Új Néplap, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-19 / 297. szám

2016. DECEMBER 19., HÉTFŐ Húszmillió régi húszezres van az embereknél További egy évig fizethetünk a régi bankjegyekkel Több időt hagy az MNB arra, hogy az emberek becseréljék a régi húszezreseket. Ugyan gyorsan terjednek az új bank­jegyek, de sokan tartják megtakarításukat a legna­gyobb régebbi címletben. Hornyák József jozsef.hornyak@vg.hu BUDAPEST Nem kell aggódni­uk azoknak, akiknek a pénz­tárcájában régi típusú húszez­res marad jövőre is, és azok­nak sem, akik megtakarítása­ikat ebben a bankjegycímlet­ben tartják, ugyanis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem von­ja be az idei év végével ezt a címletet. Pataki Tibor, az MNB Készpénzlogisztikai igazgató­ságának vezetője lapunknak elmondta, hogy a húszezresek cseréje tavaly decemberben, a tízezreseké egy évvel korábban indult, és ugyan kifejezetten gyorsan terjednek az új bankje­gyek, egyelőre a régiek is hasz­nálatban maradnak. A régi húszezresek bevoná­sára rendelkezésre álló időt egy évvel, 2017. december 31- ig meghosszabbította az MNB. A tízezer forintosok esetében még nincs kitűzött határidő, er­re a jegybank majd 2018-ban - a teljes bankjegycsere után - tér vissza. A legfrissebb ada­tok szerint a húszezreseknek a 83 százaléka, a tízezresek ese­tében ötből négy már új bank­jegy - mutatott rá Pataki Ti­bor. Az igazgató kiemelte: ha­bár a csere jó ütemben halad, a 20 000 forintos címletnek a töb­bi - a napi váltások során gyakrabban használt kisebb ér­tékű­­ címlettől el­térő szerepe is van, sokan tartják ki­­sebb-nagyobb meg­takarításaikat készpénzben, jellemzően a legmagasabb cím­letben. A még a lakosságnál lé­vő közel 20 millió darab 20 000 forintos arányát tekintve ugyan nem, értéke szerint azonban je­lentős. A jegybank a bevoná­si határidő módosításával to­vábbi egy évet biztosít arra, hogy ki-ki szándéka szerint, akár természetes úton, azaz vásárlások során, akár újra cse­­rélés útján válhasson meg régi bankjegyeitől. Pataki Tibor hangsúlyozta, ha valaki a régi húszezresét a meghosszabbított időpontig, 2017. de­cember 31-ig sem cseréli be, akkor sem éri semmilyen hátrány emiatt. „A régi bankjegyek forgalomból történő bevonása nem jelenti azok értékveszté­sét, csak azt, hogy a hétközna­pi fizetéseink során már nem használhatjuk fel a bankjegyet. A bevonási határidőt követően is bőséges idő áll mindenki ren­delkezésére, hiszen három évig a hitelintézeteknél, postahiva­talokban, takarékszövetkeze­tekben is be lehet cserélni a ré­gi húszezrest újra, névértéken, költség felszámítása nélkül” - hangsúlyozta az igazgató. Az MNB pedig a bevonási határidő után még 20 évig, vagyis 2037 végéig cseréli a régi húszezres címleteket szintén névértéken, költségmentesen. A bankjegycsere folytatása­ként novemberben az MNB el­nökének rendeletével jogi érte­lemben törvényes fizetőeszköz­zé váltak az új kétezresek és öt­ezresek. A vásárlásaink során egyelőre még nem találkozta­k el, erre jövő év március 1-jétől kerül­het majd sor” - emelte ki Pa­taki Tibor. Az addig hátra lé­vő körülbelül három hónap az­zal telik, hogy az automatákat, pénzfeldolgozó gépeket üzemel­tetők a jegybank technológiai támogatásával felkészítsék gé­peiket az új címletek fogadá­sára. A két címlet kibocsátásá­ra egyszerre kerül majd sor. A 2000 és az 5000 forintos bank­jegyek darabszámukat tekint­ve legkisebb aránnyal vannak jelen a készpénzforgalomban. A gépek, automaták átállításá­ból adódó terhek csökkentése célszerűvé teszi e két címlet ki­bocsátásának azonos időpontra való időzítését. A hat jelenlegi címletre kiter­jedő bankjegycsere 2018-ban fejeződik majd be. Jövőre az ez­resek, azután pedig az 500 fo­rintosok következnek. Pataki Tibor lapunk felvetésére azt is hangsúlyozta, hogy új, a jelen­legiektől eltérő címletek beve­zetését nem tervezik, a kész­pénzforgalmi igények figye­lembe vételével nem indokolt, hogy legyen a húszezresnél na­gyobb címlet. A teljes bank­­jegycsere 2018-ban fejeződik be Tudta-e? Mibe kerül? Lapunk kérdésére, mekkora többletköltséget jelent a kész­pénzesére, Pataki Tibor, az MNB igazgatója elmondta, minden a tervek szerint alakul, 4-5 milliár­dos többletköltséggel jár a cse­re. Fontos azonban látni, hogy amennyiben nem kerülne sor a korszerűbb bankjegyek kibocsá­tásával bankjegycserére, akkor is jelentkeznének a jegybanknak kibocsátással kapcsolatos ráfor­dításai. Hiszen a természetes el­használódás (évente mintegy 40- 60 millió darab elhasználódott bankjegy cseréjére kerül sor) mi­atti pótlás, valamint a forgalmi igények folyamatos (évente 10- 15 százalék közötti) bővülése mi­att minden évben szükség van az egyes címletek újra­gyártásá­ra. Pataki Tibor hozzátette, so­kan úgy gondolják, hogy főként a hamisítások miatt kell fejleszte­ni a bankjegyeket. Ez 20-30 év­vel ezelőtt még nagyrészt helyt­álló volt, napjainkban azonban - e­mellett - egyre inkább előtérbe kerül a műszaki szempontok sze­rinti avulás megelőzése is. GAZDASÁG у Ha sztrájkol a BA, hogy jönnek haza a magyarok? NDON Más időpontra foglal­hatják át jegyüket, vagy teljes visszatérítést is kérhetnek azok a magyar utasok, akik­­ a British Airways (BA) bu­­­­dapesti járataival utazná­nak haza a karácsony két napján. Erre a két napra a cég 4500 légi utaskísérője sztrájkot tervez a gyenge­­ bérezés miatt. Már 23 -án este kezdhetnek és a londoni Heathrow-t, Gatwicket, Stans­­tedet és Lutont érinti a sztrájk, számolt be a Vasárnap Reggel. A BA közölte, azon utasoknak, akiknek a BA-járataira decem­ber 16-a előtt vásárolt repülője­gyük van, felajánlják, hogy azo­nos indulási és célállomással, de más időpontokra átfoglalják jegyüket. Az utasok karácsony előtti időpontra, vagy az utána következő 355 napos időszak­ra kérhetnek új jegyfoglalást. A másik lehetőség: az eredeti jegyár beszámításával más cél­állomásokra vesznek új jegyet. Azok pedig, akik egyikkel sem kívánnak élni, visszakérhetik a jegy árát. MW Nagy a roham a szilveszteri szállásokért BUDAPEST A magyar főváros a 12. legkeresettebb az európai utazók körében szilveszterkor a világ legnagyobb szálláske­resője, a Trivago.hu adatai alap­ján. Budapesten és Hajdúszo­boszlón is a weboldalon szerep­lő szálláshelyek 96 százaléka már elkelt, Hévízen 90, Sárvá­ron 93 százalékos a foglaltság, Egerben 98 százalékos a telített­ség. Sopronban a szobák 95 szá­zaléka, Pécsett 93, Szegeden pe­dig 92 százaléka már megtelt. A Balaton is sok vendégre számít­hat: az összes balatoni szállás­hely 95 százalékát már lefoglal­ták. Tavaly átlagosan 35 700, idén már 40 700 forintért ke­resnek szállást 2 főre, egy éjsza­kára a Budapest iránt érdeklő­dők. A tavalyi népszerű kategó­ria nélküli szálláshelyek (apart­man, vendégház) után idén ará­nyában a 4 csillagos szállások iránt érdeklődik a legtöbb a ma­gyar utazó. MTI/MW A magyarok többsége az államtól várja az anyagi biztonságot Kevesen tesznek félre nyugdíjra BUDAPEST A magyar lakosság 60 százaléka nem tartja fenn­tarthatónak az állami nyug­díjrendszert, ennek ellené­re a társadalom 66 százaléka az államtól reméli a nyugdíjas évek anyagi biztonságát - de­rül ki a Magyar Biztosítók Szö­vetsége (Mabisz) megbízásá­ból a Századvég Alapítvány ál­tal készített reprezentatív kuta­tásból. A magyar lakosság alig több mint fele takarít meg ki­­sebb-nagyobb rendszeresség­gel - 22 százalék rendszeresen, további 30 százalék esetenként­­, a ténylegesen megtakarítók elsősorban a 30-49 év közötti korosztályok gazdaságilag ak­tív tagjai közül kerülnek ki. A többség inkább a minden­napokat érintő, kevésbé távo­li célok érdekében tesz félre, és rendkívül alacsony, alig 6 szá­zalék azoknak az aránya, akik­nek van nyugdíjcélú megtaka­rítása. Az erre képes korosz­tályok közül elsősorban a har­mincas, városi, diplomások kö­rében a legnagyobb a hajlandó­ság arra, hogy nyugdíj-előtaka­­rékosságban gondolkozzanak. A nyugdíjbiztosítás iránt érdek­lődők 52 százaléka 5-20 ezer fo­rint közötti összeget lenne haj­landó havonta félretenni és át­lagosan 150 ezer forintos havi járadék mellett tudná fenntar­tani jelenlegi életszínvonalát a nyugdíjazása után is. A nyug­díjbiztosítások komoly növeke­dést értek el az elmúlt két év­ben, mióta állami támogatást él­veznek. A Mabisz becslései sze­rint az idei év végére számuk megközelítheti a 200 ezret. ÉLETTARTAM Magyarországon a 60 éves korban várható élet­tartam a férfiak esetében 17,3 év, a nőknél 21,7 év volt 2015- ben - közölte az Emmi parla­menti államtitkára a szocialis­ta Lukács Zoltán írásbeli kérdé­sére. Rétvári Bence az Ország­­gyűlés honlapján közzétett vá­laszában részletezte: a nyugdíj­ban töltött átlagos élettartam a nők és a férfiak esetén a tényle­ges nyugdíjba vonulási életkor és a 65 éves életkorban várható élettartamok alapján kalkulál­va a férfiaknál 17 év, a nőknél pedig 23,6 év átlagosan. A 65 éves és idősebb korosz­tályból 35,6 ezren voltak gazda­ságilag aktívak. Ebből 19,8 ezer (56 százalék) férfi és 15,8 ezer (44 százalék) nő. Rétvári közlése szerint 2015- ben a 65-75 éves népességben 971,9 ezer ember volt inak­tív, közülük 398,5 ezer férfi és 573,4 ezer nő. A gazdaságilag inaktív népességből közel min­den harmadik személy volt 65 éves és idősebb. Közülük a fér­fiakból minden harmadik inak­tív személy volt, míg a nőknél valamivel kevesebben tartoz­tak ebbe a korcsoportba. M­­A MAGYARORSZÁG Akár 1000 milliárd forintot is költhetnek a magyar családok karácsony előtt - mondta a Kereskedelmi Szövetség főtitká­ra az M1-en. Vámos György szerint évek óta nő a boltok forgalma ilyen­kor, idén pedig 5 százalékos bővüléssel számolnak, ami duplája az uniós átlagnak. Aranyvasárnap is rengetegen vásároltak országszerte.

Next