Új Néplap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-22 / 170. szám
KULTÚRA SZÓRAKOZÁS ÉLETMÓD Az emberi lélek némafilmjeinek igazat fürkésző mestere Furcsa érzés kerített hatalmába, mikor először láttam Kim Ki-Duk filmet. A dél-koreai rendező, forgatókönyvíró, vágó teljesen hatalmába kerített. A Tavasz, nyár, ősz, tél és tavasz című alkotása minden várakozásomat felülmúlta. Bár ekkor csupán véletlenül akadtam rá a csatornák rengetegében, az ismétlés alkalmával már tudatosan készültem rá. Az ebben a filmjében színészként is megjelenő Kim Ki-Duk „némafilmjei” annak ellenére, hogy létrehozójuk egyáltalán nem tanult filmezni, neves rendezőket megszégyenítve hozzák el a díjak garmadáját. Hatalmas tehetséggel és ráérzéssel ábrázolja az emberi lélek rejtelmes mélységeit. Döbbenetes erejű képekkel, fenséges operatőri munkával mondja el azt, mit szereplői szájából KP" vesz. Ezért nem hiányzik a beszéd műalkotásaiból. A Bin Jip - Lopakodó lelkek, vagy a tizenkettedikként elkészült Az íj című munkáiban az emberábrázolás eszméletlen árnyaltsága szinte földhöz vágja a nézőt. Egyszer azt nyilatkozta, hogy a filmkészítés az egyetlen lehetőség számára, hogy megértse a körülötte lévő világot, amelyet másként sosem értene meg. Talán ez az, amiért ennyire átütően képes maradandó élményt okozni. ■ Sasvári István Napra pontosan ötszázötven esztendeje, majdnem húsznapos csata után sikerült elűzni a török seregeket Nándorfehérvár, a mai Belgrád falai alól. Munkatársunktól Abban az időben a nyugati kultúra védővonala a Duna alsó folyásánál húzódott, és Magyarországnak jutott a feladat, hogy feltartóztassa a török terjeszkedést. Hunyadi Jánosra várt a védelem megszervezése és irányítása. 1453-ban II. Mehmed török szultán seregeivel elfoglalta Konstantinápolyt, az akkori világ legnagyobb városát. Ezzel szabaddá vált az út Nándorfehérvár, majd Európa szíve felé. Európán a rémület lett úrrá. Sokan úgy gondolták, hogy a mohamedánokat nem lehet legyőzni. A pápa, III Calixtus keresztes hadjáratot hirdetett. A pápa saját költségén nagy flottát szerelt fel, amely a tenger felől támadta volna meg a Török Birodalmat. Magyarországra küldte Kapisztrán János itáliai ferences szerzetest. Kapisztrán a ferencesek szigorú, a szegénységfogadalmat tartó csoportjának volt tagja. Az egész országban toborozta az embereket, de csak a déli határról jöttek népfelkelők. Nándorfehérvár (ma Belgrád) védelme ekkor Hunyadi János sógorának, Szilágyi Mihálynak és László fiának kezében volt. 1456. július 4-én Nándorfehérvár falai alatt megjelent a hatalmas török sereg. Ha hinni lehet a leírásoknak, 150 ezer ember és 300 ágyú nézett farkasszemet a magyarokkal. A várat a Duna felől 200 gálya is támadta. A védők alig 10 ezer emberrel álltak velük szemben. Néhány nappal a támadás megindulása után a vár romokban hevert. A nándorfehérvári csata első szakasza július 14-ig tartott, amikor Hunyadinak sikerült áttörnie a török flotta védőzárát és katonáival bejutni a várba. Hunyadi kettős tervhez folyamadott. Hírnököt juttatott be a várba, hogy itt van, mármint ő, , Hunyadi és július 14-én küldték fel a Nándorfehérváron állomásozó flottát a török hátába és így két tűz közé szorítva szétzúzzák őket. Így is történt, és sikerült megsemmisíteni a török flottát. Ezzel megnyílt a vízi út a várba, ahová Hunyadi katonáival beszállásolhatta magát, így az ostromlók már csak háromszor annyian voltak, mint az ostromlottak. A szultáni haditanács elhatározta, hogy ideje a döntő rohamot elindítani. Háromnapos csata után, hol előretörtek, hol visszaverték őket. Végül a törökök tanácskozni kezdtek, ami azt jelentette, hogy nagyjából egy napon keresztül nem is volt nagyobb csatazaj. Másnap a magyarok támadtak. Úgy tudni, hogy Kapisztrán keresztesei törtek ki. A támadás meglepte a törököket. 21-én egész éjjel folyt a csata. A török többször is betört a várba, a védők pedig számtalanszor kiszorították őket onnan. Dugovits Titusz ezek egyikében lelte halálát, amikor az egyik török vitéz kitűzte volna a lófarkas zászlót a várra. Ő ezt úgy akadályozta meg, hogy a törököt magával rántva a mélységbe vetette magát. Július 22-én este azokat a török ágyúkat, amelyek még használható állapotban voltak, tönkretették. Hunyadi a még július 14-én szétkergetett török flotta maradványait, azt a harminchat hajót, le akarta foglalni, de a törökök Hunyadi közeledtét látva, inkább felgyújtották azokat és elszaladtak. Amikor 23-án reggel azt látták, hogy a törökök sehol sincsenek, rájöttek, a mohamedán sereg elmenekült. A nándorfehérvári győzelem napja, július 22-re esett, éppen 550 évvel ezelőtt. Július 23-a csendes nap volt vár falai alatt. Azonnal gondoskodni kellett a halottak eltemetéséről. Három tömegsírba helyezték el a keresztény halottakat, meg is számolták őket. Pontosan 3043 embert temettek el. Hunyadi ezután nagyszabású hadjáratot akart a török birodalom ellen indítani. Számításait keresztülhúzta augusztus 11-én bekövetkezett halála. Ő is, mint sokan mások, a tábort tizedelő pestis áldozata lett. Kapisztrán Szent János októberben szintén meghalt. A nándorfehérvári győzelem napja emlékezés Ötszázötven esztendeje, hogy megállítottuk a török előrenyomulást Kim Ki-Duk a Tavasz, nyár, ősz, tél és tavasz című filmben A diadal vezéralakjának, Hunyadi Jánosnak a pécsi szobra A hét - karikatúrákban KÓRHÁZI ÁGYDÜ — Ezért a plusz szoláltatásért alig kellett valamit ráfizetni a tarifára HŐHULLÁM Hosszú harangszóval emlékezünk ORSZÁGSZERTE, széles körökben elterjedt vélelem, hogy délben a Hunyadi János által 1456- ban aratott nándortehéndri diadal emlékére szólalnak meg a harangok. Azonban más az igazság. III. Calixtus pápa 1456. június 29-én keresztes hadjáratra szólította fel a fejedelmeket a hatalmas területeket meghódító törökök ellen. Ekkor rendelte el, hogy délután 3 óra és napnyugta között fél óránként szólítsák imára a híveket. 1456. július 22-én volt a neves diadalom a délidőben történő harangozást kihirdető bulla a győzelem előtt 6 nappal 1456. július 16-án íródott, viszont a győzelemmel egy időben ért Budára. Innen származik a mindmáig élő hiedelem. Ennek emlékére ma hosszabban harangoznak Magyarország minden templomában. Színezüst emlékérem az évfordulóra A DIADAL emlékére ötezer forint névértékű ezüst emlékérmet bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank A 31 gramm súlyú, színezüst érméből hatezer darab készül Az előoldalán egy keresztet szimbolizáló kard látható, mivel a csata a keresztes háborúk része volt. A hátoldalon pedig a diadal két vezéralakjának, Hunyadi Jánosnak és Kapisztrán Jánosnak egész alakos ábrázolása látható. Egy könyvben a büntetés története gyűjtemény Tájékoztatást kaphatunk az évszázados módszerekről A büntetés történetéről megjelent könyvből kiderül, hogy a büntetés célja és formája térben és időben eltérő lehet, de több ezer éves társadalmi együttélés mutatja szükségességét. Mégis felmerül a kérdés: tényleg nincs hatékonyabb megoldás a bűnnel szemben? Bozsó A. Hammurapi, Szolón és Drakón törvényei, a római tizenkét táblás törvények, Justinianus kódexe, Manu-törvényei és a Tang-törvénykönyv, a Code Napoleon, a svájci és az osztrák jogrendszer. Vérbosszú, kiközösítés, megkorbácsolás, pellengérre állítás, megkövezés, billogozás, csonkítás, égetés, vágás, szúrás, botozás, vízbefojtás, felnégyelés, zsigerelés, kerékbetörés, mérgezés, alvásmegvonás, bebörtönzés és elektrosokk részleteit írja le a most megjelent új kiadvány. Alapvető jogszabály-gyűjtemények és kiróható büntetések. Ezek alkotják - dióhéjban - “a büntetés történetét” és Lewis Lyons azonos című könyvének tartalmát. A szerző a kronológiai sorrendet tartva részletesen bemutatja a sumér, a zsidó, a görög, a római, az iszlám, az indiai és a kínai büntető törvénykezés legfontosabb írott jogforrásait, szokásait és azok változását Állításait gazdagon szedett korabeli idézetekkel támasztja alá, így a kötet egyben a témához kapcsolódó szöveggyűjteményként is funkcionál. Az egyes büntetések leírását kiválóan válogatott illusztrációk, metszetek, grafikák és fényképek egészítik ki, némelyik igazi kuriózumnak számít (pl. a guantanamói amerikai támaszpont börtönében készült felvétel, vagy egy 1998-as iráni megkövezés videószalagjának képsora.) Az első négy fejezet a büntetés történetének korai szakaszát írja le, elemző módon megvilágítva annak változó irányvonalát, kezdve az őskori egalitárius társadalmak belső egyensúlyát sértő bűnöktől, az athéni demokrácia kialakulásán át a római és az iszlám jog, a sária bemutatásáig. Mindeközben kirajzolódik, hogy az emberi társadalmak egyik fő jellemzője, a hierarchia a történelem során a büntetés-végrehajtásra is rányomta bélyegét: a jogállamokat megelőző időszakokban társadalmi hovatartozástól függően sújtott le a törvény ereje a keresztre feszítés az ókori Rómában például kifejezetten az idegenek és rabszolgák „kiváltsága” volt. Szakmailag alapos, bőséges írott és képi forrásanyagra támaszkodó, olvasmányos ismeretterjesztő munka jelent így meg a könyvesboltokban. Egy közkedvelt módszer volt többek között a kerékbetörés