Új Néplap, 2002. február (13. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-09 / 34. szám
6. OLDAL Felvételi vizsga nincs A főiskolai karra felvételi vizsga nincs. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelentkezőket ne válogatnák meg. A legalapvetőbb válogatási szempont a hozott eredmény. A felvételi összpontszám a középiskolákból hozott pontok kétszereséből és a többletpontok hozzáadásából alakul ki. Többletpontok a nyelvtudásért, a kiemelkedő sportteljesítményért, a felsőfokú OKJ-szakképesítésért, illetve szakirányú technikusi bizonyítványért jár. A meghatározott keretszám felett az arra jelentkezőket költségtérítéses képzésre veszik fel. A beiskolázással kapcsolatban nyílt napot tartanak február 15- én, pénteken 9 órától. Bővebb információval a tanulmányi osztályon szolgálnak az 56/350-184- es telefonszámon. ■ 2002: jubileumi év A mai főiskolai kar jogelődjének számít az 1943-ban alapított mezőgazdasági leány-középiskola, melyet az 50-es években előbb mezőgazdasági technikummá fejlesztettek, majd a képzés kiegészült gépész tagozattal is. 1962 fordulópont: megkezdődik a hároméves felsőfokú gépész szaktechnikus képzés. 1972 újabb történelmi dátum: megszűnik a technikum és egyidejűleg létrejön a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Kara. A főiskolai kar megalapításának harmincadik évfordulóját méltóképpen kívánja megünnepelni az intézmény. Az idei esztendőt jubileumi évnek nyilvánította a kari tanács. A kar december 31-ig számos hazai és nemzetközi szakmai, tudományos, kulturális és sportrendezvényt szervez. A tervezett rendezvények sorában elsőként kapott helyet február 20-án a főiskola tanácsának kihelyezett ülése, amelyen aláírják a Mezőtúr önkormányzata és a főiskolai kar közötti megújított együttműködési megállapodást. ■ Röviden TOVÁBBKÉPZÉS. A kar a változó gazdasági viszonyokhoz igazodva, a vidékfejlesztés humán erőforrásának biztosítása érdekében a már működő alapképzésekre is építő vidékfejlesztési szakmérnök szakirányú továbbképzési szakot indított ez évtől. A négy féléves képzés levelező tagozatos, költségtérítéses és keresztféléves. A jelentkezési határidő február 15. VIZsGAHELY. A főiskola az ORIGO nyelvvizsgarendszer akkreditált vizsgahelye. A hallgatóknak és külső érdeklődőknek is lehetőségük van alap-, közép- vagy felsőfokú, államilag elismert nyelvvizsgát tenni angol és német nyelvből. KÉNYELMES KOLLÉGIUM: A kollégiumi férőhelyek lépést tartottak a hallgatói létszámnövekedéssel. A főiskola 450 férőhelyes kollégiuma az igénylők 80-85 százalékának nyújt kényelmes, otthonos elhelyezést. ELÉRHETŐSÉG. A főiskola címe: 5401 Mezőtúr, Petőfi tér 1. Telefon: 56/350-070, 350- 184, fax: 350-465. Interneteim: www.mfk.hu ■ ALMA MATER2002. Február 9., szombat TESSEDIK SÁMUEL FŐISKOLA MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLAI KAR - MEZŐTÚR Piacképes szakok, szakirányok A főiskolai kar a nagyüzemi struktúraváltásra újabb és újabb szakok létrehozásával reagált. Ezek beváltották a reményeket, hiszen irántuk a kereslet egyre nő. A kar erősségei közé tartozik a széles profilú szakirányú képzés. A Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Főiskolai Karán négy évtizede folyik gépész képzés. A csökkenő agrárgépész igényre reagálva 1993-ban A jelenleg választható szakok, szakirányok: 1. Mezőgazdasági mérnök szak - szakirányok: környezetgazdálkodás, marketing-pénzügy, vendéglátás-turizmus, településüzemeltető, logisztika, informatika, gazdálkodó, minőségbiztosítás, termékfeldolgozás, szaporodásbiológia, vadgazdálkodás. 2. Mezőgazdasági gépészmérnöki szak - szakirányok: környezetgazdálkodás, marketing-pénzügy, vendéglátás-turizmus, mezőgazdasági gépész, településüzemeltető, logisztika, informatika, gazdálkodó, autógépész, minőségbiztosítás, termékfeldolgozás, vadgazdálkodás. * 3. Tájgazdálkodási mérnök szak - szakirányok: környezetgazdálkodás, marketing-pénzügy, minőségbiztosítás, termékfeldolgozás, informatika, vendéglátás-turizmus, településüzemeltető, logisztika, vadgazdálkodás. Mindhárom szakon arra törekszik a kar, hogy a végzett hallgatók alkalmasak legyenek egy közepes méretű vállalkozást irányítani, továbbá képesek legyenek térség- és vidékfejlesztési feladatok megfogalmazására, megvalósítására. A hallgatók a szűken értelmezett mezőgazdasági, gépészeti és tájgazdálkodási szakterületeken túl a kereskedelemben, biztosító társaságoknál, bankoknál, önkormányzatoknál és különféle cégeknél vagy az oktatás területén helyezkednek el, és egyre többen válnak egyéni vállalkozókká. A harmadik év befejezése után folytatólagos képzésbe lehet bekapcsolódni hat egyetem nyolc karán. A hallgatóknak minden feltételt megteremt a főiskola, hogy megszerezhessék a korszerű szakmai ismereteket. Képeink a 120 hektáros tangazdaságban, és egy órán készültek, indították el a mezőgazdasági mérnökképzést. 2000-ben pedig bevezették a tájgazdálkodási mérnökképzést. Innovációs központ A mezőtúri intézmény a 2000 január 1-jén megalakult, szarvasi székhelyű Tessedik Sámuel Főiskola egyik szervezeti egységeként működik. Egy olyan főiskola megbecsült tagja, amely a magyar felsőoktatás ismert intézményévé vált, és amely iránt a régió gazdasági életének szereplői együttműködési készségben megnyilvánuló módon érdeklődnek - nyilatkozta lapunknak Szabó József, a kar társadalmi tanácsának elnöke. Céljának és feladatának tekinti, hogy képzési kínálatára, kutatási tevékenységére alapozva az értelmiség utánpótlásának színhelyeként, innovációs központként segítse elő az ország, a régió, a megye, illetve a város társadalmi és gazdasági fejlődését. Az intézményben az oktatásfejlesztést szolgáló alapkutatás mellett alkalmazott és fejlesztő kutatások egyaránt folynak. Ez utóbbiak lényegében a régió társadalmi-gazdasági élete által felvetett igények kielégítését szolgálják. A kar tevékenységét 2001-től társadalmi tanács támogatja. A 11 tagú grémium elnöke Szabó József, a megyei közgyűlés alelnöke, tagjai a város, a megye, illetve a régió elismert személyiségei. A tanács évente 2-3-szor ülésezik. Az intézmény törekszik arra, hogy az üléseken és azok között is a kar munkájáról, az eseményekről, a terveiről tájékoztatást adjon, mivel a tagok által megfogalmazott vélemények fontos visszajelzést jelentenek munkájához. A tanács a kar számára az információáramlás közvetlenebbé tételének, a kapcsolatfejlesztésnek a lehetőségét teremti meg a felhasználói szférával, szűkebb és tágabb környezetével — hangsúlyozta az elnök. „Élő” szaktanácsadás A földtulajdonosi szerkezet átalakulásával az agráriumon belül ugrásszerűen megnőtt a szaktanácsadás jelentősége. A főiskolai kar kezdettől fogva e terület egyik zászlóshajója volt. A szaktanácsadási rendszer országos szintű módosításának következtében 1999-től a kar is jelentősebb szerepet kapott: a falugazdász hálózattal együttműködve, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megyei hivatala megbízásából csoportos szaktanácsadást végezhetnek. Az oktatók a megye szinte valamennyi településén tartottak előadást különböző témakörökben. 1999-ben 39 alkalommal vettek részt csoportos szaktanácsadáson, míg 2000-ben ez a szám 260-ra nőtt. Tavaly 197 előadást tartottak. Az érdeklődésre jellemző, hogy rendezvényenként legalább 20 gazdálkodó jelent meg, a konzultációk pedig gyakran az éjszakába nyúltak. Idén várhatóan ismét 260-280-ra emelkedik az előadások száma. ■ A családias főiskola Vajon kik és hányan ismerik az országban, még inkább a határainkon túl intézményünket, a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Főiskolai Karát? Ismert-e szélesebb körben a karnak székhelyet nyújtó alföldi kisváros, a Szép Ernő által is megénekelt Mezőtúr? Bizonyára kevésbé, mint az szükséges lenne. Ezért is szükség van az ajánlásra. Pedig az 1378-tól városi rangot viselő Mezőtúron - a középfokú jogelőd intézményektől eltekintve is - 30 éve főiskolai szintű képzés folyik. Mezőgazdasági gépészeink a szakmai közvéleményben viszonylag ismertek és elismertek, szerte az országban, különböző munkahelyeken megbecsült munkavállalók. Azt már kevesen tudják, hogy 1993-tól mezőgazdasági mérnöki, 2000-től pedig tájgazdálkodási mérnöki szakon is folyik a képzés, és ma már, létszámukat tekintve a mezőgazdasági gépész szakon tanuló hallgatók kisebbségben vannak. Egy új, regionális ,főiskola kis kara maradtunk, bár a nappali és a levelező tagozaton tanuló hallgatóink létszáma a tíz évvel korábbinak ötszörösére emelkedve ma már meghaladja az ezret. Jelent-e előnyt kis intézményben tanulni? Tapasztalataim szerint igen: sajátos a hangulat, a hallgatók még az oktatók személyes ismerősei is lehetnek, közvetlen kapcsolatok alakulhatnak ki. Nálunk még nem tűnt el a személyes részvétel varázsa. És a világ manapság mindenhonnan elérhető, a lehetőségek — kellő akarattal, kitartással párosulva - mindenki számára adottak. Mezőtúr városa is kínál látnivalókat, a még viszonylag háborítatlan környezete mindenkit hív, aki hajlandó a természeti értékek befogadására. Oktatóink, dolgozóink elkötelezettek, ezer szállal kötődnek a karhoz. Törekednek arra, hogy tudásukat, eredményeiket hallgatóinknak, a továbbképzéseken résztvevőknek, a partnereknek átadják, használható, piacképes vagy azzá tehető ismeretekkel vértezzék fel őket Ismerjenek meg bennünket és válasszanak! Érdeklődéssel és szeretettel várunk mindenkit! DR. VERMES PÁL KARI FŐIGAZGATÓ Dr. Vermes Pál okleveles gépész- és gazdasági mérnök tízéves ipari gyakorlati munka után 1976-tól a főiskolai kar dolgozója. Mintegy 10 évig a kar tanüzemében dolgozott, ezt követően immár 15 éves főiskolai oktató, a Karbantartás Tanszék vezetője, több cikluson át volt igazgatóhelyettes. Az egyetemi doktori cím után 1998-ban doktori (Ph. D.) tudományos fokozatot szerzett. 1999 óta főiskolai tanár. 2000. március 1-től a kar főigazgatója. Az oldal a kiadó és a főiskolai kar együttműködése alapján jött létre. A költségeket az oktatási intézmény viseli. Hallgatónak lenni jó! Itt minden a hallgatókért van. Önkormányzatukon keresztül részt vehetnek a kar döntéshozatalában. A tudományos diákkör révén kivehetik részüket a kar tudományos életéből. A hallgatók igényeit szolgálja a korszerű sportcsarnok, a konditerem, az automata teke- és több teniszpálya. Nyáron evezős, télen sítúrán, termelőüzemi gyakorlaton Németországban, részképzésben pedig Angliában vehetnek részt. Néhány hallgatót arról faggatunk, miért is jó Mezőtúrra járni. Kolossa Zita Barbara a Baranya megyei Belvárdgyuláról, Mezei Enikő Nyíradonyból, Czinege Zsuzsa Szolnokról érkezett, míg Ozsváth Márta mezőtúri. Valamennyien végzősek, harmadévesek és a mezőgazdasági mérnök szakon gyarapítják ismereteiket, igaz, különböző szakirányokon. Az ifjú hölgyek egyöntetűen állítják, megérte a főiskolán tanulni. Diplomájuk „használható”, versenyképes lesz. Úgy vélik, a mezőgazdaság helyzete nem lesz mindig mélyponton, és a vidékfejlesztés is felfutóban van. Önbizalommal telve jelentették ki: ahhoz, hogy mindkét területet igazán felvirágozzon, az ő tudásukra mindenképpen szükség lesz. Zitának egyébként már meg is van a munkahelye, faluja egyik részvénytársaságánál fog dolgozni. Ott töltötte a nyári gyakorlatokat is. Zita a főiskola Tudományos Diákkörének győztese, Márta pedig a második helyezettje volt. Csilla kivételével köztársasági ösztöndíjasok, ami azt jelenti, hogy 4,51-es átlagon felüli eredménnyel dicsekedhetnek. Mindazonáltal Csilla sem lóg ki nagyon a sorból, hiszen négyes feletti az átlaga. Enikő egyben a hallgatói önkormányzat elnöke is. Neki elhihetjük, hogy a diákok valóban érvényesíthetik akaratukat a főiskola legfelsőbb döntéshozó testületében, a kari tanácsban. Példaként említette, hogy a vizsgaszabályzat az ő javaslatukra állt úgy össze, ahogyan ők szerették volna. Zita és Enikő távolabbról érkezett a főiskolára. Tájékoztatókból értesültek a főiskola létéről, de mindannyiuknál az volt a legvonzóbb, hogy sokféle szak közül választhatták ki a számukra legmegfelelőbbet. Zita külön örül annak, hogy Mezőtúron tanulhat, mert mint mondta, megismerhette a baranyaitól eltérő alföldi emberek mentalitását. A főiskola előnyének tartották azt is, hogy jó alapozó volt az egyetemhez, ugyanis mindenki megpróbálkozik a továbbtanulással. A nagy előnyök közé hangsúlyosan sorolták a családias légkört. A hallgatók és az oktatók személyesen is ismerik egymást, így lehet, hogy ha úgy adódik, az oktató egy hallgatót a képességei szerint bíz meg munkával. Akiben látnak fantáziát, annak felajánlják, hogy egy adott témában bátran bontakoztassa ki tudását. Ez a hallgató érdeke, hiszen fejlődése által szép eredményeket érhet el. Márta kivételével mind kollégisták, és külön öröm számukra, hogy a kolesz a főiskola mellett van. A diploma feltétele a nyelvvizsga megléte is. Örülnek is, hogy ebben is segíti a hallgatókat a főiskola, mivel vizsgaközpont. A vizsgát így helyben lehet letenni. A nyelvtanulásban (is) sokat segített Mártának az a négy és fél hónap, amit az intézmény révén kint töltött az angliai Newport testvériskolájában. Márta, Zita, Enikő és Csilla elárulták, némi irigységgel tekintenek a következő évfolyamokra. Úgy vélik, a kedvező külső körülmények hatására most van kezdődőben egy olyan folyamat, amelynek révén a tervezett fejlesztéseket meg lehet valósítani, ezáltal még jobb lesz a karon tanulni. A hölgyek szeretettel fognak visszaemlékezni a főiskolán eltöltött három évre. Bár ahogy mondták, a legeslegbulisabb és a legeslegnehezebb esemény még hátravan: a valuta és az államvizsga... Kolossá Zita Barbara