Új Néplap, 2017. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

2017-03-23 / 69. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP Büszkeségeink Szilvási Zsuzsa zsuzsanna.szilvasi@mediaworks.hu 0 E­mlékszem, annak idején micsoda vérre menő csatákat vívtam egyetemi csoporttársammal arról a rendkívül fontos kérdésről, hogy vajon a tiszai vagy a bajai ha­lászlé (bocsánat, hallé...) az igazi. Ő persze váltig állította, hogy a tésztával készülő, Duna-parti változat a jobb, én meg körömszakadtáig védtem a miénket, a szolnoki Tisza-par­­ton készültet. Ráadásul a helyzetet tovább bonyolította, hogy mindezt Szegeden tettünk, ahol köztudomásúlag ugyancsak komoly hagyományai vannak a halászléfőzésnek. Jelzem, máig sem tudom megszokni a tésztával „elrontott” variációt. Maradok inkább a jó alaposan átpasszírozott alap­lével készített halászlé mel­lett, amely jó esetben­ olyan sűrű, hogy megáll benne a kanál. Egyértelmű azonban: az, hogy ki melyikre teszi le a voksát, valójában nem is igazán ízlés, hanem sokkal inkább származás, tehát lokálpatriotizmus dolga. E tekintet­ben a bajaiak mostanáig kissé beelőztek bennünket, hiszen a bajai halászlét már korábban felvették a hungarikumok kö­zé. Most viszont e tekintetben is beértük a vetélytársat, el­végre mostantól a tiszai halászlevet is a hivatalos nemzeti büszkeségeink közé sorolhatjuk. Ám végső soron szinte mindegy, hogy tiszai vagy bajai az a halászlé, egy valamiben mindenképpen azonosak. Há­ziasszonyként kénytelen vagyok beismerni, hogy igazán fi­noman csak szabadtűzön, bográcsban, férfiak tudják elké­szíteni... Most e tekintetben is beértük a vetélytársat. Folyamatosan ellenőriznek JÁSZKUNSÁG Folyamatosan el­lenőrzik a belterületi belvíz- és csapadékvíz-elvezető rend­szereket a katasztrófavédelem polgári védelmi szakterületé­nek munkatársai - értesítet­te lapunkat S. Tóth Anikó me­gyei katasztrófavédelmi szó­vivő. Március közepéig 132 helyszínt vizsgáltak meg me­­gyeszerte, és huszonhat alka­lommal állapítottak meg vala­milyen kifogást. Ezek többsé­ge azonnal korrigálható volt, ugyanis legtöbbször árkok tisztítására, átereszek átjár­hatóságára vonatkozott. Nagy Attila megyei polgári védelmi főfelügyelő elmondta, hogy a lakosságot érintő, úgy­nevezett veszélyeztető ténye­zőket folyamatosan ellenőrzi a katasztrófavédelem. Tavaly 985 ellenőrzést végeztek, és ezeknek mindössze húsz szá­zalékában tártak fel hiányos­ságot. Ezek az ellenőrzések kiterjedtek egyebek mellett a vízelvezető rendszerekre, a befogadóhelyekre, a szirénák­ra, a veszélyes fákra, fasorok­ra is. Azt is folyamatosan vizs­gálják, hogy a nyilvántartás­ba vett gépek, eszközök, tech­nikai berendezések valóban készenlétben állnak-e. Ez jó­ A tapasztalatok szerint javult a lakosságriasztó eszközök állapota. leüthet traktort, rakodógépet, amelyek segítségét különle­ges beavatkozásoknál igényel­heti a katasztrófavédelem a la­kosságtól. Megtudtuk, hogy a tendencia rendkívül kedvező ezeken a területeken, a telepü­lések vezetői felelősen gondol­kodnak, és a legtöbb helyen felszámolták a kifogásolt sza­bálytalanságokat. Javult például a lakosság­riasztó eszközök állapota is, ugyanis tavaly csaknem nyolcvan százalékuk hibátla­nul működött. Cz. N. 2017. MÁRCIUS 23., CSÜTÖRTÖK Karcagi birkapörkölt Béres Csepp és Béres Csepp Extra Tiszai halászlé­ pás Nagykun-szolnok megyéhez köthető hungariku nto]( 5 Csupán a megfelelő alapanyagokra kell ügyelni Hungarikum lett a tiszai halászlé is Nekünk, a Tisza mentén élőknek régóta nyilvánvaló, hogy a tiszai halászlé iga­zi magyaros különlegesség. Mostantól hivatalosan is így van, hiszen a hungarikumok közé sorolták ezt a hagyo­mányos ételt. Szilvási Zsuzsa zsuzsanna.szilvasi@mediaworks.hu JÁSZKUNSÁG A Hungarikum Bizottság legutóbbi döntésé­vel hatvannégyre bővült a hungarikumok listája. Felke­rült rá a jellegzetes Tisza men­ti étel, az alapanyagok tekin­tetében az ősi halászkultúrát őrző tiszai halászlé is, ezzel a karcagi birkapörkölt és a Bé­res Csepp mellett újabb olyan különlegességgel büszkélked­hetünk, amely szűkebb térsé­günkhöz köthető. De vajon mitől tartjuk kuri­ózumnak ezt az ételt? Termé­szetes, hogy az eredeti tiszai halászlevet a tiszai emberek főzik. Kiss Imre immár több mint fél évszázada ismerke­dett meg azokkal a fortélyok­kal, amelyektől igazán finom lesz ez az étel. Őt kérdeztük a titokról. - Az öregektől - nagyapám­tól, Tisza mellett élő halászok­tól lestem el még alig kama­szodó gyerekként, hogy ké­szül a halászlé - mondta el kérdésünkre válaszolva a het­venedik évét taposó tiszafüre­di horgász. - A legfontosabb, hogy tiszai halból, elsősorban pontyból és harcsából főzzük. Először az alaplét kell megfőz­ni, ehhez apróbb halakat, hal­fejet használhatunk. Utána készül valójában a leves. Na­gyon fontos, hogy jó minősé­gű házi pirospaprikát hasz­náljunk, ami szintén sűríti a halászlevet, és nagyon apróra vágjuk hozzá a hagymát. Ezen kívül nem is kell más, csak só meg bors, no meg bogrács és szabad tűz. Ha kész a leves, már csak néhány percre van szükségünk, amíg a nagyobb haldarabok megfőnek. Nem nagy ördöngösség az egész, csupán a megfelelő alapanya­gokra kell ügyelni. A Tisza menti horgászok te­hát mostantól igazi hungari­­kumot készítenek, ha halász­levet főznek. Pedig nem tesz­nek mást, csak amit őseik is tettek sok száz évre visszame­nőleg, ha megéheztek. Az igazi tiszai halászlé bográcsban készül Fotó: Mészáros János Többnapos programsorozat kezdődött tegnap az iskolában A névadójukra emlékeznek SZOLNOK A tegnap kezdődő, hagyományosan megrende­zendő Pro Patria Emlékna­pokkal tisztelegnek névadó­juk előtt a Szolnoki II. Rákó­czi Ferenc Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Is­kola diákjai és pedagógusai. A háromnapos rendezvény a Rákóczi-emlékhely megko­szorúzását követően tante­remnévadóval indult. A szep­temberben elhunyt köztisz­teletben álló pedagógusuk­nak, a harminc évig az isko­lájukban tanító Gazdag And­­rásnénak kívántak ilyen mó­don emléket állítani. Délután hét iskola részvételével me­gyei versmondó versenyen szavaltak a hatodikos diákok II. Rákóczi Ferenccel kapcso­latos műveket, valamint Var­ga László újszászi sakkmes­ter részvételével megyei szi­multán sakkversenyen mér­kőztek meg a diákok, megem­lékezvén az iskola névadójá­nak e szellemi sportban való jártasságáról. Csütörtökön Demján Sán­dor történészt látják vendégül, délután pedig Himnusz-ének­lő versenyt tartanak. Péntek­­r­en pedig olyan egykori di­ákokat hívtak meg, akiknek gyermekei szintén az intéz­ményben tanulnak. K. B. Megkoszorúzták tegnap az emlékhelyet is Fotó: Mészáros János SE A tűz házakat is veszélyeztetett JÁSZKUNSÁG Több kisebb tűz­höz is riasztották a tűzoltó­kat kedden szerte a megyé­ben. Délelőtt mintegy hatszáz négyzetméteren égett az alj­növényzet Kunmadarason, a Bibó István utcában. A tűz há­rom lakóház udvarát érintet­te, ezért a házakat is veszé­lyeztette, anyagi kár azonban nem keletkezett. A helyiek el­mondása szerint az egyik sze­metesben gyulladt ki egy ci­garettacsikk. A tüzet a karca­gi hivatásos tűzoltók oltották el vízzel és kéziszerszámok­kal - tájékoztatott S. Tóth Ani­kó megyei katasztrófavédelmi szóvivő. Délután Kunhegyes és Kar­cag között, egy csatornapar­ton égett az aljnövényzet, mintegy háromszáz négyzet­­méteren. A tüzet a 34-es út fe­lé terelte a szél, a kunhegyesi önkormányzati tűzoltók azon­ban eloltották a lángokat. Szolnokon, a Sashalmi és a Motor úton pár négyzetméte­ren szintén aljnövényzet égett, a Millér telepen Nagykörű irá­nyába pedig száz négyzetmé­teren kapott lángra az árok­part. Kőtelek és Tiszasüly kö­zött az aljnövényzet és a csa­tornapart gyulladt ki. A tüzet a kőtelki önkéntes tűzoltók ol­tották el. Czakó Nóra

Next