Új Néplap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-30 / 202. szám
IBM 2004. Augusztus 30., hétfő TISZAINOKA AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Nehéz vállalkozni Tiszainoka, mint a legtöbb község a térségben, munkahelyhiánnyal küszködik. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a helyi vállalkozások milyen hatékonysággal működnek. Amikor a ’90-es évek elején megalakultak az első vállalkozások, nagyon sok ígéretet kaptak - beszélt a helyzetről R. Kiss Imre alpolgármester, aki maga is mezőgazdasági vállalkozóként próbál megélni. — Ám ezek döntő több Az világosan látszik, hogy a mezőgazdaság ma már egyre kevesebb embert tud eltartani. Évek óta deficitesek a gazdaságok, ezt pedig már szinte lehetetlen átvészelni. Jelenthetne segítséget a kézműves-foglalkozások felélesztése, egy erdélyi családnak köszönhetően például már egy helyi família is foglalkozik ezzel a régi mesterséggel. Mivel a falu lakossága elöregedett, a képzettségi szint pedig elég alacsony, így egy-egy ipari cége nem teljesült, így egyre nem vállalkozás letelepítése nagy nehezebb helyzetbe kerültek. Kézségekbe ütközne, hiszen a településen döntően mező- nincs elegendő számú munkagazdasági vállalkozások vannak, hely. Azt gondolom, hogy nenéhány kereskedő, valamint elkünk elsősorban az adottságaink vétve kisipari cégek teszik ki- kihasználására kell az energiái irántsem teljessé a palettát, hát összpontosítanunk.______■ A vesszőfonás meghonosodhat a településen BÉKÉS FALU. Tiszainoka egyik legjellegzetesebb része a régi kastély kerítésének szomszédsága. A békés kis településen nagy figyelmet fordítanak az emberek hagyományaik tiszteletére. Fontos révátkelő Tiszainoka életében mindig is kiton sikerült pénzt szerezni ahhoz, emelten fontos volt a révátkelő léte, hogy egy kompon már járművek is Éppen ezért is tett meg mindent az átkelhessenek a Tiszán. Ehhez a önkormányzat, hogy megszűnése megnyert összegből utat építenek, után ismételten beindítják a szó- valamint felújítják a közelmúltban mélyszállító kishajót. Sőt, pályára megvásárolt komphajót.______■ A révátkelőből hamarosan kompkikötő lehet A GAZDÁLKODÓ Csikós András huszonhat esztendőnyi távollét után tért vissza szülőfalujába, hogy a családi földeken gazdálkodjon. Valamikor a környező tanyavilággal együtt 1200 lakosa volt Tiszainokának. Sajnos egyre szűkültek a megélhetési lehetőségek, így fokozatosan kevesebben lettünk. Mivel nincs munkahely sem itt, sem pedig a környéken, így nehéz jövő elé nézünk. Nem jönnek be Tiszainokára a távolsági buszok, ami növeli elszigeteltségünket. Jó lenne, ha a jövőben el tudnánk adni mindazt, amit megtermelünk, s végre lenne itt helyben vagy elérhető távolságban munkahely, ahol fiataljaink a megélhetésüket megtalálhatnák. A VEZETŐNŐ Komáromi Judit a helyi gondozási központ vezetője. - Tavaly szeptemberben beépítettük a gondozási központ tetőterét, így tizenkét férőhellyel bővült intézményünk, s mára huszonhét embert gondozunk. A kétágyas, fürdőszobás lakórészek minden igénynek megfelelnek, ami jelentősen növelte az otthon színvonalát. Lakóinknak igyekszünk mindent megadni, többek között havonta istentisztelet és különféle foglalkozások várják őket. Változás lesz az életünkben, hogy elköltözött épületünkből a konyha, helyén egy klubhelyiség lesz, ahol a helyi nyugdíjasklub megtarthatja összejöveteleit. AHOL ÉLÜNK 7. OLDAL Az érintetlen természet varázsa Tiszainoka igazi hamisítatlan kis falu a Tisza közvetlen szomszédságában. A hagyományaihoz és értékeihez ragaszkodó települést szinte minden adottsága alkalmassá teszi arra, hogy igazi pihenőparadicsom legyen belőle. Amennyire szűkös a tiszainokai önkormányzat költségvetése, annyira gazdagon bánt a természet a településsel. Csöndjéhez és nyugalmához a helybéliek szorgalma párosul, ami által rendezett, tiszta utcák fogadják a betérőt. - Bár még távlati cél, de szeretném, ha egyszer önellátóvá válna Tiszainoka - beszélt a településről Pfeffer Ferenc polgármester. - Megtermelnénk a szükséges konyhakerti növényeket, az emberek megélhetnének abból, amit előállítanak. Természetesen addig igyekszünk minden lehetséges módon állást biztosítani az unokaiaknak. Sajátos módon az önkormányzati fejlesztések jelentik a munkahelyteremtést a településen, bár minden intézményi növekedés többletköltséggel is jár. A gondozási központot sikerült pályázati forrásból bővítenünk, így hat szobával korszerű bentlakásos intézményt sikerült létrehoznunk. Számunkra ez a beruházás lényegesen több, mint egy felújítás, hiszen több családnak sikerült megteremtenünk a megélhetést, túl azon, hogy rentábilisabbá tettük magát az otthont a gondozotti létszám megnövelésével. A község önkormányzatának komoly figyelmet kell fordítania arra, hogy Tiszainoka megtartóerejét növeljék, ily módon jövőjét biztosítsák. Azt gondolom, hogy a vendéglátás és a turizmus lehet számunkra a kitörési pont. A szőlő és a bor gasztronómiai kapcsolódási pontot jelenthet a megyei kínálathoz. Ezért meg is teszünk mindent, például indulunk egy falusi csapattal a szolnoki Gulyásfesztiválon. Elkészítjük a magunk birkagulyását, tájjellegű dolgokat mutatunk meg az érdeklődőknek. Azt tapasztaltuk, hogy nagyon kedvező a fogadtatás, sokan éppen ennek a jelenlétnek köszönhetően ismertek meg bennünket. Tiszainoka ideális hely a pihenni vágyóknak. Csendje, nyugalma, tisztasága, természeti környezetének érintetlensége egyre több embert vonz a településre. A jövőben sokat javíthat a falu megközelíthetőségén, ha elkészül a kompkikötő, valamint az oda vezető közúti lejáró. - Már megvásároltunk egy használt komphajót, hamarosan felújítjuk. A hozzánk érkezők már aludni is tudnak nálunk, a parókián minden nyáron kialakítanak ifjúsági szállásokat. A későbbiekben szorgalmazni szeretné az önkormányzat, hogy az üresen álló házakat vásárolják meg pihenő-, hétvégi háznak. E téren elsősorban a felkapott gyógyfürdő, Cserkeszőlő közelsége lehet segítségünkre. Aki nem szereti a nagy nyüzsgést, ám mégis szeretne Cserke közelében lenni, itt megfelelő helyet találhat magának. A fejlesztések, a hiányzó közművek építése elsősorban a pályázatoktól függ. Saját pénzből egy ilyen kis településnek szinte semmire sem futja, csak a működésre. Pályázataink kedvező elbírálása esetén tudunk előbbre lépni, így újítottuk föl a községi konyhát, bővítettük az idősek otthonát, valamint fejleszthetjük a révátkelőt. Nagy bánatunkra útépítésre nem találtunk megfelelő pályázati kiírást, számunkra a nagy önerőt igénylő források gyakorlatilag elérhetetlenek. A mindennapokat is szeretnék az inokaiak számára szebbé tenni az önkormányzatnál, a falugondnoki és házigondozó szolgálat működése pontosan ezt a célt szolgálja. Segít az időseknek az apróbb ügyintézésben éppúgy, mint a komolyabb problémák megoldásában. Nem gondolkodunk mi elérhetetlen terveken, csak a magunk lehetőségeit szeretnénk a lehető legjobban kihasználni. A településen élők számára olyan környezetet kell teremtenünk, mely hosszú távon is élhetővé teszi a falut, míg a messziről jötteknek olyan lehetőségeket kívánunk mutatni, melyek kedvéért érdemes néhány napot itt, a Tisza közelségében eltölteni._____■ A KÖZTISZTVISELŐ Gácsi Jánosné az önkormányzat egyik motorja, köztisztviselőként dolgozik a hivatalban. - Előrelépést csak a pályázatokban látok Tiszainoka előtt. Egyszerűen nincs pénz semmire. Egyedül nagyon nehezen tudjuk megoldani ezt a helyzetet, talán nagyobb összefogással lendíthetnénk falunk életén. Mivel nincs munkahely a településen, ezért nagyon fontos, hogyan tud az önkormányzat munkahelyet teremteni. Az Inoka 2000 Kht.-ban igyekszünk minél több helybélinek megélhetést biztosítani, többek között boltot működtetünk, a szúnyogirtást és a szippantást is ez a közhasznú társaság végzi. Jelenleg öt embernek biztosítunk állást. A NYUGDÍJAS Petyus Sándor tősgyökeres tiszainokai, aktív korában többek között áfész-elnökként dolgozott. - Nagyon kicsi itt helyben a lehetőség, aki komolyabb szakmát tanul, az már nem jön vissza, hiszen nem talál állást még a környéken sem, nemhogy idehaza. Ezzel elveszíti falunk a megtartóerejét. Én éppen tíz esztendeje vagyok képviselő a helyi önkormányzatban, s úgy gondolom, hogy a lehetőségeihez képest igen szépen fejlődött településünk. Jó lenne ezt a tendenciát folytatni, s minél jobban kihasználni Cserkeszőlő közelségét. Reméljük, a postát nem zárják be, ami sokat jelentene számunkra. AZ ALPOLGÁRMESTER R. Kiss Imre a község alpolgármestereként jól ismeri a település mindennapjait. - Tiszainokát olyannak szeretném látni, hogy méltó legyen a falu elnevezésre. Megőrizze békés jellegét, s az itt élők megtalálják a megélhetésüket. Ez sajnos nem az önkormányzaton múlik, hanem a gazdasági környezeten. Előnyünk, hogy tiszta a levegőnk és a falunk, még a szippantott szennyvizet is tisztítóba szállítjuk, így őrizve a környezetet. Egy biztos, aki normális, csendes életre vágyik, annak tökéletes hely településünk. Ennek fényében az idegenforgalom az egyedüli útirány számunkra, melynek mentén előbbre léphetünk. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. Polgármester: Pfeffer Ferenc Alpolgármester: R. Kiss Imre Képviselő-testület: Halász Lászlóné, Nagy János, Petyus János, Szabó János Polgármesteri Hivatal Tiszainoka, Kossuth Lajos út 2. Telefon: 56/319-001, 56/568-027 E-mail: tinoka@externet.hu Gondozási Központ Felszabadulás út 15. Vezető: Komáromi Judit Telefon: 56/319-003 Óvoda Felszabadulás út 24. Vezető: Benkéné Lajmer Ágnes Telefon: 56/318-486 Művelődési Ház Felszabadulás út 52. Vezető: Rajna Tibor Telefon: 56/568-083 Történelem: Tiszainoka területe már a neolitikum idején is lakott volt, ami elsősorban a terület védettségének köszönhető. Az árvízmentes Tisza-part egyszerre jelentett megélhetést és jó közlekedési pontot. A folyó szabályozását megelőzően Inokát három oldalról is határolta a szőke folyó. Magát a települést írásos emlékekben 1450-ben említik, ekkor még Inatha alakban. A községben élő hagyományok szerint temetőjének helyén egykor egy huszita templom állt, a régészeti kutatások szerint a 16. században épülhetett az úgynevezett Csonka torony. Inoka létét évszázadokon keresztül meghatározta, hogy tiszai révátkelő működött itt. A legtöbben 1828-ban éltek a településen, az adatok szerint kétezren. Azóta folyamatosan csökkent a lélekszám, mára megyénk egyik legkisebb községévé vált a maga ötszáz fő alatti lakosságával.