Új Néplap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-27 / 174. szám

S 2002. Július 27., SZOMBAT orokban JELÖLTEK. Megnevezte szol­noki kisebbségi önkormányzati jelöltjeit az Új Roma Kerekasz­tal. A civil szervezetek által élet­re hívott, szolnoki székhelyű or­szágos szövetség színeiben dr. Pálfi Miklós, Bujdosó Jánosné, Bereczki Józsefné, Balogh János és Pege Ferenc indul majd a mandátumokért. Az Új Roma Kerekasztal megyénk minden településén jelölteket kíván állí­tani, ahol kezdeményezték a ki­sebbségi választásokat. ÚJ SZÉPSÉGEK: A fegyverneki Kacziba Tímeát választották a cserkeszőlői polgárőrnapon ren­dezett szépségverseny győztesé­nek. A törökszentmiklósi Ber­csényi Miklós Gimnázium 17 esztendős diákja első helyezésé­vel egy kétfős, egyhetes máltai üdülést nyert. A díjat Markos György humorista, a zsűri elnö­ke adta át a „királynőnek”. Me­gyénk lányainak szépségét bizo­nyítja, hogy Tímea második ud­varhölgye a kisújszállási Szarka Beatrix lett, s különdíjat vehetett át a túrkevei Ámont Hédi is. ma „DRÁMAI” TÁBOR. Egy hétig Nyíregyháza-Sóstón táborozott a közelmúltban a törökszent­miklósi Petőfi Sándor Általános Iskola harminc diákja. A vakáci­ózó tanulók többsége az iskolai dráma szakkör tagjai, ezért nem véletlen, hogy bepillantást nyertek a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház életébe is. A táborozás költségének java ré­szét a helyi képviselők, illetve a Petőfi iskola alapítványának tá­mogatása fedezte. MG Változó választás Kunszentmárton Tízezer fő alá esett a város lakossága az elmúlt négy esztendőben. Ennek a szo­morú ténynek van egy kö­vetkezménye, ami az októ­beri választások során je­lentkezik először. Eddig Kunszentmártonban ti­zenkilenc tagú volt a testület, eb­ből heten a pártok által állított listán kerülhettek be. Most egy­­harmadával fog csökkenni a tes­tület létszáma, tizenhárman irá­nyíthatják október végétől a vá­ros ügyeit, ráadásul nem lesz pártlista, csak az úgynevezett kislista marad meg, ahol a képvi­selőjelöltek neve lesz csupán fel­tüntetve. A városban eddig tíz egyéni képviselői körzet volt, ok­tóber 20-án viszont már egyetlen választási kerület lesz az egész város. Csak a polgármesterjelöl­tekről dönthetett egyöntetűen a város lakossága, így viszont a képviselőknek is meg kell méret­niük az egész településen, ez pe­dig jelentősen átrajzolhatja a he­­lyi politikai életet._____________re Veszély Megyei információ Lapunkban már foglalkoz­tunk a mind gyakoribbá váló szeméttelepi tüzekkel, ame­lyek komoly erőket kötnek le a tűzoltóságokon, nem be­szélve a mérges gázok jelen­tette veszélyről. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szakfelügyelete alá tartozó tűzoltóságok eddig tizen­öt szeméttelepi tűzesethez vonul­tak ki ebben a hónapban. Hatvan perc alatt egy-egy lerakónál nyolc tűzoltót és két gépjárművet kötött le az oltás átlagban. — A telepi tüzek a lakosságot és a tűzoltókat is veszélyeztetik — mondta a szemét égésének prob­lémáiról Egyed Lajos, a katasztró­favédelmi igazgatóság sajtórefe­rense.­­ Míg az égés következtében keletkező kráterek, felrobbanó flakonok az oltásra igyekvők­ben tehetnek kárt, addig a fel­szabaduló gázok mindenkire egyaránt komoly veszélyt jelen­tenek. A kommunális szemét 7- 12 százaléka műanyag. Többük­nek az alkotóelemei ártalmasak az egészségre és a környezetre egyaránt. A szakemberek szerint a leg­veszélyesebb műanyag a PVC. Alapanyaga rákkeltő hatású, égésgázaiban pedig megjelen­nek a nehézfémek, a sósav és az eddig ismert legveszélyesebb mérgek, a dioxinok és a furá­nok. Hasonlóan veszélyesek a gumi égésekor keletkező gázok, a kén-oxidok is. Ráadásul a tűz­oltók a gépjárművükben lévő légzőkészülékeket közvetlen életmentésre tartalékolják, hi­szen sohasem tudhatják, mikor kell egy lakástűzhöz vonulniuk, a fecskendőkben pedig nem fér el végtelen számú készülék, így nem kis veszéllyel jár a felelőt­lenség miatt fellobbanó tüzek eloltása.­­ A hulladék égése mind az ol­tásban részt vevőknek, mind pe­dig a környéken élőknek egy­aránt komoly veszélyt jelent. Rendszeres karbantartással, őr­zéssel megelőzhető lenne a baj -magyarázta Egyed Lajos. DE a szeméttelepeken RENDBE TESZIK A CSATORNÁKAT. A tiszabői önkormányzat, mint a település legnagyobb munkaadója, jelentős számban foglalkoztat közmunkásokat is. Jelenleg az egyik vízelvezető csatornát tisztítják a férfiak.____________________________________________________________________________fotó: mészáros Volt már szabadságon? Körkérdés A nyár hagyományosan a va­káció, a szabadságolások ideje. Ilyenkor aki csak te­heti, elutazik valahová kipi­henni a hétköznapok fára­dalmait, vagy igyekszik né­hány kellemes napot eltölte­ni családtagjai, ismerősei körében. Körkérdésünkben ezúttal arra voltunk kíván­csiak, vajon kivették-e már az emberek a nyári szabad­ságukat. Eszes János, 35 éves: — Én au­gusztus végén megyek sza­­badságra. Minden évben elutazom va­lahová, lehetőleg minél egzotiku­sabb helyekre, s idén sem lesz ez másként. Barátnőm társaságában viszonylag olcsón, egy last mi­nute út keretében jutunk majd ki Kairóba, ahol reményeim szerint a sok látnivaló miatt kellemes él­ményekkel gazdagodunk. Szénási Gyula, vállal­kozó: — Numiz­matikai keres­kedő vagyok,s minthogy vál­lalkozóként dolgozom, számomra a nyári szabadság teljesen ismeret­len fogalom. Egyedül nevelem a kilenc- és tízéves gyermekeimet. Ez azt jelenti, állandóan dolgoz­nom kell, hogy el tudjam őket tar­tani. Számunkra már az is nyara­lás, ha magammal viszem őket abba a városba, ahová éppen a munkám szólít. Ferge And­rea, 33 éves: - Én már sajnos túl va­gyok a nyári szabadságo­mon. Június végén a kislá­nyommal Sió­fokon voltunk. Szerencsére ez a balatoni vakáció nem volt túlságosan drága, még éppen ki lehetett fizetni. Minden esztendőben nem, csak kétéven­te tudunk elutazni valahová. Et­től függetlenül az iskolai szüne­tekhez igazítva szoktam kivenni a szabadságomat, hogy minél több időt tölthessek együtt a lá­nyommal. MOLNÁR G. ATTILA MEGSZÉPÜLT A BAZÁR. Végéhez közeledik Mezőtúr belvárosá­nak egyik legpatinásabb épülete, a Bazár felújítása. A megszépült ház homlokzatán és bejáratán már az utolsó simításokat végzik a kivitelezők. fotó:bugányi. MEGYE! TÜKÖR 5. OLDAL A búza a kezdet volt... A negatív hatások összeadódnak a mezőgazdaságban JÁSZAPÁTI A történelmi mélypontot je­lentő gabonatermést követő­en a növénytermesztés más ágazataiban is meglehető­sen szerény hozamokra le­het számítani, legalábbis ezt prognosztizálják a Jászapáti 2000 Mg. Rt. szakemberei. Dr. Tajthy József elnök-vezér­igazgató rámutatott: Jászapáti határában soha olyan kevés ga­bonát még nem takarítottak be, mint ebben az évben. A búza ve­tésterületein átlagosan 5,8-6 ton­nás átlagokat érnek el hektáron­ként egy-egy „normális” évben. Idén mindössze 2,1 tonnás átla­got tudtak produkálni. Az aszály miatt kialakult siralmas kép a konzerv zöldborsóra is jellemző. Itt a bevételek még a vetőmag árát sem fedezték. Az 500 hektá­ron vetett szálas takarmányból pedig lényegében semmit sem tudtak betakarítani, annyira el­száradtak a növények. Az utóbbi napokban hullott mintegy 70 mil­liméter eső a kukoricán már nem sokat segített. Nagy a valószínű­sége annak, hogy az összeset le kell silózni. A magképződés idő­szakában lévő napraforgónak már több haszna volt a csapadék­ból, a legtöbbet pedig a cukorrépa profitálhat az esőből. Ma már tény, hogy 120 millió forintos bevételkiesést okozott a társaságnak a gabona gyenge eredménye. A növénytermesztés más területein pedig további nyolcvanmillió forintos mínus­­­szal számolhatnak majd ebben a gazdasági évben a jelenlegi ada­tok szerint. Az évet több mint há­­rommilliárd forintos bevételi tervvel indító Jászapáti 2000 Mg. Rt.-nél aggódva figyelik a sertés­piac alakulását is. Dr. Tajthy József szerint egyelő­re nem lehet megjósolni, hogy a negatív hatások miatt összességé­ben mekkora bevételkiesése lesz az év végéig a részvénytársaság­nak. BCS Kis kortárs galéria született Mezőtúr Augusztus 5-én nyílik meg a mezőtúri Takács-tanyán 20. alkalommal a képzőművé­szeti alkotótelep. Az ott ké­szült alkotásokból válogatott állandó kiállítás pedig két éve a Városi Galériában látható. Amikor még csak tervezték a képzőművészeti alkotótelepet a gyönyörű természeti környezet­ben lévő Takács-tanyán, már gondoltak arra, hogy a művészek által ott hagyott alkotásokból va­lamikor majd megvalósul a me­zőtúri galéria. Ez két éve történt meg, akkor nyílt meg az egykori zsinagógából átalakított galériá­ban berendezett állandó kiállítás. A zsinagóga szépen felújított épülete, mint több más városban, Mezőtúron is a képzőművészet otthona lett, de nagyszerű akusz­tikája miatt zenei rendezvények­nek is otthont ad. A földszinten időszaki kiállítások láthatók, ott­­jártunkkor éppen a szegedi Szög­­art Művészeti Egyesület tagjai ál­lították ki festményeiket, grafikái­kat, szobraikat, érmeiket. Aki a szűk csigalépcsőn fölmegy az emeletre, megnézheti a képző­­művészeti alkotótelepen készült képekből válogatott állandó kiállí­tást. Az anyag rendkívül gazdag. Németh József, Fazekas Mag­dolna, Meggyes László festmé­nyei, Papi Lajos, Györfi Sándor, Talamasz Lajos szobrai, Rékassy Csaba és Ágota Margit grafikái láthatók itt, hogy csak néhány nevet említsünk a hosszú névsor­ból. Érkeztek külföldről is vendé­gek a képzőművészeti alkotóte­lepre, magyarok, akik haza­jöttek ide, és más népek fiai, akiket el­bűvölt a nagyszerű emberi és ter­mészeti környezet. Sajátos hangulatú kis kortárs galéria született Mezőtúron. Kor­társ galéria, annak ellenére, hogy néhány művész életműve már le­zárult, ám alkotásaikkal ma is benne vannak a képzőművészet áramában. Augusztus 5-én újra megnyitja kapuit a mezőtúri képzőművé­szeti alkotótelep. A megszülető alkotások egy része pedig tovább gazdagítja a Városi Galériát, a művészet barátainak örömére. ______ _______ B. A. Az emeleten az állandó kiállítást tekinthetik meg az érdeklődök fotó: b. Jócskán van gond, izgalom és nyugtalanság mostanság bent a köztévében. Ezért is gon­dolták talán egyesek, hogy kilépve a házból útra kelnek, és különböző helyszíneken úgymond emberközelből szórakoztatják a nagyérdeműt. Értsd: annyira közelből, hogy akik csak többnyire a képernyőn szerepel­nek, ott is igencsak deréktól felfelé (olykor az is sok), most tetőtől talpig láthatóak, sőt meg is lehet érinteni őket. Bizony! Lássuk csak a képernyő egéről földre szállt csillago­kat, éppoly valódi hús-vér emberek, akár­csak mi. (Ki gondolta volna? Persze egyik­másikról nehéz ezt elhinni!) Műsorvezetők, bemondók és mások szövetkeztek, hogy meghívott sztárokkal együtt jó kedvet te­remtsenek az embereknek. A vállalkozás ne­ve pedig: road-show. Magyar nevet nem ta­láltak neki, pedig kerestek. Hiába. Lehetett volna talán utazó-show, merthogy az angol szó nyelvünkön az utat jelenti. Mindegy, aki látta vasárnap este a szegedi bemutatkozás­ról készített összefoglalót — Megyünk... Sze­ged! —, annak úgy tűnhetett: közönséges cir- Tv-notesz Cirkusz ez, kérem buszt lát, afféle televíziós nyári haknit, amelyben össze van hordva mindenféle, napközben játék főként gyermekeknek, né­melyik primitív és idétlen (hólyagöltözék­ben viaskodás, teherautó elvontatása, test­gyakorlat a szökőkutas medencében satöb­bi), a felnőtteknek erősemberesdi, szemét­válogatós. Este pedig a szokásos gála nótá­­zással. Annak a pompás palotának az előte­rében, amelyre rá van írva: Közművelődés­nek. (Vajon mit szólna mindehhez, ha látná a múzeum egykori igazgatója, a jó öreg Mó­ra Ferenc!) Markos és Nádas alkalmi dalolá­sához. Utóbbi azt is világgá kiáltotta, men­­nyire szereti, idézem „az egész Szegedet”, vagy a szegedi Mari Zsuzsi tetszelgő móriká­­lásához. A premieren voltak gyermekbeteg­ségek, vallotta be az egyik ifjonc riporternő a Bónuszban, amikor is a vállalkozás hátterét igyekeztek megrajzolni, s megvilágítani an­nak mélyebb értelmét, melynek lényege: fel­mutatni a nézőknek az emberközeli köz­­szolgálatit. Ők valamennyien, a kedveskedő Cserháti Zsuzsa, a szorgalmas Hajdú Péter és a többiek, még a ma reggelesek is, így a hadarós Fábián Barna, a fontoskodó Szabó Edina, százan egy csapatban, így akarván népszerűsíteni a „céget”. Kérdem azonban: miért kell ezért elhagyni a házat, nyakba venni az országot (Abádszalók is útba esik majd, az utolsó állomás), meg lehetne ezt tenni házon belül is, azaz népszerűsíteni olyan programokkal, amelyek közel állnak hozzánk, mert értelmesek és emberiek. S ta­lán még annyiba se kerülnének, mint ez a nagy felhajtással létrehozott, valójában silá­­nyosra váló vándorút a maga találkozóival, programjaival. Amelyekből lehet ugyan tele­víziós műsort is összeeszkábálni, ötvenper­­ceseket, ám ami a helyszínen, bulizás köz­ben ügyetlenségeivel még gyermekbeteg­ség, a tévénéző számára már „felnőttbaj”, látni, s csak arra jó, hogy ne maradjon üre­sen a képernyő, akár vasárnap este is. VALKÓ MIHÁLY

Next