Új Néplap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-20 / 220. szám

2004. SZEPTEMBER 20., HÉTFŐ ORCZY ANNA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SZAKISKOLA - FEGYVERNEK Ahol a tehetséggondozás, a felzárkóztatás és a szakképzés egy helyen történik A több mint félezer diá­kot számláló Orczy Anna Általános Iskola és Szak­iskola egyrészt elégedett lehet, mert az intézmény mintegy 95 százalékban „feltöltött”, másrészt hely­zetét nehezíti, hogy túlsá­gosan tagolt, a főépületén kívül további hat másik épületében is zajlik az oktató-nevelő munka. A tanintézmény életébe Amb­rus Dénes igazgató és Kindert Ferencné igazgatóhelyettes adott betekintést.­­ Az általános oktatáson túl egyfajta folyamatot biztosít a ta­nulásban a bevezetett szakisko­lai képzésünk, amely a csellen­gőket is felkarolja. A tanintéz­ménybe több mint félezer diák jár, ebből százat meghaladó a szakiskolásunk. A bejárók szá­ma félszázra tehető. Az Orczy Anna Általános Iskola és Szak­iskola kettős feladatot lát el a te­lepülésen. Egyrészt kötelező fel­vételt biztosít az általános isko­lai korosztály azon gyermekei­nek, akik a képviselő-testület által megszabott körzethatáron belül laknak, másrészt a közép­fokú oktatásból valamely oknál fogva kikerülő, sodródó fiatalok számára nyújt szakképzési le­hetőséget. E kettősség szakmai szempontból komoly feladat elé állítja a nevelőtestületet. Egy­szerre kell foglalkoznia a ha­gyományok ápolásával, a tehet­ségek felfedezésével és kibonta­koztatásával, a valamilyen ok­nál fogva hátrányos helyzetű di­ákok felzárkóztatásával, illetve az integrált neveléssel. A szak­iskolánkban vendéglátó-eladó, szerkezetlakatos, dísznövény­termelő, nőiruha-készítő és nö­vénytermesztő szakképzés fo­lyik. A legkeresettebb a vendég­látó-eladói szak, amelyen fel­szolgálót, szakácsot, cukrászt és bolti eladót is képzünk. A túl­jelentkezés itt többszöröse volt az optimálisnak, de így is két tanulócsoportot indítottunk az idén, s a felvételnél a tanulmá­nyi eredményeket is figyelembe vettük. A tehetséggondozásra nagy hangsúlyt fektetünk. Diákjaink szép eredményeket érnek el a különböző tanulmányi verse­nyeken. Az orczysok többségé­nek kedvenc továbbtanulási helyszíne Szolnok, mégpedig a Verseghy, a Tiszaparti és a Szé­chenyi gimnáziumok. A hátrá­nyos helyzetű fiatalokat úgy ké­pezzük, hogy a manuális kép­zéseket fakultációban működ­tetjük. Tulajdonképpen a szak­iskolai tagozat is őértük van. Régóta komoly problémája az Orczy Általános Iskola és Szakis­kolának, hogy rendkívül széttagolt. A főépületen kívül további hat épületben zajlik az oktató-nevelő munka. Az intézmény ve­zetése új iskola építésére négy éve folyamatosan pályázik, egy­előre sikertelenül A főépület emeletráépítésére és a modern in­formációs technológia kiépítésére pedig a Regionális Operatív Programhoz (ROP) juttatta el dolgozatát, támogatást remélve. Az Orczy Anna iskola főépülete 1928-ban épült. Ez volt a településen az első „emeletes” épület, de mára „megérett” egy újabb emeletráépítésre A kultúra ápolói Rendkívül szerencsés helyzet­ben van Fegyvernek, hiszen a nagyközség apraja-nagyja vala­milyen kultúrcsoport tagja, így aztán sírva vigadnak, s vigadva sírnak a helyiek. Az Orczy Anna iskola tanulóinak többsége is a művelődési központ égisze alatt működő Baldácsy Művészeti Egyesület egy vagy több hagyo­mányőrző körét erősíti, és per­sze önálló együttesek is léteznek az alma mater falai között. A tan­­intézményen belül Kindert Fe­renc a népi citerázást örökíti át az új nemzedéknek, míg Kovács Zoltán az énekkart dirigálja. - Vannak olyan évek, amikor komoly ráhatással bírjuk rá a fia­talokat a népzene művelésére - állítják a zenekarvezetők -, de több van olyan, amikor maguktól jelentkeznek valamelyik kis­együttesbe. A Baldácsy nagy lö­kést ad mindenkinek, hiszen leg­többször a tanulók szülei, sőt nagyszülei is citeráznak, néptán­colnak, énekelnek vagy üvegfes­tenek. Ezáltal az Orczy és a mű­vészeti egyesület egyfajta szimbi­ózisban van, kisegítik egymást tagokkal, fellépésekkel, egyebek­kel. Elnézést a véletlenül kimara­dottaktól, de a teljesség igénye nélkül néhány nevet meg kell említenünk, akik a művészetek ápolásában hathatósan közremű­ködnek, de rajtuk kívül többen is azon vannak, hogy ne csupán az iskola, hanem az egész település a kultúra fellegvára legyen: Tűhe­gyi Julianna, Baunok Béla, Kovács Irén, Czifra Zsigmondné, Csőke Gáborné, Kindert Ferencné, Vajna Katalin, Fehér Márta, Bercsényim Varga Erzsébet Kovács Zoltán (balra) tanár úr vezetésével sok sikert ért el a kórus ALMA MATER AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR Egy önkormányzati bérlakásból tavaly alakították ki az Orczy Isko­la saját könyvtárát. Az öt és fél ezer kötetet számláló épületben to­vábbi tízezer tantárgyi és szakkönyv sorakozik. A 174 beiratkozott tanuló a helyben használatot részesíti előnyben a kölcsönzés kárá­ra, s elsősorban a tanulmányi versenyeken részt vevő fiatalok láto­gatják sűrűbben a könyvtárat. Természetszeretetből jelesek Az Orczy Anna iskola egyik leg­eredményesebb szakköre a ter­mészetbúvár, melynek tagjai minden évben kiemelkedő sike­reket érnek el a hagyományo­san Kecskeméten megrendezett „Barátunk a természet” elneve­zésű természetismereti és bio­lógia tanulmányi versenyeken. Baksay Elek tanár öt éve készíti fel a nagyobbacska fiatalokat a híres városban tartott vetélke­dőre, míg az alsósok, eleinte Ba­­ranyiné Bujdosó Ágnes, majd később Lengyel Andrásné veze­tésével két éve kapcsolódtak be a mozgalomba. Idén a „kicsik” csapataranyat szereztek, de minden esztendőben egyéni és csapat döntősei, illetve érmesei vannak az orczysoknak. A diá­kok az erdőn, mezőn járva, az élő és a holt­ Tisza körül, a tisza­­püspöki Ördögszekér táborban és a helyi könyvtárban szerzik be ismereteiket. Nemrégen egy - általuk így nevezett­­ „Tan­tót” építettek, amely a vízi világ megismerésében segítheti majd a gyerekeket. 7 AHOGY KEZDŐDÖTT A korábban mezővárosi rangot is szerzett Fegyverneket 1686-87- ben Giraj tatár kán seregei elpusztították. Az 1710-es években ugyan benépesedett, de hamar újra pusztává vált Ezt követően majorsági cselédek, dohányosok, pásztorok lakták 184546-ig. Az Orczy család a XVI. századtól egyik nagybirtokosa volt a településnek. Az 1810- ben született Orczy Anna férjével, Szapáry Gyula gróffal 1845-46-tól főleg délvidéki németekkel, illetve magyar telepesekkel benépesítet­te Fegyvernek pusztát, létrehozva az Annaházának, valamint Sza­­párfalvának elnevezett településrészeket A fegyverneki közoktatás kezdetei Mácsay Sámuel taksás zsellér, valamint báró Baldácsy Are­tál és báró Orczy Anna nevéhez fűződnek. Mácsay Sámuel 1821-től 1849-ig saját házában oktatta az írás, az olvasás és a vallástan eleme­it a szegény urasági szolgák katolikus magyar gyermekeinek. Eköz­ben, 1844-ben Baldácsy Antal telket ajánlott fel egy népiskola meg­építésére, az akkori lakosság szerény anyagi körülményei azonban nem tették lehetővé az azonnali építkezést Erre 1882-ig kellett vár­ni, amikor az eredeti felajánlást más magánadományokkal kiegészít­ve tanítói lakás és tanterem építésére használták fel. Ezt megelőző­en három évvel az annaházi német ajkú telepesek részére Orczy An­na 1879-ben önálló iskolát építtetett, és a fenntartásáról is gondosko­dott Fegyverneken 1925-ben már négy római katolikus iskola mű­ködött A jelenlegi Orczy Anna tanintézmény főépülete, az 1928-ban épült Szent Imre téri öttantermes népiskola volt a településen az el­ső „emeletes” épület Az azóta eltelt idő alatt szárnnyal, tornaterem­mel, telephelyekkel bővült, és mindvégig a nagyközség fiataljainak nevelését, oktatását, művelődését szolgálta. A 19 esztendős, tiszabői Papp Zsuzsanna és a 20 éves, török­szentmiklósi Hegedűs Péter a vendéglátó-eladói szak végzősei. A miklósi Bethlen Gábor református iskolában ismerkedtek össze, barátságuk később szorosabbra fűződött, s azóta az el­jegyzésüket is megtartották. - Az én nővérem ide járt, tőle hallottam jókat az Orczyról - utal rá Peti, miért is itt kötöttek ki. - Persze az sem volt utolsó szempont, hogy a közös érdeklődésünket kielégítő tanintéz­­­­ménybe járjunk - egészítette ki párja gondolatát Zsuzsi. A fia­talok elmondták azt is, hogy ez az iskola családias, otthonos, nem nagy a nyüzsgés. Azt is tudják, hogy választott szakmá­jukban ugyan nagy pénzek is mozognak, de hasonlóan nagy munka is van benne. Nyáron megtapasztalták a vendéglátás gyakorlati részét is, s mialatt tapasztalatot szereztek, egy kis zsebpénzzel is gazdagodtak. Zsuzsi és Peti a későbbiekben sze­retne saját vállalkozást nyitni, a munka mellett megpróbálják az érettségit is megszerezni, és persze a családalapításról is már most beszélgetnek. Peti és Zsuzsi a leendő vállalkozásukhoz szerzik meg az ismereteket LONDONBAN JÁRTAK Gyáni Mária vezetésével a tavalyi ötödikesek 14 fős csoportja az angol Durham megyei Peterlee iskola vendégei volt A megyei ön­­kormányzat európai integrációs irodáján keresztül pályázat útján nyerték el az egyhetes utazást, amelynek első állomása egy inter­netes cserelevelezés volt. Az orczysok kapcsolódási pontját a bri­tekkel odakint a sport határozta meg. tulajdonképpen egy fitnesz­­táborba csöppentek, ahol a mozgalmas élet és az egészséges étke­zés formálta szemléletüket, s persze alakjukat is. Utazáskor Lon­donnal és Párizzsal is valamelyest megismerkedtek, s hogy to­vábbra is partnerként kezeljék Peterlee-t, ezért az internetes leve­lezést is folytatják a fegyvernekiek, természetesen angol nyelven. A küldöttség egy csoportja Az oldal az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az iskola viseli.

Next