tenden­ciákat meg kell akadályozni - mondta az MSZP frakcióvezető­helyettese. Ez a kormány meg­mutatta igazi arcát. A képviselő szerint világosan látszik, hogy Orbán Viktor az eladható rend­szerváltó politikus hátterében a rendszerváltás kiskapuit és kez­deti szabályozatlanságát kihasz­náló háttéremberek állnak, akik­nek súlyos befolyása érvényesül a Fideszre. Ezért, ha ezen a terü­leten tisztán akarunk látni, az egyetlen esély, hogy ez a kor­mány le legyen váltva. Keller László szerint az új kormánynak feladata lesz, hogy a közélet tisz­taságának helyreállításával vis­­­szaállítsa az emberek politikába vetett bizalmát, ami a Fidesz-éra alatt súlyos károkat szenvedett. Bővebben: www.mszp.hu/szolnok (Politikai hirdetés) Dr. Füle István, Keller László és Botka Lajosné Napi egy párnát varr Fél lábbal is lehet teljes életet élni Rákóczifalva Tóth György tíz éve kezdett el hulladék anyagokból díszpárnákat és táskákat varrni. Az egykori birkózó és vásári szabó mindemel­lett a helyi futball megszál­lottja, ami már önmagában tiszteletre méltó dolog ma­napság. A sokak által ked­velt idős ember éppen hol­nap ünnepli 92. születés­napját. Gyuri bácsinál már szinte min­den rákóczifalvi megfordult vala­milyen varrnivalójával. Néha egy táska szíját, máskor pedig egy­­egy ruhát igazított meg, de le­gyen az akármi is, mindig ponto­san dolgozott. Még manapság is betérnek hozzá apróbb javítani­valóval. — Vásári szabó voltam Török­­szentmiklóson, de a ruhaboltok elterjedése miatt már nem volt szükség a munkámra - mesélte. - Fölkerültem dolgozni Pestre, ahol belevágtam a birkózásba is, Matura Mihálynál, a neves edző­nél tanultam. Tóth György szülőfalujában, Rákóczifalván megalapította a helyi birkózóklubot, amit a hábo­rú feloszlatott. A fiatal, életerős sportember katonaként harcolta végig a második világégést, ám a fővárosban egy aknára lépett, s elvesztette a fél lábát. - Hadirokkantként tértem ha­za. A járási tanácsnál voltam por­tás. Időközben eltemettem az el­ső feleségemet, majd harminc éve a másodikat is. Gyuri bácsi a tragédiák ellené­re sem veszítette el életkedvét. A helyi fociklub egyik leglelkesebb rajongójaként minden meccset a helyszínen szurkolt végig, házá­nak udvarán fölállított egy hirde­tőtáblát, s a mai napig minden mérkőzés eredményét kiírta. — Sajnos már elég rossz a sze­mem, így nem tudok kimenni a pályára. De telefonon mindig megkérdezem az eredményt és rögtön kiírom. Inkább idehaza dolgozgatom, még mind a mai napig ellátom magam, főzök, ta­karítok, s természetesen varrok, hiszen nem ülhetek tétlenül! Na­ponta egy párnát megcsinálok a szabóktól kapott hulladék anyag­ból, amit aztán aki akar, megvesz tőlem. Egyet nagyon sajnálok, hogy nem tudok kijárni horgász­ni. Majd hatvan évig minden nap a vízparton voltam, de ma már csak az udvaron sétálgatok. _______________________________ PE Tisztelt m­agyar választópolgárok! • M. Pf jf(MIÉP megyei szervezetének levélcíme); • Párduc büfé (Szolnok Petői úti butiksor); ■ löli Pont nik és fegjwbott (Szolnok, Szapá­y út 2.); Figyelem! Csak a nmne!, címmel, személyi számmal és aláírással ellátott ajánlószelvény érvényes! (Politikai hirdetés)­­:i­MP mi?d mm % Gyuri Bácsi naponta egy párnát varr meg. A szenvedélyes horgász elkészített egy horgásztábori makettet is. fotó: bakos j.

Next