Új Néplap, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-02 / 257. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP Szatócsbolt is látható TISZAFÜRED A füredi Kiss Pál Múzeum hazánk egyik legrégebbi alapítású vidéki gyűjteménye. Az állandó kiállításai között immár egy korabeli módon berendezett, a városban egykor működött szatócsbolt is megtalálható. A látogatók így megismerkedhetnek a régi idők termékeivel is. (mj) Utak, járdák épültek a városban KUNHEGYI Több millió forintot költött ebben az esztendőben útépítésre a város önkormányzata. Felújítottak közel hét kilométernyi járdát és négy utcában aszfaltozták az utakat. (szs) Három kakas volt a zsákmánya KUNMAIM Lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást egy tizenkilenc éves férfi ellen - tudtuk meg Szabó Zita megyei rendőrségi sajtószóvivőtől. A helyi lakos szombatra virradóra átmászott egy ingatlan kerítésén, majd a ház melléképületéből egy fejszét, a baromfi ólból pedig három kakast vitt magával. A rendőrök hétfőn előállították a férfit, aki elismerte tettét. Az egyenruhások a gyanúsított lakásán megtalálták a lopott fejszét, amelyet visszaadtak a tulajdonosának - a tarajosak sorsáról azonban nem érkezett hír. (czn) Nagyszüleik hagyatékát ápolják MEZŐTÚR A Bodoki Fodor Helytörténeti Egyesület és az Újvárosi Hagyományőrző Klub közösen mutatja be a csigatészta készítésének hagyományait felelevenítő folyamatot, amely Mezőtúr város értéktár eleme. Céljuk nemcsak a tésztakészítés bemutatása, de a régi eszközök használata mellett citeraszóval, vidám nótázással elevenítik fel a hagyományokat. (szs) A netes zaklatás és sértegetés egyre sűrűbben fordul elő megyénkben is Facebook: barát vagy sem? Folytatás az 1. oldalról JÁSZKUNSÁG Mindezeket a Facebookon is leírták, általában csak privát üzenetben, hogy más ne lássa. Nagyon rosszul esett a dolog, anyáékat arra kértem, hogy hadd menjek át másik iskolába - meséli a tizenhárom esztendős Heni, hozzátéve, végül a szülei beszéltek az osztályfőnökkel, ő pedig a diákokkal. - Ezek után javult valamit a helyzet, majd csak kibírom az utolsó évet... - ingatja fejét könnyes szemmel a kislány. Heni példája nem egyedi, tavaly az egyik szolnoki középiskolából éppen egy internetes zaklatás miatt tanácsoltak el egy tanulót. A sértett (ugyancsak kislány) lelkét azóta is ápolni kell... - A netes zaklatás mennyisége és a veszély nagysága egyenes arányosságban áll egymással - állítja Antal Irén, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának alezredese, kiemelt főelőadója. - Persze, létezik látencia e téren, a gyerekek sokszor nem akarnak, nem tudnak vagy nem mernek lépni a zaklatás ellen, mi szülők pedig azt hisszük, nem is létezik a probléma. Pedig rágalmazás, becsületsértés és zaklatás a nap minden percében (!) megtörténik az interneten. Zsarolás, kényszerítés is előfordulhat: „ha ezt vagy azt nem teszed meg, megverlek”. Az internetes bűncselekmények és az iskolai zaklatás egyébként szorosan összekapcsolódnak. Ami az iskolaépületen belül elhangzik, például szóbeli agresszió vagy „csicskáztatás”, ez folytatódik tovább a közösségi oldalakon is. Általában a perifériára szorult, illetve az egymással rivalizáló gyermekek a célpontok. Az alezredes elmeséli, az országban (megyénk részvételével) a rendőrség végzett egy kísérletet. Tizennégy és tizenhat év közötti (főleg) kislányokat kerestek meg a Facebookon beépített rendőrségi szakemberek, akik létrehoztak maguknak egy kitalált profilt. Megdöbbentő eredmény született: a fiatalok igen rövid idő után már elárulták a megnyerő modorú ismeretleneknek, hogy hol van a lakáskulcs, mikor jönnek haza a szülők és szexuális együttlétre is vállalkoztak. - Ezek a gyerekek az igazi potenciális áldozatai a pedofiloknak, emberkereskedőknek - ingatja fejét Antal Irén, aki elárulja, jelenleg az emberkereskedelemről-prostitúcióról készít tanulmányt. Azt tapasztalta, hogy a közösségi oldalakon nyilvánosan toborozzák a lányokat. A befolyásolás, a zaklatás és fenyegetés sokszor ott történik a szülők szeme előtt. A sértegetés, fenyegetés, megfélemlítés, gyűlöletbeszéd és bizonyos fotók megjelenítése miatt kérhetnek a sértettek védelmet, kezdeményezhetnek büntetőeljárást. Legtöbbször mégsem élnek jogorvoslattal, inkább egyszerűbb megoldásokat keresnek. Ennek oka, hogy a bíróságokon (a bíróság hatáskörébe tartozik a rágalmazás és becsületsértés, ha ismert az elkövető) néha nehéz a bizonyítási eljárás, ezért inkább nem tesznek feljelentést - ezt már Gyetvai Béla alezredes mondja, aki azt tanácsolja, ha sértegetnek, zaklatnak bennünket a neten, azonnal mentsünk le mindent, hogy a későbbiekben esetleg a bíróságon ezt bizonyítékként tudjuk használni. Majd töröljük magunkat a Facebookról, ezt nekünk kell megtenni, a másik fél ezt úgysem teszi meg. A szakemberek szerint nem az iskolának és a rendőrségnek a feladata megtanítani a fiatalokat arra, hogyan kell tudatosan kezelni a netet. A családnak kell felhívni a figyelmet arra, milyen veszélyt rejthet a közösségi oldal. De nem csak a szülőknek, a nagymamának is el kell magyarázni ezt, aki hajlamos azt mondani: hadd gépezzen az unoka, olyan ügyes a gyerek! Azt tanácsoljuk a szülőknek, ne engedjék játszani kisgyermeküket a számítógépen, ami a netes függőség melegágya. Ha a nagyobb gyerek netezik, állítsanak be a gépen szűrőket, a még nagyobbakat pedig ne tiltsák el a Facebookról, mert elképzelhető, hogy titokban fog majd regisztrálni rá. Legfontosabb azonban a sok-sok beszélgetés és a minőségi, együtt töltött idő. Joó Zsuzsa Az előző rendszerben Termelési Nagydíjjal is kitüntetett ц Mezőhéki Táncsics Mezőgazdasági Termelőszövetkezet volt dolgozói és vezetői, valamint családtagjaik találkoztak a hétvégén. A 2002- ben megszűnt szövetkezet emlékére felavatták Gyurcsek Ferenc íj szobrászművész alkotását a település szélén. Képünkön Pálffy Denzső (jobbról) egykori vezető látható avatóbeszéde közben. M. J. A halgazdálkodásról egyeztettek a tónál TISZAFÜRED Halgazdálkodási tanácskozást rendeztek a városban a minap, melyre a Földművelésügyi Minisztérium illetékes főosztálya és a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. hívta össze azokat a halgazdálkodókat, akik a Tisza középső szakaszán tevékenykednek. A találkozóra a társaság horgászati központjában került sor. Csörgits Gábor főosztályvezető-helyettes előadásában felhívta a jelenlévők figyelmét a halgazdálkodásról szóló törvény nemrégen módosult végrehajtási rendeletére, amely azt fogalmazza meg, hogy ha a halak átjárhatnak két vízterület között, akkor a két halgazdálkodónak egyeztetnie kell a halgazdálkodási tervét. A tanácskozás második részében hat, közép-tiszai horgászati célú halgazdálkodó szervezet, egyesület képviselőinek előadására került sor, akik bemutatták az általuk vezetett, képviselt szervezetet. Végezetül Hegedűs Gábor, a házigazda a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. ügyvezetője javaslatot tett a jelenlévő szövetségek, egyesületek számára az együttműködésre. Elsősorban a pecasuli, a halőrzés, a haljelölés, a kárókatona-gyérítés és a haltelepítések területén lát lehetőséget együttműködésre. SZ ZS. Saját példáikon keresztül tanulnak Az internet veszélyeire hívja fel a figyelmet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának az az előadás-sorozata, melynek célközönsége az általános iskola felső tagozata és a középiskolás korosztály. Legutóbb Karcagon beszélgettünk a gyerekekkel e témáról, legalább száznyolcvan diák vett részt az előadáson -mondja Antal Irén rendőr alezredes. - A foglalkozás interaktív volt, a tanulók maguk hozták saját példáikat, olyan eseteket, melyek velük is megtörténtek. Sérelmekről és örömökről egyaránt beszámoltak. Célunk, hogy elmagyarázzuk a gyerekeknek, amennyi jó dolgot adhat az internet, annyit el is vehet tőlünk. Az előadás-sorozatot legközelebb Kunmadarason folytatjuk. 2016. NOVEMBER 2., SZERDA ■ • Megkérdeztük, ön mit oszt meg magáról az interneten? Nyári Péter, Szolnok: A Facebookot használom elsősorban, ott szoktam „csetelni” is. Közös ismerősökkel készült fotókat csak megbeszélés alapján, nagyon privát képeket pedig nem osztok meg a közösségi oldalon. Informatikusként odafigyelek a biztonságra, főként, hogy látom mostanában, milyen felvételeket tesznek fel a netre. Arnóczki Rita, Jászberény: - Próbáljuk óvatosan kezelni a közösségi oldalakat, hogy személyes dolgainkról ne kerülhessen a világhálóra minden. Néhány fénykép, családi esemény, amit legtöbbször felrakunk az oldal ra, de ezt sem minden alka lommal - pláne nem tesszük közzé, hogy éppen hol tartózkodunk, mikor vagyunk otthon és mikor nem. Kerekes Zsanett, Szolnok: - A közösségi oldalakon csak a közeli ismerősökkel osztok meg adatokat magamról, persze ezeket meg ők úgyis tudják. „Csetelni” nem nagyon szoktam, néha poénkodunk a barátnőkkel, de ott még a nevemet sem adom meg. Óvatos vagyok, az előző iskolámban volt olyan eset, ami intő példa volt a többieknek. Kiss Judit, Karcag: - Kétszer meggondolom, hogy a közösségi oldalon mit osztok meg, a nyári képeket is jóval hazaérkezésem után „posztolom”. A lakásomról sem kívülről, sem belülről nem rakok fel képeket félve a betörőktől. A lakcímem, telefonszámom sem nyilvános, hogy idegenek ne zaklassanak, „csetelni” pedig nem szoktam.